Egészség
Techcégek és gyógyszergyárak versengenek a jövő betegeiért
A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz.
Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.
Egyre nagyobb üzlet, ami egyre kevésbé jövedelmező
A fejlett országok társadalmai elöregedőben vannak, így biztosra vehető, hogy az egészségügyben egyre több üzleti lehetőség lesz azonosítható. A Deloitte felmérése szerint például 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet és elérheti az 1,18 trillió dollárt globálisan. Egy másik beszédes adat: gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac elérheti a 612,7 milliárd dollárt.
„Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó, úgynevezett life science cégek házatáján minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy ez korántsincs így. Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011. és 2017. között 17 százalékkal csökkent”
– hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
A visszaesésnek több oka is van. A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság. Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül. Ráadásul a kutatásfejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019. és 2024. között várhatóan eléri a 3 százalékot. Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny. 2018-ban például 15267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16181, ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatásra és fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.
Mit lehet tenni?
A kutatás eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Vegyünk egy példát. Világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013. óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki. Ha ezen készítmények kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet a gyártók számára. Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a rákbetegek 42 százaléka a diagnózis utáni két évben feléli tartalékait, négy év után pedig 38 százalékuk fizetésképtelenné válik.
„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás”
– mondta Fábián Dorottya. Ezen a területen már vannak biztató jelek. Egy felmérésben 66 tudományos és egészségügyi világcéget kérdeztek a digitalizációról. 85 százalékuk azt mondta, hogy már túl van vagy hamarosan túl lesz ezen a feladaton.
A techcégek már ringbe szálltak
Az idő azonban sürget. A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő. Így nem meglepő, hogy 2019 decemberében közel 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával. Egy másik beszédes adat: a life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt), valamint a 2,9%-os éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriáscég jelen is van.
A változásokat érzékelték a life science vállalkozások is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket. 2019-ben a life science vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be. Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó vállalat volt.
Ki lehet a nyertes?
A jövő egészségügye több szempontból is más lesz a jelenleginél. A fókusz a gyógyításról a megelőzésre helyeződik át, a beteg által átélt „ügyfélélmény” döntő fontosságúvá válik. Mindkét területen úgy lehet sikert elérni, ha minél több mindent tudunk a páciensekről. Csakhogy a felmérések szerint az emberek kétharmada ma még nem szívesen bízza adatait sem az államra, sem a vállalkozásokra. Az egyik megoldás a valódi értékteremtés lehet, ugyanis a Deloitte egy korábbi felmérése igazolta, hogy a milleniálok (1983-1994 között születtek) és a Z generáció (1995-2002 között születtek) a valódi értékeket teremtő (például a környezetvédelemért tevő, vagy a munkanélküliség ellen fellépő) vállalatok iránt mélyebb lojalitást tanúsítanak. Ezen felül ki lehetne dolgozni olyan szabályozást, amely betartásával a páciensek még életükben vagy haláluk után felajánlhatják vagy eladhatják adataikat a szolgáltatóknak.
Jelenleg is rengeteg adat van az egészségügyi szolgáltatók birtokában, ám ezek legtöbbször strukturálatlan adathalmazokban (patológiai jelentések, kórházi jegyzetek stb.) rejlenek. Ezek feldolgozására és felhasználására a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmas lehet.
„A közeljövőben kulcsfontosságú lesz betegközpontú, közös értékteremtésre alkalmas adatgyűjtő és értékelő rendszer kiépítése, amelybe nemcsak a beteg és az egészségügyi szolgáltató, hanem a beszállítók, együttműködő partnerek és érdekképviseletek is bekapcsolhatók lennének. Egy ilyen rendszer segítségével megérthető, hogy milyen lehet a beteg számára egy adott betegséggel együtt élni, és azonosíthatók azok a kapcsolódási pontok, melyek összekötik a pácienst az összes érintettel”
– mondta Fábián Dorottya.
Mint láthattuk, sok múlik a klinikai tesztek pontosságán, ezért a jelenlegi rendszer tökéletesítése kulcsfontosságú. Az US National Institutes of Health (NIH) adatai alapján ugyanis a klinikai tesztek kétharmadában a résztvevők átlagos életkora nem érte el azt az átlagéletkort, akiknek a gyógyszert, vagy kezelést kifejlesztették. 20-ból átlagosan kevesebb, mint 1 felnőtt rákos beteg vesz részt a rákkutatással kapcsolatos klinikai tesztekben. Ezzel az adatok általánosíthatósága szenved csorbát, így különösen fontos, hogy mindenféle szegmens képviselje magát a tesztelésen – etnikai kisebbségek, idősebbek, nők stb. Ez azonban nem könnyű. Egy 2019-es kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka számolt be valamilyen strukturális vagy klinikai akadályról, amik meggátolták, hogy tesztekben vegyenek részt.
Egészség
A Huawei bemutatta európai egészségügyi kutatási platformját és a HUAWEI WATCH D3-at Münchenben
A Huawei az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2026-os kongresszusán bemutatta új európai egészségügyi kutatási platformját, a Terve Researchöt, valamint a platform első két kutatási projektjét. A vállalat emellett első alkalommal mutatta be a vérnyomásmérést támogató HUAWEI WATCH D3-at.
A Huawei az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2026-os kongresszusán, Münchenben mutatta be európai egészségügyi kutatási platformját, a Terve Researchöt, valamint első alkalommal ismertette a HUAWEI WATCH D3-at. A két kezdeményezés jól szemlélteti a vállalat egészségügyi technológiákhoz kapcsolódó megközelítését, amely a kutatást és a mindennapi egészségkövetést egy közös ökoszisztémában kapcsolja össze. Míg a Terve Research a kutatók és a viselhető technológiák felhasználói közötti együttműködést támogatja, a HUAWEI WATCH D3 a mindennapi használat során kínál vérnyomásmonitorozási lehetőségeket. A Huawei célja, hogy a technológia ne különálló eszközként jelenjen meg, hanem szervesen illeszkedjen a mindennapi életbe, mind a design, mind a funkcionalitás szempontjából.
Terve Research az európai egészségügyi kutatások támogatására
A Huawei által támogatott Terve Research egy európai akadémiai és egészségügyi intézmények számára kialakított online kutatási platform és alkalmazás. Célja a kutatási résztvevők toborzásának támogatása, valamint a Huawei viselhető eszközeiből származó, valós környezetben gyűjtött adatok kutatási célú felhasználásának lehetővé tétele.
A platform zárt és nyílt kutatások megvalósítását egyaránt támogatja. Zárt kutatások esetében a kutatók választják ki és toborozzák a résztvevőket, akik számára eszközöket biztosítanak. Nyílt kutatások esetében az Európában élő, jogosult Huawei viselhetőeszköz-felhasználók önkéntesen választhatnak a Terve Research alkalmazáson keresztül elérhető projektek közül.
A résztvevők hozzájárulását követően a platform a kutatók által meghatározott gyakorisággal automatikusan gyűjti a szükséges adatokat, majd elemzés céljából elérhetővé teszi azokat. A rendszer a vonatkozó szabályozási, adatvédelmi és adatkezelési követelményeknek megfelelően működik, és megfelel az európai adatvédelmi előírásoknak, köztük a GDPR követelményeinek. A Terve Research ISO 27001 információbiztonsági irányítási és ISO 9001 minőségirányítási tanúsítással rendelkezik.
A platform működését és menedzsmentjét a Huawei finanszírozza, független működtetését pedig a Thryve végzi. A Terve Research a Huawei viselhetőeszköz-ökoszisztémájába integrált rendszerként támogatja a kutatásokban részt vevő eszközökből származó adatok egységes gyűjtését és elemzését.
Két kutatás indul szeptemberben
A Terve Research első két kutatási projektje 2026 szeptemberében indul. A Social Jetlag Study azt vizsgálja, hogy a cirkadián ritmus felborulása milyen kapcsolatban állhat a viselhető eszközöket használók egészségi állapotával Európa-szerte. A kutatást Ramin Khatami professzor, a Zürichi Egyetemi Kórház alvásgyógyászati részlegének vezetője és az European Narcolepsy Network (EU-NN) egyik alapító tagja vezeti. A kutatás olyan mintázatokat vizsgál, amelyek összefüggést mutathatnak a rendszertelen alvás-ébrenlét ciklusok, valamint a kardiovaszkuláris és metabolikus egészségi állapot között.
A Exercise & Cardiovascular Health Study a fizikai aktivitás mintázatai és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők közötti kapcsolatot vizsgálja. A kutatást Tomasz Guzik professzor, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) programbizottságának elnöke vezeti. A kutatás a Huawei viselhető eszközeinek szenzortechnológiájára építve folyamatos aktivitási és szív-egészségügyi adatok gyűjtését és elemzését támogatja.
A két kutatás jól szemlélteti a Terve Research által létrehozott együttműködési lehetőséget, amely az egészségügyi kutatókat és a viselhető technológiák felhasználóit kapcsolja össze, és lehetőséget teremthet nagyobb léptékű, valós környezetben végzett kutatások megvalósítására.
HUAWEI WATCH D3 új vérnyomásmonitorozási lehetőségekkel
Az eseményen bemutatták a HUAWEI WATCH D3 okosórát, ami több alkalmazási területre vonatkozóan is megszerezte a CE-tanúsítást: nyugalmi vérnyomásmérésre, ambuláns vérnyomás-monitorozásra (ABPM), valamint a testmozgás előtti és utáni vérnyomás követésére.
Vérnyomásmonitorozás fizikai aktivitás előtt és után
A HUAWEI WATCH D3 támogatja a fizikai aktivitás előtti és utáni vérnyomásadatok rögzítését. Az eredeti termékanyag szerint a készülék fizikai aktivitáshoz kapcsolódó vérnyomásmonitorozása ISO-szabványoknak megfelelő megoldás. A készülék intelligens emlékeztetőket is kínál, amelyek a magasság változására és a hirtelen hőmérséklet-változásokra hívhatják fel a figyelmet.
Mindennapi használatra tervezett kialakítás
A HUAWEI WATCH D3 karcsúbb profillal és könnyű szíjjal rendelkezik, amelyet a vállalat egész napos viselésre tervezett. A készülék három színváltozatban érhető el. A vérnyomásmonitorozás mellett továbbfejlesztett Health Glance és Health Insights funkciókat is kínál.
Az egészségügyi kutatások háttere
A Huawei digitális egészségügyi fejlesztéseit világszerte több mint 160 egészségügyi intézménnyel kialakított együttműködés támogatja. A vállalat több mint tíz kutatóközponttal dolgozik együtt, köztük három jelentős sport- és egészségtudományi laboratóriummal.
A Terve Research és a HUAWEI WATCH D3 bemutatása ennek a hosszabb távú kutatási és fejlesztési megközelítésnek két különböző oldalát mutatja. A Terve Research az egészségügyi kutatásokhoz kapcsolódó együttműködéseket és adatgyűjtést támogatja, míg a HUAWEI WATCH D3 a mindennapi egészségkövetésben kínál vérnyomásmonitorozási lehetőségeket.
Elérhetőség
A HUAWEI WATCH D3 elérhetőségéről, áráról és teljes specifikációjáról a Huawei a szeptember 2-i hivatalos bemutatón és saját kommunikációs csatornáin ad további tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Iskolakezdés, új rutinok, új célok – de megfigyeled valójában, mit üzen a tested?
Szeptember sokak számára egyfajta új kezdet. Visszatérünk a munkába, az iskolába, új napirendet alakítunk ki, és ilyenkor gyakran egészségügyi célokat is kitűzünk magunk elé. Többet mozgunk, tudatosabban étkezünk, megpróbálunk változtatni a korábbi szokásainkon.
Mégis van egy lépés, amelyről a legtöbben megfeledkeznek: mielőtt változtatnánk, érdemes megfigyelni, hogyan működik a saját szervezetünk. Dr. Hámori Lilla biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk arról, miért lehet a tudatos megfigyelés az egyik leghasznosabb eszköz, ha valaki emésztőrendszeri panaszokkal – például visszatérő puffadással – küzd.
„Sokan már az első kellemetlen tünetnél elkezdenek élelmiszereket elhagyni vagy új étrendet követni. Pedig az első kérdés nem az, hogy mit kellene megváltoztatni, hanem az, hogy pontosan mi történik a szervezetünkben.”
– mondja a szakértő.
A tested minden nap információt ad
A puffadás sokaknál kiszámíthatatlannak tűnik. Egyik nap jelentkezik, másnap nem. Van, aki egyetlen ételt okol, más pedig úgy érzi, „szinte mindentől” puffad. A valóság azonban gyakran összetettebb. Nemcsak az számít, mit ettünk, hanem az is, milyen gyorsan ettünk, mennyit aludtunk, milyen stressz ért bennünket, hol tartunk a menstruációs ciklusban, mennyit mozogtunk, vagy éppen mennyi idő telt el az előző étkezés óta.
„A szervezetünk ritkán működik véletlenszerűen. Sokszor vannak visszatérő mintázatok, csak a rohanó hétköznapokban nem vesszük észre őket.”
Egy egyszerű napló többet mutathat, mint gondolnánk
A szakember szerint már néhány hét tudatos megfigyelés is értékes információkat adhat. Nem csupán az elfogyasztott ételek feljegyzése lehet hasznos, hanem az is, hogy mikor jelentkeztek a tünetek, milyen erősek voltak, hogyan alakult a széklet, mennyit mozogtunk, mennyit aludtunk, vagy éppen mennyire volt stresszes a napunk. Így sokkal könnyebben kirajzolódhatnak azok az összefüggések, amelyek elsőre nem is tűnnek fel.
„A megfigyelés nem önmagában gyógyít. Viszont segít abban, hogy ne találgassunk, hanem valódi információk alapján hozzunk döntéseket.”
– teszi hozzá.
Nem a tökéletes étrend a cél. Az interneten ma már szinte minden élelmiszerről találunk olyan véleményt, amely szerint egészséges – és olyat is, amely szerint kerülni kellene. Ez könnyen bizonytalansághoz vezethet, különösen azoknál, akik rendszeresen puffadnak.
„Nincs olyan étrend, amely minden embernek egyformán megfelelő lenne. Éppen ezért fontos először megérteni a saját szervezetünk működését, és csak ezután alakítani az étkezésen.”
Egy új rutin szeptemberben
Az iskolakezdés és a munkába való visszatérés sokaknak új napirendet jelent. Ez egyben lehetőség is arra, hogy ne csak új szokásokat vezessünk be, hanem tudatosabban figyeljünk a testünk jelzéseire. Már napi néhány perc elegendő lehet arra, hogy feljegyezzük az étkezéseinket, a közérzetünket és az emésztőrendszeri tüneteinket. Ezek az apró megfigyelések később sokkal értékesebb információt adhatnak, mint egyetlen internetes lista a „puffasztó ételekről”.
Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóként, fitoterapeuta szakvizsgával rendelkező természetgyógyászként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Munkájában kiemelt szerepet kap a rendszerszintű gondolkodás, az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása és a női egészség. Hisz abban, hogy a tartós életmódváltás első lépése a saját testünk működésének megértése. A puffadás lehetséges okairól, a tünetek rendszerszintű megközelítéséről, valamint a témában készült részletes útmutatóról további információ Dr. Hámori Lilla weboldalán található.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Egy séf trükkjei a rohanós hétköznapokra
Egy magyar ember háztartásában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik, amelyből 20,8 kilogramm elkerülhető lenne – derül ki a Nébih friss felméréséből.
A szeptemberi rohanásban ezért nemcsak a napirendünket, hanem a konyhai rutinunkat is érdemes újragondolnunk. Az LG Electronics Magyarország (LG) és Tóth Szilárd, Michelin-csillagos séf azt mutatja meg, hogyan tehetjük egyszerűbbé a hétköznapi főzést tudatos tervezéssel és a konyhai technológia okos használatával – úgy, hogy közben kevesebb élelmiszer menjen veszendőbe.
A „mit főzzek ma?” kérdésnél kezdődhet a pazarlás
A Nébih kutatása szerint a magyar háztartásokban legnagyobb mennyiségben a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk mennek kárba: ez a három kategória adja az összes elkerülhető élelmiszerhulladék több mint háromnegyedét. A leggyakoribb okok között évek óta ugyanazok szerepelnek: a túlvásárlás, a túl nagy adagok és az otthon lévő, korábban beszerzett, de fel nem használt élelmiszerekről való megfeledkezés.
Szeptemberben, a nyaralások után és az iskola kezdetével újra sűrűbbé válnak a hétköznapok. Ilyenkor különösen sokat számíthat, ha nem minden este a nulláról próbáljuk megoldani a vacsorát. Tóth Szilárd szerint érdemes inkább olyan, jól variálható hozzávalókkal készülni, amelyekből a hét során többféle fogás is gyorsan összeállítható.
Augusztus végén ehhez még bőségesen válogathatunk a szezonális zöldségekből. „Egy fárasztó munkanap után mindenképpen egy egyszerű salátát javasolnék frissen sült hússal vagy sajttal. Ha pedig maradt még bennünk egy kis energia, a sütő Air Fry funkcióját kihasználva készíthetünk hozzá ropogós csirkecombfilét, vagy az összevonható főzőzónán akár egyszerre a család több tagjának is piríthatunk spenótot friss fűszerekkel” – mondja Tóth Szilárd, az LG-vel együttműködő séf.
Az LG beépíthető sütőiben elérhető Air Fry funkcióval külön készülék nélkül is készíthetünk ropogós fogásokat, így egy újabb eszköz sem foglal helyet a konyhapulton, a tágas sütőtérben pedig egyszerre nagyobb adag is elkészíthető. Az indukciós főzőlapok összekapcsolható zónái eközben nagyobb felületet biztosítanak például méretesebb edények vagy grill-lap használatához.
Nem kell vasárnap eldönteni, mit eszünk pénteken
A meal prepping lényege nem feltétlenül az, hogy már hétvégén öt doboz készételt sorakoztassunk fel a hűtőben. Szilárd inkább olyan alapokban gondolkodik, amelyekből később, az adott naphoz és a kedvünkhöz igazodva többféle fogás születhet.
„Mindig legyen otthon sokféle zöldség és fűszer” – tanácsolja a séf. Ha ezek mellé néhány húsféléről vagy más, jól kombinálható hozzávalóról is előre gondoskodunk, ugyanaz az alap más körettel, fűszerezéssel vagy zöldséggel egészen új étellé válhat. Így nem kell napokkal korábban eldöntenünk, pontosan mi kerüljön az asztalra, mégsem minden este az üres hűtő előtt állva kezdődik a vacsorakészítés.
A szakember például többféle húst is elkészítene a hétre az LG prémium beépíthető sütőiben megtalálható Air Sous-Vide funkcióval. Az eljárás alacsony hőmérsékletű sütéssel és szabályozott légáramlással járul hozzá az egyenletes eredményhez, hagyományos sous-vide vízfürdő nélkül.
„Ha sous-vide-oljuk a húsokat, azok napokkal később is felhasználhatók, miközben remek marad a minőségük” – mondja Szilárd. Így a hosszabb hőkezelést elvégezhetjük egy nyugodtabb időszakban, a sűrűbb napokon pedig már csak azt kell eldöntenünk, milyen fogás készüljön az előkészített hozzávalókból.
A vasárnapi ebéd már szombat este elkezdődhet
Szilárd egyik kedvenc példája erre az egészben sült sertéstarja. „Ha egész sertéstarját szeretnénk készíteni, 85 Celsius-fokon, 12 óra alatt elkészíthetjük. Ezt akár este is betehetjük a sütőbe, és ha reggelre időzítjük a program végét, mire felkelünk, gyakorlatilag 95 százalékban kész is egy finom vasárnapi sült.”
Az LG prémium beépíthető sütőiben található Air Sous-Vide funkció szabályozott hőmérséklettel és légáramlással dolgozik, egyes beépíthető sütőkön pedig időzített sütés is beállítható. Így a hosszú elkészülési idő nem egyenlő a konyhában töltött idővel.
Reggelre már csak az utolsó lépések maradnak: a séf a tarját kevés fűszerrel vagy visszaredukált jus-vel dörzsölné be, majd 220 Celsius-fokon nagyjából húsz perc alatt sütné készre. Mellé néhány fej gomba és friss gyökérzöldség kerülhet, így viszonylag kevés aktív munkával komplett fogás kerülhet az asztalra.
Ez jól példázza Szilárd meal prephez való hozzáállását is: nem kész menüsorokat kell napokkal korábban legyártani, hanem olyan kiindulópontokat teremteni, amelyekből a megfelelő pillanatban kevés munkával kész étel születhet.
A séf „vésztartaléka” a fagyasztóban lapul
A tudatos tervezés a maradékoknak is új szerepet adhat. Szilárd egyik kedvenc praktikája például a jus, amelyet kis adagokban lefagyaszt, majd akkor vesz elő, amikor egy hosszú nap végén már nincs kedve komolyabb főzésbe kezdeni.
„Egy hosszú és fárasztó napot gyakran egy brutál forró levessel zárok. Ehhez nem kell más, mint két-három jus-kocka a fagyasztóból, amit rengetegféleképpen lehet ízesíteni” – meséli.
Forró vízzel, vékonyra vágott friss zöldségekkel és tésztával néhány kéznél lévő összetevőből rövid idő alatt meleg vacsora születhet. A praktika jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amelyre a Nébih is felhívja a figyelmet: a megfelelő tárolás, a maradékok felhasználása és a tudatosabb bevásárlás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb étel végezze a szemétben. 1
A gépnek nem kell tudnia, mit szeretnénk vacsorázni
Tóth Szilárd szerint a korszerű konyhai eszközök igazi előnye nem az, hogy átveszik tőlünk a főzést, hanem hogy bizonyos időigényes vagy nagyobb odafigyelést kívánó munkafázisokat egyszerűbbé tehetnek.
„A »mit főzzünk« kérdésben nem segít egy gép, azt nekünk kell eldöntenünk. De a »hogyan«-ban biztosan nagy segítség” – foglalja össze.
Az LG beépíthető prémium sütőiben az Air Fry és az Air Sous-Vide mellett a ProBake légkeverés az egyenletes hőelosztást támogatja, míg az LG ThinQ alkalmazással egyes modelleken távolról is nyomon követhető a hátralévő sütési idő. És mivel egy hosszú nap után a munka nem ér véget azzal, hogy elkészült a vacsora, bizonyos modellek a sütő tisztán tartását is megkönnyítik: az EasyClean™ technológia víz és a sütő speciális belső bevonatának segítségével fellazítja a sütőtérben lévő szennyeződéseket, amelyek ezután könnyebben letörölhetők.
A főzőlapnál Szilárd az összevonható zónákat emeli ki. „Gyorsabban és könnyedén grillezhetek akár több fő részére is egy időben” – mondja. Az LG Flex Zone megoldásával a zónák páronként összekapcsolhatók, így nagyobb főzőfelület alakítható ki, ami például méretesebb edények használatakor ad nagyobb szabadságot.
„Gyakorlatilag rengeteg lehetőség áll a rendelkezésünkre az LG beépíthető konyhai gépei által, így csak a kreativitásunk és az időnk szab határt annak, mi kerül végül az asztalra” – teszi hozzá a séf.
Három szabály, ami megkönnyítheti a szeptemberi hétköznapokat
Tóth Szilárd szerint három egyszerű alapelvvel kevesebb lehet a kapkodás a konyhában. Először is ismerjük meg, mire képesek az otthoni konyhai eszközeink, mert sokszor olyan lehetőségeket sem használunk ki, amelyek éppen a sűrű napokon lennének hasznosak. Másodszor a nyugodtabb időszakokban dolgozzunk a nehezebb napokra: egy adag alaplé, jus vagy néhány előkészített hozzávaló később értékes perceket jelenthet. Harmadszor pedig nem kell mindenáron minden este főzni. Ha előre tudjuk, hogy egy adott napon erre nem lesz időnk vagy energiánk, jobb ehhez igazítani a bevásárlást is, mint olyan élelmiszereket hazavinni, amelyek végül felhasználatlanul maradnak.
A Nébih adatai szerint az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal mérséklődött a magyar háztartások élelmiszer-pazarlása, vagyis egyre tudatosabban bánunk azzal, ami a kosarunkba kerül. 1 A következő lépéshez pedig nem feltétlenül kell több időt töltenünk a konyhában. Sokszor éppen az jelenthet megoldást, ha előre átgondoljuk, mit mikor érdemes megcsinálnunk – a többit pedig, ahol lehet, rábízzuk a konyhai eszközeinkre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta európai egészségügyi kutatási platformját és a HUAWEI WATCH D3-at Münchenben
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre több alternatív hajtású kamiont használ a Dachser Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Nőtt az árengedmény a használt ingatlanok piacán
-
Tippek2 hét ago
Promptolás a padsorokban – Így használják az MI-t a magyar egyetemisták
-
Ipar2 hét ago
Tovább növeli az áramellátás biztonságát a Schneider Electric
-
Gazdaság2 hét ago
Olvadni kezdtek a betéti kamatok, de még így is verik az inflációt, érdemes sietni a lekötéssel
-
Gazdaság1 hét ago
Már reklámokkal is válaszolhat a ChatGPT a magyarok kérdéseire
-
Ipar1 hét ago
Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására







