Connect with us
Hirdetés

Egészség

Techcégek és gyógyszergyárak versengenek a jövő betegeiért

A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz.

Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.

Egyre nagyobb üzlet, ami egyre kevésbé jövedelmező

A fejlett országok társadalmai elöregedőben vannak, így biztosra vehető, hogy az egészségügyben egyre több üzleti lehetőség lesz azonosítható. A Deloitte felmérése szerint például 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet és elérheti az 1,18 trillió dollárt globálisan. Egy másik beszédes adat: gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac elérheti a 612,7 milliárd dollárt.

Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó, úgynevezett life science cégek házatáján minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy ez korántsincs így. Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011. és 2017. között 17 százalékkal csökkent”

– hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A visszaesésnek több oka is van. A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság. Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül. Ráadásul a kutatásfejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019. és 2024. között várhatóan eléri a 3 százalékot. Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny. 2018-ban például 15267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16181, ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatásra és fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.

Mit lehet tenni?

A kutatás eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Vegyünk egy példát. Világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013. óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki. Ha ezen készítmények kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet a gyártók számára. Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a rákbetegek 42 százaléka a diagnózis utáni két évben feléli tartalékait, négy év után pedig 38 százalékuk fizetésképtelenné válik.

„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás”

– mondta Fábián Dorottya. Ezen a területen már vannak biztató jelek. Egy felmérésben 66 tudományos és egészségügyi világcéget kérdeztek a digitalizációról. 85 százalékuk azt mondta, hogy már túl van vagy hamarosan túl lesz ezen a feladaton.

A techcégek már ringbe szálltak

Az idő azonban sürget. A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő. Így nem meglepő, hogy 2019 decemberében közel 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával. Egy másik beszédes adat: a life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt), valamint a 2,9%-os éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriáscég jelen is van.

A változásokat érzékelték a life science vállalkozások is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket. 2019-ben a life science vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be. Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó vállalat volt.

Ki lehet a nyertes?

A jövő egészségügye több szempontból is más lesz a jelenleginél. A fókusz a gyógyításról a megelőzésre helyeződik át, a beteg által átélt „ügyfélélmény” döntő fontosságúvá válik. Mindkét területen úgy lehet sikert elérni, ha minél több mindent tudunk a páciensekről. Csakhogy a felmérések szerint az emberek kétharmada ma még nem szívesen bízza adatait sem az államra, sem a vállalkozásokra. Az egyik megoldás a valódi értékteremtés lehet, ugyanis a Deloitte egy korábbi felmérése igazolta, hogy a milleniálok (1983-1994 között születtek) és a Z generáció (1995-2002 között születtek) a valódi értékeket teremtő (például a környezetvédelemért tevő, vagy a munkanélküliség ellen fellépő) vállalatok iránt mélyebb lojalitást tanúsítanak. Ezen felül ki lehetne dolgozni olyan szabályozást, amely betartásával a páciensek még életükben vagy haláluk után felajánlhatják vagy eladhatják adataikat a szolgáltatóknak.

Jelenleg is rengeteg adat van az egészségügyi szolgáltatók birtokában, ám ezek legtöbbször strukturálatlan adathalmazokban (patológiai jelentések, kórházi jegyzetek stb.) rejlenek. Ezek feldolgozására és felhasználására a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmas lehet.

A közeljövőben kulcsfontosságú lesz betegközpontú, közös értékteremtésre alkalmas adatgyűjtő és értékelő rendszer kiépítése, amelybe nemcsak a beteg és az egészségügyi szolgáltató, hanem a beszállítók, együttműködő partnerek és érdekképviseletek is bekapcsolhatók lennének. Egy ilyen rendszer segítségével megérthető, hogy milyen lehet a beteg számára egy adott betegséggel együtt élni, és azonosíthatók azok a kapcsolódási pontok, melyek összekötik a pácienst az összes érintettel”

– mondta Fábián Dorottya.

Mint láthattuk, sok múlik a klinikai tesztek pontosságán, ezért a jelenlegi rendszer tökéletesítése kulcsfontosságú. Az US National Institutes of Health (NIH) adatai alapján ugyanis a klinikai tesztek kétharmadában a résztvevők átlagos életkora nem érte el azt az átlagéletkort, akiknek a gyógyszert, vagy kezelést kifejlesztették. 20-ból átlagosan kevesebb, mint 1 felnőtt rákos beteg vesz részt a rákkutatással kapcsolatos klinikai tesztekben. Ezzel az adatok általánosíthatósága szenved csorbát, így különösen fontos, hogy mindenféle szegmens képviselje magát a tesztelésen – etnikai kisebbségek, idősebbek, nők stb. Ez azonban nem könnyű. Egy 2019-es kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka számolt be valamilyen strukturális vagy klinikai akadályról, amik meggátolták, hogy tesztekben vegyenek részt.

Egészség

A Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnerévé válik egy többéves együttműködés keretében

A Haleon és az UEFA Medical bejelentette mérföldkőnek számító, többéves tudományos alapokra épülő partnerségét, amelynek keretében a Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnere lesz. A két szervezet azon dolgozik majd együtt, hogy klinikai bizonyítékokon alapuló megközelítéseket vezessenek be a futballal összefüggő fájdalomcsillapítás területén, ezzel is támogatva a játékosok egészségének védelmét és a felépülést a világ egyik legnépszerűbb sportágában.

Bár a fájdalomcsillapítás központi szerepet játszik a futballhoz kapcsolódó sportorvoslásban, továbbra is jelentős igény mutatkozik egyértelműbb, tudományos alapú iránymutatásokra a sportsérülések kezelésében és a mozgáshoz való visszatérés támogatásában – különösen az élsporton túli aktív felnőttek körében. A probléma széles körű: az aktív emberek 40%-a megsérül évente¹, a sportolók közel 41%-a számol be fájdalomról² szabadidejükben, és minden ötödik ember közepes vagy súlyos fájdalmat tapasztal³. A hatékony fájdalomkezelés és a mozgáshoz való támogatott visszatérés közötti kapcsolat erősítése egyértelmű lehetőséget kínál arra, hogy az emberek életük minden szakaszában aktívak maradhassanak.

A Haleon globális egészségügyi szakmai hálózatának és az UEFA Medical futballorvoslási és sérülésmegelőzés területén szerzett szakértelmének egyesítésével a partnerség célja e hiány a csökkentése. A tudományos bizonyítékok bővítésére és a tudásmegosztásra fókuszálva a Haleon és az UEFA Medical közösen dolgozik majd a fájdalomkezelés és a felépülés tudományos megértésének erősítésén a futballban és más sportágakban. Ez több kezdeményezésen keresztül valósul meg, például szakértők által felülvizsgált oktatási eszközök – webináriumok és digitális tananyagok – segítségével. Ezek célja, hogy a helyi alkalmazást előtérbe helyező, megbízható fájdalomkezelési megközelítések Európa-szerte beépüljenek a mindennapi klinikai gyakorlatba.

A helyileg alkalmazható megoldások már ma is kulcsszerepet játszanak a modern fájdalomkezelésben, és évente emberek millióinak segítenek. Egy nemrégiben készült elemzés – amelyet az UEFA Medical és a Haleon közösen publikált¹ – új bizonyítékokat tárt fel a helyileg alkalmazható NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők) korai fájdalomcsillapító hatására sportsérülések esetén.

Mivel ez az első olyan tudományos munka, amelyet az UEFA Medical és a Haleon közösen fejlesztett, erősebb tudományos alapot teremt a jövőbeli iránymutatásokhoz. Ez a futballorvoslás és a helyi fájdalomcsillapítás szakértelmét egységes, bizonyítékokon alapuló megközelítésekké alakítja a sportban. Erre építve a Haleon és az UEFA Medical célja, hogy világosabb, tudományos alapú fájdalomkezelési irányokat alakítson ki – ezzel is támogatva a játékosokat és sportolókat abban, hogy aktívak maradjanak és tovább mozogjanak.

Anna Nightingale, a Haleon globális OTC K+F és globális szabályozási vezetője:

„A futball emberek millióit inspirálja mozgásra, de amikor fájdalom jelentkezik, sokan nem tudják, milyen megoldások segíthetnek a mozgás fenntartásában. Az UEFA Medicallel való partnerségünk révén világos, hiteles megközelítéseket szeretnénk nyújtani, amelyek támogatják a biztonságos mozgást és felépülést, segítve az embereket abban, hogy magabiztosan maradjanak aktívak.”

Eran Gefen, a Haleon OTC orvosi és tudományos igazgatója:

„A Haleon szerepe ebben az együttműködésben az, hogy olyan orvosi szakértelmet biztosítson, amely erősíti az egészségügyi szakemberek számára elérhető tudományos iránymutatásokat az aktív emberek fájdalomkezelésében. A Haleon megbízható fájdalomcsillapító szakértelmének és portfóliójának – amelyet fogyasztók és egészségügyi szakemberek egyaránt ajánlanak –, valamint az UEFA speciális tudásának egyesítésével világosabb, bizonyítékokon alapuló tanácsokat nyújthatunk, amelyek támogatják az öngondoskodást, a biztonságos visszatérést a mozgáshoz, és segítik az embereket a számukra megfelelő fájdalomcsillapító megoldások kiválasztásában.”

Dr. Zoran Bahtijarević, az UEFA orvosi és doppingellenes vezetője:

„A Haleonnal való együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy a futballhoz kapcsolódó sportorvoslásban szerzett mély szakértelmünket egy olyan partnerével egyesítsük, aki évtizedes vezető szerepet tölt be a fájdalomcsillapítás területén. Együtt olyan bizonyítékokat és tudományos ismeretekre tehetünk szert, amelyek tovább támogatják a klinikusokat, csapatokat és játékosokat a sportág minden szintjén.”

  1. Int J Environ Res Public Health 2021 May 2: 18(9);4857
  2. BMJ Open Sport Exer. Med 2026 Jan 3; 12(1)
  3. J Sci Med Sport. 2024 Apr
  4. Bemutatva az ISOKinetic Konferencián, 2026 áprilisában

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Minden harmadik budapesti egyedül érzi magát mások társaságában is

Bár sosem volt ennyi digitális kapcsolódási pontunk, a belső elszigeteltség tömeges jelenség maradt. A Hedepy online mentális egészségügyi platform megbízásából a Forecast Marketingkutató Kft. által készített reprezentatív kutatás rávilágított: a magyarok jelentős része érzi magát magányosnak akkor is, amikor mások veszik körül. A Hedepy – Európa egyik leggyorsabban növekvő mentális egészségügyi platformja – most egy köztéri installációval és szakértői párbeszéddel hívja fel a figyelmet a láthatatlan érzelmi falakra.

A Hedepy küldetése a szakszerű segítségnyújtás széleskörű elérhetővé tétele. A szolgáltatás egy technológia-alapú illesztési rendszeren keresztül segíti a klienseket a hozzájuk illő pszichológus vagy pszichoterapeuta megtalálásában, a konzultációk pedig személyesen, online videóhívás formájában vagy hibrid formában is megvalósulhatnak. A 2026 márciusában végzett országos, 18-65 év közötti lakosságra reprezentatív, telefonos megkérdezésen alapuló kutatás a magyarok magányhoz való viszonyát és a segítségkérési hajlandóságukat térképezte fel.

Magány a tömegben: a nagyvárosi fiatalok a legérintettebbek

A kutatás rávilágított, hogy a magány nem csupán az egyedüllétet jelenti: a válaszadók közel 40%-a érzi magát magányosnak akkor is, ha mások veszik körül. Ez a „társas magány” leginkább a budapestieket sújtja: a fővárosiak 57,6%-a vallotta azt, hogy valamilyen gyakorisággal átéli ezt az érzést, míg a falun élők körében ez az arány sokkal alacsonyabb (35,3%). A korcsoportokat vizsgálva a 18-30 évesek a legsebezhetőbbek: körükben minden második fiatal (51,3%) érzi úgy, hogy ritkán, néha vagy akár gyakran is elszigeteltnek marad a gondolataival mások társaságában is.

„A legfiatalabb generáció tagjai, bár digitálisan folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz, gyakran maradnak magukra belső vívódásaikkal a nagyvárosi forgatagban, ahol a felszínes interakciók mellett a mély kapcsolódás lehetőségei beszűkülnek”

– mutat rá a jelenség hátterére Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.

Ugyanakkor a kutatás egy fontos kapaszkodót is azonosított: a negatív trendek ellenére a magyarok közel háromnegyede (74,7%) érzi úgy, hogy van az életében legalább egy olyan személy, aki valóban meghallgatja és megérti őt. Ez a támogató háttér kulcsfontosságú lehet a lelki egyensúly megőrzésében, mégis sokan tapasztalják úgy, hogy a tágabb közösségi hálóik lazulnak.

Lazuló kötelékek: Már nem a szomszédhoz fordulunk segítségért

A Hedepy kutatása rávilágított egy aggasztó társadalmi folyamatra is: a válaszadók döntő többsége szerint a valódi, megtartó erejű közösségek – mint a szomszédság vagy a munkahelyi barátságok – fokozatosan eltűnnek. Mindössze a megkérdezettek 16,8%-a véli úgy, hogy a közösségek ereje nem csökkent a korábbiakhoz képest. Ezzel párhuzamosan a bizalom szintje is romlik: a magyarok jelentős része érzi úgy, hogy ma nehezebb megbízni másokban, mint korábban.

A digitális világ sem feltétlenül kínál megoldást: a válaszadók több mint 70%-a szerint a közösségi média platformok összességében inkább eltávolítják egymástól az embereket, mintsem közelebb hoznák őket.

,,A valódi közösségek hiánya és a bizalomvesztés közvetlenül hozzájárul a társas magány kialakulásához. Ha nem érezzük a környezetünk megtartó erejét, hajlamosabbak vagyunk a mindennapokban elrejteni a valódi érzéseinket mások elől”

– teszi hozzá Temesvári Eszter.

A terápia már nem tabu: minden hatodik fiatal tervez segítséget kérni

A kutatás egyik legpozitívabb eredménye, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos társadalmi gátak dőlni látszanak: a megkérdezettek többsége (közel 61%-a) szerint a terápiára járás ma már teljesen természetes dolog. Különösen igaz ez a 18-30 éves korosztályra, ahol a válaszadók több mint kétharmada (68,3%) vélekedik így.

A nyitottság a szándék szintjén is megjelenik: a legfiatalabbak körében minden hatodik válaszadó (16,4%) tervezi, hogy a közeljövőben szakember segítségét kéri. Érdekes generációs különbség, hogy míg a 18-30 évesek még inkább a tervezési fázisban vannak, a 31-40 éves korosztály tagjai közül már kétszer annyian (13,2%) vallották azt, hogy jelenleg is járnak terápiára. „Azt látjuk, hogy a lelki és érzelmi biztonságra való törekvés ma már ugyanolyan tudatos döntés kezd lenni, mint az egészséges táplálkozás. Ugyanakkor a szándék és a tényleges bejelentkezés között gyakran láthatatlan gátak feszülnek: a megfelelő szakember megtalálása vagy a hosszú várólisták sokakat megállítanak a folyamatban” – magyarázza a számokat Temesvári Eszter.

Személyre szabott segítség, várólisták nélkül

A Hedepy küldetése, hogy lebontsa a szándék és a tényleges segítségkérés közötti akadályokat. Hiszünk abban, hogy a gyógyulás kulcsa a szakemberrel kialakított valódi, bizalmi kapcsolat, ezért a merev „klinikai” formalitás helyett a személyes illeszkedésre helyezzük a fókuszt. A platform egy tudományos alapú illeszkedési teszt segítségével könnyíti meg a választást a több mint 200 minősített szakember közül. A rendszer rugalmasságának köszönhetően akár már másnapra foglalható időpont, így elkerülhetők a hetekig tartó várólisták. A folyamat során a legmagasabb szintű diszkréció biztosított, a szolgáltatás pedig online, személyes, sőt hibrid formában is elérhető.

JÓL VAGY? – Interaktív pad az Erzsébet téren

A Hedepy kezdeményezése kapcsán Budapesten az Erzsébet téri Akvárium Klub teraszán egy JÓL VAGY? felirattal ellátott, speciális pad került kihelyezésre, amely két hónapig használható. Az installáció egyszerre funkcionál vizuális metaforaként és közösségi térként, amely megállásra és csendes jelenlétre ösztönzi a járókelőket. A leülésre alkalmas köztéri alkotás interaktív felületén bárki névtelen mikro-üzeneteket hagyhat, megmutatva az érzelmi álarcok mögötti valódi gondolatokat.

„A mentális egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy legyen egy terünk, ahol nem kell szerepeket játszanunk. Ez az installáció lehetőséget ad arra, hogy kimondjuk a valóságot. Pszichológiai szempontból az első lépés az elszigeteltség ellen az, ha felismerjük: nem vagyunk egyedül az érzéseinkkel. A padon hagyott üzenetek közösséget teremtenek a sebezhetőségben”

– emeli ki Temesvári Eszter. Az installáció célja, hogy fizikai teret adjon az őszinteségnek, és láthatóvá tegye a mindannyiunkban közös megéléseket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Magyarul is beszélő vércukormérő segíti a látássérült és gyermek diabéteszes betegeket

Új, beszédfunkcióval ellátott vércukormérő rendszer segíti a vak és súlyosan látássérült cukorbetegek, valamint az olvasni még nem tudó gyermekek mindennapi önellenőrzését. A száz százalékban magyar tulajdonú, idén 40 éves 77 Elektronika Kft. fejlesztése szóban, több nyelven is képes szövegfelolvasásra, ezzel könnyebbé és biztonságosabbá téve a vércukorszint ellenőrzését.

A fejlesztés különösen nagy segítséget jelenthet a hazai diabéteszes betegek számára: Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és mintegy 5 ezer gyermek él cukorbetegséggel, közülük pedig több mint 32 ezren vakok vagy súlyosan látássérültek.

Világszerte milliókat érint, és akár vakságot is okozhat

A cukorbetegség ma már az egyik leggyakoribb krónikus betegség: jelenleg világszerte 560–580 millió ember él diabétesszel, és a szakértők becslései alapján ez a szám 2050-re akár 882 millióra is emelkedhet. A KSH adatai szerint Magyarországon több mint 1,1 millió felnőttnél és mintegy 5 ezer gyermeknél diagnosztizáltak cukorbetegséget, többségük 2-es típusú diabéteszben szenved.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a megfelelően beállított vércukorszint, a rendszeres ellenőrzés és a tudatos életmód alapvető szerepet játszik az olyan súlyos szövődmények megelőzésében, mint a diabéteszes retinopátia, vagyis a cukorbetegség okozta szemfenéki károsodás. Az érintettek körülbelül egyharmadát érintő elváltozás Magyarországon is a vakság egyik vezető oka. A magyar cukorbetegek közül több mint 32 ezer ember vak vagy súlyos látássérült. Különösen aggasztó, hogy a diabéteszesek körében a vakság előfordulása jóval magasabb: körülbelül 25-ször gyakoribb, mint az átlagos népességben.

A biztonság és a kiszámíthatóság eszköze a beszélő vércukormérő

A mindennapi önellenőrzés – különösen a vércukorszint mérése – kulcsfontosságú, ugyanakkor az idősebb, gyengénlátó vagy vak betegek számára már egy egyszerű mérési folyamat is komoly kihívást jelenthet. A hagyományos eszközök vizuális visszajelzései, az apró számok, ikonok vagy hibajelzések leolvasása sok esetben nem értelmezhetők számukra.

Erre a problémára nyújt megoldást a száz százalékban magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. legújabb vércukormérője, amit a vállalat 40 éves fennállásának évében mutattak be. Az eszköz szóban kommunikál a beteggel, többek közt hangosan kimondja a mért vércukorértéket. A magyar, angol és német nyelven is „beszélő” Dcont® Roll az olvashatóságot segítő inverz kijelzővel, állítható hangerővel és szövegfelolvasás opcióval segíti a vércukorszint ellenőrzését.

Hangos segítség a cukorbeteg kisgyermekek mindennapjaiban

A beszélő vércukormérőnek hasonlóan nagy jelentősége lehet az olvasni még nem tudó gyermekeknél is. A cukorbeteg kisgyermekek számára a vércukormérés gyakran félelmetes vagy nehezen érthető folyamat. A hangos visszajelzés azonban egyszerűbbé és „érthetőbbé” teheti ezt a rutint. A készülék reakciói, hangutasításai és követhető jelzései segíthetnek abban, hogy a gyermek fokozatosan megismerje saját állapotának kezelését, és ne kizárólag passzív szereplője legyen a gondozásnak.

„A beszédfunkcióval ellátott vércukormérő fejlesztésével az volt a célunk, hogy a vércukorszint ellenőrzése minél több érintett számára egyszerűbbé és biztonságosabbá váljon. A vak és súlyosan látássérült betegek, valamint a kisgyermekek számára valódi segítséget jelenthet. A 77 Elektronika Kft. által fejlesztett készülék, ahogyan a Dcont® vércukormérő család minden eszköze, megfelel az Európai Unió szigorú in vitro diagnosztikai előírásainak. A minősítés garantálja a megbízhatóságot és a biztonságos használatot. A rendszer emellett összekapcsolható a Dcont® eNAPLÓ platformmal, amely lehetővé teszi a vércukorértékek, inzulinadagolási adatok és egyéb egészségügyi információk rögzítését, valamint azok megosztását a kezelőorvossal”

– mondta Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss