Egészség
Techcégek és gyógyszergyárak versengenek a jövő betegeiért
A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz.
Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.
Egyre nagyobb üzlet, ami egyre kevésbé jövedelmező
A fejlett országok társadalmai elöregedőben vannak, így biztosra vehető, hogy az egészségügyben egyre több üzleti lehetőség lesz azonosítható. A Deloitte felmérése szerint például 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet és elérheti az 1,18 trillió dollárt globálisan. Egy másik beszédes adat: gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac elérheti a 612,7 milliárd dollárt.
„Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó, úgynevezett life science cégek házatáján minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy ez korántsincs így. Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011. és 2017. között 17 százalékkal csökkent”
– hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
A visszaesésnek több oka is van. A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság. Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül. Ráadásul a kutatásfejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019. és 2024. között várhatóan eléri a 3 százalékot. Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny. 2018-ban például 15267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16181, ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatásra és fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.
Mit lehet tenni?
A kutatás eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Vegyünk egy példát. Világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013. óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki. Ha ezen készítmények kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet a gyártók számára. Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a rákbetegek 42 százaléka a diagnózis utáni két évben feléli tartalékait, négy év után pedig 38 százalékuk fizetésképtelenné válik.
„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás”
– mondta Fábián Dorottya. Ezen a területen már vannak biztató jelek. Egy felmérésben 66 tudományos és egészségügyi világcéget kérdeztek a digitalizációról. 85 százalékuk azt mondta, hogy már túl van vagy hamarosan túl lesz ezen a feladaton.
A techcégek már ringbe szálltak
Az idő azonban sürget. A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő. Így nem meglepő, hogy 2019 decemberében közel 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával. Egy másik beszédes adat: a life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt), valamint a 2,9%-os éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriáscég jelen is van.
A változásokat érzékelték a life science vállalkozások is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket. 2019-ben a life science vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be. Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó vállalat volt.
Ki lehet a nyertes?
A jövő egészségügye több szempontból is más lesz a jelenleginél. A fókusz a gyógyításról a megelőzésre helyeződik át, a beteg által átélt „ügyfélélmény” döntő fontosságúvá válik. Mindkét területen úgy lehet sikert elérni, ha minél több mindent tudunk a páciensekről. Csakhogy a felmérések szerint az emberek kétharmada ma még nem szívesen bízza adatait sem az államra, sem a vállalkozásokra. Az egyik megoldás a valódi értékteremtés lehet, ugyanis a Deloitte egy korábbi felmérése igazolta, hogy a milleniálok (1983-1994 között születtek) és a Z generáció (1995-2002 között születtek) a valódi értékeket teremtő (például a környezetvédelemért tevő, vagy a munkanélküliség ellen fellépő) vállalatok iránt mélyebb lojalitást tanúsítanak. Ezen felül ki lehetne dolgozni olyan szabályozást, amely betartásával a páciensek még életükben vagy haláluk után felajánlhatják vagy eladhatják adataikat a szolgáltatóknak.
Jelenleg is rengeteg adat van az egészségügyi szolgáltatók birtokában, ám ezek legtöbbször strukturálatlan adathalmazokban (patológiai jelentések, kórházi jegyzetek stb.) rejlenek. Ezek feldolgozására és felhasználására a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmas lehet.
„A közeljövőben kulcsfontosságú lesz betegközpontú, közös értékteremtésre alkalmas adatgyűjtő és értékelő rendszer kiépítése, amelybe nemcsak a beteg és az egészségügyi szolgáltató, hanem a beszállítók, együttműködő partnerek és érdekképviseletek is bekapcsolhatók lennének. Egy ilyen rendszer segítségével megérthető, hogy milyen lehet a beteg számára egy adott betegséggel együtt élni, és azonosíthatók azok a kapcsolódási pontok, melyek összekötik a pácienst az összes érintettel”
– mondta Fábián Dorottya.
Mint láthattuk, sok múlik a klinikai tesztek pontosságán, ezért a jelenlegi rendszer tökéletesítése kulcsfontosságú. Az US National Institutes of Health (NIH) adatai alapján ugyanis a klinikai tesztek kétharmadában a résztvevők átlagos életkora nem érte el azt az átlagéletkort, akiknek a gyógyszert, vagy kezelést kifejlesztették. 20-ból átlagosan kevesebb, mint 1 felnőtt rákos beteg vesz részt a rákkutatással kapcsolatos klinikai tesztekben. Ezzel az adatok általánosíthatósága szenved csorbát, így különösen fontos, hogy mindenféle szegmens képviselje magát a tesztelésen – etnikai kisebbségek, idősebbek, nők stb. Ez azonban nem könnyű. Egy 2019-es kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka számolt be valamilyen strukturális vagy klinikai akadályról, amik meggátolták, hogy tesztekben vegyenek részt.
Egészség
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
Öt hazai és nemzetközi adat bizonyítja, a magyarok többsége biokémiai értelemben nincs jó állapotban. Goda Gábor vegyészmérnök szerint a mentális működést is a test biokémiája határozza meg.
Az utóbbi években a közbeszéd szinte teljesen a mentális egészség körül forog. Mindenki arról beszél, hogyan „javulhat a mentális állapotunk”, hogyan „erősödjünk fejben”, hogyan „dől el minden a lélekben”. A Draconic Technology szellemi vezetője és a Synbiotic Laboratory alapítója, Goda Gábor vegyészmérnök szerint azonban ez a szemlélet félrevisz. Nem azért, mert a mentális egészség nem fontos, hanem mert nem ott kezdődik, ahol ma keressük. Az egészséges mentális állapot nem alapja a fizikai egészségnek, annak pusztán következménye. A gondolkodás, a hangulat, a motiváció és a teljesítmény mögött nem pszichológiai, hanem biokémiai folyamatok állnak.
„Túlzásba estünk azzal, hogy mindent a mentális egészségre vezetünk vissza. A mentális működés nem a lélek misztikus terepe. A mentális működés biokémiai és mikrobiális talajon áll.”
– mondja Goda Gábor.
„Mindegy, mit gondolsz magadról, ha a tested biokémiai értelemben kimerült, a motiváció, a fókusz és a teljesítmény nem tud megjelenni.”
A szakember szerint a magyar lakosság jelentős része nem lelki okokból fáradt, hanem biológiai értelemben túlterhelt, alul vagy túldozírozott.
Ezt az alábbi kutatások eredményei is alátámasztják.
-
- A Semmelweis Egyetem szerint a lakosság akár egyharmada alváshiányos.
- A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése szerint a magyarok több mint 60%-a krónikusan stresszes.
- Az OGYÉI (ma már NNGYK) adatai alapján a lakosság 40%-a D-vitamin-hiányos, ami hormonális és idegrendszeri működést is befolyásol.
- Az OTÁP2014 ásványianyag-vizsgálata alapján a magyar lakosságnál mindkét nemet érinti az alacsony kálium-, mangán- és krómbevitel, míg nőknél gyakrabban elégtelen a kalcium-, vas-, réz- és cinkbevitel.
- Egy több mint 1100 embert vizsgáló nemzetközi kutatás (Flemish Gut Flora Project) szerint a bélflóra egyensúlyát több mint 60 különböző tényező befolyásolja, és a lakosság jelentős részénél jelen van legalább egy olyan hatás (például helytelen étrend, túlsúly vagy gyógyszerszedés), ami felboríthatja a bélrendszer egyensúlyát.
Ezek együtt olyan biokémiai környezetet hoznak létre, amelyben a motiváció, a fókusz és a mentális stabilitás nem tud optimálisan működni, függetlenül attól, hogy valaki éppen mennyire érzi magát lelkesnek vagy pozitívnak.
A szakember szerint a mentális állapot mögött biokémia van, nem akaraterő
A modern életmód folyamatos terhelést jelent a szervezet számára: stressz, alváshiány, rendszertelen étkezés, túl sok inger, kevés regeneráció. A test erre egy olyan biokémiai visszavonulással reagál, amelynek célja a túlélés. Ezt könnyen keverhetjük össze azzal, hogy valakit lustának, motiválatlannak, depresszívnek titulálunk. A mentális egészségét okoljuk a viselkedéséért, holott a szakember szerint nem ez áll a jellenség mögött.
„A rendszer nem erősebb lesz, ha túlterheljük, hanem áthangolódik egy túlélő üzemmódba.”
– magyarázza Goda Gábor.
„Ilyenkor nem arról van szó, hogy valaki nem akarja eléggé. A test egyszerűen nem képes ugyanazt a működést fenntartani. A motiváció nem tűnik el, csak nem tud megjelenni.”
Ez a felismerés alapjaiban írja át azt, ahogyan a motivációról, a teljesítményről és a mentális erőről gondolkodunk.
A hangulat gyorsan változik, a mögötte rejlő biokémia lassan
A szakember szerint az emberek gyakran összekeverik a hangulatot a mentális működéssel. A hangulat lehet pozitív, lelkes, energikus, de ez nem jelenti azt, hogy a test biokémiai rendszerei is optimálisan működnek.
„A test nem a pillanatnyi hangulat alapján működik. A biokémiai háttér sokkal lassabban változik, mint a lelkiállapot. A mikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő flóra nemcsak bennünk él, velünk együtt fejlődik, reagál, és folyamatosan alakítja a működésünket.”
– mondja Goda Gábor.
Ez azt jelenti, hogy hiába érzi magát valaki időnként motiváltnak, ha a biokémiai háttér kimerült, a teljesítmény és a fókusz nem lesz tartós.
A modern életmód biokémiai túlterhelést okoz
A stressz, az alváshiány, a rendszertelen étkezés, a túl sok inger és a kevés regeneráció olyan állapotot hoz létre, amelyben a test nem tud optimálisan működni. A hormonrendszer és az idegrendszer ilyenkor nem a fejlődést, hanem a túlélést helyezi előtérbe.
„A szervezet ilyenkor lejjebb veszi az alapjáratot, finoman visszafogja az anyagcserét, átírja a hormonális környezetet. Az agy és a test közötti kommunikáció nem egyirányú. A bolygóidegen keresztül érkező jelek döntő többsége a testből halad az agy felé. Vagyis nemcsak az agy irányít, a test folyamatosan ‘beszél’ az agyhoz”
– mondja Goda Gábor.
Ez a folyamat nem lelki, hanem biokémiai. Ez az oka annak, hogy sokan úgy érzik: „nem megy”.
A „kalória be – kalória ki” modell is megdőlt
A Draconic Technology kutatásai szerint a táplálkozás területén is ideje újragondolni a régi dogmákat. A kalória ugyanis csak egy szám, nem írja le, hogy a szervezet biokémiailag mit tud kezdeni az adott tápanyaggal és energiamennyiséggel.
„A szervezet nem pusztán a bevitt mennyiséget számolja, hanem azt is, hogy az aktuális állapotában mit tud hasznosítani, átalakítani vagy éppen raktározni. A vastagbél például nem egyszerűen egy emésztőszerv, hanem a test egyik legaktívabb biokémiai laborja, ahol a mikrobiom folyamatosan bioaktív anyagokat, vitaminokat, hormon-előanyagokat és jelzőmolekulákat állít elő, amelyek közvetlen hatással vannak az idegrendszer működésére.”
– mondja Goda Gábor.
Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi kalória teljesen más hatást vált ki attól függően, milyen hormonális és idegrendszeri állapotban kapja a test.
Új narratívára van szükség az egészséges életmódról
Goda Gábor szerint ideje szakítani azzal a szemlélettel, amely a motivációt, a fegyelmet vagy a mentális erőt teszi felelőssé a teljesítményért. A test működését biokémiai folyamatok határozzák meg, és ezek gyakran fontosabbak, mint a szándék.
„A test nem ellenünk dolgozik. A test jelez.”
– foglalja össze Goda Gábor.
Goda Gáborról
Goda Gábor vegyészmérnök, fejlesztő, a Draconic Technology Kft szellemi vezetője, valamint a Synbiotic Laboratory Kft alapítója. Kutatási területe az emberi test biokémiai működése, a terheléshez való alkalmazkodás és a hosszú távú biológiai egyensúly. Nem edző és nem motivációs szakember: rendszerszinten érti a test működését, és közérthetően magyarázza el, mi történik bennünk stressz, túlhajszolás vagy életmódváltás hatására.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kézfertőtlenítési rutin javítása akár 50%-kal2 is visszavetheti a kórokozók terjedését az egészségügyi intézményekben, ugyanakkor gyakori tapasztalat, hogy még a legelkötelezettebb szakembereknek is kihívást jelenthet a „a helyes kézfertőtlenítés öt pontjaként” ismert ajánlás következetes betartása.
Ez az egyik fő oka annak, hogy az Essityhez tartozó Tork támogatja a WHO éves „Ments életet: mosd meg a kezedet!” kampányát a Kézhigiénia Világnapján. Idén a kampány témája: „A cselekvés életeket ment.”
A két kezünkön lévő 5-5 ujjra tekintettel május 5-én megtartott világnap alkalmával a világ vezető professzionális higiéniai márkája ingyenes képzéseket tart, tájékoztató posztereket tesz közzé és bizonyítottan könnyen használható termékeit ajánlja a szakemberek figyelmébe, hogy hangsúlyozza az egészségügyi dolgozók iránti elkötelezettségét, segítse a a kézfertőtlenítési szabályok következetes betartását, és hozzájáruljon a higiéniai körülmények javításához.
„Ha legalább évenként átgondolják megszokott kézfertőtlenítési rutinjukat, az egészségügyi szakemberek olyan apró, de fontos változtatásokat vezethetnek be, amelyek hosszú távon életeket menthetnek. Büszkék vagyunk rá, hogy az általunk kínált tisztító eszközök és rendszerek nap mint nap hatékonyan segítik a gyógyítókat a higiéniai szabályok betartásában, és így közvetve a kórokozók megfékezésében is”
– mondta el agy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója. –
„A Kézhigiénia Világnapján felhívjuk az egészségügyi vezetők figyelmét arra, hogy a megfelelő eszközök és képzések elengedhetetlenek egy olyan kézfertőtlenítési kultúra kialakításához, amely hatékonyan védi a betegeket, a személyzetet és a látogatókat egyaránt.”
Öt pont, amikor mindenképp kezet kell mosni
WHO öt kulcsfontosságú pillanatban javasolja a kézfertőtlenítést az egészségügyi intézményekben: a beteg megérintése előtt; az aszeptikus beavatkozások előtt; a testnedvekkel való érintkezés kockázata után; a beteg megérintése után; valamint a beteg környezetének megérintése után. Annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók ezeket a gyakorlatokat hatékonyan bevezethessék napi munkájukba, a Tork ingyenesen rendelkezésre bocsátja a következőket:
- A Tork Kézhigiéniai képzési program megtanítja a résztvevőket a WHO öt kézfertőtlenítési pontjának helyes kivitelezésére. A képzés virtuális valóság változatban is elérhető, amely interaktív módon segít fejleszteni a kézfertőtlenítéssel kapcsolatos ismereteket és készségeket.
- A Tork Healthy Hands eszköz lehetővé teszi az egészségügyi intézmények számára, hogy egyedi posztereket és emlékeztetőket készítsenek. A posztereket a Tork higiéniai készülékre is elhelyezhetik, hogy a felhasználókat a használat helyszínén emlékeztessék a hatékony kézfertőtlenítésre. Amikor a betegek látják a kézfertőtlenítésre vonatkozó posztereket, nagyobb bizalmat éreznek az intézmény tisztasága iránt.3
- A Tork professzionális higiéniai termékeit úgy alakították ki, hogy csökkentsék a kézfertőtlenítés előtt álló esetleges akadályokat: tanúsított, könnyen használható adagolókkal, amelyek segítenek csökkenteni a káros baktériumok terjedésének kockázatát, valamint nagy kapacitású kiszerelésekkel, amelyek biztosítják, hogy kézfertőtlenítő, szappan és papírtörlő mindig rendelkezésre álljon, amikor szükség van rá.
További információkért látogasson el a következő weboldalra: https://www.torkglobal.com/hu/hu/az-on-vallalkozasa-szamara/eszkozok-es-kepzesi-utmutatok/kepzes-es-utmutatok/clean-care-program/world-hand-hygiene-day.
1 A Svéd Reumatológiai Társaság (SRA) által tanúsított „Easy to use” minősítés
2 Egészségügyi Világszervezet 2021, legfontosabb tényekről szóló dokumentum
3 Tork Healthcare kézfertőtlenítési felmérés, 2018. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Németországban és Lengyelországban 1017 egészségügyi szakember körében végzett kutatás alapján
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben
Ingyenes képzésekkel, poszterekkel és könnyen használható (1) termékekkel segíti a leterhelt szakembereket a Tork a Kézhigiénia Világnapja alkalmából
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kézfertőtlenítési rutin javítása akár 50%-kal (2) is visszavetheti a kórokozók terjedését az egészségügyi intézményekben, ugyanakkor gyakori tapasztalat, hogy még a legelkötelezettebb szakembereknek is kihívást jelenthet a „a helyes kézfertőtlenítés öt pontjaként” ismert ajánlás következetes betartása. Ez az egyik fő oka annak, hogy az Essityhez tartozó Tork támogatja a WHO éves „Ments életet: mosd meg a kezedet!” kampányát a Kézhigiénia Világnapján.
Idén a kampány témája: „A cselekvés életeket ment.”
A két kezünkön lévő 5-5 ujjra tekintettel május 5-én megtartott világnap alkalmával a világ vezető professzionális higiéniai márkája ingyenes képzéseket tart, tájékoztató posztereket tesz közzé és bizonyítottan könnyen használható termékeit ajánlja a szakemberek figyelmébe, hogy hangsúlyozza az egészségügyi dolgozók iránti elkötelezettségét, segítse a a kézfertőtlenítési szabályok következetes betartását, és hozzájáruljon a higiéniai körülmények javításához.
„Ha legalább évenként átgondolják megszokott kézfertőtlenítési rutinjukat, az egészségügyi szakemberek olyan apró, de fontos változtatásokat vezethetnek be, amelyek hosszú távon életeket menthetnek. Büszkék vagyunk rá, hogy az általunk kínált tisztító eszközök és rendszerek nap mint nap hatékonyan segítik a gyógyítókat a higiéniai szabályok betartásában, és így közvetve a kórokozók megfékezésében is” – mondta el Nagy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója. – „A Kézhigiénia Világnapján felhívjuk az egészségügyi vezetők figyelmét arra, hogy a megfelelő eszközök és képzések elengedhetetlenek egy olyan kézfertőtlenítési kultúra kialakításához, amely hatékonyan védi a betegeket, a személyzetet és a látogatókat egyaránt.”
Öt pont, amikor mindenképp kezet kell mosni
WHO öt kulcsfontosságú pillanatban javasolja a kézfertőtlenítést az egészségügyi intézményekben: a beteg megérintése előtt; az aszeptikus beavatkozások előtt; a testnedvekkel való érintkezés kockázata után; a beteg megérintése után; valamint a beteg környezetének megérintése után. Annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók ezeket a gyakorlatokat hatékonyan bevezethessék napi munkájukba, a Tork ingyenesen rendelkezésre bocsátja a következőket:
- A Tork Kézhigiéniai képzési program megtanítja a résztvevőket a WHO öt kézfertőtlenítési pontjának helyes kivitelezésére. A képzés virtuális valóság változatban is elérhető, amely interaktív módon segít fejleszteni a kézfertőtlenítéssel kapcsolatos ismereteket és készségeket.
- A Tork Healthy Hands eszköz lehetővé teszi az egészségügyi intézmények számára, hogy egyedi posztereket és emlékeztetőket készítsenek. A posztereket a Tork higiéniai készülékre is elhelyezhetik, hogy a felhasználókat a használat helyszínén emlékeztessék a hatékony kézfertőtlenítésre. Amikor a betegek látják a kézfertőtlenítésre vonatkozó posztereket, nagyobb bizalmat éreznek az intézmény tisztasága iránt. (3)
- A Tork professzionális higiéniai termékeit úgy alakították ki, hogy csökkentsék a kézfertőtlenítés előtt álló esetleges akadályokat: tanúsított, könnyen használható adagolókkal, amelyek segítenek csökkenteni a káros baktériumok terjedésének kockázatát, valamint nagy kapacitású kiszerelésekkel, amelyek biztosítják, hogy kézfertőtlenítő, szappan és papírtörlő mindig rendelkezésre álljon, amikor szükség van rá.
További információkért látogasson el a következő weboldalra: https://www.torkglobal.com/hu/hu/az-on-vallalkozasa-szamara/eszkozok-es-kepzesi-utmutatok/kepzes-es-utmutatok/clean-care-program/world-hand-hygiene-day.
1 A Svéd Reumatológiai Társaság (SRA) által tanúsított „Easy to use” minősítés
2 Egészségügyi Világszervezet 2021, legfontosabb tényekről szóló dokumentum
3 Tork Healthcare kézfertőtlenítési felmérés, 2018. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Németországban és Lengyelországban 1017 egészségügyi szakember körében végzett kutatás alapján
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Komoly feladat megszerettetni a magyar diákokkal a kémiát
-
Gazdaság2 hét ago
Május a bevallások hónapja – ezekre a fontos határidőkre mindenkinek figyelnie kell!
-
Okoseszközök2 hét ago
Szurkolói élményre hangolva: bemutatkozott a Samsung 2026-os tévékínálata
-
Egészség2 hét ago
Kiderült, hogy a hölgyek, vagy a férfiak isznak-e több kávét Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget
-
Ipar2 hét ago
2025 inspiráló hazai ipari projektjei
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Royal Avebe megmutatta, hogyan gyorsítható az ipar elektrifikációja hálózatbővítés nélkül
-
Gazdaság2 hét ago
Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál










