Connect with us
Hirdetés

Egészség

A stroke és vesebetegségek mentén a koronavírust is kutatják

Hatékonyabb lehet a stroke kezelése és új megoldás jöhet a ritka vesebetegségek felismerésében – a L’Oréal-UNESCO díj idei nyerteseinek kutatásai

Hogyan lehetne hatékonyabb a stroke kezelése és milyen új vizsgálati módszerekkel ismerhetik fel könnyebben a ritka vesebetegségeket – ezekre a kérdésekre adnak választ a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” idei díjazottainak kutatásai. Dr. Bagoly Zsuzsa az egyik leggyakoribb halálok, a stroke eredményesebb gyógyításának lehetőségeit kutatja, Dr. Csuka Dorottya munkája pedig közelebb vihet minket a célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, ezenkívül a máj és vese transzplantáció körülményeinek optimalizálásához és a megfelelő donor kiválasztásához.

 Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Dr. Csuka Dorottya (Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja. A mutációk felismerése nagyon fontos lépés a gyógyszerfejlesztés során, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is célratörőbb. A transzplantáció során a kapott vese donorjának szűrése szintén elengedhetetlen, hiszen így könnyen ki lehet szűrni, hogy a donor rendelkezik-e a génmutációkkal vagy sem. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is. Dorottya idén a pandémia kapcsán új kutatásokba is belefogott. A már vesebetegségek kapcsán vizsgált komplementrendszer működése a COVID-19 hatására súlyosan sérül, túlaktiválódik. Csoportjával most azt kutatják, a vírusfertőzés során milyen folyamatok indulnak el a szervezetünkben és a védekező rendszerünk erre hogyan reagál, ezzel pedig közelebb kerülhetünk a betegség gyógymódjának megtalálásához.

Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa) a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutatónő a stroke során keletkezett vérrögöket alkotó sejteket és fehérjéket vizsgálja, és próbál következtetni arra, hogy mi állhat a sikertelen kezelés hátterében. A betegség gyógyításánál minden perc számít, a kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszer létrehozása a cél, amely segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is. A koronavírus kapcsán is fontos lehet a kutatás, hiszen a COVID-19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezeknek kimenetele pedig a kezelések ellenére is rosszabb, a halálozási arány igen magas. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.

Az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 64 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Idén történelmi pillanathoz érkezett a L’Oréal-UNESCO A nőkért és a Tudományért Program, hiszen a 2016 évi díjazottjai, Professzor Emanuelle Charpentier és Professzor Jennifer A. Doudna Nobel-díjat érdemeltek a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért. Így fél évszázad után ismét női kutatók vehették át a Nobel-díjat.

Egészség

A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?

A köztudatban széles körben elterjedt a gondolat, hogy nem az számít, hogy hány éves valaki, hanem az, hogy mennyinek érzi magát. Viszont most már nem csak az érzéseinkre hagyatkozhatunk, hanem mindezt pontos adatok és mérések is alátámaszthatják.

„A motorsportokban sok minden fejben dől el. Ehhez kell a rutin, kell a rátermettség, és tudni kell hideg fejjel gondolkodni bizonyos helyzetekben. A sikerhez azonban elengedhetetlen a megfelelő állóképesség”

– hangsúlyozta Talmácsi Gábor a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának világbajnoka a Technogym Sand Stone kollekció bemutatásán.

A budapesti Technogym Boutique bemutatóteremben nemrég számos újságíró és meghívott vendég gyűlt össze, hogy megismerje a világ vezető fitnesztechnológiai vállalatának legújabb kollekcióját. Talmácsi Gábor, aki tevékeny részt vállal az utánpótlás-nevelésben, személyesen osztotta meg tapasztalatait a Technogym megoldásaival kapcsolatban.

„Szerintem minden ember arra törekszik, hogy egészségesen, energikusan és boldogan éljen. Ezt testmozgás nélkül nehéz megvalósítani”

– hívta fel a figyelmet Talmácsi Gábor, aki személyesen is felkereste a Technogym olaszországi központját, a cesena-i Technogym Village-t. A világbajnok kiemelte, hogy napjainkban már a technológia kiemelten hozzá tud járulni céljaink eléréséhez. Ezzel kapcsolatban a Technogym Checkup berendezést hozta fel példaként, amely többek között olyan fontos paramétereket vizsgál, mint például a testösszetétel, az ízületi mobilitás, vagy épp a kognitív képességek.

A Technogym Checkup ellenőrzi a fittséget is.

„Én bár 44 éves vagyok, de a felmérés szerint a wellness életkorom csak 42 év. Ez persze lehetne jobb is, de mindenképpen bíztató ahhoz képest, hogy milyen sérüléseim vannak”

– jegyezte meg Talmácsi Gábor. Kiemelte: a Technogym Checkup a mért adatokból részletes elemzést készít, edzés- és életmódjavaslatokat ad, automatikusan generál egy személyre szabott edzésprogramot a Technogym AI Coach segítségével, és minden eredményt szinkronizál a Technogym App-ba.

„A Technogym fejlesztő- és kutató központjában lehetőségem nyílt számos megoldást kipróbálni, és megdöbbentő volt látni, hogy miután elkészült a személyes digitális útlevelem a felmérés után, már minden berendezés tisztában volt azzal, hogy hol járok az edzésprogramomban, valamint azonnal a testreszabott beállításaimmal fogadott minden állomás. Mindez azért fontos, mert ilyen kontrollált körülmények között könnyebben elkerülhetőek a sérülések”

– emelte ki Talmácsi Gábor.

A Sand Stone kínálat a természetből merít inspirációt. Az új, lenyűgöző esztétikai élményt nyújtó fitneszberendezések a kecsesen ívelt lágy dizájnt ötvözik a páratlan anyaghasználattal.  Az olasz márka újdonságai mediterrán homokkő árnyalatokban pompáznak. Kifinomult szín- és anyagpalettájuk harmonikusan egyesíti a teljesítményt, a fenntarthatóságot, valamint az időtlen eleganciát. Az új kollekcióban olyan intelligens prémium berendezések kaptak helyet, mint a Technogym Checkup, az Artis Cardio és Artis Strength termékcsalád, a Biostrength, a Personal Tools és a Technogym Reform.

„A fejlődés szempontjából kiemelten fontos, hogy mérések, adatok álljanak rendelkezésre. Ez a motorsportok terén sincs másképpen. A Technogym-nek köszönhetően immáron a versenyzőim is sokkal tudatosabban készülhetnek a szezonra, hiszen tisztában lehetünk szervezetünk jelenlegi valós állapotával,  és ennek köszönhetően van lehetőségünk azt tudatosan fejleszteni”

– zárta gondolatait Talmácsi Gábor, majd ki is próbálta a Sand Stone kollekció legikonikusabb darabjait a Technogym Boutique-ban

A Technogym Sand Stone kollekció tehát már a magyar közönség számára is elérhető, a további információk pedig folyamatosan érkeznek az újdonsággal kapcsolatban a Technogym csatornáin.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai

Érdemes felfedezni, hogyan válhat a technológia a mindennapjaink segítőjévé – a Samsung Electronics és az EdisonKids közös kihívása, a Megoldások a holnapért Top 8 csapata épp erre használná a digitalizációt: a résztvevő fiatalok közösséget építenek és ötleteikkel mentális védőhálót húznának társaik köré. A döntős projektek elemzése alapján kirajzolódik a technológiai empátia trendje, ahol az innováció a jóllétet és az emberi kapcsolódást támogathatja.

A döntőbe jutott projektek rávilágítanak, hogy a legfiatalabb generáció számára a technológia már nem cél, hanem eszköz a gondoskodásra. Megoldásaikkal a diákok a mentális egyensúlyt és a közösségi kohéziót támogathatják: a palettán éppúgy szerepel mesterséges intelligenciával támogatott időmenedzsment és zajcsökkentett iskolai pihenőhelyszín, mint az idősek elmagányosodását gátló történetmesélő eszköz vagy a cukorbetegséggel kapcsolatosan érzékenyítő közösségi játék. A technológiai gondoskodás a biztonságban és a fenntarthatóságban is megjelenik, legyen szó a biztonságos közlekedést segítő applikációról vagy a termőföldeket óvó okosmegoldásokról.

Technológia mint mentális kapaszkodó

A döntősök több mint fele a mentális jóllétre fókuszált, ami a Mélylevegő Projekt  alapító pszichológusa – egyben a kihívás zsűritagja –,Pető Dorina szerint egyértelmű jelzés: a fiatalok a saját környezetükben tapasztalható stresszre és kontrollvesztettségre keresnek válaszokat. A technológia és a mesterséges intelligencia ezen a téren három meghatározó előnyt nyújthat: gyorsíthat, közelebb hozhat és személyre szabhat.

Az algoritmusok képesek olyan mintázatokat észlelni a felhasználók jóllétében, amelyeket emberként csak később vennénk észre, és akkor is képesek első kapaszkodót nyújtani, amikor szakemberhez fordulni még túl nagy lépésnek tűnik. A szakértők szerint a „one size fits all”, azaz hogy mindenkinek megfelelő ugyanaz a megoldás, szemléletmód kora lejárt; a jövő innovációi már képesek valódi, egyéni szükségletekre hangolódni.

Emberi kapcsolódás a gép mögött

 Bár a digitalizáció fejlődése megállíthatatlan, a program egyik idei tanulsága az, hogy a technológiára nem varázseszközként, hanem támogató ökoszisztémaként érdemes tekinteni.

„A kérdés nem az, hogy a technológia jó vagy rossz, hanem hogy milyen szerepet adunk neki. Akkor működik jól, ha nem kiváltani akarja az emberi kapcsolódást és döntéseket, hanem támogatja őket”

– hangsúlyozza a Mélylevegő Projekt szakembere.

A fiatalok innovációi éppen ezt teszik: a technológia segítségével próbálják visszaadni a kontroll érzését a felhasználók kezébe, csökkentve a mindennapi stresszt és erősítve a társadalmi megtartó erőt.

Gőzerővel a döntő felé

A finalisták március eleje óta egy rendkívül intenzív fejlődési folyamat részesei, amely során minden csapat mellett dedikált szakmai segítők állnak: az EdisonKids hálózatából érkező üzleti, innovációs és civil szakértők, valamint a Samsung Electronics tapasztalt munkatársai kísérik végig a diákokat az ötletcsiszolás fináléjában. A fiatalok online képzéseken mélyültek el a design thinking módszertanában, valamint Szerémi Péter kommunikációs tréningjein tökéletesíthették prezentációs készségeiket, hogy megoldásaikat a lehető legprofibb módon mutathassák be.

A program az április 17-i döntőjében dől el, melyik az a három legkiemelkedőbb projekt, amelynek tagjai és oktatási intézményeik osztozhatnak a Samsung által felajánlott, összesen 6 millió forint értékű digitális eszközparkon. Ugyanakkor a verseny igazi értéke túlmutat a tárgyi nyereményeken: a diákok olyan támogató közösségre és mentális eszköztárra lelhettek az elmúlt hónapokban, amely a jövőben is belső iránytűként szolgálhat a mindennapi kihívásokkal szemben.

További információk: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow és www.edisonkids.org


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát

Az egészségügy és a mesterséges intelligencia határterületén született magyar innováció hívta fel magára az IT-szektor figyelmét: egy fiatal mérnökinformatikus hallgató olyan automatizált képfeldolgozási megoldást fejlesztett, amely CT-felvételeken képes az érfalak korai, gyulladásos elváltozásainak azonosítására.

A projekt nemcsak az orvosi diagnosztika jövőjére lehet hatással, hanem jól példázza azt is, hogyan formálja át az AI az adatvezérelt egészségügyi technológiákat. A fejlesztést a K&H STEM pályázat idei nyerteseként ismerték el.

A magyar egészségügy egyik legkritikusabb, mégis technológiailag aluldetektált területére világít rá egy új hazai fejlesztés: miközben évente több tízezer stroke-eset és kiemelkedően magas halálozási arányú érrendszeri kórkép terheli a rendszert, a háttérben meghúzódó, sokáig tünetmentes mikroszkopikus érfalgyulladások továbbra is komoly diagnosztikai kihívást jelentenek. Erre a „láthatatlan” problémára kínál adatvezérelt, AI-alapú megközelítést Kovács Nóra Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, akinek kutatása a 2025-ös K&H STEM pályázat egyik kiemelt innovációjaként az orvosi képalkotás és a mesterséges intelligencia metszetében hozhat áttörést. A projekt a mesterséges intelligencia és az úgynevezett fotonszámláló CT-technológia (Photon-counting CT) kombinációjára épül. A fejlesztett algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken, majd adaptív képfeldolgozási módszerekkel elkülöníteni az érfalat a környező szövetektől. Ez lehetővé teszi a gyulladás okozta falmegvastagodás objektív, számszerűsíthető mérését, és akár a kezelés hatásának nyomonkövetését is.

A mesterséges intelligencia már régen kilépett a nagy technológiai vállalatok zárt kutatólaborjaiból: ma egyre inkább az egészségügyi innováció és a diagnosztikai rendszerek egyik meghatározó technológiai pillérévé válik. Különösen figyelemre méltó, hogy az AI-alapú megoldások fejlesztése már az egyetemi szinten is felgyorsult – a fiatal mérnökök és kutatók ma olyan adatvezérelt, gépi tanulásra épülő rendszereken dolgoznak, amelyek néhány éve még kizárólag a globális techcégek privilégiumának számítottak. Ez a trend nemcsak az innováció demokratizálódását jelzi, hanem azt is, hogy a jövő egészségügyi technológiái egyre inkább az akadémiai és startup ökoszisztémákból érkeznek.

„A K&H IT-területe egyfajta szakmai műhelyként működik: nyitott, ötlet vezérelt környezetet biztosítunk, ahol a kollégák aktívan formálhatják a projekteket és a technológia a bankolási problémák valódi megoldását szolgálja. Ezt a szemléletet szeretnénk a fiatal generáció felé is közvetíteni, ezért hoztuk létre a K&H STEM pályázatot. Célunk, hogy teret adjunk azoknak az innovatív ötleteknek, amelyek képesek kézzel fogható társadalmi értéket teremteni, legyen szó akár egyészségügyi technológiai vagy más területekről. Hiszünk abban, hogy az adatvezérelt objektív megközelítések, egyre nagyobb szerepet kapnak a jövő technológiai megoldásaiban és fontosnak tartjuk, hogy már a pályakezdők is ebben a szemléletben gondolkodjanak. A pályázat, így nemcsak tehetségeket támogat, hanem azt az innovációs kultúrát is erősíti, amely a saját működésünket is meghatározza. A képzési lehetőségek, karrierutak és projektváltások révén saját kollégáink folyamatosan fejlődhetnek és új megoldásokon dolgozhatnak és ezt a szemléletet követjük a K&H STEM pályázat esetében is évről évre”

– mondta Ozorai Dénes a K&H IT-vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss