Egészség

A GE Healthcare magyar támogatással új mesterséges intelligenciára alapuló kutatást indít

A GE Healthcare Edison platformján futó új prediktív analitikai szoftveres megoldások hatékonyan segítik az egészségügyi személyzet kapacitásának tervezését, az egészségügyi berendezések optimális kihasználását, ezáltal csökkentve a várólistákat és egyúttal költségmegtakarítást is eredményezve az intézményeknek

A magyar kutatók, fejlesztők innovatív képességeire és a GE Healthcare magasan képzett szakemberei által elért eddigi sikerekre építve a GE hazai fejlesztőközpontjaiban egy mesterséges intelligenciára alapuló, új kutatási projektet indít.

A Magyarország Kormányának támogatásával, 3,35 milliárd forintos beruházási összköltséggel megvalósuló fejlesztés új, globális piacokra fejlesztett mesterséges intelligencia alapú megoldások megvalósítását teszi lehetővé. A hazai szaktudásra építő, világszínvonalú kutatóközpont többek között olyan mesterséges intelligencia alapú digitális megoldásokat fejleszt, mint például a COVID-19 betegek hatékonyabb ellátását is segítő algoritmus, amely röntgenképek elemzésével segíti az orvosokat a lélegeztetőcső pontos pozícionálásában.

Az egészségügyi infrastruktúra a világon szinte mindenhol túlterhelt és létszámhiánnyal küszködik. Az ágazatban több millió szakember hiányzik, és 2030-ra a hiány várhatóan körülbelül 18 millióra növekszik a WHO számításai szerint. Az egyeztetett vizsgálati időpontoktól való távolmaradások, amelyek a páciensek számára fokozott egészségügyi kockázatot is jelentenek, éves szinten jelentős többletköltséget okoznak a diagnosztikai és ellátó intézményeknek. Ennek ellenére az egészségügy még soha nem fejlődött ennyire dinamikusan és alkalmazott intelligens megoldásokat, mint napjainkban. A COVID-19 válság rámutatott arra, hogy égető szükség van gyorsan, rugalmasan alkalmazható és digitalizált egészségügyi rendszerekre, amelyek új generációs eszközökkel ruházzák fel az egészségügyben dolgozókat.

A GE Healthcare a világ egyik vezető med-tech vállalata, amely elkötelezett az innováció ösztönzésében. A világszerte több mint 4 millió telepített képalkotó, mobil diagnosztikai és felügyeleti egység révén évente több mint 2 milliárd képalkotást végeznek berendezésein. Globálisan több mint 300 milliárd forintot fektet kutatás-fejlesztésbe és innovációba éves szinten, valamint világszerte több mint 12 ezer szabadalommal rendelkezik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a sajtóeseményen kiemelte, hogy „30 éves közös történelmünk van már a GE-vel”, elmondta, hogy a Magyar Kormány a vállalat budapesti és szegedi központjaiban megvalósuló beruházáshoz 675 millió forintnyi támogatást biztosít. Az új fejlesztéssel kapcsolatban kifejtette, „a magyar tudás világszinten is fontos szerephez jutott a koronavírus elleni küzdelemben és ez a mai bejelentés újra megerősíti, hogy az orvostudomány, diagnosztika területén a magyar tudás világszinten versenyképes, ha ez nem így lenne, akkor a világszerte több mint 200 ezer embert foglalkoztató amerikai óriásvállalat sem Magyarországon hajtaná végre ezt az újabb beruházást, nem itt fejlesztené mesterséges intelligencián alapuló orvostudományi fejlesztéseinek központját”.

Dr. Ascsillán Endre, a GE Közép- és Kelet-Európáért felelős alelnöke a sajtóeseményen kiemelte, hogy a most bejelentett fejlesztés Magyarország és a GE együttműködésének egy újabb fontos állomása. A kibővített fejlesztőközpontnak nem csupán gazdasági értéke van, hanem kitűnő példája annak az hosszútávú együttműködésnek, amelynek eredményeképpen magas hozzáadott értékű munkahelyek jönnek létre, amelyek további fejlesztési projekteket, kapacitásokat képesek Magyarországra vonzani. Hozzátette, a „GE a partnerségben és a közös növekedésben hisz, és büszkék vagyunk arra a több, mint három évtizedes partneri kapcsolatra, melynek köszönhetően mára Magyarország a GE egyik legfontosabb európai helyszínévé vált. Fontos kiemelni, hogy a GE jelentős piacvezető üzletágai mind jelen vannak Magyarországon és a világválság kihívásai ellenére, a munkavállalók és partnereink biztonságát szem előtt tartva, valamennyi gyárunkban, irodánkban folyamatos a munka, tevékenységeink bővülnek és növekednek.” A vállalat emellett Magyarország elkötelezett partnere a koronavírus elleni harcban. Több mint 1 800 egészségügyi berendezés érkezett Magyarországra – ebből 4 világszínvonalú CT, 200 csúcs minőségű lélegeztetőgép, 1 170 betegőrző monitor, 430 altatógép segíti a Covid-betegek ellátását.

A mesterséges intelligencia teszi hatékonyabbá az egészségügyi ellátást

Az új projekt célja prediktív, mesterséges intelligencián alapuló szoftveres megoldások egészségügyi környezetben történő kutatása és fejlesztése, – erősítette meg Ferik Attila a GE Healthcare szoftverfejlesztési igazgatója az esemény kapcsán. Az analitikai szoftveres megoldások segítik az egészségügyi személyzet kapacitásának tervezését, az egészségügyi berendezések optimális kihasználását, ezáltal csökkentve a várólistákat és egyúttal költségmegtakarítást is eredményezve. A rendszer a betegek számára folyamatos és gyakorlatilag valós idejű tájékoztatást ad a várható várakozási időről és az esetlegesen felszabaduló vizsgálati lehetőségekről. A GE Healthcare mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal foglalkozó magyarországi csapata, 4 termék és 10 kutatási projekten dolgozott 2020-ban, amelyet globális piacokra fejlesztettek.

Dr. Ascsillán Endre emellett beszámolt a GE Healthcare budapesti fejlesztő központjának képességeit és eredményeit igazoló legutóbbi fejlesztési sikerekről is. A magyarországi adattudományi csapat munkatársai fejlesztették az első, Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által is jóváhagyott applikációt, amely magán a röntgen készüléken fut, és képes beazonosítani a gyanús területeket, illetve azt a 2020-ban bemutatott algoritmust is, amely automatikusan észleli a páciens lélegeztetőcsövét a mellkasi röntgenképeken. A mesterséges intelligencia alapú technológia segítségével, az orvosok másodperceken belül pontos adatokat kapnak a lélegeztetőcső megfelelő pozicionálásáról. Ez hatalmas segítség az egészségügyi dolgozók számára a kritikus, különösen a COVID-19 betegek hatékony ellátásában.

Kapcsolódó cikkek:covid-19 fejlesztés GE healthcare intelligencia kutatás magyarország mesterséges projekt támogatás

Következő hírünk

Algoritmus mondja meg, hol van jó helyen az orvos

Előző hírünk

Okos szenzorok, okos megoldások – Egyedi edzésmonitor

Tovább

Hirdetés

Egészség

Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya

A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában. Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek.

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz

Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.

A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.

A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.

A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.

A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.

A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.

„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”

– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.

„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A modern szájsebészeti eljárások fejlődése

Képek forrása: Freepik

A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?

Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért

A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.

A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.

Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)

A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.

A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.

Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások

A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.

A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.

Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten

Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább