Egészség
A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügy jövőjét
Az EIT Health arra ösztönzi az európai egészségügyi szolgáltatókat, hogy nyissanak a mesterséges intelligencia irányába, hiszen a pandémia alatt kiderült, hogy milyen törékenyek a kontinens egészségügyi rendszerei.
Az EIT Health ezzel párhuzamosan folytatja a mesterséges intelligencia területén indított képzési programját, amelyre idén is várja egészségügyi szakemberek jelentkezését.
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a várható élettartam növekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából.
- Az EIT Health legújabb jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgősen nyitni kell a mesterséges intelligencia és a digitális megoldások felé, hogy az egészségügyi rendszerek Európa-szerte fejlődni tudjanak.
- Az EIT Health üdvözli, hogy megkezdődött az adatmegosztás jogi kereteinek kidolgozása, és arra biztat, hogy ne térjünk le erről az útról, hogy a mesterséges intelligencia minden előnyét kiaknázhassuk.
- Fiatal magyar egészségügyi szakemberek is jelentkezhetnek a „HelloAI RIS Online” ingyenes digitális képzésre, amely során bővíthetik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteiket. A jelentkezés határideje: május 28.
Technológiai forradalomra, szélesebb körű ember-gép interakciókra és alapvető digitális tudás elsajátítására lesz szükség a járvány után, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai egészségügyi rendszerek még nehezebb helyzetbe kerüljenek a következő évtizedben – hangsúlyozza az EIT Health egy közelmúltban kiadott, a mesterséges intelligenciáról szóló Think Tank-jelentésben. Átfogó, strukturális átalakítás híján az egészségügyi rendszerek helyzete tarthatatlan lesz, és az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló európai ígéret veszélybe kerülhet. A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügyet ettől a jövőképtől, és segíthet az ismétlődő, rutin- és adminisztratív feladatok automatizációjában is, így az egészségügyben dolgozók – adminisztratív ügyekre szánt – idejének akár 70 százaléka is felszabadulhat.
Az EIT Health friss tanulmánya – amelynek alapjául az „A mesterséges intelligencia bevezetésének szervezeti és személyi feltételei az egészségügyben” című kerekasztal beszélgetések szolgáltak – több olyan területet is megnevez, amelyekkel európai és nemzeti szinten is foglalkozni kell, ha szeretnénk maximálisan kihasználni a mesterséges intelligenciában és a technológiában rejlő lehetőségeket.
Jan-Philipp Beck, az EIT Health vezérigazgatója:
“A Think Tank-jelentés eredményei világos útmutatást adnak, hogy miként építsük be a mesterséges intelligenciát és a kapcsolódó technológiai újításokat az európai egészségügyi rendszerekbe. Azt már tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia képes átalakítani az egészségügyet, de gyorsan, és egymást segítve kell dolgoznunk azon, hogy ezt a tudást mihamarabb integráljuk. A koronavírus-járvánnyal való küzdelem során is fontos, hogy a mesterséges intelligenciát minél szélesebb körben lehessen adaptálni, hiszen az egészségügyben dolgozóknak a korlátozások miatt is nehezített körülmények között kell elvégezniük a munkájukat, és csak nagy küzdelmek árán tudnak gyors ellátást biztosítani. Ennek ellenére folytatni kell a megkezdett munkát, hogy az egészségügyi fejlesztések által jobban felkészülhessünk a jövő kihívásaira. Ez mindannyiunk érdeke.”
Az EIT Health legfontosabb ajánlásai a következők: az európai országoknak jobban együtt kell működniük, és meg kell osztaniuk egymással a jó gyakorlatokat; a mesterséges intelligencia integrálásához érdemes a már meglévő hálózatokat és infrastruktúrát használni; fejleszteni kell az oktatást és a képzési programokat; fel kell építeni olyan értékalapú finanszírozási modelleket, amelyek nem az elvégzett beavatkozások volumene alapján, hanem az értékteremtés alapján nyújtanak finanszírozást az egészségügyi intézményeknek. Emellett az EIT Health sürgeti, ha mihamarabb jöjjön létre egy európai adatinfrastruktúra, hogy a tagállamok és az egészségügyi rendszerek meg tudják osztani egymással az adatokat, és a szakértők számára nyomonkövethetőek legyenek a megbetegedések, gyorsabb legyen a diagnózisok felállítása, és új, a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat tudjanak fejleszteni.
Az egészségügyi szakemberek képzése fontosabb, mint valaha
Szakértők és az orvostársadalom egyetért abban, hogy az olyan fontos tantárgyak, mint a mesterséges intelligencia, hiányoznak az orvosi egyetemek oktatási programjaiból, holott a fiatalok részéről van erre igény. Az egészségügyi rendszerek sokat profitálhatnak a mesterséges intelligencia területén zajló fejlesztésekből, valamint a kapcsolódó technológiai újításokból. Általuk a frontvonalban dolgozók is több időt tölthetnének a betegek gyógyításával. A mesterséges intelligencia segítségével elért automatizáció enyhítene a munkaerőhiányon, felgyorsítaná az életmentő kezelésekkel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket, és még az adminisztratív terheket is csökkentené – derül ki az EIT Health, a McKinsey és a Company közös, 2020-ban publikált jelentéséből.
„Természetesen nagyon fontos az egészségügyi szakemberek megbecsülése és megtartása, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy arra fordíthassák az idejüket, ami a legfontosabb: a gyógyításra. A mesterséges intelligenciára épülő megoldások bevezetése és napi szintű alkalmazása azonban újfajta kompetenciákat igényel majd. Az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy rendelkezésre álljon egy olyan képzett munkaerő, amely ért az új technológiákhoz, és tudja használni a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat. Új szerepkörök és munkakörök jönnek majd létre az adat- és az orvostudomány metszéspontjában, és szükség lesz olyan egészségügyi dolgozókra, akik az ember-gép interakciókra specializálódnak a klinikai döntéshozatalban. Nekik az is feladatuk lesz, hogy folyamatosan tanítsák az algoritmusokat, hogy azok egyre pontosabbak legyenek. A GE Healthcare-rel és az EIT Health más partnereivel együtt szeretnénk javítani a jelenlegi helyzeten és felkészíteni az egészségügyi szakembereket a közeljövő kihívásaira. Éppen ezért ebben az évben is egészségügyi szakemberek százainak nyújtunk betekintést a legújabb fejlesztésekbe a mesterséges intelligencia területén, és értékes elméleti és gyakorlati tudással vértezzük fel őket. A program azok számára is könnyen követhető, akiknek nincs előképzettségük a programozás vagy a legmodernebb orvosi innovációk területén. Azoknak a jelentkezőknek, akik a régiónból érkeznek, a képzés ingyenes”
– hangsúlyozta Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars RIS programmenedzsere.
A HelloAI RIS Online kutatóknak és – orvosi, mérnöki és pénzügyi pályán tanuló – egyetemi hallgatóknak indított képzés. Olyan fiatalok jelentkezését várja a szervezet, akik szeretnének az egészségügyben dolgozni, és készek megismerkedni a mesterséges intelligencia technológiai újításaival. Az elmúlt évben mintegy 800 résztvevő végezte el General Electric egészségügyi üzletága, a GE Healthcare által vezetett programot, amelyet a Stockholmi Királyi Technológiai Intézet, valamint a Leitati Technológiai Intézet támogat. Az idei évtől a Maastrichti és a Debreceni Egyetem, illetve a HealthVentureLab akcelerátor is csatlakozik a programhoz.
„A mesterséges intelligencia segíthet a gyorsabb és pontosabb diagnózis felállításában, és az így felszabaduló időt a szakemberek a páciensekre fordíthatják. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy támogassuk az egészségügyi szakemberek új generációját ezen az úton”
– mondta Prof. dr. Mathias Goyen, a GE Healthcare egészségügyi főtanácsosa, a program egyik kiemelt előadója és kulcsembere.
Az EIT Health a jövőben is fontos szerepet kíván játszani az egészségügyi dolgozók képzésében. Ehhez elengedhetetlen a transzparencia és az együttműködés előmozdítása az innovációs területen és az ellátásban dolgozó szakemberek között. Ezáltal a mesterséges intelligencia Európa-szerte beépülhet az egészségügyi rendszerekbe, és a döntéshozóknak is irányt mutathat, hogy milyen törvényi módosításokra van szükség.
Ha szeretne többet megtudni az EIT Health Think Tank-ről vagy elolvasná a teljes jelentést, látogasson el ide: https://thinktank.eithealth.eu/
A HelloAI RIS Online programra az alábbi linkre kattintva jelentkezhet:
Egészség
A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?
A köztudatban széles körben elterjedt a gondolat, hogy nem az számít, hogy hány éves valaki, hanem az, hogy mennyinek érzi magát. Viszont most már nem csak az érzéseinkre hagyatkozhatunk, hanem mindezt pontos adatok és mérések is alátámaszthatják.
„A motorsportokban sok minden fejben dől el. Ehhez kell a rutin, kell a rátermettség, és tudni kell hideg fejjel gondolkodni bizonyos helyzetekben. A sikerhez azonban elengedhetetlen a megfelelő állóképesség”
– hangsúlyozta Talmácsi Gábor a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának világbajnoka a Technogym Sand Stone kollekció bemutatásán.
A budapesti Technogym Boutique bemutatóteremben nemrég számos újságíró és meghívott vendég gyűlt össze, hogy megismerje a világ vezető fitnesztechnológiai vállalatának legújabb kollekcióját. Talmácsi Gábor, aki tevékeny részt vállal az utánpótlás-nevelésben, személyesen osztotta meg tapasztalatait a Technogym megoldásaival kapcsolatban.
„Szerintem minden ember arra törekszik, hogy egészségesen, energikusan és boldogan éljen. Ezt testmozgás nélkül nehéz megvalósítani”
– hívta fel a figyelmet Talmácsi Gábor, aki személyesen is felkereste a Technogym olaszországi központját, a cesena-i Technogym Village-t. A világbajnok kiemelte, hogy napjainkban már a technológia kiemelten hozzá tud járulni céljaink eléréséhez. Ezzel kapcsolatban a Technogym Checkup berendezést hozta fel példaként, amely többek között olyan fontos paramétereket vizsgál, mint például a testösszetétel, az ízületi mobilitás, vagy épp a kognitív képességek.
A Technogym Checkup ellenőrzi a fittséget is.
„Én bár 44 éves vagyok, de a felmérés szerint a wellness életkorom csak 42 év. Ez persze lehetne jobb is, de mindenképpen bíztató ahhoz képest, hogy milyen sérüléseim vannak”
– jegyezte meg Talmácsi Gábor. Kiemelte: a Technogym Checkup a mért adatokból részletes elemzést készít, edzés- és életmódjavaslatokat ad, automatikusan generál egy személyre szabott edzésprogramot a Technogym AI Coach segítségével, és minden eredményt szinkronizál a Technogym App-ba.
„A Technogym fejlesztő- és kutató központjában lehetőségem nyílt számos megoldást kipróbálni, és megdöbbentő volt látni, hogy miután elkészült a személyes digitális útlevelem a felmérés után, már minden berendezés tisztában volt azzal, hogy hol járok az edzésprogramomban, valamint azonnal a testreszabott beállításaimmal fogadott minden állomás. Mindez azért fontos, mert ilyen kontrollált körülmények között könnyebben elkerülhetőek a sérülések”
– emelte ki Talmácsi Gábor.
A Sand Stone kínálat a természetből merít inspirációt. Az új, lenyűgöző esztétikai élményt nyújtó fitneszberendezések a kecsesen ívelt lágy dizájnt ötvözik a páratlan anyaghasználattal. Az olasz márka újdonságai mediterrán homokkő árnyalatokban pompáznak. Kifinomult szín- és anyagpalettájuk harmonikusan egyesíti a teljesítményt, a fenntarthatóságot, valamint az időtlen eleganciát. Az új kollekcióban olyan intelligens prémium berendezések kaptak helyet, mint a Technogym Checkup, az Artis Cardio és Artis Strength termékcsalád, a Biostrength, a Personal Tools és a Technogym Reform.
„A fejlődés szempontjából kiemelten fontos, hogy mérések, adatok álljanak rendelkezésre. Ez a motorsportok terén sincs másképpen. A Technogym-nek köszönhetően immáron a versenyzőim is sokkal tudatosabban készülhetnek a szezonra, hiszen tisztában lehetünk szervezetünk jelenlegi valós állapotával, és ennek köszönhetően van lehetőségünk azt tudatosan fejleszteni”
– zárta gondolatait Talmácsi Gábor, majd ki is próbálta a Sand Stone kollekció legikonikusabb darabjait a Technogym Boutique-ban
A Technogym Sand Stone kollekció tehát már a magyar közönség számára is elérhető, a további információk pedig folyamatosan érkeznek az újdonsággal kapcsolatban a Technogym csatornáin.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai
Érdemes felfedezni, hogyan válhat a technológia a mindennapjaink segítőjévé – a Samsung Electronics és az EdisonKids közös kihívása, a Megoldások a holnapért Top 8 csapata épp erre használná a digitalizációt: a résztvevő fiatalok közösséget építenek és ötleteikkel mentális védőhálót húznának társaik köré. A döntős projektek elemzése alapján kirajzolódik a technológiai empátia trendje, ahol az innováció a jóllétet és az emberi kapcsolódást támogathatja.
A döntőbe jutott projektek rávilágítanak, hogy a legfiatalabb generáció számára a technológia már nem cél, hanem eszköz a gondoskodásra. Megoldásaikkal a diákok a mentális egyensúlyt és a közösségi kohéziót támogathatják: a palettán éppúgy szerepel mesterséges intelligenciával támogatott időmenedzsment és zajcsökkentett iskolai pihenőhelyszín, mint az idősek elmagányosodását gátló történetmesélő eszköz vagy a cukorbetegséggel kapcsolatosan érzékenyítő közösségi játék. A technológiai gondoskodás a biztonságban és a fenntarthatóságban is megjelenik, legyen szó a biztonságos közlekedést segítő applikációról vagy a termőföldeket óvó okosmegoldásokról.
Technológia mint mentális kapaszkodó
A döntősök több mint fele a mentális jóllétre fókuszált, ami a Mélylevegő Projekt alapító pszichológusa – egyben a kihívás zsűritagja –,Pető Dorina szerint egyértelmű jelzés: a fiatalok a saját környezetükben tapasztalható stresszre és kontrollvesztettségre keresnek válaszokat. A technológia és a mesterséges intelligencia ezen a téren három meghatározó előnyt nyújthat: gyorsíthat, közelebb hozhat és személyre szabhat.
Az algoritmusok képesek olyan mintázatokat észlelni a felhasználók jóllétében, amelyeket emberként csak később vennénk észre, és akkor is képesek első kapaszkodót nyújtani, amikor szakemberhez fordulni még túl nagy lépésnek tűnik. A szakértők szerint a „one size fits all”, azaz hogy mindenkinek megfelelő ugyanaz a megoldás, szemléletmód kora lejárt; a jövő innovációi már képesek valódi, egyéni szükségletekre hangolódni.
Emberi kapcsolódás a gép mögött
Bár a digitalizáció fejlődése megállíthatatlan, a program egyik idei tanulsága az, hogy a technológiára nem varázseszközként, hanem támogató ökoszisztémaként érdemes tekinteni.
„A kérdés nem az, hogy a technológia jó vagy rossz, hanem hogy milyen szerepet adunk neki. Akkor működik jól, ha nem kiváltani akarja az emberi kapcsolódást és döntéseket, hanem támogatja őket”
– hangsúlyozza a Mélylevegő Projekt szakembere.
A fiatalok innovációi éppen ezt teszik: a technológia segítségével próbálják visszaadni a kontroll érzését a felhasználók kezébe, csökkentve a mindennapi stresszt és erősítve a társadalmi megtartó erőt.
Gőzerővel a döntő felé
A finalisták március eleje óta egy rendkívül intenzív fejlődési folyamat részesei, amely során minden csapat mellett dedikált szakmai segítők állnak: az EdisonKids hálózatából érkező üzleti, innovációs és civil szakértők, valamint a Samsung Electronics tapasztalt munkatársai kísérik végig a diákokat az ötletcsiszolás fináléjában. A fiatalok online képzéseken mélyültek el a design thinking módszertanában, valamint Szerémi Péter kommunikációs tréningjein tökéletesíthették prezentációs készségeiket, hogy megoldásaikat a lehető legprofibb módon mutathassák be.
A program az április 17-i döntőjében dől el, melyik az a három legkiemelkedőbb projekt, amelynek tagjai és oktatási intézményeik osztozhatnak a Samsung által felajánlott, összesen 6 millió forint értékű digitális eszközparkon. Ugyanakkor a verseny igazi értéke túlmutat a tárgyi nyereményeken: a diákok olyan támogató közösségre és mentális eszköztárra lelhettek az elmúlt hónapokban, amely a jövőben is belső iránytűként szolgálhat a mindennapi kihívásokkal szemben.
További információk: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow és www.edisonkids.org
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát
Az egészségügy és a mesterséges intelligencia határterületén született magyar innováció hívta fel magára az IT-szektor figyelmét: egy fiatal mérnökinformatikus hallgató olyan automatizált képfeldolgozási megoldást fejlesztett, amely CT-felvételeken képes az érfalak korai, gyulladásos elváltozásainak azonosítására.
A projekt nemcsak az orvosi diagnosztika jövőjére lehet hatással, hanem jól példázza azt is, hogyan formálja át az AI az adatvezérelt egészségügyi technológiákat. A fejlesztést a K&H STEM pályázat idei nyerteseként ismerték el.
A magyar egészségügy egyik legkritikusabb, mégis technológiailag aluldetektált területére világít rá egy új hazai fejlesztés: miközben évente több tízezer stroke-eset és kiemelkedően magas halálozási arányú érrendszeri kórkép terheli a rendszert, a háttérben meghúzódó, sokáig tünetmentes mikroszkopikus érfalgyulladások továbbra is komoly diagnosztikai kihívást jelentenek. Erre a „láthatatlan” problémára kínál adatvezérelt, AI-alapú megközelítést Kovács Nóra Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, akinek kutatása a 2025-ös K&H STEM pályázat egyik kiemelt innovációjaként az orvosi képalkotás és a mesterséges intelligencia metszetében hozhat áttörést. A projekt a mesterséges intelligencia és az úgynevezett fotonszámláló CT-technológia (Photon-counting CT) kombinációjára épül. A fejlesztett algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken, majd adaptív képfeldolgozási módszerekkel elkülöníteni az érfalat a környező szövetektől. Ez lehetővé teszi a gyulladás okozta falmegvastagodás objektív, számszerűsíthető mérését, és akár a kezelés hatásának nyomonkövetését is.
A mesterséges intelligencia már régen kilépett a nagy technológiai vállalatok zárt kutatólaborjaiból: ma egyre inkább az egészségügyi innováció és a diagnosztikai rendszerek egyik meghatározó technológiai pillérévé válik. Különösen figyelemre méltó, hogy az AI-alapú megoldások fejlesztése már az egyetemi szinten is felgyorsult – a fiatal mérnökök és kutatók ma olyan adatvezérelt, gépi tanulásra épülő rendszereken dolgoznak, amelyek néhány éve még kizárólag a globális techcégek privilégiumának számítottak. Ez a trend nemcsak az innováció demokratizálódását jelzi, hanem azt is, hogy a jövő egészségügyi technológiái egyre inkább az akadémiai és startup ökoszisztémákból érkeznek.
„A K&H IT-területe egyfajta szakmai műhelyként működik: nyitott, ötlet vezérelt környezetet biztosítunk, ahol a kollégák aktívan formálhatják a projekteket és a technológia a bankolási problémák valódi megoldását szolgálja. Ezt a szemléletet szeretnénk a fiatal generáció felé is közvetíteni, ezért hoztuk létre a K&H STEM pályázatot. Célunk, hogy teret adjunk azoknak az innovatív ötleteknek, amelyek képesek kézzel fogható társadalmi értéket teremteni, legyen szó akár egyészségügyi technológiai vagy más területekről. Hiszünk abban, hogy az adatvezérelt objektív megközelítések, egyre nagyobb szerepet kapnak a jövő technológiai megoldásaiban és fontosnak tartjuk, hogy már a pályakezdők is ebben a szemléletben gondolkodjanak. A pályázat, így nemcsak tehetségeket támogat, hanem azt az innovációs kultúrát is erősíti, amely a saját működésünket is meghatározza. A képzési lehetőségek, karrierutak és projektváltások révén saját kollégáink folyamatosan fejlődhetnek és új megoldásokon dolgozhatnak és ezt a szemléletet követjük a K&H STEM pályázat esetében is évről évre”
– mondta Ozorai Dénes a K&H IT-vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Nagy Roland gokartversenyző az Aston Martin F1-es csapat akadémiájának tagja lett
-
Tippek2 hét ago
A forró helyek a Dyson HushJet™ Mini Cool ventilátorral a legmenőbbek
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar fejlesztésű kasszarendszerrel nyitotta meg első koszovói üzletét a Decathlon
-
Egészség2 hét ago
Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát
-
Gazdaság2 hét ago
Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik
-
Gazdaság2 hét ago
Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait
-
Tippek2 hét ago
28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát
-
Egészség2 hét ago
Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai






