Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik. A PwC Global Health Report kutatásában a válaszadók 70%-a havonta használ valamilyen egészségügyi technológiát – viselhető eszközt, alkalmazást vagy virtuális szolgáltatást.

Az elemzés szerint az egészségügyi rendszerek alapvető átalakulás előtt állnak: működésüket az adat, a mesterséges intelligencia (MI) és az újraszervezett betegutak formálják át, a fókusz pedig a várható élettartam növeléséről az egészségben töltött évek meghosszabbítására helyeződik át.

Az egészségügy új logikája: előrejelzés és megelőzés

A sikeres egészségügyi szereplők nem egyszerűen digitális eszközöket illesztenek a meglévő működésbe, hanem újratervezik a teljes ellátási logikát. Az epizodikus működést integrált betegutak válthatják fel, ahol a megelőzéstől a diagnózison és kezelésen át az utánkövetésig egy összefüggő rendszer működik. A fogyasztói oldali elvárások is ezt erősítik: a PwC Global Health Report felmérése szerint 65% a kezelésre fókuszáló rendszer helyett megelőzésközpontút szeretne, és csak 26% érzi úgy, hogy a digitális egészségügy alapszolgáltatásai rendben vannak. A jelenlegi betegút-szervezés korlátait ezért fel kell oldani.

„Az egészségügy jövője nem a rendelőben kezdődik, hanem az otthonban, a munkahelyen, a viselhető eszközökben és az adatok világában formálódik. Az ellátás az intézményközpontú logikától az emberközpontú, folyamatos és előrejelző működés irányába mozdul el”

– mondta dr. Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője.

A mesterséges intelligencia mint működési infrastruktúra

A mesterséges intelligencia (MI) értékét az egészségügyben egyre inkább a betegeredményekre és a rendszer teljesítményére gyakorolt hatása alapján mérik. Szerepe túlmutat az adminisztráción, és a kockázatok felismerésében, az állapotromlás korai jelzésében, a betegutak priorizálásában és a megelőző beavatkozások támogatásában válik hangsúlyosabbá. Ehhez azonban megfelelő adat- és biztonsági háttér kell, amely ma még sok helyen hiányos.

A rutin- és adminisztratív feladatok egy része automatizálható, miközben az orvosi munka a komplex döntéshozatalra, szakmai validációra és betegkommunikációra koncentrál. A kapacitás fogalma is átalakul: a rendszer teljesítményét nemcsak az orvosok, ápolók vagy kórházi ágyak száma határozza meg, hanem az adatok gyors feldolgozásának képessége, az úgynevezett algoritmikus kapacitás.

„A jövőben nem a legtöbb adatot gyűjtő rendszer lesz a legerősebb, hanem az, amelyik ezeket a leggyorsabban és legbiztonságosabban alakítja jobb döntésekké. Az adatok stratégiai erőforrássá válnak, de csak akkor teremtenek valódi értéket, ha átláthatóan és biztonságosan kezelik őket – a digitális egészségügy sikere így nem csupán technológiai, hanem bizalmi kérdés is”

– emelte ki a szakember.

Új ellátási helyszínek

A páciensek az egészségügyben is ugyanazt az egyszerű, gyors, átlátható és személyre szabott hozzáférést várják el, amelyet más szolgáltatási szektorokban már megszoktak. A felmérés hangsúlyozza, hogy a rendelő és a kórház már nem az ellátás kizárólagos belépési pontja. Bár az elmúlt évben a válaszadók 72%-a még orvosi rendelőben kapott ellátást, csak 34% választaná ezt a jövőben is elsődleges ellátási helyszínként. A rutinszerű, kontroll-, krónikus és megelőző ellátások egyre inkább otthonközeli, közösségi, virtuális vagy hibrid formában szerveződhetnek, míg a kórházak a komplex, akut és nagy erőforrás-igényű beavatkozásokra specializálódnak.

A betegút lesz az új szervezési egység

A jövő egészségügyi rendszerei a teljes betegút mentén szerveződnek, vagyis a megelőzéstől a diagnózison át az utánkövetésig egyetlen, összefüggő folyamatként kezelik a betegellátást. Ez különösen fontos az idősödő társadalmak, a krónikus betegségek és a több betegséggel egyszerre élő páciensek számának növekedése miatt. Ez pedig finanszírozási változást is igényel. A jelentés szerint az értékalapú ellátási modellek térnyerése elkerülhetetlen: a hangsúly a beavatkozások számáról a beteg szempontjából releváns eredményekre helyeződik. Nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy hány vizit, vizsgálat vagy kórházi nap történt, hanem az, hogy javult-e a beteg állapota, megelőzhető volt-e az állapotromlás, és fenntartható-e az elért egészségnyereség.

Adatból döntés

A PwC Global Health Report szerint a megelőzésközpontú és MI-alapú működés alapfeltétele az úgynevezett adatlikviditás, az egészségügyi adatok biztonságos és értelmezhető áramlása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a klinikai dokumentációkban, képalkotó rendszerekben, biztosítói adatbázisokban, viselhető eszközökben vagy otthoni monitorozó rendszerekben keletkező információk összekapcsolhatóak és beépíthetők az ellátási folyamatokba.

Az egészségügy és a jólléti szolgáltatások közötti határ egyre inkább elmosódik: a digitális eszközök és otthoni megoldások révén az emberek az ellátórendszeren kívül is aktívan követik és alakítják saját egészségüket.

Évek helyett életminőség

A PwC szakértői szerint a globális trendek a hazai egészségügyi ökoszisztéma számára is egyértelmű irányt jelölnek ki. Az adatalapú ellátásszervezés, a digitális betegutak, az otthonközeli modellek és a prevenció szerepe Magyarországon is erősödni fog. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat úgy szervezni, hogy a betegek gyorsabban, egyszerűbben és személyre szabottabb módon jussanak megfelelő ellátáshoz.

Az egészségügy célja a jövőben nem csupán a várható élettartam növelése, hanem az egészségben töltött évek meghosszabbítása. A JAMA Network WHO-adatokon alapuló elemzése szerint az emberek átlagosan közel egy évtizedet (9,6 év) élnek betegség vagy funkcionális korlátozottság mellett, ezért a fókusz az önállóság, a funkcionalitás, a társadalmi részvétel és a munkaképesség hosszabb megőrzésére helyeződik. Ebben az otthoni és közösségi ellátás, az asszisztív technológiák, a rehabilitáció, a digitális monitorozás és a többgenerációs közösségi modellek is fontos szerepet kapnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Magyarország Cukormentes Tortája versenyt az Egy Csepp Figyelem Alapítvány idén 15. alkalommal rendezte meg a Magyar Cukrász Ipartestület és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szakmai közreműködésével. A tavalyi sikeres debütálás után a főverseny mellett cukorbeteg gyerekekből álló „zsűri” is választott kedvencet.

Az 1-es típusú diabéteszes kisgyermekek a verseny 5 döntős tortája közül arra az alkotásra szavaztak, amely ízvilágában és megjelenésében a legközelebb áll hozzájuk. A legtöbb voksot kapott alkotás nyeri el a Magyarország Cukormentes Tortája – UNO gyerekzsűri különdíjat.

A program célja, hogy erősítse a cukorbetegséggel kapcsolatos társadalmi párbeszédet, és lehetőséget adjon arra, hogy a gyerekek közösen, játékos formában próbálják ki magukat a „zsűriben”. A közös játék erejét jól mutatja, hogy a gyerekzsűri különdíj névadó partnere az idén 55 éves UNO lett, amely generációk óta teremt alkalmat arra, hogy családok és barátok együtt töltsenek minőségi időt. A közös játék pozitív hatásai kulcsfontosságúak a krónikus betegséggel élő gyermekek lelki jóllétében. Gyerekpszichológusok szerint bár az 1-es típusú diabéteszes gyermekek mindennapjaiba korán beépül a tudatosság, a legfontosabb mégis az, hogy megmaradhassanak gyereknek. Mindenki másképp különleges, de a közös játék asztalánál nincsenek különbségek: ott mindenki egyforma, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak mindenkire. A közös zsűrizés és játék felszabadító élménye rendkívüli módon támogatja a kicsik lelki jóllétét és önbizalmát, és emellett közös élményt ad az egész családnak. Ez a fajta játékos kapcsolódás és a közösen átélt pozitív pillanatok adnak nekik valódi erőt és belső megküzdési stratégiát a hétköznapok kihívásaival szemben.

Az eseményt Filip Medárdnak ajánlják a szervezők, aki bár nem tudott eljönni a zsűrizésre, de a győztes tortából hamarosan kóstolót kap majd. Medárd az a bátor kisfiú, aki hősies lélekjelenlétével és a mentők gyors értesítésével megmentette cukorbeteg édesanyja életét, amikor az rosszul lett. A telefonba mondott „Na, szia mentő!” mondata azóta az elsősegélynyújtás szimbólumává vált Magyarországon. Medárd története tökéletesen példázza, hogy a legkisebbek is képesek krízishelyzetben felelősségteljes, önálló és életmentő döntést hozni – épp úgy, ahogy a gyerekzsűri tagjai is bizonyítják érettségüket a mindennapokban.

Az 1-es típusú cukorbeteg gyermekek mindennapjainak része a szénhidrátbevitel folyamatos figyelése és az étkezések tudatos tervezése. A szervezők ezért kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a Magyar Cukrász Ipartestület székházában megtartott kóstolás biztonságos és kontrollált körülmények között történjen. A gyerekek minden tortából kisebb adagot kaptak, amelyet dietetikus mért ki számukra. A helyszínen diabétesz szakápoló is felügyelte a rendezvényt.

A Magyarország Cukormentes Tortája – UNO gyerekzsűri különdíjas alkotásának nevét, Magyarország Cukormentes Tortájával, valamint Magyarország Tortájával együtt várhatóan augusztus elején jelentik be a nyilvánosságnak.

A Magyarország Cukormentes Tortája verseny idén NEMZETI ÉRTÉK lett, főtámogatója a program kezdete óta a 77 Elektronika Kft., kiemelt támogatója a Novo Nordisk. A legjobb hozzáadott cukrot nem tartalmazó torta elemzését az Eurofins Food and Feed Testing Kft. végzi majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Haleon és az UEFA Medical bejelentette mérföldkőnek számító, többéves tudományos alapokra épülő partnerségét, amelynek keretében a Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnere lesz. A két szervezet azon dolgozik majd együtt, hogy klinikai bizonyítékokon alapuló megközelítéseket vezessenek be a futballal összefüggő fájdalomcsillapítás területén, ezzel is támogatva a játékosok egészségének védelmét és a felépülést a világ egyik legnépszerűbb sportágában.

Bár a fájdalomcsillapítás központi szerepet játszik a futballhoz kapcsolódó sportorvoslásban, továbbra is jelentős igény mutatkozik egyértelműbb, tudományos alapú iránymutatásokra a sportsérülések kezelésében és a mozgáshoz való visszatérés támogatásában – különösen az élsporton túli aktív felnőttek körében. A probléma széles körű: az aktív emberek 40%-a megsérül évente¹, a sportolók közel 41%-a számol be fájdalomról² szabadidejükben, és minden ötödik ember közepes vagy súlyos fájdalmat tapasztal³. A hatékony fájdalomkezelés és a mozgáshoz való támogatott visszatérés közötti kapcsolat erősítése egyértelmű lehetőséget kínál arra, hogy az emberek életük minden szakaszában aktívak maradhassanak.

A Haleon globális egészségügyi szakmai hálózatának és az UEFA Medical futballorvoslási és sérülésmegelőzés területén szerzett szakértelmének egyesítésével a partnerség célja e hiány a csökkentése. A tudományos bizonyítékok bővítésére és a tudásmegosztásra fókuszálva a Haleon és az UEFA Medical közösen dolgozik majd a fájdalomkezelés és a felépülés tudományos megértésének erősítésén a futballban és más sportágakban. Ez több kezdeményezésen keresztül valósul meg, például szakértők által felülvizsgált oktatási eszközök – webináriumok és digitális tananyagok – segítségével. Ezek célja, hogy a helyi alkalmazást előtérbe helyező, megbízható fájdalomkezelési megközelítések Európa-szerte beépüljenek a mindennapi klinikai gyakorlatba.

A helyileg alkalmazható megoldások már ma is kulcsszerepet játszanak a modern fájdalomkezelésben, és évente emberek millióinak segítenek. Egy nemrégiben készült elemzés – amelyet az UEFA Medical és a Haleon közösen publikált¹ – új bizonyítékokat tárt fel a helyileg alkalmazható NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők) korai fájdalomcsillapító hatására sportsérülések esetén.

Mivel ez az első olyan tudományos munka, amelyet az UEFA Medical és a Haleon közösen fejlesztett, erősebb tudományos alapot teremt a jövőbeli iránymutatásokhoz. Ez a futballorvoslás és a helyi fájdalomcsillapítás szakértelmét egységes, bizonyítékokon alapuló megközelítésekké alakítja a sportban. Erre építve a Haleon és az UEFA Medical célja, hogy világosabb, tudományos alapú fájdalomkezelési irányokat alakítson ki – ezzel is támogatva a játékosokat és sportolókat abban, hogy aktívak maradjanak és tovább mozogjanak.

Anna Nightingale, a Haleon globális OTC K+F és globális szabályozási vezetője:

„A futball emberek millióit inspirálja mozgásra, de amikor fájdalom jelentkezik, sokan nem tudják, milyen megoldások segíthetnek a mozgás fenntartásában. Az UEFA Medicallel való partnerségünk révén világos, hiteles megközelítéseket szeretnénk nyújtani, amelyek támogatják a biztonságos mozgást és felépülést, segítve az embereket abban, hogy magabiztosan maradjanak aktívak.”

Eran Gefen, a Haleon OTC orvosi és tudományos igazgatója:

„A Haleon szerepe ebben az együttműködésben az, hogy olyan orvosi szakértelmet biztosítson, amely erősíti az egészségügyi szakemberek számára elérhető tudományos iránymutatásokat az aktív emberek fájdalomkezelésében. A Haleon megbízható fájdalomcsillapító szakértelmének és portfóliójának – amelyet fogyasztók és egészségügyi szakemberek egyaránt ajánlanak –, valamint az UEFA speciális tudásának egyesítésével világosabb, bizonyítékokon alapuló tanácsokat nyújthatunk, amelyek támogatják az öngondoskodást, a biztonságos visszatérést a mozgáshoz, és segítik az embereket a számukra megfelelő fájdalomcsillapító megoldások kiválasztásában.”

Dr. Zoran Bahtijarević, az UEFA orvosi és doppingellenes vezetője:

„A Haleonnal való együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy a futballhoz kapcsolódó sportorvoslásban szerzett mély szakértelmünket egy olyan partnerével egyesítsük, aki évtizedes vezető szerepet tölt be a fájdalomcsillapítás területén. Együtt olyan bizonyítékokat és tudományos ismeretekre tehetünk szert, amelyek tovább támogatják a klinikusokat, csapatokat és játékosokat a sportág minden szintjén.”

1. Int J Environ Res Public Health 2021 May 2: 18(9);4857
2. BMJ Open Sport Exer. Med 2026 Jan 3; 12(1)
3. J Sci Med Sport. 2024 Apr
4. Bemutatva az ISOKinetic Konferencián, 2026 áprilisában

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!