Egészség

Sokszoros véradókat ismertek el a Véradók napja alkalmából

véradók

71-en vehettek át elismeréseket a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat által szervezett központi véradók napi ünnepségén, a Magyar Tudományos Akadémián.

November 27. a Véradók Napja Magyarországon. A jeles napot a Magyar Vöröskereszt jóvoltából, 1988 óta ünnepeljük hazánkban. A Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat a véradók tiszteletére december 3-án tartotta véradók napi központi ünnepségét a fővárosban. Az évente megrendezett eseményen sokszoros véradók, több éve a véradásszervezésben tevékenykedő önkéntesek, véradóbarát munkahelyek és a véradó-mozgalom támogatói részesültek elismerésben. Idén összesen 71-en.

A Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat felterjesztése alapján a 19 fő kiemelkedő véradásszámot elért véradó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adományozható Pro Vita díját vehette át a Magyar Vöröskereszt elnökétől és főigazgatójától.

Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere és Bayerné Dr. Matusovits Andrea az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója videóüzenetben köszöntötte a rendezvény résztvevőit.

A miniszter úr a vér és az élet szimbolikus összefüggéseire, és ennek a kapcsolatnak a mindenkori fontosságára hívta fel a figyelmet, amely végig kísérte az emberiséget a történelem során:

„A kereszténység emelte az alapértékek közé az emberi élet tiszteletét és a bajbajutottak segítését. Önök azok a szerény, csendes hősök, akik úgy mentik embertársaik életét, úgy segítik elő gyógyulásukat, hogy erről a legtöbb esetben Önökön és a vért vevő kollégákon kívül senki sem tud. A mai nap azért kiemelten fontos, mert így lehetőség adódik, hogy elismerjük azokat a nagyszerű embereket, akik önként, ellenszolgáltatás nélkül segítenek, mentik az életet, és egyben felhívhatjuk a társadalom figyelmét a véradás fontosságára.”

Főigazgató asszony pedig kiemelte, hogy

„sok nemes dolgot cselekedhet az ember élete során, ilyen például az önkéntes és önzetlen véradás is, amellyel részt vállalunk a beteg emberek gyógyításában.”

„Elgondolkodhatunk azon, hogy milyen sokat jelent a múlt, a hagyomány, a rendszeresen megtartott ünnepek, de ez csak történelem, ami csak részben ismétli önmagát. Mitől lesz ünnep a naptárban megjelölt piros betűs nap? Csak azzal, ha azt tartalommaltöltjük meg, és nem csak sablonos köszöntő szöveget ismételgetünk. A magyar véradók napján nem a véradás és nem is az ünnepnap, hanem maguk a véradókírják a történelmet.

– mondta el Fodor Antalné dr., a Magyar Vöröskereszt elnöke.

„Bár mindannyiunk számára nagy kihívást jelentet a COVID-19 pandémia kitörése már az első hullámtól kezdve, azonban az elhivatott véradók még a veszélyhelyzeti korlátozások alatt is rendkívüli módon helyt álltak és hozzájárultak a vérkészlet megfelelő szinten tartásához, az egészségügy támogatásához.”

– tette hozzá Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója.

Kiemelkedő önkéntes véradásszervezői munkáért 20-an kaptak „Véradó Mozgalomért” Ezüst Emlékérem kitüntetést. A Véradóbarát Munkahely díjat 16 olyan hazai munkahely érdemelte ki, amelyek rendszeresen teret adnak a munkahelyi véradásoknak, és dolgozóikat is arra ösztönzik, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a társadalmi felelősségvállalás ezen formájában. Emellett 5 fő véradásszervezést segítő egészségügyi dolgozó pedig elismerő oklevelet vehetett át.

Egészség

A Curve új kártyája a gyengénlátókat segíti

curve

Az amerikai Curve fintech marketing tevékenységének egy részét az teszi ki, hogy évente újrarajzolják a kártyáikat. Ami érthető is egy olyan cégnél, aminek egy kártya a fő terméke.

Az idei dizájn, amit január közepén mutattak be egy fekete-vörös téglalapokból álló kompozíció. A váltás alkalmából kiadott sajtóközlemény szerint a kubizmus nevű művészeti mozgalom ihlette, amely “egy tárgy különböző perspektíváit egyesíti egy képbe.” A szimbólumot pedig azzal magyarázza a cég, hogy a Curve is egységesíti az egyén széttagozódó pénzügyi életét. A fintech appjában be lehet regisztrálni több, különböző kibocsátótól származó kártyákat, majd fizetésenként beállítani, hogy a Curve kártya épp melyiknek “álcázza” magát.

Az állítással annyi baj van csupán, hogy a kubisták alakábrázolásából viszonylag kevés van meg a kártya dizájnjába. Ha a művészettörténet felől közelítjük a Curve kártyáját, akkor sokkal jobban hasonlít Piet Mondrian egyes festményeire, amelyeket a kubizmus által ihletődött, de már inkább absztrakt De Stijl mozgalomhoz lehet kötni. Ennyi baj legyen.

A kártyán megfigyelhető egy remek ötlet is. A letisztult külső miatt viszonylag kevés tapintható részletet tartalmaz a Curve kártya. Emiatt a vakoknak és gyengénlátóknak nehezebb lenne használniuk, így a chippel ellentétes oldalon egy kis mélyedés található a bankkártya oldalában, ami egyértelműen azonosítja, hogy melyik a kártya vége. Ez egy olyan megoldás, amiről reméljük, hogy elterjed.

Forrás: Fintechradar

Tovább

Egészség

Emberbe ültettek egy genetikailag módosított disznó szívét

genetikailag

A nyolcórás műtétet egy életveszélyes szívbetegségben szenvedő férfin hajtották végre.

Úttörő műtétről számolt be a New York Times: a lap azt írja, először sikerült genetikailag módosított disznószívet átültetni egy emberbe. A különleges, nagyjából nyolcórás műtétet egy 57 éves, szívbeteg férfin hajtották végre Baltimore-ban múlt hét pénteken.

A Marylandi Egyetem kórházából azt közölték hétfőn, hogy a férfival egyelőre „minden rendben” van. A szívátültetés vezetője a lapnak azt mondta, a férfi új szívének van pulzusa, van nyomása, „ez a szíve”.

A tudomány régóta dolgozik azon, hogy olyan disznószerveket tudjanak módosításokkal létrehozni, amit nem vet ki magából az ember szervezete, azonban a jelenlegi információk szerint ez az első sikeres próbálkozás.

Forrás: HVG

Tovább

Egészség

Nem kegyelmez a Citibank az otlatlanokkal szemben

citibank

Január 31-ével elbúcsúzik oltatlan kollégáitól az bankcsoport. Akik 14-éig nem adattak be maguknak egy oltást sem azok a hónap hátralevő részét fizetés nélküli szabadságon töltik – írja a Reuters.

A hónap végi kirúgás terhe alól csak azok menekülhetnek, akik orvosi igazolást hoznak arról, hogy nem lehet őket beoltani. Ilyen irat kiállítására szolgáló ok lehet a közelmúltban elkapott fertőzés vagy a védőoltásra adott allergiás reakció.

A Citigroup saját statisztikája szerint a munkavállalók 90 százaléka be van oltva és egyelőre emelkedik még a cégnél az oltottak száma. A mostani határidő nem mindenkit érint egyaránt. A bankfiókokban dolgozóknak máskorra kell bemutatniuk az oltási igazolásukat a Reuters által megszerzett belső hírlevél szerint.

A Citibank az első olyan bank, ami oltatlanság miatt kirúg embereket. A Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a JPMorgan Chase mind döntöttek már úgy, hogy az oltatlan munkavállalóikat hazaküldik az irodából, munkaszerződést azonban még nem bontott fel egyik nagy bank sem.

Forrás: Fintechradar

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss