Egészség

Hiába a sok távgyógyászati megoldás, az emberek bizalmatlanok

távgyógyászati

A Kaspersky 36 ország 389 egészségügyi szolgáltatóját bevonó új kutatásából kiderül, hogy az egészségügyi szervezetek 91%-a kínál már távgyógyászati szolgáltatásokat, melyeket 44%-uk a világjárvány kitörése után kezdett alkalmazni.

Ugyanakkor a válaszadók 52%-a tapasztalt már olyat, hogy a páciensek biztonsági aggályok miatt utasították el a távgyógyászati szolgáltatásokat.

A 2019–2020-as időszak egészségügyet érintő globális eseményei megváltoztatták az emberek felfogását a szektorral kapcsolatban. Az egészségügyi szervezetek alkalmazkodtak az új körülményekhez, és ma már az egészségügyi intézmények 56%-a tervezi a távgyógyászatba és a virtuális betegellátási megoldásokba teendő beruházásainak növelését. A Kaspersky az egészségügyi döntéshozók körében végzett felméréssel kívánta megtudni, hogyan halad a szektor digitális átalakulása, és melyek azok a problémák szerintük, amelyek megoldásával létre lehetne hozni egy olyan világot, amelyben mindenki hozzájuthatna a megfizethető, gyors és minőségi ellátáshoz.

A kutatás szerint a globális válaszadók 71%-a véli úgy, hogy az elkövetkező öt évben a telegyógyászati szolgáltatások jelentik majd a legnagyobb hozzáadott értéket az egészségügyi szektorban. A szakemberek megjegyzik, hogy a távgyógyászat számos módon praktikus és vonzó, és többek között olyan előnyökkel jár, mint az azonnali elérhetőség, kevesebb betegségátadás a páciensek és az ellátóik között, valamint az a lehetőség, hogy kevesebb idő alatt több embernek lehet segítséget nyújtani. Ez a pozitív megközelítés a valós orvosi gyakorlattal is összecseng. A szervezetek csaknem fele (42%-a) szerint a pácienseiket jobban érdeklik a távgyógyászati konzultációk, mint a személyes vizsgálatok, mert számukra így kényelmesebb. A távgyógyászat azért is vonzó az ügyfelek számára, mert a modern technológiákkal idő, erőfeszítés és pénz spórolható meg, emellett arra is lehetőséget teremtenek, hogy a páciensek tapasztaltabb szakemberekkel konzultáljanak.

Ezek az előnyök azt eredményezték, hogy a távgyógyászati szolgáltatások minden korcsoportban egyre keresettebbek. A sztereotípiák ellenére, melyek szerint az idősebbek kevésbé bíznak a modern technológiákban, a szolgáltatók mindössze 51%-a számolt be arról, hogy a távgyógyászatot választó pácienseik többsége 50 év alatti. A szolgáltatók leggyakrabban szinkron távgyógyászati szolgáltatást (51%) nyújtanak, például valós időben kommunikálnak a páciensekkel, akár videóhívásban vagy chatben is. A második legnépszerűbb szolgáltatás a viselhető eszközökön keresztüli beteg-távfelügyelet (41%), amit az aszinkron távgyógyászati technológia (39%) követ. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a páciensek adatait begyűjtik és egy biztonságos felhőalapú platformon tárolják, hogy majd a kezelő szakember használhassa fel őket.

Mindezek ellenére a válaszadók 74%-a tapasztalt olyat, hogy a páciens nem volt hajlandó videóhívásban részt venni, 52% pedig arról számolt be, hogy az emberek a privát szférájuk miatti aggódás miatt vagy adatvédelmi megfontolásból utasították el a távgyógyászati szolgáltatásokat. A további okok között szerepelt még a telegyógyászat iránti általános bizalmatlanság (33%); az, hogy nem akartak látszani a videóban (32%); valamint a megfelelő eszköz hiánya (30%). Nemcsak a páciensek aggódnak azonban az adataik megfelelő védelme miatt: Az egészségügyi szolgáltatók 81%-a számolt be arról, hogy az orvosaik aggályukat fejezték ki a páciensi adatok védelme kapcsán a távgyógyászati konzultációk lebonyolítása során, és csak a válaszadók 36%-a biztos benne teljesen, hogy a szervezeténél megfelelőek a biztonsági intézkedések.

A kutatás megerősíti, hogy a távgyógyászat biztonságossága mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók számára problémát jelent. Tekintettel arra, hogy az érzékeny betegadatok bizalmas kezelését minden szervezetnek fő prioritásnak kell tekintenie, a Kaspersky szakemberei az alábbi javaslatokkal kívánnak segítséget nyújtani az egészségügyi intézményeknek a magas fokú kiberbiztonsági felkészültség megteremtéséhez:

  • Tartsanak biztonságtudatossági képzést a páciensek személyes adataihoz hozzáféréssel rendelkező dolgozók számára. A képzés legalább a legalapvetőbb gyakorlatokra terjedjen ki, mint például a helyes jelszóhasználatra, a biztonságos levelezésre, a privát üzenetek küldésére és a biztonságos webes böngészésre.
  • A távgyógyászati szolgáltatások növekvő népszerűsége számítástechnikai eszközök és informatikai rendszerek széleskörű használatát követeli meg. A biztonsági megoldások ellenőrzést biztosítanak a komplex informatikai infrastruktúra felett, és gondoskodnak a vállalati hálózathoz hozzáférő összes céges eszköz védelméről.
  • Ne feledkezzenek meg a beágyazott rendszerekre épülő egészségügyi berendezések védelméről. Ezek a rendszerek általában alacsony üzemi kapacitással rendelkeznek, és csak egy nagyon specifikus feladat végzésére képesek. A beágyazott rendszerekhez kifejlesztett biztonsági megoldások kivédhetik a legújabb fenyegetéseket, és kompatibilisek az alsó kategóriás hardverekkel.
  • Használjanak tűzfalat, amely akadályt képez a külső fenyegetések előtt. Ezzel megvédhetik a szervereiket a különféle kártékony programoktól, így többek között a vírusoktól, zsarolóprogramoktól és trójai programoktól.

A teljes jelentés és a távgyógyászati szektor jelenlegi helyzetével kapcsolatos részletek a linken érhetők el.

Egészség

Valós környezetben tesztelhetik majd az egészségügyi MI és robotikai megoldásaikat az európai startupok és kkv-k

egészségügyi

A TEF (Testing and Experimentation Facility) program célja, hogy egyszerűsítse a mesterséges intelligencia és a robotika megoldásainak tesztelését valós környezetben.

A TEF program öt szakterületre fókuszál: egészségügy, ipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, energetika és intelligens városok. A Portugália által vezetett egészségügyi konzorcium most indította el első pályázati felhívását európai egészségügyi startupoknak és vállalkozóknak.

A mesterséges intelligencia (MI) és a robotika kulcsszerepet játszhat az európai népesség elöregedése és az egészségügyi munkaerőhiány jelentette kihívások kezelésében. 2050-re Európában a 80 évesek vagy annál idősebbek száma meghaladja majd a 48 milliót, így előtérbe kerülhetnek a betegek távfelügyeletét és a korai beavatkozást lehetővé tévő megoldások. Az MI alapú viselhető okoseszközök és érzékelők például folyamatos egészségügyi felügyeletet tesznek lehetővé, javítják a hatékonyságot és csökkentik az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terheket.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a mesterséges intelligenciát alkalmazó innovatív egészségügyi startupok száma. A Hungarian Startup Report 2022 című jelentés szerint a magyar induló vállalkozások körében továbbra is a mesterséges intelligenciát használó vállalkozásokból van a legtöbb, több mint 20%-uk dolgozik az MI vagy gépi tanulás területén. A Dealroom startup adatbázisából kiderül, hogy Magyarországon több mint 90 működő MI startup és scaleup van, amelyek összértéke több mint 1,5 milliárd euró. A legnagyobb értékű magyar MI startupok közül néhányan az egészségügyi szegmensben tevékenykednek, köztük az EIT Health által is támogatott SemseApps és a Turbine.AI.

Nyílt felhívás a mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő uniós startupok és kkv-k számára

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk nagy lehetőségeket rejtenek magukban, azonban számos tényező akadályozza gyakorlati megvalósításukat. Ilyenek a használatukban rejlő kockázatok és a bizalomhiány, valamint a piacra lépést támogató infrastruktúra hiánya, továbbá az, hogy szigorú tesztelésnek kell őket alávetni. A TEF Health célja, hogy egyszerűsítse az MI és robotikai megoldások valós környezetben történő hitelesítését és tesztelését. A februárban megnyílt első TEF Health felhívás keretében mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő startupok és kkv-k jelentkezését is várja az Európai Unió bármely országából.

A konzorcium élén a portugáliai Pedro Nunes Intézet áll. A konzorciumban részt vesz a Centro Hospitalar Universitário de Coimbra (CHUC), a portói Centro Hospitalar de São João, az Egészségügyi Minisztérium shared service irodája, a Portugál Egészségügyi Klaszter, valamint az EIT Health InnoStars, az Európai Unió szervének, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) részét képező EIT Health nyolc földrajzi területének egyike. Európai szinten a projektben 10 ország 52 szervezetéből álló konzorcium vesz részt, amelynek vezetője a berlini Charité Egyetemi Kórház.

A projekt elsődleges célja, hogy elősegítsük a megbízható mesterséges intelligencia, illetve robotikai megoldások fejlesztését és piacra lépését. Ennek az együttműködésnek az egyik legfontosabb lépése, hogy létrehozzuk a gyakorlati tesztelésre alkalmas létesítmények hálózatát. Ezek a létesítmények fizikai infrastruktúrát, adatforrásokat, számítási képességeket, élő laboratóriumokat és laboratóriumi tesztelési lehetőségeket biztosítanak az egészségügyi innovátoroknak a nagyszabású, valósághű környezetben végezhető tesztekhez és kísérletekhez”

– magyarázza Ricardo Pires, az EIT Health InnoStars egészségügyi közösségi vezetője.

A TEF-ek hálózatának létrehozása az Európai Bizottság kezdeményezése, amelyek célja a mesterséges intelligencia és a robotikai megoldások tanúsításának és tesztelésének egyszerűsítése. A tervek szerint ezek a nagyszabású kísérleti központok olyan fizikai és virtuális létesítményeket kínálnak, ahol a startupok és kkv-k támogatást kaphatnak legújabb, mesterséges intelligencián alapuló technológiáik valós környezetben történő teszteléséhez, validálásához és bemutatásához. A valós környezetet kórházak és az egészségügyben működő kutatási és fejlesztési laboratóriumok fogják biztosítani.

A TEF-Health amellett, hogy hozzájárul az uniós egészségügyi rendszerek hatékonyságának, rugalmasságának és fenntarthatóságának növeléséhez, célul tűzi ki az egészségügyi ellátás terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a jogi, etikai, minőségi és együttműködési szabványoknak való megfelelés biztosítását.

A pályázati folyamat több szakaszból áll, beleértve a jogosultsági vizsgálatot, az értékelést és a portugál TEF-Health szolgáltatási katalógushoz való hozzáférés jóváhagyását. Az érdeklődő startupok és kkv-k a https://tefhealth.eu/call/call-1 weboldalon jelentkezhetnek, a pályázati felhívás dokumentumában ismertetett pályázati folyamatot követve. Az uniós tagállamokból származó kiválasztott startupok és kkv-k állami támogatásban részesülnek a validálási szolgáltatások piaci árából nyújtott kedvezmények formájában.

„Számos ígéretes magyar startup és kkv dolgozik MI és robotikai fejlesztéseken, de a tesztelés és a validálás követelményei jelentős kihívásokat jelentenek megoldásaik piacra vitelében. Ebben hozhat áttörést a TEF Health program, mely olyan lehetőségeket nyit meg a hazai cégek előtt, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. Ezek az innovatív startupok nemcsak arra kapnak esélyt, hogy valós környezetben tesztelhessék terméküket vagy szolgáltatásukat, hanem arra is, hogy az általuk kifejlesztett megoldások piacra kerüljenek és hozzájáruljanak az európai egészségügy helyzetének javításához is”

mondta el Békási Tamás, az EIT Health RIS üzletfejlesztési menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mosolytervezés felsőfokon: már a fogászatban is hódít az AI

mosolytervezés

A mesterséges intelligencia a mosolytervezésben is utat tört magának, és egy olyan forradalmi technológiát alkalmaz, amivel a tervezés nem csak egyszerű és gyors, de a leghatékonyabbnak is bizonyul. De mit is jelent mindez?

Egy kutatás azt mutatja, hogy a nők átlagosan 62 alkalommal mosolyognak naponta, míg a férfiak átlagosan csak nyolcszor. Pedig az emberek több mint 37%-a számára az első dolog, amit észrevesznek egy személyen, a mosolya – derül ki a Today’s Dental cikkéből.  A mosoly tehát fontos, a fogak állapota azonban nem csak esztétikai kérdés. A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és a WHO szerint 466 millió embert érintenek az európai régióban.

Áttörés a fogászati esztétikában: mosolytervezés mesterséges intelligencia segítségével

A mosolytervezés során a fogorvos és a páciens együttműködik annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen változtatásokat és beavatkozásokat szükséges alkalmazni a szebb mosoly érdekében. Kezdetben a mosolytervezés a fogorvosi tapasztalaton és a pácienssel való konzultáción alapult, majd a digitális technológia megjelenése forradalmasította az eljárást korszerű digitális eszközökkel és szoftverekkel. A digitális mosolytervezési programok (DSD) legújabb innovációja pedig a mesterséges intelligencia (AI) integrálása.

Egy törökországi tanulmány összehasonlította a fogorvosok, fogorvostanhallgatók és laikusok esztétikai preferenciáit a kézzel és az AI segítségével készített mosolytervek tekintetében, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a nem, a szakmai tapasztalat és a szakterület. A felmérés általános észlelési különbséget mutatott ki a fogorvosok és a laikusok között, azonban a szimmetrikus arcok esetében a mesterséges intelligencia által generált minták mind a fogorvosok, mind a laikusok számára elfogadhatóak voltak. Az AI matematikai modellekre támaszkodik a szimmetrikus mosolyok létrehozásához. Mivel azonban az arcáramlás, azaz az arc vonalainak és kontúrjainak természetes áramlása figyelembe veszi az emberi érzékelést, természetesebb mosolytervezést tesz lehetővé mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus arcok esetében. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt DSD jól működik szimmetrikus arcok esetében, a manuális technikák jobbak lehetnek aszimmetrikus esetekben. Mivel a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár az egészségügyben, az algoritmikus korlátok miatt előfordulhatnak félreértelmezések, de az jól látható volt az eredményekből, hogy a digitális mosolytervezés a legtöbb esetben a mesterséges intelligencia segítségével is használható.

“A beszélgetések 49%-ában egymás száját figyeljük, a fogak állapota tehát rövid időn belül a másikról alkotott kép meghatározó elemévé válik. Míg egy évtizeddel ezelőtt csak a fogtechnika számára volt adott a digitális technológia, addig manapság már segítségül hívhatjuk a mosolytervezést végző programokat és azonnali mosoly szimulációt mutathatunk a pácienseknek”

– mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa, aki szerint láthatóan nő azok száma, akik a mosolyukat “terveztetni” szeretnék.

Számos fogászati alkalmazás létezik, amellyel a fogorvosok terveket készíthetnek és hatékonyan prezentálhatják azokat a pácienseknek. Ilyen többek között a Smilefy 4.0 applikáció is, ami mesterséges intelligenciával működő 3D mosolytervezési megoldást kínál, és amelyet már itthon is alkalmaznak. A technológiával a fogászati szakemberek percek alatt könnyedén készíthetnek 3D mosolytervet, és a legmodernebb mesterséges intelligenciát kihasználva kezelési vizualizációt és 3D nyomtatásra kész maketteket, héjakat, kompozit koronákat és ideiglenes modelleket készíthetnek. Ez az innovatív megoldás újradefiniálja a fogászati esztétikát azáltal, hogy a 3D mosolytervezési folyamatot eddig nem látott pontossággal és a kiválasztott kezelési lehetőségek alapján történő alkalmazkodó képességgel automatizálja.

Intraorális szkenner és digitális fogyasztói élmény a fogászatban

A digitális fejlődés hatására a mosolytervezésen túl másfajta innovációk is megjelentek, amit már hazai és nemzetközi szinten is egyre több fogászat használ. Ilyen többek között az intraorális szkenner, azaz a digitális lenyomatvétel, ami a fogpótlások precíz kivitelezéséhez járul hozzá. Az Amerikai Egyesült Államokban a laboratóriumi esetek 33%-a intraorális vizsgálatból indul ki és az előrejelzések szerint a digitális lenyomatvétel fejlesztései hamarosan átalakítják a fogászati munkamódszereket – derül ki a Institute of Digital Dentistry cikkéből. A digitális fogyasztói élmény más szektorban már alapvető, ilyen például egy online vásárlás is, de mit jelent ez a fogászatban? A páciensek egyre gyakrabban részesülnek digitális fogyasztói élményben, amikor is bevonódva a vizsgálat során röntgenfelvételeket, kezelési szimulációkat vagy akár az intraorális szkenner eredményeit láthatják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk

bélflóra

2024. február 27-én jelent meg az Aging Cell szakfolyóirat “Alterations of the gut microbiome are associated with epigenetic age acceleration and physical fitness” című cikke, aminek első szerzői helyén Kerepesi Csaba és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kutatója, Torma Ferenc osztoznak.

A cikk konklúziója szerint az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával.

A mesterséges intelligencia alapú epigenetikai órák képesek az öregedési folyamat mérésére és betegségek, illetve a halál előrejelzésére. A magasabb edzettségi fokot lassabb öregedéssel és egészségesebb élettel hozzák összefüggésbe. A mikrobiom (például a bélflóra) változik különféle betegségek és az öregedés hatására, mégis, az epigenetikai öregedés órákkal való kapcsolata eddig ismeretlen volt.

„Hogy erre fényt derítsünk aktív egyének bélflórájából származó metagenomikai- és véréből származó epigenetikai mintákat gyüjtöttünk, kiegészítve edzettségi adatokkal, majd alkalmazva az epigenetikai öregedés órákat összefüggéseket kerestünk a gyorsult öregedés, a bélflóra összetétele és az edzettség között”

– fogalmazott Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója.

„Azt találtunk, hogy a fizikailag aktív középkorú, illetve idős egyének között a gyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával (entrópiájával) és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal párosult.”

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a lassult öregedést és a magasabb edzettségi szintet mutató egyének bélflórájában nagyobb arányban fordultak elő azok a baktériumok, amelyeket gyakran gyulladásgátlással hoznak összefüggésbe.

Összefoglalva, az eredményeink azt sugallják, hogy a mikrobiom egyes megváltozásai összefüggésbe hozhatók a vér alapján mért gyorsult öregedéssel és az edzettséggel. A tanulmány ide kattintva érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss