Egészség

Már az EU-ban is gyógyíthat az MI.

MI

Sikerült finomítani az algoritmusokat, így már alkalmas bizonyos kockázatok valós idejű előrejelzésére és riasztásra.

A sürgősségi betegellátás egyik nagy kihívása, hogy kiszűrje azokat a betegeket, melyeknél magas a halálos szepszis, a közelgő szívroham vagy sztrók kockázata. Ezek ugyanis sok esetben kevéssé előrejelezhetők, és gyakran halálos kimenetűek, írja a The Wall Street Journal. A lap szerint azonban már vannak olyan mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok, melyek valódi és megbízható segítséget adnak az orvosoknak.

Ezek a rendszerek nem diagnosztizálnak, inkább valószínűsítenek. Abban segítenek, hogy felhívják a figyelmet azokra a nem szembeötlő apró jelekre, melyek a különböző komplikációkat valószínűsítik. Egy sürgősségi osztályon ugyanis nagy a pörgés, gyors (ezáltal szükségszerűen erősen korlátozott információkon alapuló) döntésekre van szükség. A WJS cikke szerint ez most az MI egyik legígéretesebb alkalmazási területe a gyógyászatban.

Bizonyítottan csökkentette a mortalitást

Amerikában minden harmadik kórházi halálesetet szepszis okoz. A legtöbb esetben a komplikációk olyan váratlanul lépnek fel, hogy mire az orvoscsapat beavatkozhatna, a beteg menthetetlen. Emiatt a probléma kezelésére több MI-fejlesztés is indult.

A Duke Egyetem kórházához tartózó egészségügyi innovációs intézet fejlesztette ki a Sepsis Watch rendszert, amely az egyetemi kórház sürgősségi osztályán monitorozza a betegeket. A rendszer ötpercenként elemez minden páciensről 86 paramétert, ami alapján kalkulál egy kockázati pontszámot. Ha ez a pontszám átlép egy határértéket, riasztja az ápoló személyzetet.

A Kaiser Permanente nevű egészségügyi ellátó hálózat szintén saját fejlesztésű rendszert használ 21 kórházában. Az Advanced Alert Monitor többek között a laboratóriumi vizsgálati eredményei, társbetegségek és egyéb tényezők alapján képes előrejelezni, hogy előre jelzi, hogy a betegeknek szükségük lesz-e intenzív ellátásra 12 órán belül. A rendszer állítólag hatékonynak bizonyult. Legfőbb eredménye az volt, hogy csökkentette a kórházi mortalitást. De kevesebb beteget kellett áthelyezni az intenzív osztályra, és általában is csökkentette a beteg kórházi ellátásának hosszát.

Hasonló eredményekről számolt be a HCA Healthcare kórházlánc is, amely szintén saját fejlesztésű rendszert használ. A Spot nevű MI az eddigi visszamérések alapján hat órával korábban és pontosabban észleli a szepszis tüneteit, mint az orvosok. A korai felismerés és kezelés közel 30 százalékkal csökkentette a szepszis mortalitását a hálózat 160 kórházában.

Alapelvárás a tökéletesség

Valamiért a géppel, az MI-vel szemben elvárás a tévedhetetlenség. Ettől azonban még távol vagyunk. A WSJ-nek nyilatkozó kutatók szerint több oka lehet, hogy az MI helytelen, hibás válaszokat ad. Ilyen volt például a Covid-19 megjelenése. Sok szepszis-előrejelző algoritmust becsapott ugyanis, hogy a bakteriális szepszis és az új kórokozó hasonló tüneteket okozott. A Michigani Egyetem emiatt ideiglenesen le is állította az MI-alapú rendszerét.

Nagyon sok múlik a tanulási mintán. Még az is számítha, mondta egy kutató, hogy a prediktív modellek többségét a fehér populációk adataival képzik. Ezeket a hibákat-hiányosságokat átképzéssel vagy újratervezéssel, átfogóbb adatkészletek vagy speciális algoritmusok használatával lehet és kell orvosolni.

Ez egyre fontosabb, ugyanis a lassú áttörés már megkezdődött – a szabályzás terén is. Mint Arwew Ng MI-kutató a blogjában felhívja a figyelmet, áprilisban kiadták az első, klinikai alkalmazáshoz szükséges európai uniós tanúsítványt egy MI-alapú alkalmazásnak. A litván Oxipit által fejlesztett ChestLink mellkasi röntgenfelvételeket vizsgál, és automatikusan jelentést ír azokról, akiknek nincs felismerhető betegsége.

Mint Ng írja, az automatizálást lehetővé tevő eszközök egyre fontosabbak az egészségügyben, mert a Covid-19 egyértelműen rávilágított arra, hogy az egészségügy világszerte tragikusan alulfinanszírozott. Számos ország demográfiai szakadékkal néz szembe, a fiatalok aránya meredeken csökken. Ng szerint ezért nagyon is valószínű, hogy az MI fontos szerepet fog játszani az öregedő népesség ellátásában.

Forrás: Bitport

Egészség

Ennyit kell szaunázni sportolás után, hogy egészségesebbek legyünk

szaunázás

A rendszeresen sportoló és hetente több alkalommal szaunázó embereknél most már bizonyítottan javul a szív- és érrendszer, emellett megelőzhető vele a betegségek kialakulása.

Túl sok adat azonban egyelőre nincsen arról, hogy pontosan mit is jelent ez a valóságban. Éppen ezért vetették össze ezek hatásait egy klinikai vizsgálat során, amiből most sok minden kiderült.

Mennyi az ajánlott testmozgás heti szinten?

A jelenlegi ajánlások szerint egy felnőtt embernek heti 150-300 perc közepes intenzitású sportolásra vagy testmozgásra van szüksége. Ezt azonban a legjobb 3-5 alkalomra elosztani, hogy hatásos legyen az eredmény.

Egyre többen egészítik ki ezt rendszeres szaunázással, amelynek egészségügyi előnyei még nem teljesen ismertek, annak ellenére, hogy a világon egyre többen alkalmazzák a módszert. Kimutatták azonban, hogy ezt testmozgással kombinálva igen jó eredményeket értek el szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.

Milyen előnyei vannak a rendszeres mozgásnak és szaunázásnak?

Egy új, finn kutatásba 47 személyt vontak be, akik 40 és 58 év közöttiek, jelentősen elhízottak, ezért magas BMI-vel rendelkeznek (>30 kg/m2), továbbá alacsony aktivitású életet élők, akik közt dohányosok is előfordultak. Tehát szándékosan olyanokat, aki kifejezetten egészségtelen életmódot folytatnak. Őket rendszeres testedzésre és sportolás után 15 perc szaunázásra kérték 8 héten át. Elsősorban a vérnyomást és a kardiorespiratorikus eredményeket (CRF, vagy közismertebb nevén VO2max) nézték, ezt követően a zsírtömeg és a koleszterinszint mérésére került sor.

3 csoport lett kialakítva:

  • 1. csoport: Akik sportoltak és utána mentek szaunázni.
  • 2. csoport: Akik csak sportoltak és nem szaunáztak.
  • 3. kontroll csoport: Akik semmit nem csináltak.

A legnagyobb változást a VO2max-ban és a zsírtömegben lehetett tapasztalni, viszont a vérnyomásban nem volt különösen nagy eltérés a korábbiakhoz képest, a koleszterinszint pedig vegyes képet mutatott, tette közzé az euphorie.hu.

A kutatásból látszik, hogy már egy kisebb mozgás is emeli az értéket (29 > 32), ha viszont ezt szaunázás kíséri, akkor akár 6 értékkel is növekedhet a VO2max.

A vérnyomás tekintetében elmondhatjuk, hogy mindhárom csoportnál nagyjából átlagos értékeket láthatunk, mely nem változott a kísérlet során sem, legalább is jelentős eltérés nem volt tapasztalható.

A zsírtömeg a teljes testsúlyra vetített átlagos értéket mutatja, tehát azt, hogy hány kg zsírt tartalmazott 1-1 ember. Ennek változása jól látható. Míg a kontroll csoportnál nem meglepő módon nem mutatkozott eltérés, addig a sportot űzőknél igen – 1.5 kg-ot csökkent -, a sportot űző és azt követően szaunázóknál pedig már 1.9 kg csökkenést láthatunk.

A koleszterinszint változásának érdekessége, hogy a csak sportoló egyéneknél emelkedett az érték – bár a mértéke alapján inkább hibaszázalékon belül van -, az 1-es csoportnál viszont 5.2-ről 4.9-re csökkent. A kontroll csoportnál a változás szintén elenyésző, inkább változatlannak tekintendő.

A kutatásból konklúzióként tehát kiderült, hogy a rendszeres testmozgás hatással volt a VO2max-ra és a testösszetételre (testzsírszázalék) azoknál a felnőtteknél, akik hajlamosak a szív és érrendszeri betegségekre. Összességében az is elmondható, hogy az adatok alapján a szaunázás nem csak tökéletesen kiegészíti a testmozgást végzők életét, hanem javítja is a test által felvehető és szállítható oxigén mennyiségének arányát, valamint csökkenti a testzsírszázalékot a koleszterinnel együtt.

Várható eredmények hosszabb távon

Az említett kutatási eredményekkel alátámasztott adatokból az derült ki, hogy hetente 150 perc közepes intenzitású testmozgás és az azt követő 15 perc szaunázás elegendő ahhoz, hogy az egészségügyi állapotunk javuljon. A sportolás hosszú távú előnyei megalapozottak, kimutatták, hogy javítja a testösszetételt és a VO2max értéket.

Ez pedig hosszabb távon zsírtömeg-csökkenéshez vezet. A szaunázás továbbá felpörgeti a vérkeringést és az anyagcserét, megizzaszt, így a méreganyagok is könnyebben távozhatnak az emberi szervezetből.

Tovább

Egészség

A Harvard szakértője szerint ezt a vitamint kell szedni!

harvard

A B-vitaminokból többféle is létezik, és mindegyiknek megvan a maga előnye.

Több kutatás is bizonyította már, hogy a szellemi egészség hosszan tartó fenntartásával komolyabb betegségek is megelőzhetők. Ahhoz azonban, hogy ez működjön, muszáj odafigyelni az étkezésre és a vitaminpótlásra is. Az viszont nagyon nem mindegy, melyiket vesszük be ezekből. Ebben a témában jelenthet jó kiindulópontot a Harvard Medical School munkatársa, Uma Naidoo írása, ami a CNBC-n jelent meg.

A táplálkozási szakértő szerint a szellemi frissesség megőrzése nem igényel jelentős befektetést, hiszen alapvetően egyetlen vitaminfajtára érdemes figyelni – ez pedig a B-vitamin. Ebből a Naidoo szerint nyolcféle létezik, és mindegyiknek megvan a maga előnye.

A szakértő kiemeli többek közt a B1-vitamint (tiamin), ami az energiaszintet képes növelni. Emellett agyserkentőnek is nevezik, mivel kedvező hatása van az idegrendszerre és szellemi teljesítményre. A lista második eleme a B2-vitamin, más néven riboflavin, ami segít többek közt a sejtek növekedésében, az energiatermelésben, valamint a zsírok, illetve például a gyógyszerkészítmények lebontásában. A niacinként is ismert B3-vitamin a lista harmadik szereplője. Ez több mint 400 enzimmel együttműködve állít elő a szervezetnek szükséges anyagokat, és alakítja át őket energiává. A niacin ezen felül a gyulladás kezelésében is részt vesz.

A listában szerepel még a B5-, a B6-, a B7, és a B9-, valamint a B12-vitamin is – ez utóbbi az idegrendszer működésének támogatásához nélkülözhetetlen. A B12 emellett a homocisztein lebontását is segíti; a homocisztein magas vérszintje a szív-érrendszeri betegségek (szívinfarktus, agyvérzés) emelkedett kockázatával jár együtt.

Milyen ételek gazdagok B-vitaminban?

A szakértő szerint a B-vitaminokat a legkönnyebb beépíteni az étrendbe, mivel sokféle ilyen élelmiszert ismerni. Ilyen többek közt a tojás, a joghurt, a csicseriborsó, a lazac, a napraforgómag, a spenót, és a káposzta is.

Forrás: HVG

Tovább

Egészség

Gerincferdüléshez, nyak- és hátfájáshoz vezethet a rossz iskolatáska

iskolatáska

Tippek a megfelelő kiválasztásához és viselethez.

Örök téma, hogy milyen a jó iskolatáska, amely nem megterheli, hanem segíti a kisiskolások mindennapjait.

Hiába van azonban széles választék ezen a téren, még akkor sem könnyű elkerülni a mozgásszervi rendellenességeket, ha egyébként a szülők kellően körültekintőek és határozottak a vásárlásnál. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa segít a legjobb iskolatáska kiválasztásában, és abban, hogy viselje azt a gyerek a fájdalmak elkerülése érdekében.

A sok tankönyv és iskolaszer ellen nem sokat tehet a szülő, abban azonban fontos szerepe lehet, hogy olyan iskolatáskát vegyenek a gyereknek, amely nemcsak esztétikus, hanem megfelelően praktikus is. Nagyon sok múlik ugyanis a kialakításán, illetve hogyan tudja a gyerek úgy viselni, hogy az ne okozzon mozgásszervi panaszokat.

Figyeljen a kialakításra!

A jó iskolatáska illeszkedik a gerincoszlophoz, ergonomikus, a háti rész merevített, párnázott, a pántok pedig szélesek és állíthatóak. Akkor megfelelő méretű egy iskolatáska, ha a vállvonal és a csípőlapát között helyezkedik el. A szakember szerint az a legjobb, ha derékpánt is van rajta, hiszen ez is segít a rögzítésben. Az anyaga legyen légáteresztő és könnyűszerkezetes. A bőr önmagában is nehezebb, mint egy műanyag kialakítású táska.

Nem mindegy, hogyan viseljük

Ha egy iskolatáska ergonomikus, akkor megfelelően illeszkedik a gyermek hátához, így a súly is egyenletesen oszlik el a háton és a vállakon. Nagy divat, hogy a hátizsákot félvállasan, a test oldalán lógatva viseljük, különösen nagyobb gyerekekre és a felnőttekre igaz ez. Fontos azonban ügyelni rá, hogy kisebb korban mindkét vállon hordja a gyermek a táskát, így elkerülhetőek az izom- és csontfájdalmak, illetve a kialakuló tartási rendellenességek, gerincferdülés, korai porkopás. A pántokat annyira húzzuk meg, hogy a test és a táska között két ujjnyi hely maradjon.

Mennyi lehet a súlya?

Egy túlterhelt iskolatáska merev nyakhoz, váll- és hát-, fej- és izomfájdalomhoz, illetve tartási rendellenességekhez vezethet. Az, hogy egy diák hogyan visel egy hátizsákot ugyanolyan fontos, mint annak súlya. A szakember általános szabályként azt mondja, hogy a mozgásszervi panaszok elkerülése érdekében a hátizsák súlya ne haladja meg a gyermek testtömegének 10-20 százalékát. Léteznek ma már gurulós iskolatáskák is, ez sok esetben segít a terhelés megszüntetésén. Ha ilyen vásárlására nincs lehetőség, érdeklődjünk az iskolában, nincs-e mód arra, hogy egyes könyveket bent tartson a gyermek az iskolában. Pakolásnál ügyeljünk arra, hogy a legnehezebb tárgyak a hát közepéhez legközelebb kerüljenek, így minimalizálhatjuk a terhelést.

Hogyan tehermentesíthetjük a hátat?

Hazafelé segítsünk a gyereknek azzal, hogy mi visszük helyette az iskolatáskát, legalább az első néhány hónapban, ameddig hozzászokik az újfajta terheléshez. Emellett nagyon fontos a gyerekek megfelelő edzettségi szintje és testtartása. Olyan mozgásformát érdemes választani, amely szimmetrikus, a gerincet egyformán terhelő mozgást igényel és erősíti a gerincoszlop melletti izmokat. Az úszás, a lovaglás, a falmászás, de akár a rendszeres séta is ilyen. Ha azt vesszük észre, hogy a gyermek gerince aszimmetrikus, a vállak nincsenek egymagasságban, fájdalmak jelentkeznek, forduljunk ortopéd orvoshoz. A szakorvosi vizsgálat mellett egyre elterjedtebb az a magyar kutatók által kifejlesztett diagnosztikai eljárás, amely során a szakorvos vagy a gyógytornász egy funkcionális mozgásanalízis során kap visszajelzést a testrészt mozgásmintáiról és az eltérésekről.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss