Egészség

Már az EU-ban is gyógyíthat az MI.

MI

Sikerült finomítani az algoritmusokat, így már alkalmas bizonyos kockázatok valós idejű előrejelzésére és riasztásra.

A sürgősségi betegellátás egyik nagy kihívása, hogy kiszűrje azokat a betegeket, melyeknél magas a halálos szepszis, a közelgő szívroham vagy sztrók kockázata. Ezek ugyanis sok esetben kevéssé előrejelezhetők, és gyakran halálos kimenetűek, írja a The Wall Street Journal. A lap szerint azonban már vannak olyan mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok, melyek valódi és megbízható segítséget adnak az orvosoknak.

Ezek a rendszerek nem diagnosztizálnak, inkább valószínűsítenek. Abban segítenek, hogy felhívják a figyelmet azokra a nem szembeötlő apró jelekre, melyek a különböző komplikációkat valószínűsítik. Egy sürgősségi osztályon ugyanis nagy a pörgés, gyors (ezáltal szükségszerűen erősen korlátozott információkon alapuló) döntésekre van szükség. A WJS cikke szerint ez most az MI egyik legígéretesebb alkalmazási területe a gyógyászatban.

Bizonyítottan csökkentette a mortalitást

Amerikában minden harmadik kórházi halálesetet szepszis okoz. A legtöbb esetben a komplikációk olyan váratlanul lépnek fel, hogy mire az orvoscsapat beavatkozhatna, a beteg menthetetlen. Emiatt a probléma kezelésére több MI-fejlesztés is indult.

A Duke Egyetem kórházához tartózó egészségügyi innovációs intézet fejlesztette ki a Sepsis Watch rendszert, amely az egyetemi kórház sürgősségi osztályán monitorozza a betegeket. A rendszer ötpercenként elemez minden páciensről 86 paramétert, ami alapján kalkulál egy kockázati pontszámot. Ha ez a pontszám átlép egy határértéket, riasztja az ápoló személyzetet.

A Kaiser Permanente nevű egészségügyi ellátó hálózat szintén saját fejlesztésű rendszert használ 21 kórházában. Az Advanced Alert Monitor többek között a laboratóriumi vizsgálati eredményei, társbetegségek és egyéb tényezők alapján képes előrejelezni, hogy előre jelzi, hogy a betegeknek szükségük lesz-e intenzív ellátásra 12 órán belül. A rendszer állítólag hatékonynak bizonyult. Legfőbb eredménye az volt, hogy csökkentette a kórházi mortalitást. De kevesebb beteget kellett áthelyezni az intenzív osztályra, és általában is csökkentette a beteg kórházi ellátásának hosszát.

Hasonló eredményekről számolt be a HCA Healthcare kórházlánc is, amely szintén saját fejlesztésű rendszert használ. A Spot nevű MI az eddigi visszamérések alapján hat órával korábban és pontosabban észleli a szepszis tüneteit, mint az orvosok. A korai felismerés és kezelés közel 30 százalékkal csökkentette a szepszis mortalitását a hálózat 160 kórházában.

Alapelvárás a tökéletesség

Valamiért a géppel, az MI-vel szemben elvárás a tévedhetetlenség. Ettől azonban még távol vagyunk. A WSJ-nek nyilatkozó kutatók szerint több oka lehet, hogy az MI helytelen, hibás válaszokat ad. Ilyen volt például a Covid-19 megjelenése. Sok szepszis-előrejelző algoritmust becsapott ugyanis, hogy a bakteriális szepszis és az új kórokozó hasonló tüneteket okozott. A Michigani Egyetem emiatt ideiglenesen le is állította az MI-alapú rendszerét.

Nagyon sok múlik a tanulási mintán. Még az is számítha, mondta egy kutató, hogy a prediktív modellek többségét a fehér populációk adataival képzik. Ezeket a hibákat-hiányosságokat átképzéssel vagy újratervezéssel, átfogóbb adatkészletek vagy speciális algoritmusok használatával lehet és kell orvosolni.

Ez egyre fontosabb, ugyanis a lassú áttörés már megkezdődött – a szabályzás terén is. Mint Arwew Ng MI-kutató a blogjában felhívja a figyelmet, áprilisban kiadták az első, klinikai alkalmazáshoz szükséges európai uniós tanúsítványt egy MI-alapú alkalmazásnak. A litván Oxipit által fejlesztett ChestLink mellkasi röntgenfelvételeket vizsgál, és automatikusan jelentést ír azokról, akiknek nincs felismerhető betegsége.

Mint Ng írja, az automatizálást lehetővé tevő eszközök egyre fontosabbak az egészségügyben, mert a Covid-19 egyértelműen rávilágított arra, hogy az egészségügy világszerte tragikusan alulfinanszírozott. Számos ország demográfiai szakadékkal néz szembe, a fiatalok aránya meredeken csökken. Ng szerint ezért nagyon is valószínű, hogy az MI fontos szerepet fog játszani az öregedő népesség ellátásában.

Forrás: Bitport

Egészség

A SofMedica a robotsebészetben látja a magyar orvoslás jövőjét

sofmedica

A vállalat az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségével közösen szervezte meg az első olyan rendezvényt, ahol a robotsebészet piacra jutását vizsgálták.

Alig egyéves magyarországi jelenlét és számos hazai mérföldkő elérése után a SofMedica a robotsebészetben, a da Vinci rendszerben rejlő, hazai orvosi lehetőségeket kívánja felkutatni. A vállalat olyan életmentő, fejlett orvosi technológiákat alkalmaz világszerte, amelyek a világ vezető halálozási okai elleni küzdelmet segítik. A cég az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége együttműködésével április 20-án megszervezte az első olyan budapesti konferenciát, amelyen a kórházi vezetők, egészségügyi szakemberek, orvosi egyesületek és hatóságok is helyet kaptak, hogy megvitassák a da Vinci módszer fejlődését Magyarországon.

A betegek hozzáférése az innovációhoz – Hogyan profitálhat Magyarország a robotsebészet bevezetéséből” című rendezvényen a da Vinci programot használó hazai kulcsszereplők – vezetők és sebészek bemutatták az első sikereket, valamint a robotsebészet bevezetésének előnyeit és fontosságát. Ez főként az olyan kórházak számára jelent előnyt, amelyek daganatos betegeket kezelnek, úgy, mint az általános sebészeti, nőgyógyászati, mellkassebészeti és urológiai beavatkozások. A rendezvény során egy gyakorlati bemutatón a résztvevők modellek és szimuláció segítségével megfigyelhették és ki is próbálhatták a robotsebészetet.

„A robotasszisztált sebészet hozzájárult a veszélyesnek nyilvánított műtétek pontosabb és gyorsabb elvégzéséhez, így örömmel értesültem arról, hogy ez a technológia végre Magyarországon is elérhetővé vált. Ez a technológia jelentősen előremozdítja a magyar egészségügy helyzetét”

emelte ki Nathan Seifer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének kereskedelmi főtanácsosa.

Kevesebb, mint egy év alatt már két da Vinci sebészeti robotrendszert telepített a SofMedica Magyarországon, ami csupán a kezdetét jelenti egy potenciálisan 15 egységből álló helyi rendszernek. A rendszereket a budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben és az Országos Onkológiai Intézetben építették ki. A két egészségügyi intézményben már több, mint 70 beteget műtöttek meg ezzel a módszerrel, amely számos előnyt jelent a betegek számára. A technológia biztosítja a kisebb beavatkozási felületet, így lerövidítve a felépülési időt, ami lehetővé teszi, hogy a páciens a műtétet követően legfeljebb két-három napon belül visszatérjen a mindennapi életéhez. További előnyei a betegek számára: kevesebb vérátömlesztésre van szükség, kisebb fájdalom, nincsenek műtét utáni komplikációk, illetve kevesebb a hegesedés. A vállalat tervei szerint 2022-re további 800 beteg részesülhet ebben a csúcstechnológiában.

A da Vinci rendszerekkel végzett robotasszisztált műtétek száma globálisan exponenciálisan növekszik, eddig több, mint 10 millió műtétet hajtottak végre ezzel az eljárással, ebből pedig 1,5 milliót csak 2021-ben.

„A laparoszkópos sebészet lényegesen lerövidíti a tanulási folyamatot és elősegíti a minőségi műtétek kivitelezését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Tenke Péter.

Prof. Dr. Rényi-Vámos Ferenc, az OOI Mellkasi Központjának vezetője és a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikájának Igazgatója megjegyezte, hogy nagyon reméli, a mellkassebészetben is hamarosan elkezdhetik használni ezt a fejlett technikát.

Prof. Dr. Szijártó Attila megjegyezte, hogy a Semmelweis Egyetem számára kiemelkedően fontos, hogy a legfejlettebb technológiát alkalmazhassák mind az oktatásban, mind a betegellátásban.

A da Vinci rendszer a sebészek számára is nagy fejlődést jelent. A robotasszisztált rendszer a sebészek által végzett munka tökéletesítésére szolgál. A legösszetettebb műtétek esetén is éles látást, pontosságot és kényelmet biztosít a sebészek számára, hogy a legfontosabb mozdulatokra koncentrálhassanak.

Mivel a képzés fontos része a SofMedica missziójának, a vállalat 2022 végéig mintegy 50 sebészt tervez kiképezni Magyarországon, az egészségügyi szakemberek fejlesztésére szolgáló átfogó keretrendszerén, az ISLE Akadémián (Innováció, Szimuláció, Tanulás, Ökoszisztéma) belül. Ennek eredményeképpen a vállalat egy körülbelül 3,5 millió eurós beruházást kalkulált egy állandó, ISLE Academy márkanévvel ellátott budapesti képzési központ létrehozásába, a már meglévő athéni és bukaresti központok mellett, és ennek érdekében több érdeklődő féllel, mint potenciális partnerrel folytat tárgyalásokat.

A SofMedica – Life Saving Innovation a SofMedica Csoport tagja, amely egy oktatásorientált, az egészségügyre összpontosító vállalatcsoport. 1994 óta működik Európában (Románia, Görögország, Magyarország, Bulgária, Bulgária és Ciprus), és aktívan részt vesz számos olyan kezdeményezésben, amelyek célja, hogy a betegek számára fenntartható változásokat hozzon. Emellett a SofMedica az innovatív orvosi technológiák egyedülálló portfólióját kínálja a magyar piacon, folyamatos és megbízható klinikai és műszaki támogatással kiegészítve.

Tovább

Egészség

Spanyolország a a gyerekek védelmében korlátozná az influencereket

spanyolország

Spanyolország még márciusban jelentette be, hogy megtiltaná az influencereknek és közszereplőknek, hogy egészségtelen ételeket és italokat reklámozzanak a gyerekeknek.

A javaslat értelmében tilos lenne minden olyan élelmiszer vagy ital reklámozása, mely magas cukor-, nátrium-, só- vagy zsírtartalmú.

Az európai ország nem csupán betiltaná az egészségtelen ételek, italok reklámozását a közösségi platformokon, de ezzel egyidőben arra is felkéri a gyerekek körében népszerű influencereket, közszereplőket és hírességeket, hogy vegyenek részt olyan oktatási és közegészségügyi kampányokban, melyek a fizikai aktivitást és az egészség, valamint fenntartható és felelős táplálkozási szokásokat hírdetik.

Erre a lépésre öt hónappal azután került sor, hogy a spanyol fogyasztóvédelmi miniszter, Alberto Garzón bejelentette, hogy betiltja az egészségtelen élelmiszerek gyermekeknek szánt reklámozását a tévében, az interneten, a közösségi médiában és az alkalmazásokban, a mozikban, az újságokban és a rádióban. A tilalom olyan termékekre vonatkozna, mint a csokoládé, sütemények, kekszek, energiaszeletek, gyümölcslevek, energiaitalok és fagylaltok. A miniszter szerint erre azért van szükség, hogy összefogva lépjenek fel a gyermekkori elhízás problémájának kezelése érdekében.

Egy 2019-es tanulmány rávilágított, hogy a 6-9 év közötti spanyol gyerekek 40,6 százalékának testsúlya haladta meg az ajánlott mértéket, közülük pedig 17,3 százalék már túlsúlyos.

Mi a helyzet itthon?

A magyar 4-10 év közötti gyermekek 23 százaléka rendelkezik súlyfelesleggel, állapította meg a Nestlé Hungária a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) szakmai támogatásával készült, 2021-es országos reprezentatív felmérése.

Ennek egyik oka a mozgásszegény életmód, a másik pedig a helytelen táplálkozási szokások. A 4-10 éves kor között lévő gyermekek az ajánlottnál kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és teljesértékű gabonát fogyasztanak, ezzel szemben azonban az étrendjük túl sok zsírt és sót tartalmaz.

A kevés zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó étrend az immunrendszer gyengüléséhez vezethet, míg az elfogyasztott tej- és tejtermékek alacsony aránya akár a csontok fejlődésére is negatívan hathat. A túlzott zsírfogyasztás – ami általában a zsírosabb felvágottakból ered – magas koleszterinszintet eredményezhet, ami egyértelműen egészségkárosító hatású. A vizsgált 4-10 éves korosztály átlagosan 3-4-szer több sót fogyaszt az ajánlott mennyiségnél, mely elsősorban az otthoni főzés során kerül az ételekbe.

Valóban a gyermekek által követett influencerek korlátozásában, az oldalaikon megjelenített irányított tartalmakban rejlik a megoldás, vagy a szülői hozzáállás megváltoztatására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni?

A legfontosabb az egész társdalom egy tudatosabb és egészségesebb életmód felé való terelése, beleértve az influencereket és a szülőket is, hiszen természetesen különböző, de jelentős hatással vannak a gyermekek mindennapjaira, befolyással az életükre és fejlődésükre. A tudatos életmód a lelki és testi egészséget egyaránt magába foglalja. A zsírok, sók, cukrok és összességében a kalóriabevitel csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növelése mellett a rendszeres sport, mozgás a testi, míg a csokoládé vagy chips utáni sóvárgás csillapítása a lelki egészséghez járulhat hozzá. Az influencerek kommunikációjában is szükséges egyfajta tudatosság ezen a téren, például többségben olyan márkákkal együtt dolgozni, akinek a kínálatában a hagyományos áruk mellett, megtalálhatóak a cukor- és zsírcsökkentett termékek is”

mondta Havas Dávid, a Star Network Influencer Ügynökség projektmenedzsere.

Tovább

Egészség

Kiderült, miért és milyen gyakran járunk magánegészségügyi rendelésre

magánegészségügyi

Rugalmasság, megbízhatóság, kevesebb várakozás – főleg e három okból választják az emberek a magánegészségügyet az állami ellátás helyett a Dokio egészségplatform felmérése szerint. Több egészségügyi területen – például ortopédia, bőrgyógyászat és szemészet – a privát orvosi ellátás egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Az állami járóbeteg ellátórendszer iránti keresletet mára megközelíti a magánegészségügy Magyarországon, az emberek az utóbbit gyorsnak és színvonalasnak tartják – derül ki az online időpontfoglaló rendszert működtető Dokio és a GKI Digital közös felméréséből.

Az elmúlt egy évben egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő válaszadók 53 százalék legalább egy alkalommal magánklinikán vagy magánrendelőben volt orvosnál. Emellett a megkérdezettek 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eddig még nem járt magánorvosi rendelésen, de tervezi a közeljövőben.

Arra a kérdésre, hogy miért választották a magánegészségügyi ellátást, a legtöbben (44 százalék) azt válaszolták, hogy fontos volt számukra a rugalmasság, és az, hogy ne kelljen akár órákat várni a bejutásért, hanem akkor mehessenek orvoshoz, amikor nekik megfelelő. A felmérésben résztvevők 39 százaléka azt mondta, előfordult, hogy az állami ellátásban nem kapott elég korai időpontot, a privátban viszont igen; 32 százalékuk pedig azután döntött a magánegészségügy mellett, hogy a Covid-19 járvány miatt az állami ellátásban megnőtt a várakozási idő.

„A válaszokból is látszik, hogy az időtényező és a rugalmasság egyértelműen a legfontosabb szempontok, amelyek alapján a magánegészségügyet választják az emberek”

– mondta Radnóczi Gergely, a Dokio online egészségplatform társalapítója.

„A páciensek jelentős része – és nemcsak azok a betegek, akiknek sürgős ellátást igénylő panasza van – úgy vélekedik, hogy a kevesebb várakozási időért és a magas színvonalú ellátásáért cserébe hajlandó fizetni is.” Radnóczi Gergely hozzátette: „az időpont gyors és szabad kiválasztását megkönnyítik az online időpontfoglaló rendszerek is, amelyekkel pár kattintással      percre pontosan lehet időpontot kapni magánegészségügyi ellátásban az általunk kiválasztott szakorvoshoz.”

A gyorsaság mellett a privát rendelők felszereltségét a válaszadók jelentős része színvonalasabbnak is tartja: közel minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy számára megéri fizetni a magánszolgáltatóknál a jobb ellátásért.

A válaszadók többsége az elmúlt egy évben legfeljebb 3 alkalommal járt magánorvosi rendelésen, 41 százalékuk viszont 4-5, vagy akár még több alkalommal is igénybe vette a privát ellátást. Több olyan egészségügyi terület is van, ahol már gyakoribb a magánrendelések igénybevétele, mint az állami. Ennek hagyományos példája a fogászat (78 százalék csak magánrendelésen volt az elmúlt évben), de szintén többen választják a privát bőrgyógyászati rendeléseket (55 százalék csak magánrendelésen járt, 23 százalék államin, 22 százalék pedig mindkettőn), de a nőgyógyászati (66 százalék csak magánklinikán járt), ortopédiai (44 százalék), gerincgyógyászati (38 százalék) és szemészeti (57 százalék) ellátásért is többen jártak az elmúlt időszakban magánegészségügyi intézményben, mint államiban. Még az olyan, klasszikusan az állami rendeléshez tartozó területen is, mint a fül-orr-gégészet, meglepően sokan, a válaszadók 39 százaléka, inkább a privát ellátást választják.

Az állami ellátást a legnagyobb arányban a röntgenre és a tüdőszűrésre, a szülészorvosra, valamint a laborvizsgálatra várók választják. A magánellátást változó okokból preferálhatják a betegek, a leggyakoribb válaszok közé tartozik a rugalmasság, a kevesebb várakozás, valamint a megbízható szakorvos és színvonalas rendelő.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss