A nyári időszak több okból is kedvezhet az emésztőrendszeri panaszoknak. Gyakrabban fogyasztunk fagylaltot, cukros italokat, alkoholt, több nyers zöldséget és gyümölcsöt, miközben a folyadékbevitel és a napi rutin is megváltozik.

A hőség önmagában is lassíthatja az emésztést, ezért ilyenkor sokaknál jelentkezik fokozott teltségérzet vagy puffadás. Dr. Hámori Lillával, biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk a puffadásról, melyről sokan azt gondolják, hogy természetes folyamat. 

,,Az alkalmi puffadás előfordulhat bárkinél, de ha rendszeresen visszatér, fájdalommal, fokozott gázképződéssel vagy hasi feszüléssel jár, akkor érdemes utánajárni az okának”

– mondja a szakértő.

,,A puffadás egy tünet, amely mögött nagyon sokféle eltérés állhat – az étrendi hibáktól kezdve az ételintoleranciákon, a bélflóra egyensúlyának felborulásán és a stresszen át egészen hormonális vagy emésztőrendszeri betegségekig” 

– teszi hozzá.

Az első lépés tehát mindig az okok felderítése. Emellett néhány egyszerű szokás is sokat segíthet:

• lassabb étkezés és alapos rágás,
• megfelelő folyadékbevitel,
• a cukros üdítők és szénsavas italok mérséklése,
• rendszeres séta étkezések után,
• az egyéni érzékenységet kiváltó élelmiszerek felismerése,
• valamint a bélmikrobiom támogatása rostokban gazdag, változatos étrenddel.

A szakértő azt is elárulja, hogy nem mindenkinél ugyanaz az élelmiszer okoz panaszt, ezért a személyre szabott megközelítés kiemelten fontos.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

,,Ha a puffadás hetek óta fennáll, rendszeresen visszatér, jelentősen rontja az életminőséget, vagy más tünetek – például hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, indokolatlan fogyás vagy vérszegénység – is társulnak hozzá, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. A cél nem a tünetek elfedése, hanem a kiváltó ok megtalálása.”

Dr. Hámori Lilla elmondja, hogy a konzultáció során nem csupán azt vizsgála meg, hogy mit eszik valaki, hanem azt is, hogyan működik az emésztése, milyen életmódbeli tényezők befolyásolják a panaszait, illetve szükség lehet-e további kivizsgálásra.

,,A legtöbb esetben apró, de jól célzott változtatásokkal jelentős javulás érhető el.”

–teszi hozzá a szakértő.

Dr. Hámori Lilla

Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), fitoterapeutaként és táplálkozási, valamint életmód-tanácsadóként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Kiemelt szakterülete az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása, a hormonális egyensúly és a női egészség. Célja, hogy a tünetek mögött meghúzódó okokat feltárva, személyre szabott, hosszú távon is fenntartható megoldásokat nyújtson a hozzá fordulóknak. További információk itt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A magyarok jelentős része nap mint nap megéli a „társas magányt” , miközben közel 45%-uk úgy érzi, el kell rejtenie valódi érzéseit a külvilág elől. A bizalmatlanság erősödése és az őszinte beszélgetések hiánya tovább mélyíti az érzelmi elszigeteltséget.

A Hedepy online mentális egészségügyi platform friss, reprezentatív kutatása a bizalmatlanság és az elszigeteltség mélyebb okait kereste.

A Forecast Marketingkutató Kft. segítségével végzett országos, a 18-65 éves lakosságra reprezentatív kutatás rávilágít: az érzelmi bezárkózás nemektől független társadalmi jelenség. A Hedepy célja, hogy a technológia és a szakmai támogatás összekapcsolásával lebontsa ezeket a belső falakat, és széles körben elérhetővé tegye a pszichológiai segítséget.

Érzelmi álarcok: Miért félünk kimutatni, amit érzünk?

Az adatok szerint a magyarok közel 45%-a érzi úgy, hogy a mindennapokban el kell rejtenie valódi érzéseit mások elől. A kutatás rávilágított, hogy a férfiak 44,5%-a és a nők 44,8%-a egyaránt „maszkot” visel a társas érintkezések során. Különösen figyelemre méltó, hogy közel 8% érzi úgy: szinte soha nem mutathatja meg valódi önmagát. „Az érzelmek ilyen szintű visszatartása hosszú távon komoly mentális terhet jelent. A ‘maszkviselés’ gyakran egyfajta túlélési stratégia a bizalmatlan környezetben, de a valódi kapcsolódást éppen ez teszi lehetetlenné. A gyógyuláshoz az első lépés egy olyan biztonságos, ítélkezésmentes közeg, ahol az álarcok levehetők – ebben nyújt professzionális támogatást a terápia” – mutat rá Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.

Bizalmi deficit: miért nehezebb ma hinni másoknak?

Az érzelmi elszigeteltség és a maszkviselés mögött egy mélyebb, strukturális probléma is meghúzódik: annak az érzése, hogy nehéz másokat a bizalmunkba engedni. A kutatás adatai szerint a válaszadók több mint 40%-a határozottan nehezebben szavaz bizalmat másoknak, mint korábban: a megkérdezettek közel negyede (24,6%) teljes mértékben úgy érzi, ma nehezebb megbízni az emberekben. Ha ehhez hozzáadjuk a bizonytalanok táborát, látható, hogy a társadalom jelentős részét érinti ez a probléma. Ez a bizalmi deficit sokszor felerősíti a belső magányt. „Amikor a bizalom alapjaiban rendül meg, az egyén bezárkózik” – teszi hozzá Temesvári Eszter.

Értő figyelem: Az őszinte beszélgetések hiánya

A kutatás rávilágított egy másik fontos pontra: bár az emberek többsége vágyik az értő figyelemre, a mindennapokban sokak számára elérhetetlen a valódi megnyílás lehetősége. A válaszadók több mint egyötöde (22,8%) vallotta be, hogy soha vagy csak ritkán jut el mély, őszinte beszélgetésig a környezetében. Ez a szám különösen aggasztó annak tükrében, hogy az érzelmek feldolgozáshoz elengedhetetlen azok kimondása. Bár a magány intenzíven jelen van, a kutatás pozitív változásokat is jelez: a 18-30 évesek 68,3%-a szerint a terápiára járás ma már teljesen természetes dolog. Ebben a generációban minden hatodik fiatal (16,4%) már tervezi is, hogy szakember segítségét kéri.

Személyre szabott segítség és a „JÓL VAGY?” pad

A Hedepy küldetése, hogy technológia-alapú illesztési rendszerével segítsen megtalálni a több mint 200 pszichológus közül azt, aki leginkább passzol a kliens egyéni szükségleteihez. A várólisták nélküli, akár másnapra foglalható online vagy személyes konzultációk célja, hogy a segítség akkor érkezzen, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A platform kezdeményezésére az Erzsébet téri Akvárium Klub teraszán kihelyezett „JÓL VAGY?” pad az elmúlt hetekben az őszinteség szigetévé vált. Az installáció felületén hagyott névtelen üzenetek is igazolják: óriási az igény a valódi megnyílásra. A pad nem csupán egy köztéri alkotás, hanem egy fizikai tér, ahol az „érzelmi álarcok” helyett a valódi megélések kerülhetnek a középpontba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az “ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” civil csoport számolt be arról, hogy a komáromi ipari park területén található esővízgyűjtő tóban – melyből vizet eresztenek a Dunába – több nagytestű hal pusztult el. Emiatt a civil csoport tagjai mintát vettek a tó vizéből és a Greenpeace segítségével akkreditált laboratóriumban vizsgáltatták be azt.

A vizsgálat során az akkumulátorgyártás során használt oldószert, N-Metil-pirrolidont (NMP-t) találtak a mintákban. Az ipari park területén található többek között a JWH NMP-feldolgozó üzeme, az Enchem Hungary Kft. elektrolitgyára, illetve az SK On és az SK Battery akkumulátorgyárak, melyekről korábban is jelentek meg olyan információk, melyek szerint működésük a dolgozókra is a környezetre is veszélyes lehet.

Az “ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” civil csoport tagjai június elején keresték meg a Greenpeace-t amiatt, hogy a komáromi ipari park víztározójában körülbelül egy tucat nagytestű haltetemet láttak a vízfelszínen és a nádas mellett. A helyiek elmondása szerint ha a tó megtelik, innen a Dunába emelik át a vizet. A szokatlan jelenség miatt június 8-án mintát vettek a víztározóból, majd ezt a mintát többféle anyagra bevizsgáltatták. A vizsgálati jegyzőköny szerint a mintában 5 mg/l nagyságban találtak NMP-t (1), amely anyagot hazánkban leggyakrabban az akkumulátorgyártás során használnak.

Korábban pont a Greenpeace bejelentéseit követően csökkentette le a hatóság – a zöld szervezet szerint szabálytalanul engedélyezett –  150 mg/m3-es levegőbe való kibocsátási határértékét 1mg/m3-re a komáromi SK akkumulátorgyárakból. A szervezet szerint a jelenlegi szabályozás hiányosságát mutatja, hogy az NMP-nek nincs vizekre (sem felszíni, sem felszín alattiakra) vonatkoztatható határértéke.

A Greenpeace hangsúlyozza, hogy nem zárható ki, hogy más oldószerek is kerülhettek a vízgyűjtőbe, melyekre vizsgálatuk ez alkalommal nem terjedt ki. A mostani mintavételben az NMP mellett vizsgált fluorid, szerves karbonátok, illetve kobalt, lítium, nikkel szintje nem haladta meg a határértéket. Annak kiderítése, hogy az NMP valamelyik akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemből kerülhetett-e a környezetbe, a hatóságok feladata. A Greenpeace ezért bejelentést tett az esetről és kéri az eset kivizsgálását Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól.

Emlékezhetünk, korábban a gödi Samsung-gyárról derült ki, hogy 88 tonna NMP-t bocsátott ki a gödiek levegőjébe, illetve a Greenpeace mért ki ugyanezen üzem mellett a termőföldre kiömlött szennyvízben NMP-t. A komáromi SK akkugyár pedig húsz határozatot kapott az elmúlt két évben a hatóságtól, mert a cég mulasztásai súlyos balesetekhez vezettek, jelentős részük emberi életeket is veszélyeztetett.

Legutóbb a Greenpeace márciusban vett mintát Komáromban, akkor a helyi lakosok kútjaiban a szervezet nem talált NMP-t. Az erről, illetve az ezzel egy időben zajló gödi és tárnoki mintavételeikről szóló beszámolójukat több szerkesztőség és a korábbi szennyezéses ügyekért akkor politikai felelősséggel tartozó, jelenleg már ellenzéki politikusok is kiforgatták. A Greenpeace az első pillanattól kezdve élesen visszautasította, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.

Ennek ellenére több mint 110 olyan újságcikk, influencer videó, televízió- vagy rádió interjú született, amelyben a Greenpeace szakmai méréseivel kapcsolatban valótlanságokat állítottak. Ezek közül a szervezet – jogi mérlegelés után –  28 esetben jutott arra, hogy helyreigazítási kérelmeket nyújt be, vagy ha kell, a bíróságon védi meg az igazát. A Greenpeace szerint erre azért volt szükség, mert mérési eredményeik kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a felelőtlen és megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.

A Greenpeace felszólítására egy kivétellel az összes érintett lap helyreigazításokat tett közzé, elismerve, hogy valótlanságokat állítottak a szervezet méréseiről. A helyreigazítási kérelmet egyedül nem végrehajtó Demokrata ellen pedig jogi eljárást is indítottak. A szervezet szerint ahhoz, hogy elkerülhessük a hasonló lejárató kampányokat, elengedhetetlenül szükség van a független hatóságok működésére, akik saját, hiteles méréseikkel tudják megerősíteni egyes szennyezések tényét, vagy szennyezések hiányában eloszlatni a lakosság nyugtalanságát.

“Ez a komáromi mérés is azt bizonyítja, hogy az akkumulátorüzemeknek folyamatos hatósági kontroll mellett kell működniük. Előfordulhat, hogy ugyanaz a gyár, amelyik pár hónappal ezelőtt nem bocsátott ki szennyező anyagokat, egy másik ellenőrzés idején megteszi ezt. A Tisza-kormány konkrét ígéreteket tett a szennyezések megfékezéséért. Ezért azt várjuk, hogy járjanak el a hatóságok és vizsgálják ki, hogyan kerülhetett NMP a komáromi víztározóba, illetve hogy került-e oda más szennyező anyag is”

– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

1: A Greenpeace nem állítja, hogy ez okozta a halpusztulást, de más vegyszer is juthatott a víztározóba. Ezt csak teljes körű, hatósági vizsgálat tudja megállapítani.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!