Július 1-jén lépett életbe az EPR rendszer, a legtöbb gyártó és forgalmazó azonban továbbra is csak találgat, hogy mit is kell tennie, milyen hatással lesz mindez az üzletre, ráadásul, ha érdeklődnek, mindenhonnan más információt kapnak.
Emellett az is nehezíti a vitaminok és étrend-kiegészítők piacán a kereskedők helyzetét, hogy a reálbérek jelentős csökkenése mellett a vásárlók elsőként az egészségmegőrzésről és a prevencióról mondanak le, így a megelőzés jelenleg egyre több családban abszolút a háttérbe szorul. Míg egyes forgalmazók már Budapesten és Pest megye környékén is kisebb visszaeséseket tapasztalnak, addig az ország szegényebb régióiban már a forgalom jelentősebb fogyatkozásáról számolnak be.
Kié is lesz a felelősség?
Az EPR, vagyis az extended producers responsibility lényegében a kiterjesztett gyártói felelősség, egészen pontosan az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, amely szerint az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeket a gyártóknak, termelőknek kell megfizetni. Ezzel az alapvetéssel a hulladéktermelés visszafogása és a környezetterhelés csökkentése lenne a cél, és bár hazánkban július 1-től vezették be a rendszert, a legtöbb gyártó és forgalmazó még mindig nincsen tisztában a részletekkel.
„A legtöbben hiába próbálnak érdeklődni, mindenhonnan ellentétes információt kapnak. Sajnálatos módon a szabályozás bevezetése előtt 2 nappal is hiába kerestem rá a »gyakran ismételt kérdések EPR-rel kapcsolatosan« témában különbözőképpen beírva, a mai napig nincsen ilyen elérhető oldal, vagy ha igen, akkor nagyon nehéz lehet megtalálni. Egyelőre kérdéses, hogy mi történik azokkal a csomagolóanyagokkal, amiket a forgalmazók korábban szereztek be, és azokkal, amiket július 1-je után. Lesznek olyan csomagolóanyag-gyártók és forgalmazók, akik a számláikon feltüntetik majd a díjat, ezzel növelve a termékek árát, és lesznek, akik áthárítják a lejelentését a vevőre. Az egészen biztos, hogy mindez tovább fogja bonyolítani a cégek adminisztrációját. És akkor még nem említettük a szabályok ismeretén túl a háttérrendszereket, amiknek támogatniuk kellene az adminisztrációt és a számlázást, mert ezek is olyan dolgok, amiket nem lehet egy nap alatt megvalósítani. Ha nem tudjuk, hogy mire van szükség, akkor a fejlesztők se tudják, hogy mit is fejlesszenek nekünk” – részletezte Jánvári András, e-kereskedelmi szakértő, a multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója. „Egy ezzel a témával foglalkozó oldalon találtam a következő mondatot: »kivéve a fogyasztó részére az értékesítés helyén csomagolókat«. Ez tipikusan egy olyan mondat, amit lesz, aki így értelmez, és lesz, aki úgy! Ami biztos, hogy holnaptól hatalmas káosszal fog indulni a rendszer, és csak remélni lehet, hogy majd a döntéshozók is megértők lesznek azokkal a cégekkel, akik önhibájukon kívül rosszul tudták a szabályozást!”
– mutatott rá Jánvári András.
Lemondunk az egészségünkről – Egyre kevesebb pénz jut a prevencióra
Míg egyes forgalmazók Budapesten és Pest megye környékén kisebb visszaeséseket tapasztalnak, addig a szegényebb régiókban a forgalom jelentősebb fogyatkozásáról számolnak be. „Ezt sajnos az indokolja, hogy az emberek pénztárcája sajnos egyre inkább megérzi az inflációt, a reálbérek jelentősen csökkennek. Így nem meglepő, hogy a fontossági sorrendben az egészségmegőrzés sokaknál elkezdett háttérbe szorulni” – hangsúlyozta Jánvári András. „A visszaesés továbbá annak is köszönhető, hogy a Covid sokak számára már a múlté, így étrend-kiegészítők forgalma elkezdett a 2019-es szint felé közeledni. Azonban éppen a Covid miatt, a 2020-as és 2021-es évben sokan jelentős összegeket költöttek a gyártókapacitások fejlesztésére, hogy ne függjenek a külföldi behozataltól, emellett a konkurencia is növekedett, így a csökkenő forgalom sokakat csődbe vihet” – tette hozzá a szakértő. Emellett sajnos sok kicsi bolt egyre kevésbé bírja a jelenlegi árversenyt, ami leginkább a webáruházak esetében indult el. A nagyon változó és árérzékeny vásárlói szokások is megnehezítik a helyzetet, sokan az árak csökkentésével próbálják elcsábítani a vásárlókat, de ha az árrés romlik és a bevételek nem nőnek, akkor ugyanúgy nem tudják kitermelni a megélhetési költségeket, amik természetesen a kisboltosoknak is ugyanúgy nőttek.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi fog történni ősszel
„A vitaminok és étrend-kiegészítők piacán sosem számított a nyári egy erős szezonnak, hiszen a szabadságolás, nyaralás alkalmával inkább elengedni szokták magukat az emberek. A vitaminok és étrend-kiegészítők eladása ilyenkor jelentősen csökken, és bár a fogyást segítő termékek piaca élénkül május-június folyamán, de ez se kompenzálja a nyári kiesést! A piac így mindig ősszel szokott új lendületet kapni, azonban jelenleg nehéz megjósolni, hogy ez idén is érzékelhető lesz-e szeptembertől”
– mutatott rá a Jánvári András. Általánosságban elmondható, hogy a többség már most a szokásos alatti forgalomban teljesít, esetleg egy kicsivel felette vannak az infláció miatt, azonban a költségeik így is jobban emelkedtek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya
A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.
Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában. Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek.
A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.
„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”
– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.
Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.
A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz
Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.
A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.
A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.
A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.
A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.
A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.
„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”
– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.
„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?
Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért
A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.
A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.
Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)
A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.
A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.
Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások
A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.
A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.
Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten
Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!