A magyarok jelentős része nap mint nap megéli a „társas magányt” , miközben közel 45%-uk úgy érzi, el kell rejtenie valódi érzéseit a külvilág elől. A bizalmatlanság erősödése és az őszinte beszélgetések hiánya tovább mélyíti az érzelmi elszigeteltséget.

A Hedepy online mentális egészségügyi platform friss, reprezentatív kutatása a bizalmatlanság és az elszigeteltség mélyebb okait kereste.

A Forecast Marketingkutató Kft. segítségével végzett országos, a 18-65 éves lakosságra reprezentatív kutatás rávilágít: az érzelmi bezárkózás nemektől független társadalmi jelenség. A Hedepy célja, hogy a technológia és a szakmai támogatás összekapcsolásával lebontsa ezeket a belső falakat, és széles körben elérhetővé tegye a pszichológiai segítséget.

Érzelmi álarcok: Miért félünk kimutatni, amit érzünk?

Az adatok szerint a magyarok közel 45%-a érzi úgy, hogy a mindennapokban el kell rejtenie valódi érzéseit mások elől. A kutatás rávilágított, hogy a férfiak 44,5%-a és a nők 44,8%-a egyaránt „maszkot” visel a társas érintkezések során. Különösen figyelemre méltó, hogy közel 8% érzi úgy: szinte soha nem mutathatja meg valódi önmagát. „Az érzelmek ilyen szintű visszatartása hosszú távon komoly mentális terhet jelent. A ‘maszkviselés’ gyakran egyfajta túlélési stratégia a bizalmatlan környezetben, de a valódi kapcsolódást éppen ez teszi lehetetlenné. A gyógyuláshoz az első lépés egy olyan biztonságos, ítélkezésmentes közeg, ahol az álarcok levehetők – ebben nyújt professzionális támogatást a terápia” – mutat rá Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.

Bizalmi deficit: miért nehezebb ma hinni másoknak?

Az érzelmi elszigeteltség és a maszkviselés mögött egy mélyebb, strukturális probléma is meghúzódik: annak az érzése, hogy nehéz másokat a bizalmunkba engedni. A kutatás adatai szerint a válaszadók több mint 40%-a határozottan nehezebben szavaz bizalmat másoknak, mint korábban: a megkérdezettek közel negyede (24,6%) teljes mértékben úgy érzi, ma nehezebb megbízni az emberekben. Ha ehhez hozzáadjuk a bizonytalanok táborát, látható, hogy a társadalom jelentős részét érinti ez a probléma. Ez a bizalmi deficit sokszor felerősíti a belső magányt. „Amikor a bizalom alapjaiban rendül meg, az egyén bezárkózik” – teszi hozzá Temesvári Eszter.

Értő figyelem: Az őszinte beszélgetések hiánya

A kutatás rávilágított egy másik fontos pontra: bár az emberek többsége vágyik az értő figyelemre, a mindennapokban sokak számára elérhetetlen a valódi megnyílás lehetősége. A válaszadók több mint egyötöde (22,8%) vallotta be, hogy soha vagy csak ritkán jut el mély, őszinte beszélgetésig a környezetében. Ez a szám különösen aggasztó annak tükrében, hogy az érzelmek feldolgozáshoz elengedhetetlen azok kimondása. Bár a magány intenzíven jelen van, a kutatás pozitív változásokat is jelez: a 18-30 évesek 68,3%-a szerint a terápiára járás ma már teljesen természetes dolog. Ebben a generációban minden hatodik fiatal (16,4%) már tervezi is, hogy szakember segítségét kéri.

Személyre szabott segítség és a „JÓL VAGY?” pad

A Hedepy küldetése, hogy technológia-alapú illesztési rendszerével segítsen megtalálni a több mint 200 pszichológus közül azt, aki leginkább passzol a kliens egyéni szükségleteihez. A várólisták nélküli, akár másnapra foglalható online vagy személyes konzultációk célja, hogy a segítség akkor érkezzen, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A platform kezdeményezésére az Erzsébet téri Akvárium Klub teraszán kihelyezett „JÓL VAGY?” pad az elmúlt hetekben az őszinteség szigetévé vált. Az installáció felületén hagyott névtelen üzenetek is igazolják: óriási az igény a valódi megnyílásra. A pad nem csupán egy köztéri alkotás, hanem egy fizikai tér, ahol az „érzelmi álarcok” helyett a valódi megélések kerülhetnek a középpontba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az “ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” civil csoport számolt be arról, hogy a komáromi ipari park területén található esővízgyűjtő tóban – melyből vizet eresztenek a Dunába – több nagytestű hal pusztult el. Emiatt a civil csoport tagjai mintát vettek a tó vizéből és a Greenpeace segítségével akkreditált laboratóriumban vizsgáltatták be azt.

A vizsgálat során az akkumulátorgyártás során használt oldószert, N-Metil-pirrolidont (NMP-t) találtak a mintákban. Az ipari park területén található többek között a JWH NMP-feldolgozó üzeme, az Enchem Hungary Kft. elektrolitgyára, illetve az SK On és az SK Battery akkumulátorgyárak, melyekről korábban is jelentek meg olyan információk, melyek szerint működésük a dolgozókra is a környezetre is veszélyes lehet.

Az “ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” civil csoport tagjai június elején keresték meg a Greenpeace-t amiatt, hogy a komáromi ipari park víztározójában körülbelül egy tucat nagytestű haltetemet láttak a vízfelszínen és a nádas mellett. A helyiek elmondása szerint ha a tó megtelik, innen a Dunába emelik át a vizet. A szokatlan jelenség miatt június 8-án mintát vettek a víztározóból, majd ezt a mintát többféle anyagra bevizsgáltatták. A vizsgálati jegyzőköny szerint a mintában 5 mg/l nagyságban találtak NMP-t (1), amely anyagot hazánkban leggyakrabban az akkumulátorgyártás során használnak.

Korábban pont a Greenpeace bejelentéseit követően csökkentette le a hatóság – a zöld szervezet szerint szabálytalanul engedélyezett –  150 mg/m3-es levegőbe való kibocsátási határértékét 1mg/m3-re a komáromi SK akkumulátorgyárakból. A szervezet szerint a jelenlegi szabályozás hiányosságát mutatja, hogy az NMP-nek nincs vizekre (sem felszíni, sem felszín alattiakra) vonatkoztatható határértéke.

A Greenpeace hangsúlyozza, hogy nem zárható ki, hogy más oldószerek is kerülhettek a vízgyűjtőbe, melyekre vizsgálatuk ez alkalommal nem terjedt ki. A mostani mintavételben az NMP mellett vizsgált fluorid, szerves karbonátok, illetve kobalt, lítium, nikkel szintje nem haladta meg a határértéket. Annak kiderítése, hogy az NMP valamelyik akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemből kerülhetett-e a környezetbe, a hatóságok feladata. A Greenpeace ezért bejelentést tett az esetről és kéri az eset kivizsgálását Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól.

Emlékezhetünk, korábban a gödi Samsung-gyárról derült ki, hogy 88 tonna NMP-t bocsátott ki a gödiek levegőjébe, illetve a Greenpeace mért ki ugyanezen üzem mellett a termőföldre kiömlött szennyvízben NMP-t. A komáromi SK akkugyár pedig húsz határozatot kapott az elmúlt két évben a hatóságtól, mert a cég mulasztásai súlyos balesetekhez vezettek, jelentős részük emberi életeket is veszélyeztetett.

Legutóbb a Greenpeace márciusban vett mintát Komáromban, akkor a helyi lakosok kútjaiban a szervezet nem talált NMP-t. Az erről, illetve az ezzel egy időben zajló gödi és tárnoki mintavételeikről szóló beszámolójukat több szerkesztőség és a korábbi szennyezéses ügyekért akkor politikai felelősséggel tartozó, jelenleg már ellenzéki politikusok is kiforgatták. A Greenpeace az első pillanattól kezdve élesen visszautasította, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.

Ennek ellenére több mint 110 olyan újságcikk, influencer videó, televízió- vagy rádió interjú született, amelyben a Greenpeace szakmai méréseivel kapcsolatban valótlanságokat állítottak. Ezek közül a szervezet – jogi mérlegelés után –  28 esetben jutott arra, hogy helyreigazítási kérelmeket nyújt be, vagy ha kell, a bíróságon védi meg az igazát. A Greenpeace szerint erre azért volt szükség, mert mérési eredményeik kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a felelőtlen és megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.

A Greenpeace felszólítására egy kivétellel az összes érintett lap helyreigazításokat tett közzé, elismerve, hogy valótlanságokat állítottak a szervezet méréseiről. A helyreigazítási kérelmet egyedül nem végrehajtó Demokrata ellen pedig jogi eljárást is indítottak. A szervezet szerint ahhoz, hogy elkerülhessük a hasonló lejárató kampányokat, elengedhetetlenül szükség van a független hatóságok működésére, akik saját, hiteles méréseikkel tudják megerősíteni egyes szennyezések tényét, vagy szennyezések hiányában eloszlatni a lakosság nyugtalanságát.

“Ez a komáromi mérés is azt bizonyítja, hogy az akkumulátorüzemeknek folyamatos hatósági kontroll mellett kell működniük. Előfordulhat, hogy ugyanaz a gyár, amelyik pár hónappal ezelőtt nem bocsátott ki szennyező anyagokat, egy másik ellenőrzés idején megteszi ezt. A Tisza-kormány konkrét ígéreteket tett a szennyezések megfékezéséért. Ezért azt várjuk, hogy járjanak el a hatóságok és vizsgálják ki, hogyan kerülhetett NMP a komáromi víztározóba, illetve hogy került-e oda más szennyező anyag is”

– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

1: A Greenpeace nem állítja, hogy ez okozta a halpusztulást, de más vegyszer is juthatott a víztározóba. Ezt csak teljes körű, hatósági vizsgálat tudja megállapítani.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Négy év kutatómunka, több ezer résztvevő és számos szakmai szervezet együttműködése után jelentős tanulságokkal zárult a PLAN’EAT projekt, amely azt vizsgálta, hogyan lehet egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni az európai élelmiszerrendszereket.

Az adatok megmutatták:

• valóban annyiba kerül-e az élelmiszer, amennyit a boltban fizetünk érte?
• mely intézkedések javíthatnák a leghatékonyabban az európai emberek étkezését?
• hogyan lehetne összehangolt Európa élelmiszerpolitikája?

A PLAN’EAT az Európai Unió Horizon Europe programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt, amely korunk egyik legsürgetőbb globális kihívására keresi a választ. Arra, hogyan alakíthatók át az élelmiszerrendszerek egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá.

A 2022 szeptemberétől 2026-ig tartó projekt a klímaválságra és az egyre súlyosbodó népegészségügyi problémákra reagálva vizsgálta azokat a környezeti, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek Európa-szerte befolyásolják az emberek étkezési szokásait – azaz a magyarokét is.

A kutatás során a PLAN’EAT összesen 2468 állampolgárt, valamint 592 élelmiszerrendszeri szereplőt és érintettet vont be Európa-szerte élő laboratóriumokon (Living Labs), konzultációs csoportokon, kérdőíves felméréseken, workshopokon és közös tervezési folyamatokon keresztül.

Valós körülmények között tesztelték a legjobb megoldásokat

A projekt egyik fontos tanulsága, hogy az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre való átállás nem feltétlenül igényel radikális diétákat, változtatásokat: már kisebb, mindennapi döntések is jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak mind az egyének egészségére, mind a környezet állapotára.

Ilyen például:

• a növényi alapú élelmiszerek (például hüvelyesek és olajos magvak) fogyasztásának növelése,
• a vörös- és feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése,
• a teljes kiőrlésű gabonafélék előnyben részesítése a finomított gabonákkal szemben,
• a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése (például napi öt adag elfogyasztása),
• a magas cukor-, só- és ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérséklése,
• a cukrozott italok helyett a víz választása,
• az otthoni főzés gyakoribbá tétele és a tudatos ételkészítési készségek fejlesztése.

Többe kerül az élelmiszer, mint amit a kasszánál fizetünk

A PLAN’EAT másik kiemelkedő hozadéka a True Cost Accounting (TCA), vagyis a valódi költségszámítás módszertanának továbbfejlesztése. A megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek ára nem tükrözi teljes mértékben azok egészségügyi és környezeti következményeit.

A kutatók számításai szerint az európai élelmiszer-értéklánc évente mintegy 800 milliárd euró hozzáadott értéket termel, miközben további 966 milliárd eurónyi rejtett költséget is okoz. Ennek 82 százaléka egészségügyi, 18 százaléka pedig környezeti terhelésből származik.

Ilyenek például:

• a környezeti terhelések (üvegházhatású gázkibocsátás, vízhasználat, biodiverzitás-csökkenés),
• az egészségügyi következmények,
• valamint a társadalmi hatások.

A projekt keretében létrehozott adatbázis több mint 2000 élelmiszertermék adatait teszi ebből a szempontból összehasonlíthatóvá.

Új európai élelmiszerpolitikai együttműködés jöhet létre

A kezdeményezés szakpolitikai szempontból jelentős eredménye az Európai Élelmiszerpolitikai Tanács (European Food Policy Council – EFPC) létrehozására kidolgozott ütemterv.

A javaslat célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kutatók, a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a civilek között, valamint átláthatóbbá és összehangolttá tegye az európai élelmiszerpolitikát. Az elképzelés szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a tudományos bizonyítékokra épülő döntéshozatal és a társadalmi részvétel.

A nagy szabású vállalkozás során a szakértők és az érintettek bevonásával összesen húsz szakpolitikai javaslatot dolgoztak ki, ezeket az Európa kilenc országában működő Living Labekben – vagyis valós környezetben zajló, gyakorlati kísérleti programokban – különböző korosztályok és társadalmi csoportok részvételével „élesben” is tesztelték.

A projekt során azonosított legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartoznak:

• az egészséges és fenntartható közétkeztetési beszerzési rendszerek támogatása,
• a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának korlátozása,
• pénzügyi ösztönzők alkalmazása, például az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése vagy az egészségtelen termékeket érintő adók bevezetése,
• a veszélyes növényvédő szerek használatának visszaszorítása,
• átállási támogatások biztosítása a gazdálkodók számára a fenntarthatóbb termelési rendszerekre való áttéréshez,
• a növénytermesztés diverzifikációját és a növényi fehérjeforrások előállítását ösztönző intézkedések.

Magyar szereplők is részt vettek a munkában

A projektben Magyarországot a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) képviselte.

A VIMOSZ aktívan részt vett a közétkeztetési és vendéglátóipari szereplők tapasztalatainak összegyűjtésében, nemzetközi jó gyakorlatok azonosításában, valamint a projekt eredményeinek hazai és nemzetközi terjesztésében.

Az ESSRG budapesti Living Labje alacsony jövedelmű egyszülős családokkal dolgozott együtt annak érdekében, hogy a résztvevők számára elérhetőbbé váljanak az egészségesebb és fenntarthatóbb étkezési lehetőségek.

Gyakorlatban alkalmazható eredmények születtek

A PLAN’EAT egyik komoly újítása, szemléletváltása, hogy az étkezési döntéseket nem elszigetelt, egyéni választásokként kezelte, hanem azt vizsgálta, hogyan befolyásolják az élelmiszerekkel kapcsolatos viselkedésünket az egymással összefüggő rendszerek, és miként lehet ezeket a rendszereket megváltoztatni. Kiderült, hogy az árak, a hozzáférhetőség, a helyi közétkeztetés, a hagyományaink és a társadalmi környezet egyaránt befolyásolja, mi kerül a tányérunkra.

A program különlegessége az is, hogy nem kizárólag kutatói szempontból közelítette meg a problémát. Az európai élelmiszerpolitika jelenleg több intézmény, szakterület és döntéshozói szint között oszlik meg, ami gyakran megnehezíti az összehangolt fellépést.

A PLAN’EAT alulról építkező megközelítést alkalmazott: a kutatók gyakorlati tapasztalatokból, helyi kezdeményezésekből és konkrét visszajelzésekből indultak ki. A szakértő partnerek ezekre az eredményekre építve vonták le magas szintű tudományos következtetéseiket, majd a résztvevőkkel közösen, úgynevezett co-design folyamatban dolgozták ki a szakpolitikai javaslatokat. A részvételi kutatási módszernek köszönhetően a javaslatok nemcsak tudományosan megalapozottá, hanem a gyakorlatban is jól alkalmazhatóvá váltak.

Még több izgalmas részlet a projektről itt olvasható. Amennyiben az adatokat, megállapításokat további cikkek készítéséhez használja, tegye ezt bátran, de kérjük, tüntesse fel a forrást!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!