Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt

A fővárosi használt lakáspiacon az előző évben a panellakásoknál mérte a legnagyobb drágulást az Otthon Centrum, a házgyári technológiával épült ingatlanok átlagosan mintegy 35 százalékkal értek többet, mint egy évvel korábban.

A téglalakások átlagos árszintje is emelkedett, miközben a használt házak iránt Budapesten visszafogottabb volt kereslet.

Az elmúlt évben Budapesten a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 1,38 millió forint volt, a panellakásoké 1,12 millió, míg a használt házaké 797 ezer forint. A 2024-es évhez viszonyítva 2025-ben mindhárom szegmensben emelkedtek a fajlagos árak – ismertette a fővárosi lakáspiaci változásokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakember szerint a lakásoknál az áremelkedés üteme meghaladta az előző évben tapasztaltat, ami elsősorban az államilag garantált, kedvezményes hitelfelvételi lehetőség keresletélénkítő hatásának tudható be. Ennek köszönhetően az olcsóbb lakások iránt érezhetően nőtt a kereslet, miközben a használt házak iránti érdeklődés mérséklődött.

Tavaly a budapesti téglalakások négyzetméterára kerületenként 800 ezer és 1,8 millió forint közötti sávban mozgott.

Az I. kerület volt a legdrágább négyzetméterenként 1,84 millió forintos átlagárral, ezt az V. kerület 1,74 millió és a XIII. kerület 1,7 millió forintos átlaggal követte. A budai kerületek többsége árszintben megelőzte a belső városrészeket, ugyanis a XXII. kerület kivételével 1,5-1,6 millió forint között alakult az átlagos négyzetméterár. Ezzel szemben a belvárosi kerületek közül csupán az V. és XIII. kerület haladta meg ezt a szintet, míg a többi kerületben 1,1-1,3 millió forintos ársáv volt irányadó.

A külső pesti kerületekben a téglalakások átlagos négyzetméterára 1 millió forint körül alakult az előző évben. A legdrágább kerületnek a XIV. kerület bizonyult 1,26 millió forinttal, míg a legolcsóbbnak a XVIII. kerület, ahol 836 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

Ezek az árak 22,6 százalékkal haladták meg a 2024-es értéket. A legnagyobb áremelkedés az I. kerületben volt, ebben a városrészben 55 százalékkal drágultak a lakások. A legkisebb mértékben a XVIII. kerületben emelkedtek a lakásárak mindössze 2 százalékkal. A kerületek többségében 20-30 százalék közötti áremelkedést mért az Otthon Centrum a téglalakások szegmensében.

A panellakások fajlagos átlagára 1,12 millió forint volt az elmúlt évben, kerületenként 900 ezer – 1,3 millió forint közötti sávban mozgott. A csúsztatott zsalus épületek esetében ennél magasabb ár is előfordult, különösen a II. kerületben, ahol a négyzetméterár megközelítette az 1,5 millió forintot.

A nagyblokkos panellakásokért a XI. kerületekben kellett a legtöbbet fizetni átlagosan 1,28 millió forintot, amelytől a XIII. kerület alig maradt el 1,23 millió forintos átlag értékkel. Buda és a belvárosi kerületek többi lakótelepén ennél valamivel alacsonyabb árszint volt a jellemző: az átlagos négyzetméterár 1,1-1,2 millió forint között alakult, így például a III. és XIV. kerületben 1,16 millió forint volt az irányadó ár.

A külső pesti kerületekben a panellakások átlagos négyzetméterára megközelítette az egymillió forintot.

Ebben a városrészben a XVII. kerület számított a legdrágábbnak 1,13 millió forinttal, míg a XIX. kerületben már 987 ezer forintért is elérhetők voltak egyes ingatlanok.

A panellakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 36 százalékkal nőtt, ami a legtöbb kerületet esetében 30-45 százalék közötti áremelkedést jelentett. A növekedés mértéke ugyanakkor jelentős a szórást mutatott: a XX. kerületben 50 százalékkal emelkedtek az árak, az ellenpólus pedig a VIII. kerület, ahol csak 5,5 százalékos volt a drágulás mértéke.

Használt házak fajlagos ára kerületenként 570-1 200 ezer forint között alakult. A budai és pesti városrészeket ezúttal sem csak a Duna, hanem az árszint is markánsan elválasztotta egymástól: amíg a budai oldalon az átlagos négyzetméterár meghaladta az egymillió forintot (1,01 millió forint), addig a pesti oldalon 715 ezer forintos átlag érték volt a jellemző.

A legdrágább kerületnek a III. kerület bizonyult, ahol a használt házak átlagos négyzetméterára elérte az 1,2 millió forintot, de a II., XI. és XII. kerületben mért árak is csak minimálisan maradtak el ettől. A budai oldalon egyetlen kivétel akadt, a hagyományosan olcsóbb XXII. kerület a maga 910 ezer forintos fajlagos átlagárával.

A pesti oldalon a XV. kerület számított a legdrágábbnak 900 ezer forintos négyzetméterárral, amelyet a XIV. kerület követett. A külső pesti kerületek többségére azonban tavaly 6-700 ezer forint körüli átlagár volt jellemző.

A használt házak négyzetméterára 2025-ben összességében 5,5 százalékkal emelkedett. A drágulás elsősorban a pesti oldalt érintette, ahol átlagosan 17,5 százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum, míg a budai oldalon nem tapasztalt érdemi változást a cég.

Soóki-Tóth Gábor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adatok értelmezésénél fontos kiemelni az összetételhatás szerepét, ugyanis a felújításra szoruló házak négyzetméterára jellemzően kisebb mértékben emelkedett, míg a jó állapotú, felújítást, átalakítást legfeljebb csekély mértékben igénylő ingatlanok a budai oldalon is néhány százalékkal drágultak. A szakember várakozásai szerint az áremelkedés az idei lakáspiacon is folytatódik, csupán annak mértéke lesz kérdéses.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss