Gazdaság
Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt
A fővárosi használt lakáspiacon az előző évben a panellakásoknál mérte a legnagyobb drágulást az Otthon Centrum, a házgyári technológiával épült ingatlanok átlagosan mintegy 35 százalékkal értek többet, mint egy évvel korábban.
A téglalakások átlagos árszintje is emelkedett, miközben a használt házak iránt Budapesten visszafogottabb volt kereslet.
Az elmúlt évben Budapesten a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 1,38 millió forint volt, a panellakásoké 1,12 millió, míg a használt házaké 797 ezer forint. A 2024-es évhez viszonyítva 2025-ben mindhárom szegmensben emelkedtek a fajlagos árak – ismertette a fővárosi lakáspiaci változásokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakember szerint a lakásoknál az áremelkedés üteme meghaladta az előző évben tapasztaltat, ami elsősorban az államilag garantált, kedvezményes hitelfelvételi lehetőség keresletélénkítő hatásának tudható be. Ennek köszönhetően az olcsóbb lakások iránt érezhetően nőtt a kereslet, miközben a használt házak iránti érdeklődés mérséklődött.
Tavaly a budapesti téglalakások négyzetméterára kerületenként 800 ezer és 1,8 millió forint közötti sávban mozgott.
Az I. kerület volt a legdrágább négyzetméterenként 1,84 millió forintos átlagárral, ezt az V. kerület 1,74 millió és a XIII. kerület 1,7 millió forintos átlaggal követte. A budai kerületek többsége árszintben megelőzte a belső városrészeket, ugyanis a XXII. kerület kivételével 1,5-1,6 millió forint között alakult az átlagos négyzetméterár. Ezzel szemben a belvárosi kerületek közül csupán az V. és XIII. kerület haladta meg ezt a szintet, míg a többi kerületben 1,1-1,3 millió forintos ársáv volt irányadó.
A külső pesti kerületekben a téglalakások átlagos négyzetméterára 1 millió forint körül alakult az előző évben. A legdrágább kerületnek a XIV. kerület bizonyult 1,26 millió forinttal, míg a legolcsóbbnak a XVIII. kerület, ahol 836 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
Ezek az árak 22,6 százalékkal haladták meg a 2024-es értéket. A legnagyobb áremelkedés az I. kerületben volt, ebben a városrészben 55 százalékkal drágultak a lakások. A legkisebb mértékben a XVIII. kerületben emelkedtek a lakásárak mindössze 2 százalékkal. A kerületek többségében 20-30 százalék közötti áremelkedést mért az Otthon Centrum a téglalakások szegmensében.
A panellakások fajlagos átlagára 1,12 millió forint volt az elmúlt évben, kerületenként 900 ezer – 1,3 millió forint közötti sávban mozgott. A csúsztatott zsalus épületek esetében ennél magasabb ár is előfordult, különösen a II. kerületben, ahol a négyzetméterár megközelítette az 1,5 millió forintot.
A nagyblokkos panellakásokért a XI. kerületekben kellett a legtöbbet fizetni átlagosan 1,28 millió forintot, amelytől a XIII. kerület alig maradt el 1,23 millió forintos átlag értékkel. Buda és a belvárosi kerületek többi lakótelepén ennél valamivel alacsonyabb árszint volt a jellemző: az átlagos négyzetméterár 1,1-1,2 millió forint között alakult, így például a III. és XIV. kerületben 1,16 millió forint volt az irányadó ár.
A külső pesti kerületekben a panellakások átlagos négyzetméterára megközelítette az egymillió forintot.
Ebben a városrészben a XVII. kerület számított a legdrágábbnak 1,13 millió forinttal, míg a XIX. kerületben már 987 ezer forintért is elérhetők voltak egyes ingatlanok.
A panellakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 36 százalékkal nőtt, ami a legtöbb kerületet esetében 30-45 százalék közötti áremelkedést jelentett. A növekedés mértéke ugyanakkor jelentős a szórást mutatott: a XX. kerületben 50 százalékkal emelkedtek az árak, az ellenpólus pedig a VIII. kerület, ahol csak 5,5 százalékos volt a drágulás mértéke.
Használt házak fajlagos ára kerületenként 570-1 200 ezer forint között alakult. A budai és pesti városrészeket ezúttal sem csak a Duna, hanem az árszint is markánsan elválasztotta egymástól: amíg a budai oldalon az átlagos négyzetméterár meghaladta az egymillió forintot (1,01 millió forint), addig a pesti oldalon 715 ezer forintos átlag érték volt a jellemző.
A legdrágább kerületnek a III. kerület bizonyult, ahol a használt házak átlagos négyzetméterára elérte az 1,2 millió forintot, de a II., XI. és XII. kerületben mért árak is csak minimálisan maradtak el ettől. A budai oldalon egyetlen kivétel akadt, a hagyományosan olcsóbb XXII. kerület a maga 910 ezer forintos fajlagos átlagárával.
A pesti oldalon a XV. kerület számított a legdrágábbnak 900 ezer forintos négyzetméterárral, amelyet a XIV. kerület követett. A külső pesti kerületek többségére azonban tavaly 6-700 ezer forint körüli átlagár volt jellemző.
A használt házak négyzetméterára 2025-ben összességében 5,5 százalékkal emelkedett. A drágulás elsősorban a pesti oldalt érintette, ahol átlagosan 17,5 százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum, míg a budai oldalon nem tapasztalt érdemi változást a cég.
Soóki-Tóth Gábor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adatok értelmezésénél fontos kiemelni az összetételhatás szerepét, ugyanis a felújításra szoruló házak négyzetméterára jellemzően kisebb mértékben emelkedett, míg a jó állapotú, felújítást, átalakítást legfeljebb csekély mértékben igénylő ingatlanok a budai oldalon is néhány százalékkal drágultak. A szakember várakozásai szerint az áremelkedés az idei lakáspiacon is folytatódik, csupán annak mértéke lesz kérdéses.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Öt perc alatt telepíthető védelemmel segíti partnereit a Zyxel Networks
A Zyxel Networks célja, hogy egyszerűbbé tegye a biztonsági megoldások értékesítését, telepítését és kezelését a telepítők, valamint a kis- és középvállalkozásokat kiszolgáló viszonteladói partnerek számára.
A széles körű kampány elsősorban azokat a kisebb partnereket támogatja, akik korlátozott szakmai tapasztalattal vagy belső erőforrással rendelkeznek.
A Zyxel Networks, a biztonságos és mesterséges intelligenciával támogatott felhőalapú hálózati megoldások piacának vezetője kiterjedt kampányt indít, melynek célja, hogy minden szektorban működő kisebb IT-partnerek számára lehetővé tegye a kiberbiztonsági megoldások ügyfeleiknek történő kínálását azáltal, hogy megkönnyíti azok értékesítését, konfigurálását és kezelését.
Egyre több vállalkozást érnek kibertámadások
Egyértelmű, hogy minden vállalkozásnak szüksége van a védelemre. Az ESET 2026-os SMB Cyber Readiness Indexe szerint az EMEA-régióban a vállalkozások valamivel több mint négytizede (44%) tapasztalt kiberbiztonsági incidenst az elmúlt 12 hónapban. Az otthoni felhasználók is számíthatnak támadásokra, mivel a bűnözők az okosotthoni eszközök sebezhetőségeit keresik, hogy hozzáférjenek a személyes adatokhoz és a vagyonhoz.
A partnerektől is egyre többet várnak az ügyfelek
A kampány közvetlenül foglalkozik azokkal a kihívásokkal és aggályokkal, amelyekkel sok partner szembesül a digitális védelem nyújtása során – mondja Kevin Drinkall, a Zyxel Networks marketingigazgatója.
„Minden digitális technológiát használó vállalkozásnak és háztartásnak hatékony védelemre van szüksége. A CCTV-rendszereket, okosotthoni megoldásokat és hálózatokat telepítő partnerek élvezik ügyfeleik bizalmát, és egyre inkább elvárják tőlük, hogy ismerjék a kiberbiztonságot, és azt biztosítsák is. Sok ilyen partner azonban habozik bekapcsolódni, mert ezt rendkívül bonyolultnak és kockázatosnak tartja, és nem rendelkezik a biztonsági megoldások konfigurálásához és kezeléséhez szükséges belső szakértelemmel és erőforrásokkal.”
A technikai kihívásból üzleti lehetőség lehet
„Mi leegyszerűsítettük a dolgot. Partnereink kiegészítő, drága képzési vagy karbantartási költségek nélkül tudnak majd átfogó biztonságot nyújtani kisvállalkozói és lakossági ügyfeleiknek. Újra szeretnénk értelmezni a kiberbiztonságot: a technikai kihívásból üzleti növekedési lehetőséget szeretnénk csinálni – olyat, amely minden típusú viszonteladó számára ismétlődő bevételt és szorosabb kapcsolatokat eredményezhet”
-hangsúlyozza Kevin Drinkall.
Gyorsan telepíthető, könnyen kezelhető védelem
„Megoldásaink gyorsan telepíthetők és tervezésüknél fogva erősek, így segítve abban, hogy a kiberbiztonság minden partnerünk kis-, közép- és akár mikro -vállalkozásoknak szóló alapszolgáltatásainak szerves részévé váljon. Meg akarjuk mutatni nekik, hogy a hatékony védelem gyorsan és hatékonyan telepíthető és kezelhető, anélkül, hogy szakértői ismeretekre vagy bonyolult helyszíni konfigurálásra lenne szükség”
– emeli ki a cég szakértője.
Hozzáteszi:
„A viszonteladók – méretüktől függetlenül – egyre nagyobb felelősséggel tartoznak az általuk támogatott ügyfelek védelméért. Mivel az EMEA-régió vállalkozásainak 27%-a tapasztal adathalász támadásokat – amelyek a kiberbiztonsági incidensek leggyakoribb formáját jelentik –, a technológiának ma már képesnek kell lennie mindenféle fenyegetés visszaszorítására. A viszonteladóknak az ügyfeleiket az alapszintű biztonsági megoldásokról át kell állítaniuk a teljes körű, egységes fenyegetéskezelésre és a felügyelt szolgáltatásokra, hogy vállalkozásaik valóban védve legyenek.”
Integrált biztonsági ökoszisztéma a partnereknek
Az USG FLEX H sorozatú egységes fenyegetéskezelő eszközökkel, a Nebula biztonságos felhőalapú felügyeleti platformmal, valamint az összes megoldásába beépített, mesterséges intelligencián alapuló integrált biztonsági rendszerrel a Zyxel Networks minden rendelkezésre áll, amire a partnereknek szükségük van ahhoz, hogy egyszerű, hatékony és robusztus védelmet nyújthassanak ügyfeleiknek.
Távoli telepítés és felhőalapú felügyelet
A Nebula előrekonfigurációs és automatikus telepítési funkcióinak köszönhetően a partnerek a bevezetés előtt beállíthatják az eszközöket, és nem kell személyesen felkeresniük az ügyfél telephelyét a telepítés elvégzéséhez. Ezt követően a Nebula segítségével távolról figyelemmel kísérhetik a tevékenységeket és kezelhetik a beállításokat. Minden Zyxel Networks-eszköz alapfelszereltségként a Nebula alapszintű verziójával rendelkezik, a Pro licenc pedig felár ellenében érhető el.
Öt lépés az új bevételi lehetőségekhez
A kampány bemutatja, hogyan tehetik a partnerek a biztonságot a meglévő kínálatuk egyszerű részévé anélkül, hogy kiberbiztonsági szakértőkké kellene válniuk. Egy egyszerű, öt lépésből álló útmutató segítségével, amelynek felhőalapú felügyeleti platformon történő telepítése mindössze öt percet vesz igénybe, a Zyxel Networks megmutatja a telepítőknek és viszonteladóknak, hogyan védhetnek meg több ügyfelet, miközben új, ismétlődő bevételi lehetőségeket teremtenek.
Elérhető kiberbiztonság minden partner számára
A cél az, hogy a kiberbiztonság minden partner számára elérhetővé váljon, függetlenül a vállalkozás méretétől vagy a technikai szakértelem szintjétől. A biztonsággal hagyományosan társított bonyolultság megszüntetésével a Zyxel Networks arra törekszik, hogy minél több partnernek biztosítsa a szükséges önbizalmat és eszközöket ahhoz, hogy a hatékony védelem természetes részévé váljon az általuk nyújtott szolgáltatásoknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kamarai álláspont a kata átalakításáról és a vagyonadó tervezetéről
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bizonyos módosítással és a kockázatok átgondolása mellett kedvezőnek tartja a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítási irányát, a vagyonadó tervezetével kapcsolatban pedig a vállalkozói tőke óvatos kezelését javasolja.
Kata: jó irány, egy fontos módosítással
A Kamara üdvözli, hogy a nyár elején készített kamarai javaslatcsomag több eleme is megjelenik a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatában. Külön fontos elem, hogy a katás kisvállalkozók újra számlázhatnak vállalkozásoknak és más szervezeteknek. A vállalkozások felé történő számlázás magasabb közterhe segíthet csökkenteni az adóoptimalizálási kockázatokat – a kérdés, hogy eléggé –, a 22 millió forintra emelt bevételi határ pedig szintén kedvező változás.
Az MKIK ugyanakkor látja, hogy sok kisvállalkozó a 2022 előtti kedvező katát várta vissza, ezért számukra a magasabb közteher csalódás lehet. A korábbi rendszer változatlan visszaállítása viszont költségvetési szempontból nehezen lenne fenntartható. A tervezet így kompromisszum: szélesebb kör számára teszi elérhetővé az egyszerű adózást, és nagyobb jövedelemhez nagyobb közteherviselést kapcsol.
A Kamara egy ponton további módosítást tartana indokoltnak. A vállalkozások közötti (B2B) számlázás után fizetendő 15 százalékos többletteher jelenleg nem növeli a társadalombiztosítási-ellátási alapot. Az arányos közteherviselés elve szerint a magasabb befizetéshez magasabb nyugdíj- és pénzbeli egészségbiztosítási jogosultságnak is kellene tartoznia. Ezért az MKIK a társadalmi egyeztetésen azt javasolja, hogy a többletadó meghatározott része növelje a katás vállalkozó társadalombiztosítási-ellátási alapját.
Egyúttal célszerű megvizsgálni, hogy a jelenlegi változat, amely jóval kedvezőbb az egyéni vállalkozók átalányadójánál, milyen elszívó hatással jár, illetve mekkora a veszélye annak, hogy munkavállalók újra katásokká váljanak?
Vagyonadó: a működő vállalkozói tőkét óvatosan kell kezelni
Az MKIK tisztában van azzal a kormányzati céllal, hogy a kiemelkedően vagyonosak nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz. A vagyonadó azonban nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legnehezebben jól kialakítható adónem: míg 1990-ben 12 a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó ország alkalmazott általános nettó vagyonadót, 2026-ra csak négy. 2024-ben ezek az adók az OECD- és EU-országok adóbevételének mindössze 0,4 százalékát adták.
Amennyiben a vagyonadó megvalósul, a Kamara álláspontja szerint célszerű világosan szétválasztani a fogyasztási és pénzügyi célú magánvagyont a gazdaságban működő vállalkozói tőkétől. Egy sikeres cég értéke mögött gépek, ingatlanok, technológia és munkahelyek állnak, nem a tulajdonos szabad pénze. Ha a társasági részesedéseket évente vagyonadó terheli, az likviditási gondot okozhat, és forrást vonhat el a beruházásoktól és a munkahelyteremtéstől. A svájci példa sem követhető mechanikusan, mert ott a vagyonadó egy teljesen más tőkejövedelem-adózási környezetbe illeszkedik.
Ezen felül megfontolandó a kis- és középvállalkozások (kkv-szektor) vagyonadóval történő sújtása, különös tekintettel arra, hogy a következő időszakban az Európai Unió bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 70 százalékát a kkv-szektortól várják az elemzők. A jelenleg is alultőkésített magyar kkv-szektor még sérülékenyebbé válik. A magyar tulajdonosok hátrányban lesznek a külföldi tulajdonosokkal szemben, ami a cégek külföldi kézbe adását ösztönzi. A régióban a szomszédos országokhoz képest is hátrányba lesznek a magyar vállalkozások.
A Kamara javasolja, hogy legyen szélesebb körű vállalkozói konzultáció, illetve a kormány jelölje ki, hogyan méri az intézkedésnek a gazdaságra gyakorolt hatását. A Kamara ebben szakemberei révén támogatást tud nyújtani.
Mindezeket figyelembe véve, az MKIK ezért a társadalmi egyeztetésen a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentességét javasolja. Olyan szabályozást tart célszerűnek, amely nem kényszeríti a tulajdonost arra, hogy pusztán az adófizetés miatt forrást vonjon ki a cégből.
A Kamara szerint a társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés nem ellentétes cél. Amennyiben a nagyobb hozzájárulás a kérés a kiemelkedően vagyonosak felé, akkor az úgy történjen, hogy közben nem gyengül a magyar vállalkozások tőkeereje és versenyképessége.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél
Kereskedelmi igazgatóként Balogh Tibold csatlakozott Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója, a CETIN Hungary Zrt. csapatához szeptemberben.
A szakember több mint húsz évnyi vezetői tapasztalattal és ICT piaci háttérrel érkezik a vállalathoz.
Balogh Tibold a CETIN Hungary Zrt. kereskedelmi tevékenységének irányítójaként fontos szerepet kap a vállalat stratégiájának megvalósításában. Vezetői gyakorlata, piacismerete és üzletfejlesztési szemlélete értékes támogatást nyújt majd a CETIN növekedési lehetőségeinek kiaknázásában.
Szakmai háttere egyaránt kiterjed a szolgáltatói és a technológiai oldalra. Karrierje során jelentős tapasztalatot szerzett a vállalati ügyfélkiszolgálás, ICT-megoldások fejlesztése, valamint nagykereskedelmi (wholesale) üzleti együttműködések kialakítása területén.
Pályafutása során számos olyan szerepkört töltött be, ahol új üzletágak felépítéséért, portfólió- és termékfejlesztésért, üzleti növekedésért és komplex üzleti transzformációk megvalósításáért felelt olyan vállalatoknál, mint a Vodafone, az ELMŰ – E.ON, az Alcatel-Lucent és a Nokia.
Az utóbbi öt évben AI fókuszú innovációs és transzformációs projekteken dolgozott, ahol mesterséges intelligenciára épülő üzleti megoldások fejlesztését és piaci bevezetését vezette.
„Tibold olyan szakember, aki különösen alkalmas új lehetőségek azonosítására, új üzleti modellek kialakítására és a kereskedelmi terület élén a növekedés megerősítésére
– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója.
– Tapasztalata a nagykereskedelmi és vállalati üzletágak építésében pontosan illeszkedik a CETIN terveihez: infrastruktúránkat még több ügyfél és szolgáltatás számára szeretnénk elérhetővé tenni.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Felmérés: Az európai használtautó-vásárlók 76%-a nem tudja, kihez forduljon kilométeróra-manipuláció esetén
-
Ipar2 hét ago
Milyen jövőt ígérnek a kihívások az építőiparban?
-
Zöld2 hét ago
Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik
-
Ipar2 hét ago
Lehet izgalmas egy gyereknek a mesterséges intelligencia vagy egy gyártósor?
-
Gazdaság1 hét ago
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia egyszerre kihívás és megoldás az energiarendszer számára
-
Ipar2 hét ago
Nagyformátumú 3D nyomtatás közvetlenül a gyártásban
-
Egyéb kategória2 hét ago
Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán





