Egészség

Friss kutatás: csak minden ötödik nyilvános mosdó tisztaságával elégedettek a vendégek

Minden második ember nagy eséllyel higiéniai problémákkal szembesül a nyilvános mosdókban – derül ki az Essity-hez tartozó Tork felméréséből¹ .

A világ vezető professzionális higiéniai márkájának kutatásában a nyilvános mosdókban szerzett tapasztalataikról kérdeztek több mint tízezer válaszadót közel tucatnyi országban. A Tork célja, hogy a mosdóhelyiségekben lévő problémákat azonosítása és megoldást kínáljon a higiénia javítására.

A középületek és munkahelyek esetében gyakran előfordul, hogy csak fizikai állapotukban korlátozott lévő emberek, például kerekesszéket használók számára biztosítanak „akadálymentességet” – ugyanakkor akár a fizikai vagy a kognitív nehézségekkel élő emberek 95 százaléka nem kerekesszékesként kerül szembe a problémával. Számos speciális igény pedig nem kap kellő figyelmet a mosdók kialakítása során – derül ki a Tork Insight Survey című friss felméréséből.

Szenzoros túlérzékenység és vizelési szorongás: sokan inkább nem mennek mosdóba

A kutatás szerint minden második embernek gondot okozhat a nyilvános mosdók használata, mert sokszor nincs összhang az emberek igényei és a mosdókban található környezet között. Az olyan tényezők, mint a szorongás, a fokozott érzékenység a zajokra és szagokra, a „vizelési szorongás”, vagy akár a tisztasággal kapcsolatos aggodalom is oda vezethet, hogy valaki nehezen vagy egyáltalán ne tudja használni a nyilvános mosdót. Pedig léteznek olyan megoldások, amelyekkel ezen problémákkal élő emberek számára is megoldást kínálhat egy illemhely.

„Tízből nyolc ember aggódik a nyilvános mosdók állapota miatt – ez az arány még magasabb azok körében, akik valamilyen fizikai vagy kognitív nehézséggel élnek

– mondta el Nagy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója.

– Ha pedig egy mosdó nem képes megfelelni a különféle igénynek, az közvetlenül kihat az adott vállalkozás megítélésre, hosszabb távon hírnevére és így bevételére is. Ezért is alapvető eleme fenntarthatósági stratégiánknak a Higiénia mindenkinek elv. Az inkluzív higiénia előtérbe helyezésével olyan higiéniai élményt próbálunk teremteni, amely mindenki számára hozzáférhető – beleértve a takarítókat is, akik ezeket a fontos helyiségeket tisztán tartják.”

Higiénia mindenkinek – a Tork filozófiája.

A Tork szerint az inkluzív higiénia megvalósításához elengedhetetlen a csendes, érzékszervileg nem túlterhelő környezet kialakítása, a nagy kapacitású adagolók használata a higiéniai termékek folyamatos elérhetőségéért, valamint a mosdók állandó tisztán tartása. Fontos, hogy a papírtörlő-, WC-papír- és szappanadagolók csökkent kézerősséggel is könnyen használhatók legyenek, a szappan pedig bőrbarát, bőrgyógyászatilag tesztelt összetételű legyen.

Ha nem tiszta a mosdó, negatív értékelést ír a vendég: leginkább a szagokra vagyunk érzékenyek

A 11 országban 11 500 fős mintán elvégzett felmérés alapvető tanúsága, hogy az embereknek magas elvárásaik vannak a nyilvános mosdók tisztasága terén. A válaszadók 74 százaléka legalább közepes, de inkább magas szintű higiéniát vár el – ugyanakkor mindössze a mosdók 20 százaléka felel meg ennek. A lakosság 40 százaléka „nagyon aggódik” a közösségi terek higiéniája miatt, ez az arány 60 százalékra nő azok körében, akik kóros tisztaságmániával (germofóbiával) küzdenek.

A válaszadók a leggyakrabban azért kerülik a nyilvános mosdókat, mert azokat „higiéniailag kifogásolhatónak” tartják (ez az első számú ok), kellemetlen szagokat éreznek (a második leggyakoribb ok), hiányzik a szappan vagy a toalettpapír, illetve nem biztosított a megfelelő intimitás. A negatív mosdóélmény erős érzelmi reakciókat válthat ki, és konkrét üzleti következményekkel járhat. Ha a tisztaságra vonatkozó elvárások nem teljesülnek, a felhasználók undort (27%), kényelmetlenséget (26%) vagy frusztrációt (22%) éreznek – és ennek megfelelően cselekednek:

a válaszadók 28%-a kevesebb időt töltött egy helyszínen a mosdó állapota miatt,
23% visszafogta az evést-ivást, hogy elkerülje a mosdóhasználatot – ez közvetlenül csökkenti a vállalkozás bevételét,
11% figyelmeztette ismerőseit, hogy kerüljék a helyet, 7% negatív online értékelést is írt,
minden negyedik ember kevesebb időt töltött a munkahelyén a mosdó állapota miatt, ami rontja a dolgozói elégedettséget és a termelékenységet,
15% gyakrabban dolgozott otthonról, mint egyébként tette volna, mert a munkahelyi mosdókat nem találta megfelelőnek – ez hátráltatja az irodai visszatérési törekvéseket.

Fókuszban a takarítók: sokan kiégnek, nem érzik magukat megbecsültnek

A kutatás azokat a kihívásokat is vizsgálta, amelyekkel a takarítók szembesülnek³. A megkérdezett dolgozók 80 százaléka számolt be arról, hogy munkája mentális egészségügyi problémákat okozott számára; közülük 46 százalék gyakran érez stresszt, és tízből heten elégtelen munkáltatói támogatásról számoltak be.

Kiderült az is: a válaszadók 38 százaléka már hagyott ott takarítói állást amiatt, hogy nem érezte magát elég megbecsültnek, vagy pedig kiégett – tehát nem anyagi okokból. Az alkalmazottak jóllétének romlása és a fluktuáció befolyásolja a létesítmények tisztaságát, a mosdóhasználat élményét, a folytonos toborzás, betanítás pedig extra költségekhez vezethet. A takarító személyzet igényeinek figyelembevétele – például könnyen utántölthető adagolók biztosításával – nemcsak az inkluzív higiéniát segíti, hanem a vállalkozások eredményességét is javítja.

¹ A Tork Insight Survey 2025 felmérést az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Kanadában, Ausztráliában, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában és Lengyelországban végezték, összesen 11 500 lakossági válaszadó és 1 000 takarító bevonásával.

² A válaszadók különféle diagnosztizált vagy önállóan azonosított fizikai és kognitív állapotokról számoltak be, például ekcémáról, krónikus fájdalomról, általános szorongásról vagy klausztrofóbiáról.

³ A Tork Insight Survey 2025 felmérés 1 000 takarító megkérdezésével készült az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Kanadában, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában és Lengyelországban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:illemhely kutatás mosdó nyilvános wc szorongás tisztaság

Up Next

Közel 100 ember egészségügyi szűrését végezték el egy nap alatt a Prologis parkjában

Don't Miss

Mi az a fizikoterápia és miért lett akkora divat?

Egészség

Hűs menedék vagy látszatmegoldás? – Az irodai munkavégzés láthatatlan nyári veszélyei

A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.¹

A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.

A hűs iroda sem menedék?

Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.²

Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.³A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.

„A hőség nem csak kényelmi kérdés, hanem mérhető egészségi, biztonsági és gazdasági kockázat. Az a vállalat, amely nem méri a hőterhelés hatását a teljesítményre, a hibákra, a kieső munkaidőre és a balesetekre, valójában nem tudja, mennyit veszít, csak utólag szembesül a következményekkel.”

– emelte ki Nagy Márta wellbeing szakértő.

A hőség nem csak a testet terheli, hanem a figyelmet is

A nyári kimerülés sokszor nem egyik napról a másikra jelenik meg. Először csak nehezebben indul el a nap, lassabban megy a fókuszált munka, több hibát vétünk, gyakrabban nyúlunk kávé vagy cukros ital után, délutánra pedig szinte teljesen elfogy a mentális energiánk. A hőség azért különösen alattomos, mert nem mindig fájdalom vagy betegség formájában jelentkezik, hanem teljesítményromlást, ingerlékenységet, tompaságot vagy motivációvesztést okoz. A munkahelyi sérülés és a baleseti kockázat ráadásul hőhullám idején 17,4%-al nő, ami szintén veszélyforrást jelenthet az irodai munkát végzőkre is.⁴

Ez a szellemi munkát végzőknél különösen aggasztó, hiszen az irodai teljesítmény sokszor nem fizikai erőkifejtésen, hanem koncentráción, memórián, döntéshozatalon, kommunikáción és problémamegoldáson múlik. Ha ezek a funkciók romlanak, annak következménye nem feltétlenül azonnal látványos: elcsúsznak a határidők, romlik a meetingek minősége, több lesz a félreértés, csökken a kreativitás, és nő az apró, de költséges hibák esélye.

A nyári kihívásokhoz való alkalmazkodás stratégiai kérdés is

A hőhullámok egyre gyakoribbá válásával a nyári munkavégzést is újra kell gondolni. A munkavállalói energia, koncentráció és regeneráció ma már nem egy másodlagos vállalati téma, hanem a teljesítőképesség alapfeltétele. Egy szervezet akkor tud jól működni a nyári időszakban is, ha nem ugyanazt a tempót és terhelést várja el változatlan körülmények között, hanem figyelembe veszi, hogy a hőség önmagában is stresszfaktor. Ez jelenthet rugalmasabb munkakezdést, home office lehetőséget a legmelegebb napokon, jobb árnyékolást és szellőzést, tudatosabb folyadékpótlást, rövidebb, fókuszáltabb meetingeket, valamint olyan munkaszervezést, amely a legnagyobb koncentrációt igénylő feladatokat nem automatikusan a délutáni hőcsúcs idejére teszi. A hőségre tehát nemcsak munkavédelmi, hanem wellbeing- és teljesítménystratégiai kérdésként is érdemes tekinteni. Annak ellenére, hogy az irodai dolgozó látszólag csak ül, a szervezete közben folyamatosan alkalmazkodik. Ha pedig ezt a láthatatlan terhelést nem vesszük komolyan, annak ára előbb-utóbb megjelenik: fáradtságban, hibázásban, motivációvesztésben és csökkenő mentális kapacitásban.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/workplace-heat-stress

2: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12216473/

3: https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00140139.2023.2231181

4: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33472088/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Mit (t)egyek, hogy jól (l)egyek? – Egészséges étkezés a táplálkozási trendek bűvkörében

Ma már szinte lehetetlen úgy végigmenni egy üzlet sorain, hogy ne találkozzunk „fehérjedús”, „rostban gazdag” vagy „támogatja az emésztést” feliratú, hívogató termékekkel. Fehérjével dúsított pudingok, proteinszeletek, rostos kekszek és bélflórát támogató italok sorakoznak a polcokon, miközben a közösségi médiában is egyre többet hallunk arról, mit kellene ennünk ahhoz, hogy energikusabbak, fittebbek és egészségesebbek legyünk.

A rost és a fehérje valóban alapvető részei a tudatos táplálkozásnak, de nem a trendek miatt; elengedhetetlen, hogy a testünk egyéni igényeit figyelembe véve építsük be őket az étkezésünkbe. A WHO ajánlásai is megerősítik, az egészséges étrend nem egyetlen kiemelt tápanyagon múlik: a megfelelő mennyiség, az egyensúly, a mértékletesség és a változatosság együtt határozzák meg, mennyire támogatja az étrendünk az egészségünket.¹

A cikk tartalmából:

Az átlagos felnőtt fehérjeigénye 0.83 g/testsúlykilogram/nap, ez az érték az európai társadalomban divatos címkék nélkül is bevihető.
Napi 400 gramm zöldség elfogyasztása nagyban hozzájárulhat az egészségünk megtartásához.
Ha egészségesebben szeretnénk étkezni, tartsuk szem előtt a fokozatosságot! A hirtelen jött változás sokszor többet árt, mint használ.

A fehérjedús az új cukormentes

Az elmúlt években a fehérje népszerűsége látványosan nőni kezdett. Míg korábban erről a tápanyagról automatikusan a sportolókra asszociáltunk, ma már azok számára is prioritássá vált akik fogyni szeretnének, tudatosabban étkeznének, vagy egyszerűen csak érzékenyek a trendekre. Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője szerint ez önmagában nem probléma, hiszen a fehérje valóban nélkülözhetetlen tápanyag: részt vesz az izmok, a szervek, a hormonok, az enzimek és az immunrendszer működésében is. A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy a fehérje egyfajta fogyasztói varázsszóvá vált. Fontos kiemelni azonban, hogy nem kizárólag a magasabb fehérjefogyasztás dönti el, hogy valaki egészségesen étkezik-e, hanem az, hogy az étrend egészében mennyire kiegyensúlyozott, milyen forrásokból visszük be a tápanyagokat, és közben megjelennek-e a rostok, a jó minőségű szénhidrátok és az egészséges zsiradékok is. Érdekesség, hogy az EFSA adatai szerint már tíz évvel ezelőtt, azaz a jelenlegi táplálkozási divatok megjelenése előtt is megfelelő mennyiségű volt az európai lakosság fehérjebevitele, amely egy átlagos felnőttnél 0.83 g/testsúlykilogram/nap.²

Valóban a rost az egészség forrása?

A rostok tudatos fogyasztása sokaknak a mai napig csak akkor jut eszükbe, amikor puffadást, lassú emésztést vagy rendszertelen bélműködést tapasztalnak. A rost azonban sokkal több, mint egy emésztést támogató eszköz, hiszen a bélrendszerben élő hasznos baktériumok is ebből táplálkoznak, emellett segítheti a jóllakottságérzetet és támogathatja a kiegyensúlyozottabb vércukorválaszt is. 10 éves kor felett legalább 25 gramm természetes élelmi rostra és 400 gramm zöldségre, valamint gyümölcsre van szükségünk, a WHO ajánlása pedig egyértelművé teszi a valódi tápanyagok fontosságát.¹ Ha több rostot szeretnénk bevinni, nincs szükség csodadiétákra: együnk minél többféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, olajos magvakat, teljes értékű gabonát! Mielőtt olyan termékeket vásárolunk, amik azt ígérik, hogy varázsütésre egészségesebbé teszik az emésztésünket, nézzük meg, hogy kerül-e elég színes zöldség és gyümölcs a tányérunkra! Ha pedig úgy ítéljük meg, hogy nem, mindenképpen fokozatosan változtassunk az életmódunkon: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hangsúlyozza, hogy rostszegény életmód után egy éles váltás még egészséges embereknél is panaszokat okozhat.³

„A fehérje és a rost fontos tápanyagok, de önmagukban nem tesznek kiegyensúlyozottá egy étrendet. A vásárló ma rengeteg ígérettel találkozik a boltok polcain, ezért különösen fontos, hogy ne csak a címkéket nézze, hanem azt is, hogyan illeszkedik az adott termék a mindennapi étkezéseibe. A tudatosabb táplálkozás nálam nem szigorú szabályokkal kezdődik, hanem apró, tartható döntésekkel: több zöldség, változatos fehérjeforrások, megfelelő rostbevitel, és olyan alternatívák, amelyeket valóban be tudunk építeni a hétköznapokba. A Szafinál mi is ebben gondolkodunk: nem trendeket szeretnénk kiszolgálni, hanem valódi élethelyzetekre adni használható megoldásokat.”

– emelte ki Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője.

Értsük meg a testünket!

A mai táplálkozási trendek egyik veszélye, hogy könnyen felesleges megfelelési kényszert teremtenek. Az egyik héten a fehérje kerül fókuszba, a következőn a rost, aztán a vércukorszint, a bélflóra vagy éppen valamelyik ételcsoport, allergén indokolatlan elhagyása. Az egészségesebb étkezés valójában szinte soha nem gyökeres változással kezdődik, hanem azzal, hogy a reggeli mellé kerül gyümölcs vagy mag, az ebédben van zöldség, a vacsora nem csak gyors szénhidrátból áll, és a fehérjeforrások változatosan jelennek meg. Nincs egyetlen mindenkire érvényes tökéletes recept, hiszen az életkor, az aktivitás, az egészségi állapot és az életmód is befolyásolja, kinek mire van szüksége. Az egészséges táplálkozás kulcsa nem az, hogy minden trendet és szakértői tanácsot kövessünk, hanem hogy a rostot, a fehérjét és a többi tápanyagot a mindennapi élet részeként kezeljük.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/healthy-diet

2: https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/120209

3: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/11/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-11-elelmirostok.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A puffadás nem normális állapot – különösen nyáron érdemes odafigyelni rá

A nyári időszak több okból is kedvezhet az emésztőrendszeri panaszoknak. Gyakrabban fogyasztunk fagylaltot, cukros italokat, alkoholt, több nyers zöldséget és gyümölcsöt, miközben a folyadékbevitel és a napi rutin is megváltozik.

A hőség önmagában is lassíthatja az emésztést, ezért ilyenkor sokaknál jelentkezik fokozott teltségérzet vagy puffadás. Dr. Hámori Lillával, biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk a puffadásról, melyről sokan azt gondolják, hogy természetes folyamat.

,,Az alkalmi puffadás előfordulhat bárkinél, de ha rendszeresen visszatér, fájdalommal, fokozott gázképződéssel vagy hasi feszüléssel jár, akkor érdemes utánajárni az okának”

– mondja a szakértő.

,,A puffadás egy tünet, amely mögött nagyon sokféle eltérés állhat – az étrendi hibáktól kezdve az ételintoleranciákon, a bélflóra egyensúlyának felborulásán és a stresszen át egészen hormonális vagy emésztőrendszeri betegségekig”

– teszi hozzá.

Az első lépés tehát mindig az okok felderítése. Emellett néhány egyszerű szokás is sokat segíthet:

lassabb étkezés és alapos rágás,
megfelelő folyadékbevitel,
a cukros üdítők és szénsavas italok mérséklése,
rendszeres séta étkezések után,
az egyéni érzékenységet kiváltó élelmiszerek felismerése,
valamint a bélmikrobiom támogatása rostokban gazdag, változatos étrenddel.

A szakértő azt is elárulja, hogy nem mindenkinél ugyanaz az élelmiszer okoz panaszt, ezért a személyre szabott megközelítés kiemelten fontos.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

,,Ha a puffadás hetek óta fennáll, rendszeresen visszatér, jelentősen rontja az életminőséget, vagy más tünetek – például hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, indokolatlan fogyás vagy vérszegénység – is társulnak hozzá, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. A cél nem a tünetek elfedése, hanem a kiváltó ok megtalálása.”

Dr. Hámori Lilla elmondja, hogy a konzultáció során nem csupán azt vizsgála meg, hogy mit eszik valaki, hanem azt is, hogyan működik az emésztése, milyen életmódbeli tényezők befolyásolják a panaszait, illetve szükség lehet-e további kivizsgálásra.

,,A legtöbb esetben apró, de jól célzott változtatásokkal jelentős javulás érhető el.”

–teszi hozzá a szakértő.

Dr. Hámori Lilla

Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), fitoterapeutaként és táplálkozási, valamint életmód-tanácsadóként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Kiemelt szakterülete az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása, a hormonális egyensúly és a női egészség. Célja, hogy a tünetek mögött meghúzódó okokat feltárva, személyre szabott, hosszú távon is fenntartható megoldásokat nyújtson a hozzá fordulóknak. További információk itt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!