Egyéb kategória

Kiskedvenceink és a technológia

A Samsung Életünk a házi kedvencekkel címmel megjelent tanulmánya bemutatja milyen technológiai preferenciákat részesítenek előnyben azok az európaiak, akik kiskedvenceikkel osztják meg otthonukat.

A téma kapcsán végzett kutatás során a megkérdezettek több mint fele (56%) vélte úgy, hogy a technológia segíthet a háziállatok közérzetének javításában, valamint aktívan tartásában, míg 52%-uk szerint nem csak egészségükre lehet jó hatással, de a szeparációs szorongás csökkentésében is szerepet játszhat.

A felmérés azt mutatja, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az „állatbarát” technológiák iránt. A megkérdezettek több mint fele (52%) úgy gondolja az állatbarát technológiának is alapvetőnek kell lennie az okosotthonokhoz kapcsolódó eszközök és szolgáltatások esetében.

Az eredmények alapján, az európai háztartásokban ma már több háziállat él, mint gyermek. A felmérésből az is kiderül, csaknem kétharmaduk (63%) szeretett családtagként tekint kiskedvencére. Így nem meglepő, hogy a szülőkhöz és gyerekeikhez hasonlóan a háziállatok is befolyásoló tényezővé váltak az otthoni élet alakításában és a kulcsfontosságú vásárlási döntések befolyásolásában:

A válaszadók majdnem fele (47%) elismerte, hogy változtatott otthona kialakításán a háziállatok kényelme érdekében.
A megkérdezettek majdnem egyharmada (32%) egyetértett abban, hogy háziállatuk befolyásolta őket egy új háztartási gép megvásárlása során.
Az előbbihez hasonló arányban (30%) ismerték el, hogy a háziállat befolyásolta őket a maguknak szánt technológiai eszköz megvásárlása során.

A kutatásból kiderült, hogy a technológia iránt fogékony állattartók számos okból kifolyólag használnák szívesen az állatbarát technológiát, kezdve a háziállatok utáni porszívózástól (53%), az automatizált etetésen át (49%), a nyomonkövetésig (48%). Azok közül, akik már használnak valamilyen technológiát, a legfontosabb szempontként a háziállatok biztonságát (36%), saját nyugalmuk biztosítását (36%) és kényelmük növelését (33%) nevezték meg.

„Az európai háztartásokban több házikedvenc él, mint gyerek. Ez pedig hatással van a vásárlási döntéseinkre is, és alakítja a technológiához való viszonyunkat is. Éppen ezért, nemcsak az embereket tartjuk szem előtt termékeink fejlesztése során. A technológiánk a háziállatoknak is szól. Tudjuk, hogy sok ember szeretett családtagként tekint háziállatára, ezért továbbra is olyan technológiákat fejlesztünk, amelyek optimalizálják otthonainkat a háziállatok számára, hogy boldogabb és egészségesebb életet élhessenek.”

– mondta el Benjamin Braun, a Samsung Europe alelnöke.

A háziállatok boldogságának és egészségének megőrzése – bármi áron

Egy olyan időszakban, amikor sok háztartás kezdi meghúzni a nadrágszíjat a növekvő háztartási kiadások miatt, az európai kisállattartók továbbra sem kötnek kompromisszumot, ha kiskedvenceikről van szó. A felmérésben részt vevők 59%-a mondta, hogy nem tervezi a háziállatokra fordított kiadások csökkentését, míg a többség (61%) először más jellegű áldozatokat hozna, mielőtt fontolóra venné a háziállatokra szánt kiadások csökkentését. A megkérdezett állattulajdonosok nagy része előbb csökkentené kiadásait minden mással kapcsolatban, például a közüzemi szolgáltatások (27%) és a társasági események (40%) terén, mintsem az állattársaikra fordított kiadásaikat.

A legtöbb állattartó számára a legnagyobb gondot a magányosság jelenti

Mivel a járvány után sokan visszatértek az irodákba, nagy gondot jelentett az állattartók számára, hogy hosszabb időre hagyják otthon egyedül, magányosan a kisállataikat. A válaszadók csaknem fele (46%) aggódik amiatt, hogy háziállata elmagányosodik, és ez a szám a fiatalabbak körében egyre nő – a 18-34 éves tulajdonosok fele (50%) vallotta be ezt az aggodalmat. Valójában a háziállatok otthonhagyásával kapcsolatban a háziállatok magányosságával és unalmával kapcsolatos aggodalmak felülmúlják az olyan aggodalmakat, mint például a háziállat gondozásának költségeit és a háziállatok által a házban, a bútorokban vagy a kertben okozott károkat. A válaszadók kétötöde (40%) mondta, hogy most, hogy a világjárvány miatt elrendelt korlátozások megszűntek, jobban aggódik háziállatai miatt Úgy tűnik, hogy sok aggódó állattartó a technológiához fordul segítségért: a válaszadók közel fele (48%) kiskedvencünk elmagányosodása ellen technológia megoldást használ.

„Otthonaink egyre intelligensebbé és összekapcsoltabbá válnak. Amikor ezeket az összekapcsolt ökoszisztémákat fejlesztjük, az a család minden tagjának szól, legyen szó akár gyerekekről, akár kiskedvencekről. A SmartThings Pet Care optimális környezetet biztosít az állattartók számára. Ha például a háziállat SmartTag-et visel, a gazdája egy térképen láthatja, hogy éppen hol tartózkodik, és akár egy dallamot is lejátszhat neki, hogy visszahívja. A JetBot MI+ porszívónk beépített kamerájával pedig bármikor ellenőrizhetik kiskedvenceiket, amíg otthonuktól távol vannak, sőt, távolról bekapcsolhatják nekik a tévét vagy a világítást is.”

– mondta el Benjamin Braun, a Samsung Europe alelnöke.

A technológia jövője a háziállatok számára

Az állattartók optimisták a technológia nyújtotta előnyökkel kapcsolatban. Ez az optimizmus azonban nem nélkülöz bizonyos fokú óvatosságot – ahogyan a saját személyes eszközeik esetében, a tulajdonosok is biztosak akarnak lenni, hogy háziállataik biztonságban vannak a digitális világban is. Ennek ellenére a tanulmányból kiderül, hogy a kisállattartók igényt tartanak a folyamatos innovációra. A válaszadók több mint háromötöde (62%) szerint a háziállatbarát funkciók ugyanolyan fontosak, mint a gyermekbarátok, míg közel fele (49%) azt szeretné, ha a jövőben több háziállatbarát technológiát fejlesztenének ki.

„Ahogy otthonaink egyre intelligensebbé és jobban összekapcsolttá válnak, a háziállatainkról való gondoskodást is forradalmasítani fogják az új intelligens technológiák, amelyek nemcsak a saját mindennapi életünk és rutinjaink köré épülnek, hanem azoknak a háziállatoknak a mindennapjaira is, amelyekkel megosztjuk otthonunkat – mondta el Dr. Ilyena Hirskyj-Douglas, a Glasgow-i Egyetem állat-számítógép interakcióval foglalkozó oktatója, aki közreműködött a 2022 Életünk a házi kedvencekkel című tanulmány elkészítésében is. – Ahogy a fiatalabb generációk egyre inkább elfogadják az okoseszközöket, és ahogy a háziállatokat tartó emberek száma is növekszik, a háziállatokra tervezett intelligens technológia továbbfejlesztése lesz a következő lépés.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:jövő kisállatok Samsung technológia

Up Next

400 millió Twitter-felhasználó adata szivároghatott ki

Don't Miss

Ezüstérem és ötödik helyezés a WRO Robotolimpia Világdöntőn

Egyéb kategória

Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán

A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség.

Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.

Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.

Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.

A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.

A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.

A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen

Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.

A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.

A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.

A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.

Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.

A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak

Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.

Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.

A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.

A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.

Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.

Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.

Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!