Gazdaság

Az e-mailek védelme nem ér véget egy erős jelszónál

Az e-mailek fontos részei mindennapi életünknek, mégis kevesen gondolunk bele, miként biztosíthatjuk fiókjainkat a jelszavak beírásán túl.

Aminek meg is van a hatása: nemrégiben derült fény egy hatalmas adatlopási esetre, amelynek keretében 773 millió e-mailcím és 21 millió jelszó került illetéktelen kezekbe.

Ehhez kapcsolódóan az ESET szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tanácsokat a felhasználók számára e-mail fiókjaik megfelelő védelméhez.

Mi az e-mailbiztonság?

Az e-mailbiztonság nem ér véget a felhasználó azonosításával a fiókba történő belépés során. Egy erős jelszó nagyon fontos kellék, de mellette számos egyéb kiegészítő módszer is létezik még a hatékony védelem területén. Ilyen lehetőség, ha az elektronikus levelek tartalma és feladója is hitelesített és biztonságos, illetve gondoskodhatunk a levelező alkalmazás sértetlenségének és funkcionalitásának védelméről is. Az aktuális fenyegetések függvényében derülhet ki, hogy mikor milyen intézkedésekre van szükség, de a legjobb, ha többféle módszert is alkalmazunk egyszerre.

Az üzenetek tartalmának biztonsága

Úgy tűnik, kevesen vannak tudatában annak, hogy az elküldött e-mail ugyanolyan nyitott lehet az avatatlan szemek számára, mintha egy postai képeslapot küldenénk. Szerencsére számos lehetőség van a különféle biztonsági rétegek hozzáadására az üzenetküldés során. Az egyik módszer olyan, mintha borítékba tennénk a képeslapunkat: az emberek még mindig láthatják, hogy honnan érkezett az üzenet és kinek küldték, azonban ha az adattolvajok képesek a folyamat valamelyik pontján közbeavatkozni és kinyitni a képzeletbeli borítékot, akkor az üzenet tartalmát is láthatják. Ez a fajta védelem „küldési szintnek” tekinthető, mivel segít megvédeni az üzenetet az interneten keresztül történő küldés során.

Egy másik lehetőség a végponttól végpontig terjedő védelem, amelynek során az üzenet titkosításra kerül a küldő félnél még mielőtt a levél eljutna a hálózatra, majd a fogadó fél gépe dekódolja az e-mailt. Ez jelentősen lerövidíti azt az időt, amikor a kiberbűnözőknek lehetőségük adódik belenézni az üzenet tartalmába, hiszen a küldés során a levél nem olvasható, ezért az adattolvajoknak rendelkezniük kell a dekódoló kulccsal, ha el szeretnék olvasni az e-mailt.

Az adminisztrátorok sokszor választják az első lehetőséget, mivel ez a legátláthatóbb és általában nem igényel direkt közbeavatkozást. Ha a végponttól végpontig terjedő védelemre van szükség, jó ötlet olyan technológiát választani, amely az átlagfelhasználó szintjén is leegyszerűsíti a folyamatot, emellett megfelelő szabályozásra is szükség van a titkosítások biztonságos használatához.

Tartalomszűrés

Manapság rengeteg kéretlen üzenetet kapunk levélfiókunkba. Ha megnézzük a spam üzenetek, az átverések, a vírusok és az adathalász levelek által generált forgalmat, akár 90%-ban is kéretlen szemét leveleket és kártékony üzeneteket kapunk. A legtöbb szervezet és e-mailszolgáltató rendelkezik valamilyen szűréssel, hogy segítse az adatfolyam zavartalan áramlását. Ez a saját kockázatvállalási szintünktől függően számos módon lehetséges.

A legtöbb szolgáltató az ismert spam, adathalász és vírusos üzeneteket tartalmazó feketelistával igyekszik kiszűrni a nem kívánt tartalmat, de rengeteg cég alkalmaz ennél fejlettebb és proaktívabb módszereket. Ezek egyike a csatolmányok típusának szűrése, amelynek során letilthatók a kockázatos fájltípusok. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a népszerű fájltípusok is tartalmazhatnak kártékony makró kódokat vagy rosszindulatú beágyazott fájlokat. Nem létezik eleve biztonságos fájltípus, vagyis az ellenőrzés mindig fontos. Sokan küldenek céges környezetben dokumentumokat, táblázatokat és prezentációkat, azonban csak nagyon kevés felhasználónál szükséges futtatható fájlok küldése e-mailen keresztül, így ezek például betehetők a tiltott, kiszűrt típusok közé.

Néhány szervezetnél bizalmas vállalati adatok után kutatva saját maguk átvizsgálják a kimenő levél- és adatforgalmat adatszivárgás ellen hardveres vagy szoftveres megoldással, mielőtt ezek kikerülnének a hálózatra. A legtöbb vállalat kezel valamilyen bizalmas fájlt vagy adatot, például fizetési vagy személyes adatokat, egészségügyi információkat illetve bizalmas vállalati adatokat, amelyek tárolási helyeit érdemes jól dokumentálni és folyamatosan felügyelni az ezekhez való hozzáférést.

E-mailek engedélyezése és hitelesítése

Az ESET szakembereinek tapasztalata szerint az e-mailek megfertőzése nagyon egyszerű a kiberbűnözők számára, és bár vannak módok ennek korlátozására, a rendelkezésre álló lehetőségeket egyelőre még nem alkalmazzák széles körben. Ezek a technikák segíthetnek az üzenet tartalmának hitelesítésében, jelzik, hogy mely felhasználók és fiókok jogosultak küldeni a domainről, és segíthetnek ellenőrizni, hogy az e-mail fejlécek megegyeznek-e a belső szabályozással.

Mivel ezeket az engedélyezési és hitelesítési technikákat nem alkalmazzák széles körben, a legtöbb vállalat esetében az a legjobb megoldás, ha ezeket a módszereket a márka védelmére vagy bizonyos típusú üzleti e-mailszivárgás (Business e-mail Compromise – BEC) megakadályozására használják.

A levelek engedélyezése és hitelesítése az adminisztrációt is segítheti, például törölhetők a nem használt fiókok, vagy megváltoztathatók ezek jelszavai, hogy egy korábbi dolgozó ne tudjon hozzáférni a céges levelezéséhez.

Fiókvédelem

A felhasználók nagy része ismeri az e-mailfiókokhoz tartozó azonosítást, hiszen ez az a biztonsági megoldás, amint a legtöbben használnak. A fenti védelmi megoldások mellett igen hatásos a kétfaktoros azonosítás is. Ahelyett, hogy csak a szokásos felhasználónév/jelszó párost használjuk, a többfaktoros azonosítás más módokon ötvözi a belépési adatok hitelesítését. A legelterjedtebb módszer a kétfaktoros azonosítás, amelynek során a belépési adataink megadása után SMS-ben, okoseszközre telepített alkalmazáson keresztül vagy e-mailben kapunk egy megadandó kulcsot a belépéshez. A többfaktoros azonosítás használható a levelezőfiókba történő belépés során, vagy akár a hálózatra való bejelentkezés alkalmával is, a várható fenyegetések és a felmerülő igények tükrében.

Szoftveres védelem

Végül, de nem utolsósorban fontos, hogy folyamatosan frissítsük szoftvereinket, beleértve az operációs rendszert, a böngészőt és a levelezőprogramot is. Az ESET szakemberei szerint megfontolandó a meglévő szoftverek automatikus frissítésének beállítása az operációs rendszeren belül, vagy a gyártó honlapján a letöltés során.

Konklúzió

Bármilyen védelmi megoldást is válasszunk – akár e-mail, akár általános védelem – fontos, hogy olyanok legyenek, amelyeket az emberek tudnak és fognak is használni. Ez azt jelenti, hogy meg kell figyelni a biztonsági megoldásokat alkalmazó felhasználók munkafolyamatait és folyamatosan képezni kell őket, hogyan és mikor használják az adott védelmi módszereket.

Related Topics:2019 adatvédelem email eset jelszó password sicontact védelem

Up Next

Az ABB Ability™ próbaüzemével intelligensebbé válik a Caruna hálózata

Don't Miss

Logisztikai óriásokkal működik együtt az áruszállítók Ubere

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A Kontron Hungary és a Kontron Csoport továbbra is a megszokott IT tanácsadási és rendszerintegrációs tevékenységét végzi, csupán a Microsoft licencek értékesítése került ki a magyarországi portfólióból.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!