Gazdaság

Az ABB Ability™ próbaüzemével intelligensebbé válik a Caruna hálózata

A Caruna, Finnország legnagyobb közműszolgáltatója, az ABB-vel karöltve új utakat fedez fel a jövő kihívásainak megoldására, az ABB Ability™ technológiáját felhasználó, felhőalapú, szoftveres flottakezelő szolgáltatásokkal.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület legfrissebb jelentése rámutat, hogy a klímaváltozás elleni fellépés keretében példátlan gyorsasággal kell gyökeresen átformálnunk energiarendszereinket.

Újfajta megújuló és időszakos energiaforrások csatlakoznak majd az energiarendszerekre, a fogyasztást igényre adott válasz alapon kezelik, illetve új típusú tárolóeszközöket vonultatnak fel és használnak majd.

Mindezt az energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül kell megvalósítani. Ez annyit tesz, hogy energiahálózataink védelmi és vezérlő funkcióit alkalmassá kell tennünk a folyamatos változások kezelésére, az eszközök teljes élettartama alatt. Ez mérhetetlen kihívás elé állítja az automatizálási rendszereket, melyeknek még rugalmasabbá kell válniuk, készen a még gyorsabb átkonfigurálhatóságra. Egyre nő a kereslet az automatizálási termékek, illetve az ezeket támogató és kezelő rugalmas felhőszolgáltatások iránt.

Finnországban a klímaváltozás első jelei a szélsőségesen nagy téli viharokban nyilvánultak meg az évtized elején, melyek hosszantartó áramkimaradásokat okoztak az ország jelentős területein. Ezeket a viharokat követően, a finn kormány rendeleti szabályozással biztosította, hogy a közműszolgáltatók nagymértékben javítsanak az energiaellátás biztonságán. A gyakorlatban ez a földkábelhálózat gyors kiépítését és az alállomás-automatizálási rendszerek megújítását jelentette, sok esetben a felszerelt berendezések várható műszaki élettartamának lejáratát jóval megelőzve.

Az elosztás jövője a felhőszolgáltatásokban rejlik

A Caruna, Finnország legnagyobb villamos elosztórendszerének üzemeltetője, felvette a kesztyűt, és jelenleg egy nagy volumenű beruházási program keretében fejleszti hálózatát, a jövőbeni igényeket kielégítő biztonságra, megbízhatóságra és rugalmasságra helyezve a hangsúlyt.

A Caruna értékes eszköznek tekinti a felhőszolgáltatásokat a jövő áramelosztási ágazatában.

Henri Vierimaa, a Caruna technológiai igazgatója úgy nyilatkozott:

„A felhőszolgáltatások rugalmas felületet kínálnak nagy tömegű adatok kezelésére, és különféle új alkalmazások kifejlesztésére. Az így szerzett előnyök több módon nyilvánulnak meg, például az online mérési és eseményadatok hálózati felhasználás szempontú elemzésében, lehetővé téve a diagnosztikát, állapot felügyeletet, illetve az igény alapú reagálást. Ezen felül, mivel az eszközkonfigurációkat központi helyről tudjuk karbantartani és frissíteni, biztosítható, hogy az információk mindenkor elérhetők és naprakészek legyenek. A Caruna két fő elvárása a felhőszolgáltatások széles körű alkalmazását illetően a kiberbiztonsághoz és a megbízhatósághoz kötődik.”

Felhőszolgáltatás próbaüzem a Carunával

Az ABB Ability felhőszolgáltatása azt kínálja, amit a Caruna keres. A Carunával közösen, az ABB egy olyan koncepciót próbált ki, amelyben a nyugat-finnországi Noormarkuu alállomás védelmi és vezérlőrendszerét egy biztonságos távoli kapcsolaton keresztül az ABB Ability felhőszolgáltatására csatlakoztatták. Az újonnan kifejlesztett felhőszolgáltatás képes rugalmas védelmi és vezérlő termékek teljes körű, szoftveres flottakezelését ellátni. A kipróbált felhőszolgáltatás a védelmi alkalmazások összes konfigurációját és változatát kezeli. Lehetőséget ad biztonsági mentésre, mellyel gyorsan helyreállíthatók a flottaeszközök ott, ahol elérhető biztonságos, távoli kapcsolat az ABB Ability szolgáltatásokon keresztül.

„Az ABB Ability az egységesített, iparágat átfogó, digitális koncepciónk: kapcsolódó és szoftverrel támogatott megoldások és szolgáltatások összessége, melyek segítségével partnereink együtt többet tudhatnak, többet és jobban teljesíthetek”

– mondta el Alessandro Palin, az ABB Distribution Solutions (elosztó hálózati megoldások) üzletágának ügyvezető igazgatója.

A szoftveres flottakezelés fontos tényezője a programverzió frissítésének folyamata. Új termékfunkciók megjelenésekor, ezeknek az új szolgáltatásoknak köszönhetően kiterjedt eszközflotta veheti gyorsan használatba az új szolgáltatásokat. Az eszközökről összegyűjtött események, feljegyzések és egyéb folyamatadatok az ABB Ability felhőben felhasználhatók hálózati diagnosztikához vagy állapotfelügyeletre is.

A Noormarkku próbaüzem során alkalmazott próbaeszköz egy új, közepes feszültségű alállomások védelmére és vezérlésére szolgáló szoftverközpontú koncepció, az ABB Ability intelligens alállomás-vezérlő és védő elektromos rendszere, az SSC600. Ezzel a teljesen új koncepcióval távolról elvégezhetők a szoftverfrissítések, az állandó eszközcserék vagy más, a helyszínen végzett, komoly manuális munkák helyett. Ugyanakkor, egy digitális szoftveralapú védőeszköz önmagában nem elegendő a kellő rugalmasság biztosítására. Szükség van hozzá egy irányítási rendszerre is, amely hatékonyan felügyeli és irányítja az eszközökből álló flottát. Megfelelő irányítási rendszer nélkül a rugalmas terepi eszközök minden előnye kárba vész. Az ilyen jellegű irányítási rendszer megvalósítására a legjobb megoldást az ABB Ability digitális termékkörének felhőszolgáltatás eleme kínálja.

Mindent a fogyasztók érdekében

A Caruna és az ABB innovatív együttműködése sikertörténet. A Caruna szerint, ez az együttműködés a lehető legjobb eredménnyel kecsegtet a fogyasztók szempontjából.

„Az SSC600 érdekes megközelítést hoz a hálózatvezérlésbe és védelembe. A több relé egyesítése egyetlen eszközben csökkenti a hálózat összetettségét, és hatékony módszereket kínál a hálózat védőfunkcióinak vezérlésére. Költségtakarékos és modern megoldás, amely egyben nyitott felületet is teremt a jövőben szükségessé váló, új hálózati funkciók kifejlesztéséhez”

– mondta el Henri Vierimaa.

Az ABB a termékek teljes életciklusa alatt támogatja a Carunát, ahogy többi partnerét is, hogy azok még többet hozhassanak ki eszközeikből.

Related Topics:2019 ABB caruna fejlesztés innováció intelligens közmű

Up Next

Szondy Dalma a döntőbe jutott a 2019-es Sony World Photography Awards fotópályázaton

Don't Miss

Az e-mailek védelme nem ér véget egy erős jelszónál

Gazdaság

Látványosan nőtt a lakások energiahatákonysága

Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztései egyértelműen megmutatkoznak, csökkent a lakóingatlanok CO₂-kibocsátása, miközben nőtt a megújuló energia aránya – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatához tartozó OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be.

Az Otthon Centrum hálózatában 2025-ben készült hiteles energetikai tanúsítványokat összegző Energetikai Iránytű adatai alapján több fontos változás rajzolódott ki az ingatlanpiacon. A vizsgált lakóingatlanok átlagos fajlagos CO₂-kibocsátása jelentősen csökkent – 58,34 Kg/m2a értékről 29,83 Kg/m2a értékre –, valamint emelkedett a megújuló energia részaránya. A változás különösen figyelemre méltó, mert már nem kizárólag az új építésű ingatlanoknak köszönhető: a felújított, korszerűsített lakások egyre nagyobb arányban járulnak hozzá az energetikai mutatók javulásához – ismertette az OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a trendfordulót.

„A rossz energetikájú ingatlan ma már egyre kevésbé alkualap, sokkal inkább probléma”

– összegezte a változást Tóth Csaba, aki megjegyezte: az energiahatékonyság a korábbinál sokkal meghatározóbb szempont az ingatlanok értékelésében.

A javuló trend hátterében több tényező együttes hatása áll. Az elmúlt években egyre több olyan ingatlan jelent meg a piacon, amelyet a 2022-es rezsiszabályok változása után korszerűsítettek. Ezeknél gyakori megoldás volt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése. Bár ezek sok esetben kiegészítő funkciót töltenek be, az energetikai mutatókban már jelentős javulást idéztek elő. Másrészt az állami és támogatott épületenergetikai programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A kedvezőbb feltételekkel elérhető pályázatok ösztönzik a felújításokat, miközben a támogatások feltételeként hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni az energiamegtakarítás meglétét és mértékét.

A korszerűsítések hatása a hőszigeteltség javulásában is megmutatkozott: a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége csökkent. Kiemelendő, hogy mindez nem az ingatlanállomány megújulásából, nem az új építésű ingatlanok számának növekedéséből fakad, hiszen az épületek átlagéletkora nem változott számottevően. A javulás elsősorban a meglévő lakások felújításának tudható be.

A piaci hatások is egyre egyértelműbbek. Az energetikailag korszerűbb ingatlanok növekvő aránya fokozatosan emeli a vásárlói elvárásokat. Ennek következtében azok az ingatlanok, amelyeket nem újítottak fel, egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a kínálati piacon.

„Az energiahatékonyság a korábbinál meghatározóbb szempont, a lokáció és a négyzetméterár mellett ez a mutató is számottevően befolyásolja a vásárlót a döntésben”

– szögezte le a szakember.

Tóth Csaba kiemelte, az új építésű lakások piacán ugyancsak jelentős változást mért az OCS: a korábban domináns földgázalapú fűtési rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk. Ezt a folyamatot egy 2023-as jogszabályváltozás indította el, amely szigorította az energetikai követelményeket, és gyakorlatilag kiszorította a földgázt az elsődleges hőtermelésből az új építések esetében. A változás hatása a kivitelezési idők miatt az elmúlt időszakban vált jól láthatóvá.

A szabályozási környezet átalakulása egy másik trendet is erősít: a nagyobb (akár több száz lakásos) lakóparkok esetében – ahol a műszaki feltételek adottak – egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi távhőrendszerek. Ennek egyik oka, hogy a nagyteljesítményű hőszivattyúk beruházási költsége továbbra is jelentős, így a fejlesztők számára sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent a távhőhöz való csatlakozás, élvezve annak minden előnyét. Ez a folyamat ráadásul a távhőszolgáltatók számára is kedvező, hiszen új fogyasztók bevonásával, relatíve alacsony hálózatfejlesztési igény mellett javíthatják rendszereik kihasználtságát és gazdaságosságát.

Tóth Csaba kijelentette, az energiahatékonyság terén megtett első lépések dicséretesek, de van még hova fejlődni:

„Bár az elmúlt évek intézkedései és beruházásai már kézzelfogható eredményeket hoztak, az ingatlanállomány energetikai állapota még jelentős fejlesztési potenciált rejt. A folyamat ráadásul önmagát is erősíti: a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot

A Használtautó.hu friss piaci elemzése szerint a hazai használtautó-piac egy évtizedes átrendeződés küszöbén áll. Miközben 2025-ben kiegyensúlyozottan működött a piac, 2026 elejére három egymást erősítő trend erősödött meg: az elektromos autók tömeges megjelenése a használt kínálatban, a kínai gyártók gyors térnyerése, és a Hormuzi-szoros válságának hatása az üzemanyagárakra. A következő 2-3 évet várhatóan nem a volumenek növekedése, hanem a piac szerkezetének átalakulása fogja meghatározni.

Stabil alap, változó szerkezet

A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene gyakorlatilag változatlan maradt.

Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is (179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb értékű modellek irányába tolódik.

Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt, gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%) és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).

EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra

A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban több mint 300 ezer lízingből visszatérő elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5 éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026 februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés 20,9%-kal emelkedett.

Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió, a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.

Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs

A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.

A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint között szóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.

A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.

Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre

A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként. Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett járna.

A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan a forint gyengülése és az emelkedő szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga a piac“

– mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kutatás: Túlterheltek és időhiányban szenvednek a magyar női vállalkozók és vezetők

Túlterheltség, folyamatos jelenlét és krónikus időhiány – röviden így jellemezhetőek a hazai nő vállalkozók, valamint vezető beosztásban dolgozó nők mindennapjai – derül ki a Számlázz.hu legújabb felméréséből.

Leginkább a 30-39 évesek érzik magukat hajszoltnak, de a többi korosztály sincs jobb helyzetben: az összes válaszadó 76%-a érzi úgy, hogy időnyomásban él. Ellenben a jövedelmével a többség nagyjából elégedett.

Reprezentatív felmérést készített a Számlázz.hu. Az egyik legjelentősebb hazai fintech cég arra volt kíváncsi, hogyan érzik magukat a magyar vállalkozónők, valamint a felső- és középvezetőként dolgozó nők.

Elégedettek a bevételükkel

A megkérdezettek 62%-a elégedett a keresetével, ugyanakkor 28%-uk alacsonynak érzi a bevételét, minden tizedik válaszadó (10%) pedig nagyon elégedetlen. Leginkább a fővárosban dolgozó nők vannak kibékülve az anyagi helyzetükkel: ők az országos átlagnál magasabban (73%) elégedettek a keresetükkel. A megyeszékhelyen élők 64%-a, a községben élők 55%-a elégedett a bevételével.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a saját vállalkozásukat irányítók sokkal inkább keveslik a bevételüket, mint azok, akik vezető beosztásban ugyan, de alkalmazottként dolgoznak.

Munkaidő: napi 8-10 órát, vagy többet dolgoznak

A női vezetők többsége, 57%-a napi minimum 8-10 órát (minimum heti 40-50 órát) foglalkozik munkával. 37% heti 40-50 órát, 14% heti 50-60 órát, 6% pedig ennél is többet dolgozik. A megkérdezett nők negyede (26%) kevesebbet, hozzávetőlegesen 30-40 órát tölt munkával, 12% 20-30 órát, 6%-uk pedig kevesebb mint 20 órát dolgozik egy héten.

A Számlázz.hu kíváncsi volt arra is, hogy a vezető beosztású alkalmazottak, vagy a saját vállalkozásukat irányító hölgyek dolgoznak-e többet. Kiderült, hogy az alkalmazottak jóval több időt töltenek munkavégzéssel: 67%-uk minimum heti 40-50 órát. A vállalkozók körében 43%-uk dolgozik ugyanennyit.

Állandó terhelés alatt él a többség

A felmérésben a bevételen és munkaidőn túl a mindennapokat befolyásoló tényezőkről is kérdezték a nőket. Mint kiderült, az állandó túlterheltség jelentős probléma a körükben – azt is mondhatjuk, hogy a női vezetők számára az idő jelenti a legnagyobb luxuscikket. A vezető pozícióban dolgozó, vagy vállalkozó nők háromnegyede, 76%-a érzi magát legalább gyakran hajszoltnak.

A kutatás eredményeinek további vizsgálata még sötétebb képet fest. A megkérdezettek közel fele (42%) nagyon gyakran – heti többször, vagy akár minden nap – leterheltnek érzi magát és folyamatos időnyomásban szenved. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem szenved ettől a jelenségtől.

A 30-39 évesek körében a legkritikusabb a helyzet: 44%-uk folyamatosan vagy nagyon gyakran, 34%-uk pedig gyakran érzi magát túlterheltnek, ami vélhetően a karrierépítés és a kisgyermekes időszak egybeeséséből fakad.

Mi segítene abban, hogy a mindennapi munka kevésbé legyen megterhelő? – tette fel a kérdést a kutatásban a Számlázz.hu. A válaszadók közel fele (47%) a stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági és szabályozási környezetet jelölte meg. Érdekes generációs különbség rajzolódik ki: 29 éves kor alatt csak 22% tartja elsődlegesnek a gazdasági stabilitást, az 50–59 évesek körében viszont ez az arány már 60%.

A több szabadidőt 30% – leginkább a fiatalabb korosztály – óhajtja, 8% pedig a hatékonyabb adminisztrációt jelölte meg.

„Az ügyfeleink között több százezer nő van, tiszteljük őket és törődünk velük. Érdekelt bennünket, hogy hogyan élik az életüket, mik a főbb kihívások a mindennapjaikban, legyenek akár cégtulajdonosok, akár vezetői beosztásban dolgozó alkalmazottak”

– mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

„A számok azt mutatják: a siker mögött folyamatos jelenlét és mentális terhelés áll. Az idő egyre nagyobb érték. Azt folyamatosan látjuk, hogy a pénzügyi adminisztráció komoly időterhet ró mindenkire. Mi a Számlázz.hu-nál 20 éve azért dolgozunk, hogy a világon a legértékesebb dolgot, és a kutatás alapján láthatóan egyre inkább luxuscikket, IDŐT adhassunk a vállalkozóknak. Időt, amelyet a szeretteikkel, hobbijukkal tölthetnek, miközben az adminisztrációt mi elvégezzük”

– tette hozzá Ángyán Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!