Gazdaság

Az ABB és a Dassault Syst?mes globális partnerségre lép

Az ABB AbilityTM digitális megoldásainak és a Dassault Syst?mes 3DEXPERIENCE platformjának kombinálásával létrejövő portfólió egyedülálló értéket kínál az ügyfeleknek

Az ABB és a Dassault Syst?mes széles körű globális partneri együttműködést jelentett be, amelynek célja, hogy egyedülálló, a termékek életciklus-kezelésétől az eszközállapot felügyeletéig terjedő szoftvermegoldás-portfóliót kínáljanak ügyfeleik számára.

A két vállalat olyan nyílt digitális megoldásokat kíván szállítani ügyfeleinek, amelyekkel az ipari vállalatok javíthatják versenyképességüket, növelhetik a termékeik életciklusának, a gyártásnak és a tevékenységeiknek rugalmasságát, sebességét és termelékenységét.

A partneri együttműködés egyesíti a digitális megoldásokat felsorakoztató ABB Ability^TM platform és a Dassault Syst?mes 3DEPERIENCE platformjának erősségeit, épít a két cég stabil bázisára, speciális szaktudására és a világszerte széles ügyfélkörére. Az ABB már használja a 3DEXPERIENCE platformot, ezzel modellezi és szimulálja a saját megoldásait, mielőtt leszállítja azokat az ügyfeleinek. A partneri együttműködésnek köszönhetően az ABB a jövőben fejlett digitális ikreket fejleszt és szállít ügyfelei számára, amelyek segítségével hatékonyabban, rugalmasabban és fenntarthatóbban tudják majd üzemeltetni az ABB megoldásait és a saját műveleteiket is.

Az együttműködés keretében a vállalatok a többlépcsős megközelítést alkalmazva a gyárautomatizálásra, a robotikára, a feldolgozóipari folyamatok automatizálására és az okosépületekhez fejlesztett villamosítási megoldásokra fókuszálnak majd. Az első közösen fejlesztett megoldásaikat a 2019. április 1. és 5. között, a németországi Hannoveri Ipari Vásáron mutatják be.

„Ez az új távlatokat nyitó partneri együttműködés a ügyfeleink céljait is szolgálja, elősegíti majd, hogy sikeresek legyenek az innovációban, kiemelkedő üzleti növekedést érjenek el, és az értékláncuk teljes átalakításával biztosítja számukra, hogy kiaknázzák az ipari digitalizációban rejlő lehetőségeket. Az egyesített termékkínálatra, a speciális szaktudásra és a globális jelenlétre támaszkodva a két cég együtt a digitális ikrektől az eszközök állapotmenedzsmentjéig terjedő, nyitott, teljes körű portfoliót kínál ügyfelei számára, melynek segítségével ügyfeleink versenyelőnyre tehetnek szert.”

– nyilatkozta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója.

„Az ABB büszke rá, hogy a Dassault Syst?mes csatlakozik a Microsofthoz, a HPE-hez és az IBM-hez, akikkel az ABB az ipari digitalizálás térnyerése érdekében szintén együttműködési partnerségre lépett. Nagy várjuk, hogy megkezdjük a munkát a Dassault Syst?mes teljes csapatával, és a közös munkánk sikereket hozzon az innováció és ügyfél-értékteremtés terén egyaránt.”

„A 21. század iparának sikerességét már nem egyedül a termékgyártás képessége határozza meg. A korunk vezető vállalatai számára az lesz a meghatározó szempont, hogy mennyire lesznek képesek tökéletesen magukévá tenni a műszaki know-how-t. Ez lesz majd az új versenyképességet meghatározó differenciáló tényező. A változás az ipari szektor minden szegmensét átalakító digitális technológiák összefonódásával már megkezdődött. Az ipar új fénykorában a platformokra alapozott megközelítés lehetővé teszi a valós és a virtuális világ számára, hogy egymásnak információkat szolgáltassanak, és egymást kölcsönösen erősítsék. Az ABB-vel kötött együttműködésünk a két cég sok évtized alatt felhalmozott szaktudásával kívánja segíteni az ügyfeleket, hogy a legtöbbet profitálhassanak ebből erős és dinamikus trendből.”

– mondta Bernard Charl?s, a Dassault Syst?mes elnök-vezérigazgatója.

Napjaink erősen automatizált iparágaiban a digitális gyármodellezés és a rugalmas, robotizált gyártási rendszerek lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy több tervezési folyamatot iteratív módon hajtsanak végre gyorsabb és robusztusabb konstrukciókkal, ami elősegíti, hogy felgyorsuljon az átállás a tömegtermelésről az egyedi igényekre szabott termékek tömeges termelésére, amelyben a termékeket nagyobb változatosságban, kisebb tételekben és rövidebb termékéletciklusokban állítják elő. Számos gyártó esetében a just-in-time szállítások térnyerésével az állásidő költsége az utóbbi években drámaian megnövekedett. Egy modern gyártólétesítményben 1 óra állásidő költsége meghaladhatja a 1 millió dollárt.

Az ABB az ABB Ability^TM platform piacra dobása óta jelentős digitális megoldáskínálattal áll az ipar rendelkezésére. A 2017-ben forgalomba hozott platform több mint 210 digitális megoldást nyújt az ipari folyamatok tervezéséhez, kiépítéséhez, valamint kisebb költségek mellett nagyobb termelékenységet és biztonságot garantáló működtetéséhez.

A Dassault Syst?mes 11 iparág számos különféle méretű vállalatával dolgozik együtt. Célja, hogy segítségével a vállalatok megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyek együtt járnak napjaink ipari reneszánszával. A 3DEXPERIENCE platform azokat a technológiákat és képességeket integrálja, amelyek segítik, hogy a tudás és a know-how felhasználásával olyan összekapcsolódó, digitális innovációs környezet hozzanak létre, amely digitális folytonosságot biztosít a koncepció fázisától a gyártásig és a tulajdonlásig, és vice versa. A platform 3D alkalmazásit integráló ipari vállalatok olyan digitális ikreket hozhatnak létre, amelyek átfogják a vállalat teljes ökoszisztémájára vonatkozó, elemzett adatokat és szakismertet, és képesek mérni, értékelni és megjósolni az ipari eszköz/létesítmény teljesítményét, továbbá intelligensen segítenek optimalizálni annak működését.

Az ABB és a Dassault Syst?mes partneri együttműködése kezdetben az alábbi területekre fókuszál majd:

Gyárautomatizálás és robotika

A folyamatok és rendszerek teljes körű optimalizálását szolgáló digitális ikrek kombinálva a robotikára alapozott automatizálás rugalmasságával a gyárak számára biztosítják azt a gyorsaságot, amelynek köszönhetően képesek lesznek alkalmazkodni az egyre dinamikusabb piacok elvárásaihoz. Ezek körébe tartoznak majd az „üzemkész” („ready-to-operate”) gyártási megoldások és szolgáltatások, valamint az ipari vállat átalakítását segítő szaktanácsadás, amelyekkel optimalizálható és felgyorsítható az új termékek piacra dobása. Az elektronikai termékek gyártói gyorsan növelhetik majd az új, de rövid élettartamú termék gyártását, míg az élelmiszer-feldolgozók, a termelési sebesség fenntartása mellet, gyorsan átállhatnak a helyi szezonális termékekre. Az erősen automatizált iparágakban, így például az autógyártásában, a gyárak digitális ikrei lehetővé teszik az integrált tervezési és gyártási környezet kialakítását, amely támogatja az új, rugalmas és átkonfigurálható cellákra alapozott összeszerelési folyamatok kiépítését. Segítésével lehetővé válik különböző rendszerek összekötése, például a logisztikai automatizálási rendszer összekapcsolható a gyártósorokon dolgozó robotokkal, így olyan gyártósori rendszer alakítható ki, amely pontos alkatrészszállítással szolgálja az optimális termelési teljesítményt.

Okosépületek

Az ABB és a Dassault Syst?mes digitális ikerrendszerekre fókuszáló digitális partnersége zökkenőmentes munkafolyamatot tesz lehetővé az épületek tervezése, technologizálása és üzemeltetése, valamint az összekapcsolt, fenntartható közlekedési megoldások terén. A rendelkezésre álló információk és a Dassault Syst?mes 3DEXPERIENCE® virtuális univerzuma együttesen lehetővé teszik majd, hogy az ügyfelet jobban bevonják a specifikációk tervezési fázisaiba és az üzemeltetésbe.

Feldolgozóipar: bányászati példa

A feldolgozó iparágakban, így például a bányászatban, a versenykényszer miatt a vállalatok folyamatosan olyan új módszerek után kutatnak, amelyekkel a telephelyek biztonságának, termelékenységének és energiahatékonyságnak növelésével párhuzamosan csökkenthető a mindennapi tevékenységek költsége és kockázta. A földalatti környezet modellje összekapcsolva a bányászati tervezéssel és a vezérlőrendszerekkel amellett, hogy lehetővé tenné az energiafogyasztás optimalizálását és a bánya automatizálását, biztosítaná, hogy a jövőbeni szcenáriók virtuális szimulálásával egyidejűleg a bányák üzemeltetői valós időben ellenőrizzék és optimalizálják a termelést.

A Dassault Syst?mes, a 3DEXPERICE platformot kifejlesztő vállalat, olyan virtuális világokat nyújt a vállalatok és az emberek számára, amelyek segítségével fenntartható innovációkat fejleszthetnek ki. A világ élvonalába tartozó megoldásai átalakítják a termékek tervezése, gyártása és támogatása terén alkalmazott módszereket. Dassault Syst?mes kollaboratív megoldásai támogatják a társadalmi innovációt, bővítik azon lehetőségek tárházát, amelyekkel a virtuális világ jobbá teheti valós világunkat. A cégcsoport a világ több mint 140 országában, 250 000 ügyfél számára biztosít hozzáadott értéket a megoldásaival. További információkért látogasson el a cég honlapjára: www.3ds.com.

Related Topics:2019 ABB dassault globális partnerség systémes

Up Next

A Huawei beperelte az Amerikai Egyesült Államok kormányát

Don't Miss

Négy nap múlva kiderül, hogy kik pályáznak idén a legjobb energetikai startup címre

Gazdaság

Már minden negyedik csomag külföldről érkezik

Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben.

A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió kezelt küldemény volt a tavalyi évben. Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39%-kal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden negyedik küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, mely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.

2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.

Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.

„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”

– hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.

2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.

A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.

A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.

„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”

„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben. A szolgáltatók egyre nagyobb mértékben építenek olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a működési kockázatokat és javítják a tervezhetőséget, különösen a csúcsidőszakokban. A fogyasztók elvárásai is változnak: a gyorsaság és megbízhatóság mellett egyre fontosabb a rugalmas átvételi mód és az átlátható kommunikáció. A piacterek erősödése miatt a logisztikai szereplők olyan stabil csomagáramlást kapnak, amely korábban csak saját, kiterjedt hálózati infrastruktúrával lett volna elérhető”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást

Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.

A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.

A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.

A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.

A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.

Csökkent a kampány népszerűsége

Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.

Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.

Így néztek ki az idei szerződések

A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.

Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.

A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.

Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.

A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.

A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.

Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején

A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.

Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.

A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.

A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.

Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.

A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.

Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.

A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!