Gazdaság

Az informatikai szakemberek több mint egyharmadát a diverzitás hiánya riasztja el a szakmától

A Kaspersky Lab egy friss kutatása a technológiai iparban megfigyelhető nemek közötti egyensúlytalanság okait és azok lehetséges – az ágazatban dolgozók szerint a későbbiekben változást hozó – megoldásait vizsgálta. A kutatás 5000 informatikai szakember bevonásával készült Európa-szerte.

A kutatás szerint a technológiai területen dolgozó nők 38 százalékát riasztja el a szervezetekben tapasztalható nemi megoszlás, míg a férfiak 29 százaléka nyilatkozott ugyanígy.

Az európai IT szakemberek közel fele (48%) számolt be arról, hogy olyan csapatban dolgozik, amelyben túlnyomó többségben vannak a férfi kollégák, vagyis hatszor többen, mint akik elmondásuk szerint nők által dominált közegben dolgoznak (7%).

Az európai női IT szakemberek több mint fele (53%) mondta azt, hogy kisebb valószínűséggel csatlakozna olyan szervezethez, ahol nemi egyensúlytalanságot tapasztal. A férfiaknál 38% nyilatkozott így.

A Kaspersky felmérése szerint továbbá:

Az IT területen dolgozó nők több mint egyharmada (37%) mondta azt, hogy a szakmában dolgozó nők elenyésző száma miatt tartott a tech karriertől.
Az IT-ban dolgozó női döntéshozók csaknem egyharmada (30%) tapasztalta már napi munkája során, hogy férfiak akarják kioktatni őket a munkájukról.
10-ből több mint 4 megkérdezett nő (43%) gondolta úgy, hogy jobban fejlődne egy olyan környezetben, ahol egyenlő a férfiak és a nők aránya, vagy ahol a nőnemű kollégák vannak többségben.
Az IT szektor női döntéshozóinak 40%-a véli úgy, hogy a kormányoknak és az egyetemeknek ösztönzőket kéne alkalmaznia, hogy több lány és nő képzelje el karrierjét a tech ágazatban.
Mindemellett a megkérdezett nők és a férfiak pozitívan nyilatkoztak az IT szektorról, amely elmondásuk szerint ösztönző (59 és 57%) és együttműködő (49 és 51%). A kutatásban résztvevők kevesebb mint egyharmada gondolta úgy, hogy ez egy stresszes (24 és 22%) foglalkozás.
A IT szakma legvonzóbb eleme pedig mindkét nem számára (a nők 46%-a, a férfiak 49%-a szerint) a versenyképes fizetés volt.

A kutatást a Kaspersky Lab londoni irodájában rendezett kerekasztal-beszélgetésen mutatták be először. A BBC Click műsorvezetője, Kate Russell moderálása mellett az iparági szakemberek együttesen vitatták meg, hogy milyen intézkedéseket hozhat a munkaerő diverzifikálása érdekében a szakma.

“Európában még mindig alulreprezentáltak a nők az informatikai szektorban. És bár nincs olyan megoldás, ami egyik napról a másikra kiegyenlítené a nemek arányát az iparban, a kutatásunk és a nyilvános vita segít abban, hogy felismerjük, hogyan lehetne az informatika és a kiberbiztonság területét vonzóbbá és elérhetőbbé tenni a nők számára. Ez többről szól, mint egyedi karrierek: a kiberbiztonsági szakma nagyban profitálna a nők számának növekedéséből, hiszen új nézőpont hoznának be a kiberbiztonsági fenyegetések nyomon követésébe, elemzésébe és az ellenük való védekezésbe.”

– mondta a Kaspersky Lab képviseletében Ilijana Vavan, a cég európai ügyvezető igazgatója.

A kerekasztalon résztvevők megvitatták azokat lehetőségeket, amelyek hozzá tudnának járulni a szektoron belüli diverzitás növeléséhez és kezelni tudnák a nők által tapasztalt “egyensúlytalansági paradoxont”. Szó esett a tehetségek megtartásának lehetséges módjairól is.

India Lucas, a techUK szakértelemért, tehetségért és sokszínűségért felelős szakpolitikai vezetője szerint elengedhetetlen meghatározni, hogy mit értünk tech alatt:

“Meg kell változtatni a tech karrierről kialakult percepciót. Nem egyetlen területről beszélünk. A szervezeteknek törekedniük kell rá, hogy női jelentkezőket találjanak, és szükség van az oktatásra, hogy kiküszöböljük a tudatalatti előítéletességet.”

– tette hozzá.

Wincie Wong, az RBS digitális javaslatokért felelős vezetője és a PwC Tech She Can nevű chartájának alapító tagja hozzátette:

“Ki kell emelnünk, hogy mit nyújthat az informatikai karrier a nők számára, kevésbé a kódolásra, hanem inkább arra fókuszálva, hogy milyen hatást válthat ki az ember ezekben a munkakörökben. Továbbá meg kell változtatni az informatikához kapcsolódó nyelvezetet, hogy az gender-semlegesebbé váljon és ne riassza el a nőket a szakmától.”

Ewa Magiera, a Code First Girls közösségi vezetője, amely egy olyan nonprofit szervezet, aminek célja a diverzitás növelése az informatikában.

“A hangsúly a technológia matematikai elemén van, ami elrettentő lehet, pedig az informatika sokkal több a kódolásnál. Más képességek is fontosak a tech területén, például a kreativitás és az empátia.”

A kutatás és a kerekasztal-vita is hozzá fog járulni a Kaspersky Lab kötelezettség-vállalásaihoz, amelyek az iparon belüli változás elindítását célozzák és amelyeket az idei év folyamán hoznak nyilvánosságra a CyberStarts kezdeményezés részeként.

A felmérésről

A Kaspersky lab az Arlington Research-öt kérte fel egy olyan felmérés lebonyolítására, amely az IT vagy tech szektorban dolgozó nőket és férfiakat kérdezte, hogy feltárja az iparágon belüli nemi különbségeket, a véletlenszerű szexizmust, az informatikai / tech karrier mindkét nem elé támasztott akadályait, valamint, hogy mi motiválja a nőket és férfiakat arra, hogy a szakmában indítsanak karriert.

Az Arlington Research 5 országban végzett online felmérést: az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban.

Európa-szerte 5000 interjút készített a cég (országonként 1000), egyenlő arányban kérdezve férfiakat és nőket (500 nő és 500 férfi vett részt az interjúban országonként). A megkérdezettek minden országban 18 év feletti felnőttek voltak, akik IT, vagy tech területen dolgoznak, különböző méretű vállalatoknál.

A résztvevőknek szükségük volt internet hozzáféréshez a kérdőív kitöltéséhez. A kutatás adatfelvétele 2018. december 2. és 16. között zajlott.

Related Topics:2019 átalakulás helyzet kaspersky lab nők

Up Next

Meg kell erősíteni a hölgyek szerepét az ICT szektorban

Don't Miss

Az autonóm mobil robotok biztonságossá teszik a belső logisztikát

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!