Gazdaság

Perem, ahol a babér terem, avagy edge computing költséghatékonyan

A mikroadatközpontok 42 százalékkal olcsóbbak, mint a hagyományos adatközponti megoldások

Manapság szinte minden vállat, illetve létesítmény optimális működéséhez szükség van azonnal elérhető adatokra, amelyekre támaszkodva a szervezetek rugalmassá tudják tenni munkafolyamataikat.

Az intelligens, internetre csatlakoztatott eszközök rengeteg különféle adatot gyűjtenek és bocsátanak rendelkezésre, ezek a digitális eszközök viszont csak akkor jelentenek versenyelőnyt, ha a cégek gyorsan és költséghatékonyan képesek értelmezni és hasznosítani a belőlük származó információkat. Ez azonban nem valósítható meg, ha a helyszínen keletkezett információkat keresztül kell küldeni a hálózaton és csak egy távol lévő, centralizált adatközpontban tudják elemezni azokat. A Schneider Electric szakértői szerint a helyben telepített mikroadatközpontok kínálják a kézenfekvő és költséghatékony megoldást a peremhálózati adatfeldolgozására, amelyek a hagyományos adatközpontokhoz képest körülbelül 42 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel építhetők ki.

IoT, ott, mindenütt

Az élet számos területén használunk különféle okos, internetkapcsolattal rendelkező készülékeket, amelyek megkönnyítik életünket. A Juniper Research becslései szerint 2018-ban már 21 milliárd IoT-készülék működött világszerte, és ezek száma 2022-re meghaladja az 50 milliárdot. Ez négy év alatt 140 százalékos növekedést jelent, ami nagyban köszönhető az edge computing technológiának, amely lehetővé teszi, hogy az adatokat a felhőtől távol, az információk forrásának közelében dolgozzák fel. Az IoT-eszközök használata ezért ipari és vállalati környezetekben is jelentős ütemben terjed: a kutatócég előrejelzése alapján 2023-ra 46 milliárdra emelkedik a vállalatok által csatlakoztatott berendezések száma.

Jelenleg még számos helyen egyáltalán nem rögzítik az ipari berendezések adatait, vagy ha össze is gyűjtik azokat, nem elemzik külön. Pedig ezek az információk rálátást biztosítanak az üzemben zajló folyamatokra, így nagy mértékben segíthetik a hatékonyság növelését. Az azonban jelentősebb költségekkel jár és hosszabb átfutást igényel, ha az adatokat a hálózaton keresztül továbbítva egy távoli központban dolgozzák fel. A hálózat peremére telepített eszközök ezzel szemben gyors és olcsó megoldást kínálnak az információk helyi elemzésére és hasznosítására. Ennek köszönhetően az edge computing egyre nagyobb teret nyer: egy friss felmérés szerint a szervezetek 43 százaléka alkalmaz ilyen technológiákat, legnagyobb részben a gyártáshoz és a termeléshez kapcsolódó adatok elemzésére.

Ezek a megoldások különösen olyan üzemekben hasznosak, ahol például veszélyes kémiai anyagokat vegyítenek, és folyamatosan mérni kell az összetevők hőmérsékletét, amely rögtön jelzi, ha azonnali beavatkozást igénylő rendellenesség mutatkozik. Hasonlóan szükség lehet a páratartalom vagy a nyomás ellenőrzésére az automatizált folyamatvezérléshez. Az egymással és a központi vezérlővel kommunikáló eszközökből származó információk továbbá támpontot nyújtanak a helyszínen dolgozóknak a gyors és felelős döntéshozatalhoz. Az intelligens berendezések szintén praktikusak az olyan, jellemzően olaj- és gázipari létesítményekben, amelyek tipikusan szétszórva, egymástól távol és nehezen megközelíthető helyeken találhatók. Az IoT-eszközök és a hozzájuk kapcsolódó edge megoldások ilyen körülmények között is lehetővé teszik a távoli felügyeletet, és azonnal jelzik az esetleges vészhelyzeteket, ezáltal pedig gyorsabban orvosolhatók a problémák és csökkenthetők a kockázatok. Az edge computing így a működés optimalizálásához és a hatékonyság növeléséhez is hozzájárul.

Helyi érték

Számos esetben jelent tehát komoly előnyt, ha az adatokat a keletkezés helyén, gyorsan elemezhetik. Ez azonban nem valósítható meg, ha a számítási és analitikai kapacitás csak egy távoli, centralizált adatközpontban érhető el, ráadásul az adatok továbbítása nagyobb sávszélességet és költségeket igényel. Helyben telepített mikroadatközpontokkal viszont a szervezetek egyszerűen gondoskodhatnak a szükséges feladatokról.

Ezek a rendszerek egyetlen biztonságos, kompakt szekrényben tartalmazzák a fizikai infrastruktúrát, beleértve az áramelosztást, a szünetmentes áramforrást és a környezetfelügyeletet. Ennek köszönhetően rendkívül egyszerűen és gyorsan telepíthetők bármilyen környezetben. A mikroadatközpontok rendszerint az általános igényekhez összeállított, szabványos elemekből állnak, de könnyen bővíthetők és testre szabhatók az egyedi elvárások teljesítéséhez is.

Mikro a bors, de erős!

A vállalatok jelentős összegeket megtakaríthatnak mikroadatközpontok használatával. A Schneider Electric számításai szerint általánosságban véve egy ilyen megoldás beruházási költsége 42 százalékkal alacsonyabb a hagyományos adatközpontokéhoz képest, figyelembe véve az anyagköltséget, a tervezést és a bevezetésre fordított munka mennyiségét.

A mikroadatközpontok ugyanis teljes számítástechnikai környezetként megvásárolhatók, ezért az IT-szakembereknek nem kell arra külön időt és energiát fordítaniuk, hogy megtervezzék a rendszert, specifikációt készítsenek hozzá, illetve egyesével beszerezzék és integrálják az elemeket. A bevezetési folyamat egyszerűsége természetesen attól is függ, hogy a szervezet milyen mértékben kíván a szabványos változatra hagyatkozni. Ha egyedi konstrukcióra van szükség, az bizonyos tervezést igényel. Ehhez is elérhetők azonban különféle konfigurációs eszközök, amelyek segítségével a megrendelők saját szükségleteiknek megfelelően testre szabhatják az egyes szabványos megoldásokat, legyen szó az áramellátásról, a biztonságról, az IT-berendezésekről vagy a szekrény tulajdonságairól.

Ezek a helyi adatfeldolgozásra kialakított rendszerek ráadásul jóval könnyebben is skálázhatók, mint a hagyományos adatközpontok, hiszen az egyszerű bevezetésnek és a szabványos kivitelnek köszönhetően könnyen üzembe helyezhetők új példányok, ha nagyobb számítási kapacitásra lenne szükség.

A hagyományos adatközpontok megbízhatósága jelentős mértékben múlik azon, hogy mennyire egyedi a rendszer, hiszen minél több különböző, egyéni igényekre szabott megoldást alkalmaznak, annál nagyobb a hibák esélye. A szabványos mikroadatközpontok ezzel szemben megbízhatóbb működést garantálnak. Egymástól távol, földrajzilag elosztott rendszerekben elhelyezve pedig a redundancia is növelhető a segítségükkel, például a szolgáltatások automatikus tükrözésével. Így ha az egyik berendezésnél valamilyen hiba lépne fel, a másik automatikusan átveszi annak funkcióit.

Kompakt méretüknek köszönhetően a mikroadatközpontok bármilyen környezetben elhelyezhetők. Jól alkalmazhatók például olyan irodákban, amelyekből kolokációs helyszínekre helyezték át az IT-infrastruktúrát, vagy a felhőbe telepítették át az alkalmazásokat. Minimális informatikai felszerelésre ilyen telephelyeken is szükség van, de az ezekkel kapcsolatos feladatokat képes egyetlen mikroadatközpont ellátni, amely kényelmesen elhelyezhető bármelyik sarokban.

További információk: www.se.com/hu/

Related Topics:2019 adatközpont computing edge electric hatékony költség mikro schneider

Up Next

Idén sem marad el a Startup Safari

Don't Miss

A MiR200 robotok optimalizálják a Visteon logisztikáját

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!