Gazdaság
Perem, ahol a babér terem, avagy edge computing költséghatékonyan
A mikroadatközpontok 42 százalékkal olcsóbbak, mint a hagyományos adatközponti megoldások
Manapság szinte minden vállat, illetve létesítmény optimális működéséhez szükség van azonnal elérhető adatokra, amelyekre támaszkodva a szervezetek rugalmassá tudják tenni munkafolyamataikat.
Az intelligens, internetre csatlakoztatott eszközök rengeteg különféle adatot gyűjtenek és bocsátanak rendelkezésre, ezek a digitális eszközök viszont csak akkor jelentenek versenyelőnyt, ha a cégek gyorsan és költséghatékonyan képesek értelmezni és hasznosítani a belőlük származó információkat. Ez azonban nem valósítható meg, ha a helyszínen keletkezett információkat keresztül kell küldeni a hálózaton és csak egy távol lévő, centralizált adatközpontban tudják elemezni azokat. A Schneider Electric szakértői szerint a helyben telepített mikroadatközpontok kínálják a kézenfekvő és költséghatékony megoldást a peremhálózati adatfeldolgozására, amelyek a hagyományos adatközpontokhoz képest körülbelül 42 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel építhetők ki.
IoT, ott, mindenütt
Az élet számos területén használunk különféle okos, internetkapcsolattal rendelkező készülékeket, amelyek megkönnyítik életünket. A Juniper Research becslései szerint 2018-ban már 21 milliárd IoT-készülék működött világszerte, és ezek száma 2022-re meghaladja az 50 milliárdot. Ez négy év alatt 140 százalékos növekedést jelent, ami nagyban köszönhető az edge computing technológiának, amely lehetővé teszi, hogy az adatokat a felhőtől távol, az információk forrásának közelében dolgozzák fel. Az IoT-eszközök használata ezért ipari és vállalati környezetekben is jelentős ütemben terjed: a kutatócég előrejelzése alapján 2023-ra 46 milliárdra emelkedik a vállalatok által csatlakoztatott berendezések száma.
Jelenleg még számos helyen egyáltalán nem rögzítik az ipari berendezések adatait, vagy ha össze is gyűjtik azokat, nem elemzik külön. Pedig ezek az információk rálátást biztosítanak az üzemben zajló folyamatokra, így nagy mértékben segíthetik a hatékonyság növelését. Az azonban jelentősebb költségekkel jár és hosszabb átfutást igényel, ha az adatokat a hálózaton keresztül továbbítva egy távoli központban dolgozzák fel. A hálózat peremére telepített eszközök ezzel szemben gyors és olcsó megoldást kínálnak az információk helyi elemzésére és hasznosítására. Ennek köszönhetően az edge computing egyre nagyobb teret nyer: egy friss felmérés szerint a szervezetek 43 százaléka alkalmaz ilyen technológiákat, legnagyobb részben a gyártáshoz és a termeléshez kapcsolódó adatok elemzésére.
Ezek a megoldások különösen olyan üzemekben hasznosak, ahol például veszélyes kémiai anyagokat vegyítenek, és folyamatosan mérni kell az összetevők hőmérsékletét, amely rögtön jelzi, ha azonnali beavatkozást igénylő rendellenesség mutatkozik. Hasonlóan szükség lehet a páratartalom vagy a nyomás ellenőrzésére az automatizált folyamatvezérléshez. Az egymással és a központi vezérlővel kommunikáló eszközökből származó információk továbbá támpontot nyújtanak a helyszínen dolgozóknak a gyors és felelős döntéshozatalhoz. Az intelligens berendezések szintén praktikusak az olyan, jellemzően olaj- és gázipari létesítményekben, amelyek tipikusan szétszórva, egymástól távol és nehezen megközelíthető helyeken találhatók. Az IoT-eszközök és a hozzájuk kapcsolódó edge megoldások ilyen körülmények között is lehetővé teszik a távoli felügyeletet, és azonnal jelzik az esetleges vészhelyzeteket, ezáltal pedig gyorsabban orvosolhatók a problémák és csökkenthetők a kockázatok. Az edge computing így a működés optimalizálásához és a hatékonyság növeléséhez is hozzájárul.
Helyi érték
Számos esetben jelent tehát komoly előnyt, ha az adatokat a keletkezés helyén, gyorsan elemezhetik. Ez azonban nem valósítható meg, ha a számítási és analitikai kapacitás csak egy távoli, centralizált adatközpontban érhető el, ráadásul az adatok továbbítása nagyobb sávszélességet és költségeket igényel. Helyben telepített mikroadatközpontokkal viszont a szervezetek egyszerűen gondoskodhatnak a szükséges feladatokról.
Ezek a rendszerek egyetlen biztonságos, kompakt szekrényben tartalmazzák a fizikai infrastruktúrát, beleértve az áramelosztást, a szünetmentes áramforrást és a környezetfelügyeletet. Ennek köszönhetően rendkívül egyszerűen és gyorsan telepíthetők bármilyen környezetben. A mikroadatközpontok rendszerint az általános igényekhez összeállított, szabványos elemekből állnak, de könnyen bővíthetők és testre szabhatók az egyedi elvárások teljesítéséhez is.
Mikro a bors, de erős!
A vállalatok jelentős összegeket megtakaríthatnak mikroadatközpontok használatával. A Schneider Electric számításai szerint általánosságban véve egy ilyen megoldás beruházási költsége 42 százalékkal alacsonyabb a hagyományos adatközpontokéhoz képest, figyelembe véve az anyagköltséget, a tervezést és a bevezetésre fordított munka mennyiségét.
A mikroadatközpontok ugyanis teljes számítástechnikai környezetként megvásárolhatók, ezért az IT-szakembereknek nem kell arra külön időt és energiát fordítaniuk, hogy megtervezzék a rendszert, specifikációt készítsenek hozzá, illetve egyesével beszerezzék és integrálják az elemeket. A bevezetési folyamat egyszerűsége természetesen attól is függ, hogy a szervezet milyen mértékben kíván a szabványos változatra hagyatkozni. Ha egyedi konstrukcióra van szükség, az bizonyos tervezést igényel. Ehhez is elérhetők azonban különféle konfigurációs eszközök, amelyek segítségével a megrendelők saját szükségleteiknek megfelelően testre szabhatják az egyes szabványos megoldásokat, legyen szó az áramellátásról, a biztonságról, az IT-berendezésekről vagy a szekrény tulajdonságairól.
Ezek a helyi adatfeldolgozásra kialakított rendszerek ráadásul jóval könnyebben is skálázhatók, mint a hagyományos adatközpontok, hiszen az egyszerű bevezetésnek és a szabványos kivitelnek köszönhetően könnyen üzembe helyezhetők új példányok, ha nagyobb számítási kapacitásra lenne szükség.
A hagyományos adatközpontok megbízhatósága jelentős mértékben múlik azon, hogy mennyire egyedi a rendszer, hiszen minél több különböző, egyéni igényekre szabott megoldást alkalmaznak, annál nagyobb a hibák esélye. A szabványos mikroadatközpontok ezzel szemben megbízhatóbb működést garantálnak. Egymástól távol, földrajzilag elosztott rendszerekben elhelyezve pedig a redundancia is növelhető a segítségükkel, például a szolgáltatások automatikus tükrözésével. Így ha az egyik berendezésnél valamilyen hiba lépne fel, a másik automatikusan átveszi annak funkcióit.
Kompakt méretüknek köszönhetően a mikroadatközpontok bármilyen környezetben elhelyezhetők. Jól alkalmazhatók például olyan irodákban, amelyekből kolokációs helyszínekre helyezték át az IT-infrastruktúrát, vagy a felhőbe telepítették át az alkalmazásokat. Minimális informatikai felszerelésre ilyen telephelyeken is szükség van, de az ezekkel kapcsolatos feladatokat képes egyetlen mikroadatközpont ellátni, amely kényelmesen elhelyezhető bármelyik sarokban.
További információk: www.se.com/hu/
Gazdaság
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.
Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.
A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.
A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.
A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.
,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”
– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
A mesterséges intelligencia és az adattudomány már nem a jövő – hanem a pénzügyi szektor jelenét formáló erő. A K&H STEM pályázat éppen azokat az egyetemistákat emeli reflektorfénybe, akik komplex rendszermodellezéssel és innovatív technológiai megoldásokkal keresnek választ valós gazdasági kihívásokra.
Az egyik dobogós kutatás pedig túlmutat a szakmán: a tőzsdei folyamatok megértése mindannyiunk életét érinti – legyen szó megtakarításokról, nyugdíjalapokról vagy a gazdasági stabilitásról.
A pénzügyi piacok mögött nem csupán számok állnak, hanem emberek: döntések, várakozások és egymásra adott reakciók hálózata alakítja az irányokat. A kutatás éppen ezt a láthatatlan dinamikát teszi érthetővé: hogyan formálódik a befektetői hangulat, és miért mozdul sok szereplő egyszerre ugyanabba az irányba egy-egy kritikus pillanatban. Ez a megközelítés közelebb visz ahhoz, hogy a gazdasági folyamatokat ne csak adatokként, hanem emberi működésként is értelmezzük.
A felismerések ráadásul nem maradnak az elmélet szintjén. A hétköznapi befektetők számára is kapaszkodót adnak: segítenek megérteni a hirtelen árfolyam-ingadozások mögötti okokat, és azt, miért válhatnak tömegessé bizonyos döntések. Ez a tudás hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását, és hosszabb távon stabilabb, átgondoltabb pénzügyi stratégiát építsenek.
Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.
Az idei pályázat világosan megmutatta, merre tart a jövő: egyre több kutatás épít a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok találkozására. Ezek a projektek nem elméleti kísérletek, hanem élő példái annak, hogyan kapcsolódik össze az egyetemi tudás a piac valós működésével.
Jól látszik az is, hogy a hallgatók már azokon a kulcsterületeken dolgoznak – mint az adattudomány, a mesterséges intelligencia vagy a komplex rendszerek modellezése –, amelyek ma a pénzügyi szektor digitális átalakulásának motorjai.
„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”
– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége
A Konecta, az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások globális piacvezetője bejelentette stratégiai szövetségét a technológiai szektor meghatározó szereplőjével, a Lenovóval. Az együttműködés a kategóriaelső technológiai megoldásokat ötvözi a fejlett ügyfélkezelési szakértelemmel, hogy alapjaiban formálja át a digitális munkahelyi megoldásokhoz és a munkavállalói élményhez fűződő piaci megközelítést.
A partnerség alapgondolata egy égető piaci kérdésre ad választ: miért épülne a digitális munkahely széttagolt IT-szerződésekre és egymástól független szolgáltatókra, ha működhetne egységes, mesterséges intelligencia által vezérelt élményplatformként is? A felek piacformáló szereplőként kívánják átírni az iparági játékszabályokat: közvetlen alternatívát kínálnak a merev, hagyományos IT-outsourcing modellekkel szemben, újradefiniálva a vállalati szolgáltatások beszerzését és üzemeltetését.
Beszállítói viszonyból stratégiai összefonódás
Ami kezdetben hagyományos partneri kapcsolatnak indult, az mára mély stratégiai együttműködéssé fejlődött. Miközben a Konecta globális programot indított saját munkahelyi infrastruktúrájának modernizálására, a Lenovo túllépett a technológiai beszállító szerepén: kulcsfontosságú partnerré vált egy olyan AI-alapú működési modell kidolgozásában, amely az automatizáció révén jelentősen csökkenti az emberi erőforrás-igényt. A Konecta globális hálózatában – amely több mint 100 000 munkavállalót érint – már megkezdődött a Lenovo szolgáltatásainak fokozatos bevezetése.
Ezzel párhuzamosan a Konecta vette át a Lenovo e-kereskedelmi tevékenységének támogatását, és a felek már tárgyalnak a CX-üzleti folyamatok kiszervezéséről (BPO), valamint az AI-támogatott szolgáltatási képességek kiterjesztéséről. A folyamatok 2025-ben, Egyiptomban sikeresen elindultak, tovább erősítve ezzel is a régió növekvő szerepét globális CX- és digitális központként.
Diszruptív modell a digitális munkahelyekért
A Konecta és a Lenovo egy közös, teljes körű digitális munkahelyi ajánlatot fejlesztett ki, amely közvetlenül versenybe száll a piacon már elterjedt, bevett rendszerekkel.
Míg korábban a vállalatok bonyolult és széttagolt ökoszisztémákra – külön eszközgyártókra, infrastruktúra-szolgáltatókra és IT-támogatókra – támaszkodtak, az új modell az egységre törekszik.
Az ajánlat a Konecta AI-vezérelt szolgáltatásmenedzsmentjére és CX-szakértelmére épít, amelyet a Lenovo a digitális munkahelyek integrátoraként emel a következő technológiai szintre. A cél a teljes technológiai ökoszisztéma egyesítése, ahol az AI-képes eszközök és a vállalati platformok közvetlenül az üzleti célokat szolgálják.
Fogyasztói szintű élmény bevezetése a szervezeti működésbe
Míg az ügyfélélmény az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, a belső munkavállalói folyamatok gyakran továbbra is reaktívak, folyamatvezéreltek és hibajegy-alapúak maradtak. A partnerség egyik központi célja, hogy a fogyasztói CX-szabványokat a belső munkavállalói élményre is alkalmazza.
Az új modellben a munkavállalókra kiemelt ügyfélként tekintenek: az AI-alapú chat- és önkiszolgáló funkciók villámgyors ügyintézést tesznek lehetővé, míg a többcsatornás (omnichannel) elérés a kommunikáció zökkenőmentességét garantálja. Az adatközpontú személyre szabás révén a rendszer érezhetően hatékonyabbá teszi a mindennapi munkát, így az IT-támogatás egy reaktív folyamatból valódi prémium digitális szolgáltatássá lényegül át.
Jövőbe mutató alternatíva
Ahogy a vállalatok modernizálják technológiai környezetüket és a munkavállalói élményt (EX) is fejlesztik, a Konecta–Lenovo stratégiai szövetség a hagyományos IT-szolgáltatási modellekkel szemben egy jövőbe mutató alternatívát kínál.
A Konecta-Lenovo partnerség az egyszerűsítést választotta a komplexitás helyett. Az eszközpark, a háttérinfrastruktúra és a terméktámogatás egységesítésével egy olyan rugalmas szemléletmódot alakítottak ki, amely képes a digitálisan fejlett munkaerő legmagasabb igényeit is kiszolgálni.
„Ez a szövetség tükrözi azt az ambíciónkat, hogy újragondoljuk a technológia és a szolgáltatás találkozását. A Lenovo technológiai fölényének és a Konecta CX-szakértelmének ötvözésével egy olyan modellt alkottunk, amely az intelligenciára és a felhasználói elégedettségre épül”
– hangsúlyozta Julien Vidal, a Konecta csoport növekedési igazgatója (CGO).
„A Digital Workplace kezdeményezések középpontjában az áll, hogy javítsuk a munkavállalói élményt, ezáltal felszínre hozzuk a produktivitást, az innovációt, sőt még a kreativitást is”
-tette hozzá Rakshit Ghura, a Lenovo Digital Workplace Solutions alelnöke és általános igazgatója.
„A Konectával közösen segítünk a szervezeteknek abban, hogy hatékonyabb és eredményközpontúbb munkakörnyezetet teremtsenek.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát
-
Gazdaság2 hét ago
Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait
-
Tippek2 hét ago
28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát
-
Egészség2 hét ago
Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai
-
Szórakozás2 hét ago
Ingyenes VW kiállítás az Allee-ban
-
Egészség2 hét ago
A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?
-
Ipar2 hét ago
Additív gyártás 2026: ipari fordulópont
-
Ipar2 hét ago
Az ipari intelligencia alkalmazása




