Gazdaság

Már a 400. junior fejlesztőt bocsátotta a magyar munkaerőpiacra a Codecool Programozóiskola

A Codecool programozóiskola idén nyáron újabb mérföldkőhöz érkezett: a Magyarországon képzett és állásba elhelyezett programozóik száma elérte a 400-at, miközben a sikerességi ráta továbbra is 95 százalékot meghaladó.

A hagyományos bootcampeknél jóval hosszabb, 12 elméleti és 6 gyakorlati hónapot magába foglaló kurzusaival 2014-ben debütáló programozóiskola első diákjai időközben már érett fejlesztők lettek. Az ezres nagyságrend teljesítését 2021 nyarára várják a suli alapítói.

A 2014 óta működő Codecool állásgaranciával kínált kurzusai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a képzési piacon. Az első 100 elhelyezett programozó eléréséhez nagyjából két évet kellett várni, utána már rövidebb intervallumokkal történt meg a 200. és 300. tanuló állásba helyezése. A 300. és a mostani 400. diák megünneplése között pedig nem telt el fél év sem. Fontos hozzátenni, hogy a külföldön képzett diákok ebbe nem is számítanak bele, a két lengyel és a közelmúltban nyílt román oktatóközpont kibocsátása nem játszik szerepet a magyar eredményekben. A Codecool vezetői optimisták, továbbra is erős keresletet látnak a munkaerőpiacon a jól képzett informatikusok iránt, így itthon 2021 nyarára már az ezredik végzősükkel kalkulálnak.

A kedvező piaci környezet mellett a valódi állásgarancia is hozzájárult az évek során a bizalom kialakulásához.

“Az első években az ötven fő körüli osztályokból 1-1 diák volt csak, akit nem tudtunk elhelyezni, nekik természetesen nem kellett megkezdeniük a tandíj utólagos fizetését. Mindenki más vagy a gyakornoki idején őt foglalkoztató cégnél, vagy más partnercégünknél kapott megfelelő állást, és a fizetésből tudta törleszteni a tandíjat. Megközelítőleg ugyanezt az ütemet tudtuk tartani a miskolci oktatóközpontnál is”

– mondta Boda József, a Codecool társalapító ügyvezetője.

“Természetesen menetközbeni lemorzsolódás nálunk is van, mint általában minden oktatási struktúrában, de az, aki elvégzi az iskolát, az számíthat ránk. Jelenleg 16 főnek van folyamatban a kihelyezése, mintegy 30 nyitott álláshelyre, így mindenkinek megfelelő állás van kilátásban az új karrier elkezdéséhez.”

Többször éri kritika az iparágat, hogy azok az adatok, amelyeket a cégek kommunikálnak a végzett diákjaik elhelyezkedéséről nem fedik a valóságot. A Codecool így szeptember 1-étől elsőként Magyarországon önként vállalja, hogy mutatóit egy független piaci szereplő rendszeresen auditálja.

“A programozóiskolákat nem a papír, hanem az a bizalom hitelesíti, hogy képzésünkkel valóban álláshoz juttatjuk a diákjainkat. Bízunk benne, hogy a Codecool által kezdeményezett független auditálás segít tisztán látni az érdeklődőknek, melyik képzőintézményt érdemes választani”

– mondja Boda.

Azonban nem csak a kínált állásgarancia, és az utólagos fizetés lehetőségéért kedvelik a jelentkezők a Codecoolt, hanem a folyamatosan frissen tartott tanterv, valamint a foglalkoztatói igények és hallgatói visszajelzések nyomán fejlesztett képzési metodológia miatt is. Számos változás ment ugyanis végbe a kezdetek óta. Akkor még negyedévente indultak kurzusok. Ma már kéthetente becsatlakozhat egy új diák, és egyéni tanulási tempója szerint léphet előre hamarabb vagy később, aszerint, hogy elsajátította-e az egyes állomásokon elvárt tudást. Ráadásul 2019 szeptemberétől lehetőség nyílik csak hétvégén elvégezni a 12 havi elméleti képzés három szakaszát. Amennyiben a programozói nyelvekre szánt harmadik szakaszt már a hagyományos hétközbeni nappali időbeosztásban választja a tanuló, akkor megnyílik előtte a lehetőség, hogy utólagosan fizesse a tandíjat, és garantáltan állás is kapjon.

“Nagy a kihívás, akár már kísértésnek is mondhatnám, hogy gyorsítsunk a képzés ütemén, és jelentősen rövidítsünk a 12+6 hónapos képzési időn. Azonban azt valljuk, hogy valódi elméleti tudás átadásához szükség van erre az időtartamra, a féléves gyakorlati időszak pedig a tanultak készség szinten való elsajátításához, a munkahelyi környezetben való begyakorlásához szükséges. A képzési rendszerünk viszont biztosítja azt a rugalmasságot, hogy aki gyorsabban tanul, az hamarabb jusson tovább az egyes modulokon”

– meséli Boda József.

A Codecool mindkét oktatóközpontjában jelentős időt fordít a soft skillek elsajátítására is, hiszik, hogy az időmenedzsment vagy a problémamegoldó-képesség mind olyan készségek, amik jelentős előnyhöz tudják juttatni a pályakezdőket.

Rév Kálmán a Codecool első tanulói közé tartozott. A kurzus elvégzése óta, azaz már két éve dolgozik a Generali Biztosító Zrt-nél szoftverfejlesztőként. Kálmán korábban nem gondolta volna, hogy programozóként fog elhelyezkedni: villamosmérnöknek kezdett tanulni, de mikor rájött, hogy nem feltétlenül neki való a szakma, egy ideig játékmesterként dolgozott egy szabadulószobában.

„Sok olyan barátom volt, akik programozóként dolgoztak és idegesített, hogy nem értem miről beszélnek. Mindig érdeklődtem az informatika iránt, napi szinten játszottam számítógépen, de minimális volt a tudásom, mikor a Codecoolba jelentkeztem.”

– meséli Kálmán.

„Szakmailag és emberileg is rengeteget adott a Codecool. Nem ismerek más helyet, ahol ekkora hangsúlyt fektetnének a soft skillekre is a szakmai fejlődés mellett és ez az álláskeresésnél is jókora előny volt. Egy munkahelyen hiába tehetséges valaki abban, amit csinál, ha nincs például jó kommunikációs készsége.”

Eleinte bonyolult szakmának képzelte a programozást, de hamar belátta, hogy az iskolában mindent megtanulhat, ha szorgalommal áll hozzá. Az önfejlesztés igénye is megmarad a Codecoolnál végzettekben, Kálmán esetében a Generali a folyamatos fejlődés mellé versenyképes fizetést is biztosít.

A Salary Guide 2019-es adatai szerint bruttó 400 és 600 ezer forint közé esik egy junior fejlesztő fizetése. A Codecool saját adatainak ismeretében elmondható, hogy az ebben a képzési struktúrában képzettek ugyanolyan anyagi megbecsülésnek örvendenek, mint az egyetemi keretek közül kikerülő programozók.

Related Topics:code Codecool cool fejlesztő junior oktatás programozás siker

Up Next

A világ legerősebb AI processzorát mutatta be a Huawei

Don't Miss

A Samsung Galaxy Note10 sorozat előrendelési eladásai rekordot döntöttek Magyarországon

Gazdaság

Egy feltört Google- vagy Meta-fiók ma akár csődbe is vihet egy céget

Egyetlen Google- vagy Meta-hirdetési fiók feltörése néhány óra alatt több százezer, sőt akár több millió forintos kárt okozhat egy vállalkozásnak – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség friss szakmai elemzéséből. Egy kisebb cég számára egy ilyen incidens likviditási válságot vagy akár csődhelyzetet is előidézhet, de a tapasztalatok szerint nagyvállalati környezetben sem tekinthető „elfogadható veszteségnek” egy ilyen támadás következménye.

A kiberbűnözés 2024-ben 41,9 milliárd forint kárt okozott Magyarországon. Ebben a feltört hirdetési és marketing fiókok veszteségei is megjelennek, mutat rá a Mastercard: A kiberbűnözés kora 2025 című riportja. Egy havi több százezer vagy milliós hirdetési költéssel dolgozó KKV számára már egy rövid ideig tartó fiók feltörés is likviditási válságot okozhat.

Ma a Google- és Meta-fiókok tehát messze túlmutatnak a marketingosztály eszköztárán: ezekhez kapcsolódik a hirdetési költések jelentős része, az ügyfélszerzés, sok esetben a teljes online bevételtermelés. Amennyiben ezekhez illetéktelenek hozzáférnek, a támadók korlátlan költést indíthatnak, leállíthatják a kampányokat, vagy akár teljesen elveszítheti a cég a kontrollt a digitális jelenléte felett.

„A probléma súlyát sok vállalkozás csak akkor érti meg, amikor már megtörtént a baj. Egy hirdetési fiók kompromittálódása nem IT-incidens, hanem üzleti krízis”

– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab operatív vezetője.

Nem elméleti kockázat, valós tapasztalat

A JabJab közel 20 éve foglalkozik online marketinggel, ez idő alatt pedig számos olyan esettel találkozott, ahol adathalász támadások, rosszul kezelt hozzáférések vagy hiányos biztonsági beállítások vezettek súlyos anyagi veszteségekhez.

A soron következő AI traffic index kiadvány után a cég hamarosan közzéteszi részletes elemzését. Az új anyag nem elméleti veszélyeket sorol, hanem az elmúlt két évtized során azonosított leggyakoribb hibákat, kockázatokat és az ezekre adott, a gyakorlatban bevált válaszokat foglalja össze. Az elemzés mögött több száz munkaóra és valós ügyféloldali tapasztalat áll, KKV-któl egészen nagyvállalati környezetig.

„Sok esetben nem kifinomult hackertámadásról van szó, hanem emberi hibákról: túl sok admin jogosultság, közös e-mail fiókok, hiányzó kétfaktoros azonosítás. Ezek együtt olyan rést nyitnak, amit a támadók rutinszerűen kihasználnak”

– emeli ki Geiger Tamás.

A KKV-k a legveszélyeztetettebbek

Míg egy nagyvállalatnál egy több milliós veszteség akár „kezelhető probléma”, addig egy kisebb vállalkozásnál ugyanez a tétel könnyen végzetes lehet. A JabJab tapasztalatai szerint a KKV-k gyakran azért sérülékenyebbek, mert nincs dedikált IT- vagy biztonsági csapatuk, a marketingeszközök pedig sokszor felügyelet nélküli fiókokhoz kapcsolódnak. 100%-os védelem ugyan nem létezik, de a kockázat drasztikusan csökkenthető tudatos hozzáférés-kezeléssel, költési limitekkel, erős hitelesítéssel és világos vészhelyzeti protokollokkal.

A digitális biztonság alapja: ki, mihez és milyen mértékben fér hozzá

A vállalati digitális biztonság alapja nem technológiai trükkökben, hanem következetes hozzáférés-kezelésben és üzleti szemléletben rejlik. A leggyakoribb kockázatot a közös vagy felügyelet nélküli e-mail fiókok, a túl sok admin jogosultság, valamint a rendszertelen jogosultság-auditok jelentik.

„A legjobb megoldás a „legkisebb jogosultság elvének” alkalmazása. Ez annyit jelent, hogy minden munkatárs csak olyan szintű hozzáférést kapjon, amely a napi feladataihoz feltétlenül szükséges, a ritkán igényelt magasabb jogokat pedig csak ideiglenesen”

– javasolja a szakértő. Hozzáteszi: kritikus védelmi elem a kötelező, alkalmazásalapú kétfaktoros hitelesítés, illetve egyre inkább a jelszómentes Passkey vagy hardveres biztonsági kulcs használata.

Üzleti kockázatkezelési szempontból kiemelt ajánlás a dedikált bankkártyák és alszámlák alkalmazása a hirdetési költésekhez, amelyek egy esetleges feltörés során előre limitálják a pénzügyi veszteséget. Mindezt világos vészhelyzeti protokollnak, rendszeres belső edukációnak és – különösen KKV-k esetében – kiszervezett IT-biztonsági felügyeletnek kell kiegészítenie ahhoz, hogy egy esetleges hiba ne üzleti katasztrófává váljon. „Miközben egy feltört hirdetési fiók akár milliós kárt okoz, a legerősebb védelmi eszközök költsége néhány tízezer forint” – hangsúlyozza Geiger Tamás.

Felügyelet nélkül a Google-fiók üzleti aknamező

A Google Ads, Analytics és Tag Manager fiókok biztonsági és működési auditja nemcsak adatvédelmi, hanem közvetlen pénzügyi kérdés is. A tapasztalatok szerint sok vállalkozásnál a problémát nem a kampánystratégia, hanem a nem felügyelt Google-fiókok, a hibás jogosultsági szintek és a nem megfelelő számlázási hozzáférések okozzák.

„Gyakorlati megoldásként mi a Google Workspace vagy Google Cloud Identity használatát javasoljuk. Ezek lehetővé teszik a központi felügyeletet, a kötelező 2FA kikényszerítését és a hozzáférések azonnali visszavonását kilépéskor. A Google Ads fiókoknál különösen fontos a szerepkörök tudatos szétválasztása (kampánykezelés, felhasználókezelés, számlázás), valamint az, hogy csak előre meghatározott domainhez tartozó fiókok kaphassanak hozzáférést”

– mutat rá Geiger Tamás. Kiemeli: a PPC audit része továbbá a fizetési profilok elkülönített kezelése, a külső alkalmazások és eszközök rendszeres felülvizsgálata, illetve a Google Marketing Platform Home használata a nagyobb átláthatóság és rendszeres audit érdekében. Ezek együtt nemcsak a feltörések esélyét csökkentik drasztikusan, hanem a napi kampányműködés stabilitását és átláthatóságát is jelentősen javítják. De nem csak a hiányos biztonsági beállítások, hanem a rosszul üzemelő kampányok is napi szinten okozhatnak veszteséget.

Üzleti túlélési kérdés lett a digitális biztonság

Ma már nem az a kérdés, hogy egy cég fontos-e egy támadónak, hanem az, mennyire könnyű célpont. A digitális hirdetési fiókok biztonsága így nem technikai részlet, hanem üzleti túlélési kérdés, amelyet ugyanazzal a komolysággal kell kezelni, mint a pénzügyi vagy jogi kockázatokat. A JabJab célja az anyaggal nem a riogatás, hanem az, hogy felhívja a figyelmet: a megelőzés nagyságrendekkel olcsóbb és fájdalommentesebb, mint egy már bekövetkezett incidens kezelése. A nagyobb cégeknek tevékenységtől függően havonta, negyedévente, félévente érdemes teljes jogosultsági auditot végezni, és ez a KKV-knál is kiemelten fontos lenne minimum félévente.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

KAPTÁR: új digitális megoldás a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett Országos Kamarai Beszállítói Program tapasztalatai alapján új, országos fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú online platform indul KAPacitás megosztó adatTÁR, azaz KAPTÁR néven. Ennek célja, hogy segítse a vállalkozásokat az üzleti partnerek és szabad kapacitások gyors, célzott megtalálásában.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program idei az első három eseményen 30 nagyvállalat és 834 regisztrált beszállító vett részt, akik összesen 1416 célzott üzleti tárgyalást folytattak le. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014 óta nagy sikerrel szervezett beszállítói fóruma mintájára 2025-ben indított országos program óriási érdeklődést váltott ki a hazai kkv-k és a nagyvállalatok körében. A fórumok tapasztalatai alapján a vállalkozásoknak valódi, élő találkozókra és megbízható partnerkapcsolatokra van szükségük. A KAPTÁR nevű új, mesterséges intelligencia alapú online platform a sikeres fórum-sorozatot kiegészítse és egész évben elérhetővé teszi az üzleti kapcsolatok élénkítését. Az Országos Kamarai Beszállítói Program idén már ellátogatott Törökbálintra, Egerbe és Szegedre, május 6-án Veszprém, május 28-án Kaposvár, június 3-án Nyíregyháza, végül június 16-án Sárvár ad otthont a fórumnak.

A KAPTÁR platform a Kamara meglévő vállalkozói adatbázisára és céginformációira építve olyan modern partnerkereső rendszer, amely jelentősen megkönnyíti a vállalkozások közötti együttműködést. A rendszer mesterséges intelligenciával támogatja a cégprofilok gyors és pontos kitöltését, valamint automatikusan kommunikáló AI-chatbot segítségével intelligensen szűri az együttműködési hirdetéseket és partnerkereséseket.

A KAPTÁR célja, hogy mindenki megfelelő KapaciTÁRSra találjon. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara által fejlesztett platform 300–400 regionális cég adataival indult el. A jövőben a beszállítói fórum minden újabb állomásán kerülnek be az adott térség vállalkozásai az adatbázisba. A vállalkozások a regisztráció után ellenőrizhetik és aktualizálhatják cégadataikat, feltölthetik szabad kapacitásaikat, közzé tehetik partnerkeresési igényeiket, valamint láthatóvá válhatnak az országos kamarai hálózatban is. A rendszerben kizárólag kamarai munkatársak által jóváhagyott adatok jelennek meg, biztosítva ezzel az információk hitelességét és megbízhatóságát. A megoldással a hazai iparban lerövidülhetnek a beszállítói láncok.

A jelenlegi gazdasági környezetben számos kis- és középvállalkozás rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal, miközben a nagyvállalatok stabil, hazai beszállítók után kutatnak, a KAPTÁR megoldást nyújt a gazdaságban tapasztalható információs aszimmetria csökkentésére. A kaptar.mkik.hu címen elérhető AI-alapú rendszer proaktívabbá és hatékonyabbá teszi a partnerkeresést, hozzájárul a hazai ellátási láncok erősödéséhez, növelheti vállalkozások gazdasági turbulenciával szembeni ellenálló képességét. A beruházások a KAPTÁR segítségével a valódi igényekre fókuszálhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén

Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.

Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.

A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.

A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.

A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.

,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”

– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.

A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!