Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Ezen az öt területen tarol az open source

Sokan hallottunk már a nyílt forráskódú szoftverekről, de nem biztos, hogy az Androidon és a Linuxon kívül egyéb neveket is fel tudnánk sorolni.

Pedig ezek a megoldások általában nagyobb rugalmasságot és alacsonyabb költségeket kínálnak, mint zárt forráskódú alternatíváik, ezért érdemes őket közelebbről is megismerni.

A SUSE szakértői most bemutatnak öt olyan területet, ahol az open source minden kétséget kizáróan átvette a vezetést.

A nyílt forráskód elérte azt az érettségi szintet, ahol már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A legfrissebb kutatás szerint a vállalatok 82 százaléka sokkal pozitívabban áll a nyílt forráskódú szoftverekhez, mint öt évvel korábban, és már a felsővezetők is egyre gyakrabban részesítik előnyben ezeket a programokat a zártakkal szemben. Ennek köszönhetően az open source megoldások domináns szerepet játszanak számos olyan kulcsfontosságú fejlesztésben, amelyek jelentős mértékben átformálják világunkat.

Szuperszámítógépek és nagy teljesítményű számítástechnika

A szuperszámítógépek olyan rendszerek, amelyek tömeges mennyiségben oldanak meg bonyolult számítási feladatokat több ezer processzor teljesítményét egyesítve. Évtizedek óta használják őket különféle tudományos kutatásokhoz, kvantummechanikához, molekuláris modellezéshez és egyéb alkalmazásokhoz, a világegyetem titkainak megfejtésére törekedve. Ezekben a rendszerekben túlnyomó többségben Linuxot használnak. 2017 novembere óta pedig a top 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépen mind Linux fut.

A Linuxot ezzel egyidejűleg a vállalatoknál is egyre szélesebb körben alkalmazzák a nagy teljesítményű számítástechnikai projektekhez, amelyekkel számos, egyre nagyobb jelentőséggel bíró területet támogatnak. Ilyen például a Big Data, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az önvezető járművek, az okos városok, illetve az IoT-eszközök.

Adatbázisok

Az adatbázisok egyre fontosabb szerepet játszanak a szervezetek működésében. Ez annak köszönhető, hogy a fent említett, növekvő fontosságú technológiák gyors és hatékony adatfeldolgozási képességeket igényelnek. Ugyanakkor egyes felhasználási esetekben, például az IoT- és mobileszközök, illetve önvezető járművek esetében nagyobb mennyiségű, elosztott adatot kell kezelni, ezért különféle típusú adatbázisokra van szükség. Ezek között pedig egyre nagyobb arányban szerepelnek a népszerűségi lista élén az olyan nyílt forráskódú adatbázisok, mint a MySQL, a PostgreSQL, a SQLite, a MongoDB, a MariaDB és a Redis.

Web- és internetszerverek

A nyilvános internetszerverek nagy része Linux-alapokon fut, és a webszerverek 70 százalékán Unix jellegű rendszereket használnak, amelyek közül a Linuxé az oroszlánrész. Bár általánosságban kevés figyelmet szentelnek nekik, ezek a szerverek biztosítják legtöbbünk számára a hátteret a mindennapos internetes kommunikációhoz és különféle online szolgáltatásokhoz.

Felhőnatív alkalmazások és konténerek

A felhőalapú működésre szánt alkalmazások fejlesztéséhez nem elég, ha a felhőkörnyezetben hosztolják a megoldást. Ezeket a programokat a folyamat legelejétől kezdve úgy kell tervezni, hogy megfelelően működjenek a felhőben, és teljes mértékben képesek legyenek kihasználni a felhőplatformok által kínált lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a felhőéhez hasonló, elosztott, jól skálázható, automatizált és önjavító környezetben kell fejleszteni és működtetni őket, amelyet a konténerek segítségével egyszerűen meg lehet teremteni.

A nyílt forráskód a felhőnatív megközelítéshez kapcsolódó, vezető technológiák körében is az élen jár. Közülük a Kubernetes, a Linux, a Docker konténerek, valamint a Cloud Foundry a legnépszerűbbek, és a felhőplatformok is nagyrészt open source alapokon működnek.

IoT-eszközök és beágyazott rendszerek

Az IoT piaca elképesztő ütemben bővül: az előrejelzések szerint 2022-re 1,2 trillió dollárt ér majd, és az internethez csatlakoztatott eszközök száma 2024-ig eléri a közel 14 milliárdot. Az ilyen jellegű készülékek működtetéséhez, illetve az általuk gyűjtött adatok kezeléséhez rendszerint olyan különleges, beágyazott rendszereket használnak, amelyet egy-egy konkrét feladat ellátására terveztek.

A nyílt forráskód itt is kedvelt: a beágyazott rendszerekhez a fejlesztők 53 százaléka valamilyen nyílt forráskódú operációs rendszert választ, az IoT-eszközök pedig az esetek közel háromnegyedében Linuxon futnak.

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

coop hibrid okosbolt szeged

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

mediamarkt allee áruház megnyító
Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss