Gazdaság
A virtuális valóság forradalmasíthatja a turizmust
Többfajta piaci szolgáltatás lehetséges az utazási értéklánc mentén
Az utóbbi évek technológiai és kereskedelmi fejlesztései következtében egyre időszerűbb kérdés, hogy vajon a virtuális valóság (virtual reality, VR) milyen hatással lesz a különböző iparágakra.
Az utazási ágazat esetében például az előrejelzések rendkívül széles palettáját látjuk: a divatos technológiai fogástól az iparág létét veszélyeztető fenyegetésig terjed a spektrum.
A virtuális valóság jelenlegi helyzete
A VR mesterséges környezetet teremt, amelyeket a felhasználó egy szemüveg és fejhallgató segítségével tapasztal meg; a képek, hangok és mozgáskövetés valósnak tünteti fel a szimulációt. Ugyanakkor a VR-t övező felhajtás és az optimista eladási előrejelzések ellenére viszonylag lassan halad a technológia befogadása, ami főleg a megfelelő tartalmak hiányára, a működési hiányosságokra és a VR készülékek magas árára vezethető vissza. Ennek eredményeképp a tartalom- és szoftverfejlesztők számára továbbra is kihívást jelent egy jelentős ügyfélbázis elérése. Így annak ellenére, hogy a befektetők elegendő mennyiségű tőkét juttattak az ágazatba, sok VR cégnek nehézséget okoz egy pénzügyileg stabil üzleti modell kidolgozása.
Virtuális valóság a turizmus ágazatban
A jelenlegi kihívások ellenére továbbra is él az a hit, hogy a VR hatása a turizmus ágazatban jelentősen nőhet. Nézzük meg, miben segíthet a virtuális valóság!
A tervezési szakaszban
Mivel az utazók nem tudják kipróbálni az utazási élményeket mielőtt megveszik azokat, általában megpróbálnak minél több információt gyűjteni, hogy elkerüljék a csalódást és megtalálják a leginkább nekik való ajánlatokat. A VR lehetővé teszi az élmények átélését, így az utazók használhatják ezt a technológiát arra, hogy inspirációt merítsenek a lehetséges célpontokról és hogy megpróbálják csökkenteni a csalódás kockázatát azáltal, hogy (virtuálisan) kipróbáljak a terméket vásárlás előtt.
Az utazás során
Az oda-vissza út – különösen, ha messzi célpontról van szó – általában az utazás legkevésbé kedvelt része a kényelmetlenség, az unalom és a stressz miatt. Az utazási szolgáltatók, mint pl. a légi-, busz- és vasúttársaságok, a VR használatával javítani tudnak az ügyfélélményen azáltal, hogy az utazók így jobban ki tudnak kapcsolni és szórakozva gyorsabban telik az idő.
Az élmények átélése
Az utazás céljához érve is segíthet a VR abban, hogy a vendégek még több élményt tapasztaljanak meg. A szállodák a virtuális valóságon keresztük mutathatják be szolgáltatásaikat vagy a környék látnivalóit, a múzeumok, történelmi helyszínek, turisztikai célpontok pedig teljesebbé tehetik az élményt azáltal, hogy szórakoztató és információs tartalmakkal bővítik a szolgáltatásaikat.
Négy alapelv a VR-élmény kiépítéséhez
Az utóbbi időben tapasztalható fejlődés ellenére, a VR még nem érte el a teljes potenciált, nem változtatta meg jelentősen a turisztikai iparágat, nemhogy helyettesítette volna az utazást. Mai szemmel nézve azt látjuk, hogy a VR a tartalom természetes evolúciója lehet, amit, ha helyesen használnak növelni tudja mind az ügyfelek elégedettségét, mind a vállalatok teljesítményét. Mielőtt azonban az utazási ágazat szereplői beszállnának ebbe a trendbe és VR-szolgáltatásokba fektetnének, érdemes az alábbi négy alapelvet szem előtt tartaniuk:
1 – Tudd, ki a célközönöséged és működj együtt másokkal!
Nem mindenkinek valók a VR-alkalmazások. Míg akik csak egy napra utaznak nem biztos, hogy kipróbálnának virtuálisan egy hotelt, addig egy nászútját tervező pár valószínűleg boldogan kihasználná ezt a lehetőséget. Koncentrálj az ügyféligényekre, vizsgáld meg, hogy hol tudnál lehetővé tenni, gazdagítani vagy elkerülni bizonyos élményeket, és működj együtt az ügyfél élmény-útja mentén más releváns szereplőkkel, hogy integrált utazási élményt tudj nyújtani!
2 – Légy tisztában a VR-logisztikával!
A jelenlegi fázisában sok VR területen még hiányzik a megfelelő platform és infrastruktúra ahhoz, hogy hatékony tranzakciók jöjjenek létre a piaci szereplők között, ami csökkenti a technológia megtérülési potenciálját. Kihívást jelenthet az ügyfelekhez eljuttatni a VR alkalmazásokat, mivel kevés VR készülék van még a piacon. Így a hardver jelenlegi elérhetőségét figyelembe véve, jobban járnak a vállalatok, ha szemtől szemben lépnek kapcsolatba az ügyféllel és ők maguk tudják a megfelelő VR készüléket rendelkezésre bocsátani.
3 – Ne csak a közvetlen ügyfélkapcsolatokra gondolj!
A VR nem csak az egyszerű ügyfélkapcsolatokra kell, hogy korlátozódjon, hisz az általa lehetséges teljesítményjavulással és költségcsökkentéssel egy szervezet sok területe értéket tud teremteni. Kiemelkedő példák hotel front-office munkatársak tréningje a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében, vagy sales ügynökök részletes információkkal való ellátása az elérhető termékekről és szolgáltatásokról. Ezenkívül a VR kiegészítő bevételeket is hozhat, aminek jó példája a repülőkön működő fedélzeti szórakoztatási rendszerek, amelyek az utasokat lekötik és még költséghatékonyak is.
4 – Készülj fel a kritikus tömegre!
A második alapelvből kiindulva a vállalatoknak érdemes felkészülni arra, hogy a VR nemsokára tömegtermék lesz. A javuló teljesítmény és az ezzel párhuzamosan csökkenő készülék- és tartalomfejlesztési árak következtében a közeljövőben jelentős növekedés várható a VR piaci penetrációjában. Ezért a vállalatoknak érdemes már most elkezdeni előre tervezni, hogy tudjanak majd élni a technológia adta lehetőségekkel.
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.
A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.
A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.
„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is
– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”
Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai
-
Egészség2 hét ago
Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben
-
Ipar2 hét ago
PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése
-
Egészség2 hét ago
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
-
Gazdaság2 hét ago
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
-
Szórakozás1 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság1 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon




