Gazdaság
Okosodik a közlekedés Magyarországon
Digitalizálta háttérrendszerét a Magyar Autóklub, autósoknak szóló szolgáltatást jelentett be a Telenor
Magyarországon jelenleg több mint 3,5 millió autó van hivatalosan forgalomban. Az autók átlagéletkora tíz év fölött van, aminek következtében sok esetben fordul elő útközben meghibásodás.
A gépjármű segélyszolgáltatást a Magyar Autóklub indította el 1958-ban, kiszolgálórendszere azóta folyamatosan fejlődik. A lerobbant autókat fürkésző, állandóan az utakat járó Sárga Angyalok folyamatosan fejlesztik megoldásaikat, ami a gyorsabb segítségnyújtás mellett kisebb környezeti terheléshez is vezet. A digitális átalakulással lépést tartva az Autóklub teljes háttérrendszerének digitális fejlesztéséről döntött, aminek eredményeként idén tavasszal egy új, online, teljesen automatizált diszpécser rendszert indított, kezdetben kísérleti jelleggel. A sikeres tesztidőszakot követően az autós társadalom számára elindították az Autóklub mobilalkalmazását is, amely segítségével a bajba jutott autósok néhány kattintással, GPS koordinátáik alapján hívhatják a legközelebb elérhető Sárga Angyalt, aki az alkalmazás adataiból már számos fontos információt ismer az autóról, mire a helyszínre ér.
A Sárga Angyalok Telenor Hipernet hálózatán keresztül folyamatos kapcsolatban vannak a bajba jutott autósokkal, akik az appon keresztül követhetik a segítség érkezését, ami növeli biztonságérzetüket is. Eközben az alkalmazás fontos tanácsokkal látja el a bajba jutott – várakozó – autóst, amikkel megelőzhetőek az úgynevezett másodlagos balesetek. Az Autóklub statisztikái szerint a mai napig gyakoriak az olyan, nem ritkán halálos balesetek, amelyek a műszaki hiba miatt félreállt emberek nem megfelelő reakciójára vezethetők vissza (legyen szó akár a láthatósági mellény vagy az elakadás-jelző háromszög nem megfelelő használatáról).
Az Autóklub új, emberi beavatkozás nélkül működő diszpécserrendszerével az appon indított segélykérés az indítást követő 13 másodpercen belül megérkezik a segélykérőhöz legközelebb lévő Sárga Angyalhoz, aki az információk alapján jellemzően 1-3 percen belül elindul a helyszínre. Az idei évben 80 fő segélyszolgálatos az 50 járműből álló Sárga Angyal flottával összesen 50 ezer esetben nyújtott segítséget. Legjellemzőbb problémák a hidegindítás, a kerékcsere és a műszaki hibameghatározás. Az esetek 80 százalékában a segélyszolgálat már a megújult digitális rendszeren keresztül segít a bajba jutottakon.
Autósoknak szóló szolgáltatást jelentett be a Telenor
Az autóutak mentén az elérhető mobilhálózatnak nem csak biztonsági szerepe van, hiszen egyidejűleg is egyre többféle online alkalmazást használunk utazás közben, mint pl. a navigáció, zenehallgatás, utasként videó streamelés, wifi hotspot funkció vagy akár ezzel párhuzamosan telefonálás. A Telenor decemberben teszi elérhetővé az autók okosóráját, a Drivey-t, ami egy apró kütyüt és a hozzá tartozó okostelefon alkalmazást foglal magába. Segítségével bárki képes felokosítani az akár régebbi, fedélzeti computerrel már ellátott autóját is: a csatlakozáshoz szükséges „ODB II port” a 2000-es évek eleje után gyártott autók többségében már megtalálható, ehhez csatlakoztatható a kütyü. E
gy gyors és egyszerű kapcsolódást követően a Drivey mobilalkalmazásban láthatóvá válnak a sofőr autóhasználati szokásai, mint a megtett útvonal, fogyasztás, az út során mért hirtelen gázadások vagy kiugróan nagy fékezések, vagy akár parkolás után az autó aktuális pozíciója. Emellett hasznos, akár jelentősebb problémákat megelőző információk, hibajelzések is láthatók az autó műszaki állapotáról. Az app térképén beállítható egy virtuális kerítés, amely átlépését az alkalmazás azonnal jelzi a tulajdonosnak. A szolgáltatás két verzióban érkezik, 2G-s és 4G-s változatban. Utóbbi előnye, hogy a fentieken túl, a Drivey csomagban foglalt adatkeretig folyamatos WiFi hotspotként is működik az autóban. A Telenor új megoldása a lakossági felhasználók és a kisebb járműparkkal rendelkező vállalkozások számára is ideális választás lehet: több autó esetén egy összefoglaló felületen – szintén a mobilalkalmazáson belül – követhető az összes Drivey-val felokosított és a fő-alkalmazással párosított jármű pozíciója, adatai. A december első felében érkező szolgáltatás havidíjas konstrukcióban érhető el, amelynek díjmentes része az autóba illeszthető eszköz. A Drivey-ban helyet kap az Autóklub új applikációjának letöltésére buzdító banner, illetve baj esetén a 188-as MAK gyorshívó elérhetősége is feltűntetésre kerül.
A már elérhető autó-okosító szolgáltatások mellett, hogyan látják az autózás jövőjét a kutató-szakemberek?
Az autózás jövője sok meglepetést hoz majd, hiszen alig pár évtizede még sokan a repülő autókban látták a közlekedés jövőjét. Ahogyan a mesterséges intelligencia fejlődik, egyre több szó esik napjainkban az önvezető autókról.
„Olyan elemek rövidesen megjelennek, amelyek magasabb szintű autonómiát tesznek lehetővé – a távoli jövő viszont megjósolhatatlan. Ami egyértelműen a közeljövő, hogy az egyszerűbb eseteknél egyre nagyobb autonómiát kapnak majd az autók: ide tartozik az autópályán manőverezés, vagy a parkolás befejezése”
– mondta Dr. Gáspár Péter, a SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium vezetője.
A teljesen önálló járművek megjelenéséig még rengeteg problémát kell megoldani: ezek technológiai kérdések – például, hogy szembe sütő napnál hogy fog látni a kamera -, közlekedési kérdések – hogyan kezeljük majd az autonóm járművek mellett is megmaradó gyalogosokat – és jogi kérdések – kié lesz majd a felelősség, ha probléma van. A SZTAKI-ban ezek közül a technológiai problémák megoldásával foglalkoznak, terveztek már például olyan rendszert, ahol konvojban haladó teherautók hatékonyan, kevés üzemanyagfogyasztással tudnak haladni. De kutatási irány még az is, hogy a városi közlekedésben egy kereszteződésben ki kapjon elsőbbséget – figyelembe kell venni például a megkülönböztető jelzéssel haladó autókat, de a hosszú teherautókat is, akiknek nagyobb a féktávja. Emellett a SZTAKI-ban foglalkoznak a környezet képi észlelésének kutatásával, az önvezető autók tetején látható LIDAR lézerradarok adatainak feldolgozásával ugyanúgy, mint az autókra szerelt kamerák által látott képek feldolgozásával.
Gazdaság
Egy feltört Google- vagy Meta-fiók ma akár csődbe is vihet egy céget
Egyetlen Google- vagy Meta-hirdetési fiók feltörése néhány óra alatt több százezer, sőt akár több millió forintos kárt okozhat egy vállalkozásnak – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség friss szakmai elemzéséből. Egy kisebb cég számára egy ilyen incidens likviditási válságot vagy akár csődhelyzetet is előidézhet, de a tapasztalatok szerint nagyvállalati környezetben sem tekinthető „elfogadható veszteségnek” egy ilyen támadás következménye.
A kiberbűnözés 2024-ben 41,9 milliárd forint kárt okozott Magyarországon. Ebben a feltört hirdetési és marketing fiókok veszteségei is megjelennek, mutat rá a Mastercard: A kiberbűnözés kora 2025 című riportja. Egy havi több százezer vagy milliós hirdetési költéssel dolgozó KKV számára már egy rövid ideig tartó fiók feltörés is likviditási válságot okozhat.
Ma a Google- és Meta-fiókok tehát messze túlmutatnak a marketingosztály eszköztárán: ezekhez kapcsolódik a hirdetési költések jelentős része, az ügyfélszerzés, sok esetben a teljes online bevételtermelés. Amennyiben ezekhez illetéktelenek hozzáférnek, a támadók korlátlan költést indíthatnak, leállíthatják a kampányokat, vagy akár teljesen elveszítheti a cég a kontrollt a digitális jelenléte felett.
„A probléma súlyát sok vállalkozás csak akkor érti meg, amikor már megtörtént a baj. Egy hirdetési fiók kompromittálódása nem IT-incidens, hanem üzleti krízis”
– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab operatív vezetője.
Nem elméleti kockázat, valós tapasztalat
A JabJab közel 20 éve foglalkozik online marketinggel, ez idő alatt pedig számos olyan esettel találkozott, ahol adathalász támadások, rosszul kezelt hozzáférések vagy hiányos biztonsági beállítások vezettek súlyos anyagi veszteségekhez.
A soron következő AI traffic index kiadvány után a cég hamarosan közzéteszi részletes elemzését. Az új anyag nem elméleti veszélyeket sorol, hanem az elmúlt két évtized során azonosított leggyakoribb hibákat, kockázatokat és az ezekre adott, a gyakorlatban bevált válaszokat foglalja össze. Az elemzés mögött több száz munkaóra és valós ügyféloldali tapasztalat áll, KKV-któl egészen nagyvállalati környezetig.
„Sok esetben nem kifinomult hackertámadásról van szó, hanem emberi hibákról: túl sok admin jogosultság, közös e-mail fiókok, hiányzó kétfaktoros azonosítás. Ezek együtt olyan rést nyitnak, amit a támadók rutinszerűen kihasználnak”
– emeli ki Geiger Tamás.
A KKV-k a legveszélyeztetettebbek
Míg egy nagyvállalatnál egy több milliós veszteség akár „kezelhető probléma”, addig egy kisebb vállalkozásnál ugyanez a tétel könnyen végzetes lehet. A JabJab tapasztalatai szerint a KKV-k gyakran azért sérülékenyebbek, mert nincs dedikált IT- vagy biztonsági csapatuk, a marketingeszközök pedig sokszor felügyelet nélküli fiókokhoz kapcsolódnak. 100%-os védelem ugyan nem létezik, de a kockázat drasztikusan csökkenthető tudatos hozzáférés-kezeléssel, költési limitekkel, erős hitelesítéssel és világos vészhelyzeti protokollokkal.
A digitális biztonság alapja: ki, mihez és milyen mértékben fér hozzá
A vállalati digitális biztonság alapja nem technológiai trükkökben, hanem következetes hozzáférés-kezelésben és üzleti szemléletben rejlik. A leggyakoribb kockázatot a közös vagy felügyelet nélküli e-mail fiókok, a túl sok admin jogosultság, valamint a rendszertelen jogosultság-auditok jelentik.
„A legjobb megoldás a „legkisebb jogosultság elvének” alkalmazása. Ez annyit jelent, hogy minden munkatárs csak olyan szintű hozzáférést kapjon, amely a napi feladataihoz feltétlenül szükséges, a ritkán igényelt magasabb jogokat pedig csak ideiglenesen”
– javasolja a szakértő. Hozzáteszi: kritikus védelmi elem a kötelező, alkalmazásalapú kétfaktoros hitelesítés, illetve egyre inkább a jelszómentes Passkey vagy hardveres biztonsági kulcs használata.
Üzleti kockázatkezelési szempontból kiemelt ajánlás a dedikált bankkártyák és alszámlák alkalmazása a hirdetési költésekhez, amelyek egy esetleges feltörés során előre limitálják a pénzügyi veszteséget. Mindezt világos vészhelyzeti protokollnak, rendszeres belső edukációnak és – különösen KKV-k esetében – kiszervezett IT-biztonsági felügyeletnek kell kiegészítenie ahhoz, hogy egy esetleges hiba ne üzleti katasztrófává váljon. „Miközben egy feltört hirdetési fiók akár milliós kárt okoz, a legerősebb védelmi eszközök költsége néhány tízezer forint” – hangsúlyozza Geiger Tamás.
Felügyelet nélkül a Google-fiók üzleti aknamező
A Google Ads, Analytics és Tag Manager fiókok biztonsági és működési auditja nemcsak adatvédelmi, hanem közvetlen pénzügyi kérdés is. A tapasztalatok szerint sok vállalkozásnál a problémát nem a kampánystratégia, hanem a nem felügyelt Google-fiókok, a hibás jogosultsági szintek és a nem megfelelő számlázási hozzáférések okozzák.
„Gyakorlati megoldásként mi a Google Workspace vagy Google Cloud Identity használatát javasoljuk. Ezek lehetővé teszik a központi felügyeletet, a kötelező 2FA kikényszerítését és a hozzáférések azonnali visszavonását kilépéskor. A Google Ads fiókoknál különösen fontos a szerepkörök tudatos szétválasztása (kampánykezelés, felhasználókezelés, számlázás), valamint az, hogy csak előre meghatározott domainhez tartozó fiókok kaphassanak hozzáférést”
– mutat rá Geiger Tamás. Kiemeli: a PPC audit része továbbá a fizetési profilok elkülönített kezelése, a külső alkalmazások és eszközök rendszeres felülvizsgálata, illetve a Google Marketing Platform Home használata a nagyobb átláthatóság és rendszeres audit érdekében. Ezek együtt nemcsak a feltörések esélyét csökkentik drasztikusan, hanem a napi kampányműködés stabilitását és átláthatóságát is jelentősen javítják. De nem csak a hiányos biztonsági beállítások, hanem a rosszul üzemelő kampányok is napi szinten okozhatnak veszteséget.
Üzleti túlélési kérdés lett a digitális biztonság
Ma már nem az a kérdés, hogy egy cég fontos-e egy támadónak, hanem az, mennyire könnyű célpont. A digitális hirdetési fiókok biztonsága így nem technikai részlet, hanem üzleti túlélési kérdés, amelyet ugyanazzal a komolysággal kell kezelni, mint a pénzügyi vagy jogi kockázatokat. A JabJab célja az anyaggal nem a riogatás, hanem az, hogy felhívja a figyelmet: a megelőzés nagyságrendekkel olcsóbb és fájdalommentesebb, mint egy már bekövetkezett incidens kezelése. A nagyobb cégeknek tevékenységtől függően havonta, negyedévente, félévente érdemes teljes jogosultsági auditot végezni, és ez a KKV-knál is kiemelten fontos lenne minimum félévente.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
KAPTÁR: új digitális megoldás a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett Országos Kamarai Beszállítói Program tapasztalatai alapján új, országos fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú online platform indul KAPacitás megosztó adatTÁR, azaz KAPTÁR néven. Ennek célja, hogy segítse a vállalkozásokat az üzleti partnerek és szabad kapacitások gyors, célzott megtalálásában.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program idei az első három eseményen 30 nagyvállalat és 834 regisztrált beszállító vett részt, akik összesen 1416 célzott üzleti tárgyalást folytattak le. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014 óta nagy sikerrel szervezett beszállítói fóruma mintájára 2025-ben indított országos program óriási érdeklődést váltott ki a hazai kkv-k és a nagyvállalatok körében. A fórumok tapasztalatai alapján a vállalkozásoknak valódi, élő találkozókra és megbízható partnerkapcsolatokra van szükségük. A KAPTÁR nevű új, mesterséges intelligencia alapú online platform a sikeres fórum-sorozatot kiegészítse és egész évben elérhetővé teszi az üzleti kapcsolatok élénkítését. Az Országos Kamarai Beszállítói Program idén már ellátogatott Törökbálintra, Egerbe és Szegedre, május 6-án Veszprém, május 28-án Kaposvár, június 3-án Nyíregyháza, végül június 16-án Sárvár ad otthont a fórumnak.
A KAPTÁR platform a Kamara meglévő vállalkozói adatbázisára és céginformációira építve olyan modern partnerkereső rendszer, amely jelentősen megkönnyíti a vállalkozások közötti együttműködést. A rendszer mesterséges intelligenciával támogatja a cégprofilok gyors és pontos kitöltését, valamint automatikusan kommunikáló AI-chatbot segítségével intelligensen szűri az együttműködési hirdetéseket és partnerkereséseket.
A KAPTÁR célja, hogy mindenki megfelelő KapaciTÁRSra találjon. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara által fejlesztett platform 300–400 regionális cég adataival indult el. A jövőben a beszállítói fórum minden újabb állomásán kerülnek be az adott térség vállalkozásai az adatbázisba. A vállalkozások a regisztráció után ellenőrizhetik és aktualizálhatják cégadataikat, feltölthetik szabad kapacitásaikat, közzé tehetik partnerkeresési igényeiket, valamint láthatóvá válhatnak az országos kamarai hálózatban is. A rendszerben kizárólag kamarai munkatársak által jóváhagyott adatok jelennek meg, biztosítva ezzel az információk hitelességét és megbízhatóságát. A megoldással a hazai iparban lerövidülhetnek a beszállítói láncok.
A jelenlegi gazdasági környezetben számos kis- és középvállalkozás rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal, miközben a nagyvállalatok stabil, hazai beszállítók után kutatnak, a KAPTÁR megoldást nyújt a gazdaságban tapasztalható információs aszimmetria csökkentésére. A kaptar.mkik.hu címen elérhető AI-alapú rendszer proaktívabbá és hatékonyabbá teszi a partnerkeresést, hozzájárul a hazai ellátási láncok erősödéséhez, növelheti vállalkozások gazdasági turbulenciával szembeni ellenálló képességét. A beruházások a KAPTÁR segítségével a valódi igényekre fókuszálhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.
Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.
A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.
A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.
A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.
,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”
– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Additív gyártás 2026: ipari fordulópont
-
Ipar2 hét ago
Az ipari intelligencia alkalmazása
-
Gazdaság2 hét ago
Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede
-
Ipar2 hét ago
A Zyxel Networks strapabíró WiFi 7 hozzáférési pontot dob piacra zord ipari környezetekhez
-
Gazdaság2 hét ago
Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k
-
Gazdaság2 hét ago
Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?
-
Ipar2 hét ago
Stagnáló piacon is növekedett a Mapei
-
Okoseszközök2 hét ago
Gyorsabb, valós idejű és intelligensebb: így újult meg a Hangsávszerkesztő a Galaxy S26 szériával







