Gazdaság

CES 2020 – Bosch, fókuszban a mesterséges intelligencia

„Mesterséges intelligencia mindannyiunkért: bizalomépítés közösen”

Legyen szó automatizált vezetésről, okosotthonról vagy a gyártásról, a mesterséges intelligencia mára mindennapjaink részévé vált.

A Bosch a mindennapi élet megkönnyítésére, valamint biztonságosabbá tételére használja a mesterséges intelligenciát és a dolgok internetét (IoT). A mottó a „Mesterséges intelligencia mindannyiunkért: bizalomépítés közösen”, amely a technológiákat és szolgáltatásokat kínáló vállalat alapvető megközelítését foglalja össze. A középpontban a mesterséges intelligencia áll, olyan okostermékek szolgálatában, amelyeket a Bosch az idei CES alkalmával mutat be. Ezek egyike az okos napellenző (Virtual Visor), amely a járművek mesterségesintelligencia-alapú, digitális napvédő megoldásaként a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai kiállításán és vásárán mutatkozik be. Ez a termék a CES® Innovációs Díjat (CES® Innovation Award) is elnyerte, akárcsak a Bosch háromdimenziós autós képernyője.

A Bosch a CES-en megjelenő további, mesterséges intelligenciát használó kiemelt fejlesztései között szerepel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megelőző karbantartására szolgáló alkalmazás, a gépkocsik utasterének felügyeletét ellátó rendszer, illetve az orvosi diagnosztikai okosplatform.

„A CES alkalmával bemutatott megoldásaink egyértelműen jelzik, hogy a Bosch a mesterséges intelligencia területén is vezető szerepet kíván betölteni”

– hangsúlyozta Michael Bolle, a Bosch igazgatótanácsának tagja.

„2025-től már a Bosch minden terméke használ mesterséges intelligenciát vagy annak segítségével fejlesztik, illetve gyártják.”

A MI-alkalmazások globális piaci volumene a várakozások szerint mintegy 120 milliárd dollárra bővül 2025-re, ami tizenkétszeres növekedést jelent a 2018-as szinthez viszonyítva (forrás: Tractica). A Bosch is aktív szerepet vállal ebben: a vállalat évi 3,7 milliárd eurót fordít szoftverfejlesztésre, több mint 30 ezer szoftvermérnököt alkalmaz és mintegy ezer munkatársa dolgozik a mesterséges intelligencia kutatási területén.

A Bosch emellett széleskörű képzési programot is indított.

„Terveink szerint a következő két évben majdnem húszezer munkatársat oktatunk a mesterséges intelligencia területén”

– mondta Michael Bolle.

„A mesterséges intelligencia fejlesztése mellett a munkatársak képzése is fontos számunkra.”

A program a vezetők, a mérnökök, valamint a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó kollégák számára három különböző szintű képzési formát foglal magában, és a mesterséges intelligencia felelősségteljes használatára vonatkozó irányelveket is tartalmazza. A Bosch saját MIalapelveit is megfogalmazta, amelyek a mesterséges intelligencia biztonsági és etikai kérdéseivel foglalkoznak.

„Aki már foglalkozott műszaki és etikai alapelvekkel, pontosan tudja, milyen fontos az adatbiztonság és az adatszuverenitás”

– emelte ki Michael Bolle.

„A bizalom bizonyos értelemben a digitális világ termékminősége.”

Életmentő szaktudás

„A Bosch szerint a jövő egyik alapvető szakterülete a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása lehet. „Nem az ember modellezésére, hanem a technológia embert szolgáló fejlesztésére használjuk a mesterséges intelligenciát”

– jelentette ki Michael Bolle.

„Az ipari mesterséges intelligenciának ezért mindig biztonságosnak és indokoltnak kell lennie.” A Bosch szerint ez azt jelenti, hogy az irányításnak mindig emberi kézben kell maradni, az utakon, az otthonokban és az ipari gyártásban egyaránt.”

Az olyan életmentő vezetői biztonsági rendszerek, mint például a blokkolásgátló (ABS), az elektronikus menetstabilizáló (ESP) és a légzsák vezérlőegységeinek úttörő fejlesztőjeként a vállalat már korábban is bebizonyította, hogy a felhasználók mindennapjait megkönnyítik a megbízható technikák. A mesterséges intelligencia a vezetéstámogató rendszereket is hatékonyabbá és intelligensebbé teheti. Például amikor a Bosch automatizált vezetéshez kifejlesztett MI kamerája már a részben takarásban közlekedő gyalogost is érzékeli, az automatikus vészfék-asszisztens még megbízhatóbban jelez. A Bosch olyan technológiát fejleszt, amelyre érvényes a mottó: „Életre tervezve”.

A Bosch 100 millió eurót fordít MI képzésre

Minden innováció befektetést igényel, a Bosch ezért a szoftverfejlesztések mellett az oktatásra és különböző kompetenciaközpontokra is nagy hangsúlyt fordít. A vállalat például Tübingenben (Németország) 100 millió eurót fordít egy új mesterséges intelligencia egyetem (MI kampusz) létesítésére. Az új kutatási komplexum a tervek szerint 2022 végére készül el és mintegy 700 MI szakértőnek biztosíthat majd lehetőséget a kreatív és produktív eszmecserére. A szakemberek a Bosch munkavállalói, külső start-up vállalkozások és állami kutatóintézetek munkatársai lesznek. Az új kampusz a Cyber Valley szakemberei közötti információcserét is hivatott segíteni. A „Bizalomépítés közösen” mottó itt valósággá válhat. A Bosch alapító tagja a 2016-ban létrehozott Cyber Valley-nek, amely közös kutatási vállalkozásként az ipari, tudományos és kormányzati partnereket hozza össze a mesterséges intelligencia kutatásának előmozdítására, illetve a kutatási eredmények mielőbbi ipari alkalmazására.

Mindezeken túl a Bosch Mesterséges Intelligencia Központja (Bosch Center for Artificial Intelligence; BCAI) világszerte hét helyszínen működik, többek között Kaliforniában és Pittsburgh-ben, az Amerikai Egyesült Államokban. A BCAI jelenleg mintegy 250 MI szakértőt foglalkoztat, akik a mobilitás, a gyártás, az okosotthonok és a mezőgazdaság területén több mint 150 projekten dolgoznak.

A világ első virtuális napellenzője (Virtual Visor) az Egyesült Államokból érkezik

A Bosch kreatív szakemberekkel fejleszti a mesterséges intelligenciát használó termékeket a mobilitás, az okosotthonok és az Ipar 4.0 számára. Az autóiparban világelső – az Amerikai Egyesült Államokból származó – MI fejlesztésüknek épp Las Vegasban tartják a világpremierjét: a virtuális napellenző (Virtual Visor) egy átlátszó digitális napvédő megoldás. Az autóvezető szemének pontos pozícióját az utastér-megfigyelő kamerához csatlakozó, átlátszó LCD-képernyő észleli. A virtuális napellenző rendszer pedig intelligens algoritmusok segítségével elemzi a beérkező információkat, és csupán a szélvédő azon részét sötétíti el, amelyen keresztül a Nap elvakíthatja a sofőrt. A virtuális napellenző a legmagasabb pontszámot kapta kategóriájában a CES Best of Innovation Awards (a legjobb innovációkról szóló verseny) szavazásán. A versenyben a Bosch új háromdimenziós képernyője is az első helyen végzett. A passzív háromdimenziós technológia alkalmazásával valósághű háromdimenziós hatást ad a képeknek és a figyelmeztető jelzéseknek, így a vezető gyorsabban tudja észlelni a vizuális információkat, mintha egy hagyományos képernyőt nézne, ezzel jelentősen növelve a közlekedés biztonságát.

Szintén a biztonságot fokozza a Bosch új utastér-megfigyelő rendszere, amely a vezető szemhéjának mozgása, tekintetének iránya, illetve fejének helyzete alapján felismeri, ha a sofőr elálmosodott vagy épp okostelefonját nézi – és riaszt a kritikus helyzetekben. A rendszer azért is figyeli a jármű belterét, hogy megállapítsa: hányan ülnek benne, hol és milyen pozícióban. Ezzel vészhelyzetben igény szerint optimalizálható az egyes biztonsági rendszerek – például a légzsákok – működése.

2019-ben 12 százalékkal, mintegy kétmilliárd euróra bővült a Bosch vezetéstámogató rendszereinek értékesítése, amelyek már az automatizált vezetés irányát jelentik. A jövőben, amikor a gépkocsik – például autópályán – már részben automatizált üzemmódban teszik meg az út egyes szakaszait, a vezetőmegfigyelő rendszerek nélkülözhetetlen partnerré válnak. Ezekben a helyzetekben a kamera biztosítja, hogy a sofőr bármikor ismét biztonságosan átvehesse az irányítást. A tervek szerint 2022-re a vállalat már mintegy négymilliárd eurót fordít automatizált vezetésre, és több mint ötezer mérnököt kíván foglalkoztatni. Az ezen a területen alkalmazható érzékelőkínálat bővítésére a Bosch már azon dolgozik, hogy a lidar-szenzorokat alkalmassá tegye a sorozatgyártásra. A lidar a radar és a kamera mellett a harmadik alapvető szenzortechnikát képviseli, lézer alapú távérzékelést alkalmaz. A Bosch nagy hatótávú lidar-érzékelői a nem fémes tárgyakat, például az útra került szikladarabokat is már messziről felismerik.

Mesterséges intelligencia az űrben és az orvostudományban

A 2019 végén az űrbe juttatott SoundSee érzékelőrendszerével komoly célokat tűzött ki maga elé a Bosch. A NASA automatizáltan repülő Astrobee robotjára szerelve a SoundSee elkülöníti a rendellenes hangokat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, majd mesterséges intelligencia által vezérelt analitikával elemezve a hangfelvételeket, előre jelezheti a szükséges karbantartást. 2020 elejétől a SoundSee által rögzített hangadatokat a pittsburghi (Pennsylvania) Bosch Kutatóközpontban létesített, a NASA igényei szerint kialakított földi irányítóközpontba továbbítják. A tízórais doboznál alig nagyobb berendezést a NASA kutatási együttműködése keretében az Amerikai Egyesült Államokban, az Astrobotic vállalattal közösen fejlesztette ki a Bosch.

Az orvostudomány nem kevésbé innovatív terméke a Vivascope, amely patológiai okosplatformként az orvosi diagnózisok felállítását segíti. A Vivascope felnagyítja a vér-, és más testnedvmintákat, digitalizálja a mikroszkópos leleteket, majd mesterséges intelligencia vezérelte algoritmusok segítségével elemzi azokat. Gyorsan és pontosan képes azonosítani a különböző sejtrendellenességeket, hasznos segítséget nyújtva az orvosoknak a diagnózis felállításához.

Light Drive okosszemüveg – a mindennapok intelligens szemüvege

A Bosch számos, nem mesterséges intelligenciával működő fejlesztését is bemutatja a CES kiállításán. Ilyen például a szenzoralapú Light Drive okosszemüveg-modul, amellyel a világon elsőként a normál szemüvegek is intelligenssé tehetők. Több mint harmadával vékonyabb a piacon elérhető más megoldásoknál, tömege pedig a tíz grammot sem éri el. A viselő látómezejébe vetített kristálytiszta képek közvetlen napsütésben is egyértelműen felismerhetők, tartalmuk pedig – az okostelefontól vagy okosórától kapott információktól függően – a navigációs útmutatásoktól a szöveges üzeneteken és a naptárbejegyzéseken át egészen a kezelési utasításokig terjedhet.

A Bosch a CES-en az IoT Shuttle technológiáján keresztül mutatja be a járműgyártók és a mobilitási szolgáltatók számára kínált megoldásait a telekocsi (ride sharing) járművek elektromossá alakítása, automatizált vezetése, hálózatba kapcsolása és személyre szabása terén. Ezen túlmenően a fejlesztéshálózatba kapcsolt mobilitási szolgáltatásokat is tartalmaz, amelyek egyaránt rugalmas lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak flottajárművek üzemeltetésére, menedzselésére, elektromos töltésére és karbantartására, miközben minden utazást biztonságossá tesznek. A Bosch standján a látogatók megnézhetik a jövő hálózatba kapcsolt és károsanyag-kibocsátás nélküli mobilitása számára továbbfejlesztett vezetési és szenzortechnikákat is.

Megoldások az egész háznak – a dolgok internete (IoT) otthoni megoldásainak kibővített kínálata

A Bosch tovább bővíti a dolgok internetének (IoT) otthoni megoldásaihoz csatlakozó szolgáltatásainak kínálatát. A legfőbb különlegesség itt a nyílt Home Connect platform, amely a CES alkalmával is megtekinthető. 2020 közepétől a platform alkalmazása különböző gyártók világítási és árnyékolási, szórakoztató-, illetve okoskertészeti eszközeinek irányítására is alkalmassá válik. A partnervállalatok száma jelenleg már eléri a negyvenet, ami a várakozások szerint több mint kétszeresére nő majd, még kényelmesebbé és hatékonyabbá téve az otthoni életet.

Okostechnikák a környezet védelmében

Ezen innovatív termékek alapjául a Bosch vállalkozói szemlélete szolgál. „Összhangba kívánjuk hozni kereskedelmi, környezeti és társadalmi felelősségvállalásunkat”

– mutatott rá Michael Bolle.

„A klímavédelem ugyancsak fontos terület. A Bosch igazgatótanácsának tagja szerint „a Bosch nem csupán fejleszti a környezetbarát megoldásokat, hanem jó példát is mutat. 2020 végére világszerte mind a 400 telephelyünk válik klímasemlegessé, így már nem hagy szén-dioxid-lábnyomot a fejlesztéstől a gyártáson át, egészen az adminisztrációig. Németországi telephelyeinken mindezt már megvalósítottuk.”

A mesterséges intelligencia itt is nagy szerephez jut, az egyes telephelyeken például a házon belüli energiarendszer intelligens algoritmusokat használ az energiafogyasztás eltéréseinek érzékelésére. Bizonyos gyárakban már önmagában ez lehetővé tette a szén-dioxid-kibocsátás több mint tízszázalékos csökkentését az elmúlt két év során. Tekintettel arra, hogy a Bosch összesen 270 ilyen gyárat üzemeltet világszinten, a megtakarítási lehetőség valóban óriási. Amint Michael Bolle kifejtette:

„Így foglalhatjuk össze a CES alkalmával közvetített üzenetünket: a Bosch-nak számos területen nagy tervei vannak a mesterséges intelligenciával.”

Related Topics:2020 bosch CES intelligencia las vegas mesterséges

Up Next

Ilyen lesz a munkaerőpiac 2020-ban a DXC Technologies szerint

Don't Miss

Codecool: Egyre kifizetődőbb a programozói karrier

Gazdaság

Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a GLS Hungary országos hálózatfejlesztése: a vállalat Szegeden helyezte üzembe 3 000. csomagautomatáját. A fejlesztés jól mutatja a hazai csomaglogisztikai piac gyors átalakulását és azt a stratégiai irányt, amelyben a GLS a vásárlói igényekre reagálva folyamatosan bővíti országos fix átadópontjai számát.

PwC 2026-os Csomaglogisztikai riportja szerint a belföldi csomagautomatába kézbesített küldemények száma több mint 50%-kal növekedett az előző évben, ezzel ez volt a leggyorsabban fejlődő kézbesítési forma.

3 000 GLS Automata és közel 4 000 GLS Átadópont országszerte

A vidéki hálózatbővítés fontosságát is szimbolizálja, hogy Szegeden, az Árkád Szeged belterében került átadásra az újabb mérföldkőnek számító 3000., 20 oszlopos, 236 rekeszes GLS Automata. Ezzel a GLS Hungary automatáinak száma elérte a 3 000-et több mint 670 településen kínálva ezt a szolgáltatást, a csomagpontokkal együtt pedig már közel 4 000 GLS Átadópont érhető el országszerte több mint 820 településen. A hálózat folyamatos bővítésének célja, hogy a vásárlók és az e-kereskedelmi partnerek minél több településen férjenek hozzá gyors és kényelmes csomagátvételi lehetőségekhez.

„A vásárlói szokások egyértelműen abba az irányba mozdulnak, hogy a kézbesítés ne csak gyors, hanem rugalmas és a csomag útja digitálisan is egyszerűen követhető legyen. A GLS fejlesztései erre a piaci változásra reagálnak: folyamatosan bővítjük automatás hálózatunkat, fejlesztjük digitális szolgáltatásainkat és új megoldásokkal támogatjuk partnereink versenyképességét”

– mondta Balázs Attila, a GLS Hungary ügyvezető igazgatója.

GLS Automata Expressz – reggeli kézbesítés

A vállalat fejlesztési stratégiájának egyik kiemelt eleme a 2025 nyarán indult GLS Automata Expressz szolgáltatás, amely jelenleg Budapesten és öt Pest megyei déli agglomerációs városban érhető el, közel 600 automata bevonásával (a teljes országos hálózat 20%-ában).
A szolgáltatás lényege a rendelés napján átadott csomagok másnap reggeli kézbesítése – szombaton is – ami az e-kereskedők számára számos előnnyel jár: gyors kiszállítás, mely versenyelőny a Magyarországra beáramló import csomagokkal szemben, felár nélkül elérhető lehetőség, mely támogatja a visszatérő vásárlásokat. A GLS Automata Expressz szolgáltatás az operációra is pozitív hatással volt a rekeszkihasználtság szempontjából: a címzettek délig 63%-kal több csomagot vettek át az automatából, mint a bevezetés előtti időszakban.

GLS Automata hálózat megnyitása e-kereskedelmi partnereknek is

A vállalat elérhetővé teszi a logisztikai partnerek után e-kereskedelmi partnerei felé is a csatlakozást akár 1 500 GLS automatához. Az együttműködési modell révén a partnerek saját click & collect megoldásaikat integrálhatják a GLS automata infrastruktúrájába, így csökkenthetik saját költségeiket, miközben ügyfeleik számára még rugalmasabb átvételi lehetőséget kínálhatnak. Mindemellett újabb bevételi lehetőséghez juthatnak az automaták üzlet elé való kihelyezésével bérleti díj fejében és növelhetik az üzletbe érkező vásárlói forgalmat is.

Címke nélküli automatás visszaküldés – Visszárú szolgáltatás

A PwC Csomaglogisztikai Riport 2026 elemzéséből az is kiderült, hogy a vásárlók határozottan igénylik a termékek egyszerű és akár ingyenes visszaküldését – 60% elvárja, 52% pedig szívesebben rendel egy webáruházból legközelebb is, ha a visszaküldés feladása egyszerű volt. A GLS Automata visszáru szolgáltatása lehetővé teszi az automatából történő visszaküldést, címke nyomtatása nélkül. A kereskedők számára a visszaküldés lehetőségének biztosítása segíti a kiemelkedő vásárlói élmény nyújtását, emellett támogatja a visszatérő vásárlók számának növekedését. A digitális fejlesztések részeként a GLS Hungary Applikációján keresztül hamarosan a visszaküldési szolgáltatás is elérhetővé válik TOP 500 e-kereskedő bevonásával, így a vásárlók még egyszerűbben és gyorsabban indíthatják el csomagjaik visszaküldését. A GLS szerint a visszáru-folyamatok egyszerűsítése ma már kulcsfontosságú része az e-kereskedelmi ügyfélélménynek.

Digitális fejlesztések

2024 nyarától indult el a GLS Hungary mobil applikációja, amely valós idejű csomagkövetést, rugalmas átirányítási és csomagfeladási lehetőségeket is kínál. 2026. februárjától egészült ki az app alkalmazás a GLS VIP hűségprogrammal, ahol a címzettek és az appon keresztül csomagot feladó felhasználók virtuális csomagokat gyűjthetnek, így GLS kedvezményekhez és partnerkuponokhoz juthatnak. Mivel az applikáció és a GLS VIP hűségprogram folyamatos fejlesztés alatt áll, a funkciók és az elérhető előnyök köre a jövőben tovább bővül.

“A csomaglogisztika ma már nem kizárólag a kézbesítésről szól, hanem egy komplex vásárlói élményről. A vevőigényekhez igazodó rugalmas csomagátvételi és átirányítási lehetőségek, gyors kiszállítás, egyszerű visszaküldés és a digitálisan támogatott folyamatosan kontrollált csomagstátuszok együtt határozzák meg a jövő szolgáltatásait. A GLS célja, hogy ezeken a területeken továbbra is meghatározó szereplő legyen Magyarországon”

– tette hozzá Balázs Attila.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekord negyedévet zárt Európa az e-autó piacon

Az európai elektromosjármű- (EV-)piac 2026 első negyedévében kiemelkedően teljesített, de globálisan visszaestek az EV-értékesítések, és felerősödtek a régiók közötti különbségek. A PwC legfrissebb jelentése (Electric Vehicle Sales Review Q1 2026) szerint Európa öt legnagyobb autópiacán a tisztán elektromos gépkocsik (BEV) eladása több mint harmadával nőtt, és részesedésük minden korábbi első negyedéves szintet felülmúlt.

Ugyanakkor a kínai és amerikai piac visszaesése világosan mutatja, hogy az elektrifikáció ütemét jelenleg erősen befolyásolják az ösztönzők, a szabályozás és a kínálati verseny rövid távú változásai.

Az EU5 dominál, eltérő érettségű piacokkal

2026 első negyedévében a globális színtér összes vizsgált piacán a BEV-eladások enyhe, 1%-os éves visszaesést mutattak. A piaci helyzet viszont egyáltalán nem egységes, az 1%-os átlagot kibontva egy rendkívül széleskörű kép tárul elénk.

Európa jelenleg öt legmeghatározóbb piacán (EU5: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 2025 első negyedévéhez képest a BEV-értékesítések 36%-kal ugrottak meg. Emellett a darabszámuk a valaha mért legmagasabb negyedéves szintre emelkedett, és az összesített volumen már a félmilliót közelíti. Franciaország és Németország voltak ennek a folyamatnak az éllovasai, náluk kiemelendő az ösztönzők szerepe: a vásárlási támogatások meghosszabbítása vagy újbóli bevezetése ugyanis látványosan fokozta a keresletet.

Spanyolország és Olaszország BEV-piacai évek óta jelentősen elmaradnak a top öt többi országától, azonban az elmúlt időszakban mindkét piac meredek növekedési pályára állt. 2026 első negyedévében rendre 42%-os és 66%-os bővülést értek el 2025 azonos időszakához képest. Bár a BEV-piaci részesedésük továbbra is alacsonyabb volt a többi vezető piachoz képest (9%, illetve 8%), ezek az arányok 2023 első negyedéve óta megduplázódtak.

A BEV-ek részesedése a teljes járműeladásokból 2026 első negyedévében (EU5+Magyarország)

Ezen az öt európai piacon a Plug-in hibrid (PHEV) értékesítések is jelentősen gyarapodtak az utóbbi évben, kiemelkedő, 42%-os növekedést produkálva 2025 első negyedévéhez képest. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyságban regisztrálták a legtöbb PHEV-eladást: a piac 47%-kal bővült éves összevetésben, és Németországot megelőzve Európa legnagyobb plug-in hibrid piacává vált. Eközben az értékesített hibridek száma (MHEV) az EU5 országokban először átlépte az egymilliós darabszámot egy negyedév során, és rekordszintű, 42%-os piaci részesedést ért el.

Átállás az európai piacokon

Európát (EU27+UK+EFTA) bővebben elemezve a kép még összetettebbé válik. A legnagyobb BEV éves eladás-növekedés Lengyelországban látható (73%-os), mely ugyan alacsony szintről produkált ilyen eredményt, de piacának gyarapodása illusztrálja, hogy a régiós piacok érezhetően reagálnak a kínálat bővülésére és a költségszintek változására. Kiemelendő emellett Dániának a 43%-os növekedése is, itt pedig az igazán figyelemre méltó, hogy a BEV-eknek 79%-os piaci részesedésük van, amelynél Európában csak Norvégia 98%-os, kimagasló adata magasabb.

Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban továbbra is alacsonyabb a penetráció: a tisztán elektromos járművek piaci részesedése 2025-ös adatok alapján például Csehországban 5,6%, Romániában 5,6%, Szlovákiában 4,7%, illetve még ennél is sokkal alacsonyabb Horvátországban (1,8%), ami jól mutatja a régión belüli felzárkózási potenciált. Mindezek mellett az alternatív meghajtású járművek iránti keresletet tovább erősítik a hagyományos üzemanyagokat érintő, geopolitikai eredetű bizonytalanságok. Ezek a lokális piacokra is közvetlenül hatnak, ugyanis növelik a fogyasztók ár- és ellátásbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos érzékenységét.

Magyarországon folytatódik az egyenletes növekedés

2026-ban az elektromos járművek térnyerése tovább folytatódik Magyarországon, a tisztán elektromos modellek piaci részesedése elérte a 8,9%-ot márciusban, vagyis 0,2 százalékponttal növekedett egy év alatt. Már az első negyedév elején a számuk meghaladta a 100 ezer darabot, míg az összes zöld rendszámmal rendelkező jármű a 150 ezres küszöböt. A plug-in hibridek (PHEV) 5,9%-os részesedést értek el a magyar piacon és így a BEV-ek meg a PHEV-ek együttesen a Magyarországon értékesített új személygépkocsik 14,8%-át teszik már ki.

„Míg az EU vezető piacain a BEV-részesedés szembetűnően magasabb szinteket ér el és dinamikusabb növekedést mutat, a magyar piac kiegyensúlyozottabb, mérsékeltebb ütemű bővülést követ, ami jobban illeszkedik a közép-kelet-európai átmenet strukturális sajátosságaihoz. Ugyanakkor régiós kontextusban Magyarország továbbra is az élmezőnybe tartozik az elektromos járművek elterjedtsége és növekedési pályája alapján, így a lassabb felzárkózás ellenére is stabilan erős pozíciót foglal el a CEE-piacon”

– hangsúlyozta Szoboszlai Bea, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának igazgatója.

Visszaesés Kínában és az USA-ban

Abban, hogy az eladott elektromos autók száma az összes vizsgált piacon együttesen továbbra is kevesebb mint egy éve ilyenkor, nagymértékben közrejátszik az, hogy a világ két legnagyobb gazdaságában jelentős visszaesés tapasztalható az EV-piacon 2025 első negyedévéhez képest.

Kínában a BEV-eladások 20%-kal csökkentek, a PHEV-ek pedig 31%-kal estek éves összevetésben. A visszaesés elsősorban a támogatások csökkentésének tudható be, amely a változást megelőző hónapokban előrehozott vásárlási hullámot indított el. Most a kínai piac ennek a jelenségnek az utószelét érzi, bár a negyedév végére, 2026 márciusában már 1%-kal több BEV-járműt adtak el, mint 2025 márciusában.

Az amerikai EV-piac hasonló pályát követett. A 2025 szeptemberében megszüntetett adókedvezmények következtében a BEV- és PHEV-értékesítések az első negyedévben 23%, illetve 53%-os visszaesést mutattak. Ugyanakkor mindkét kategóriában enyhe növekedés volt megfigyelhető 2025 utolsó negyedévéhez képest, ami a fokozatos kilábalás első jele lehet.

Ezzel szemben a hibridpiac stabilan nőtt: 8%-os éves bővülés mellett a hibridek részesedése 14%-ra emelkedett, ami azzal magyarázható, hogy sokan a hibrideket a közlekedés elektrifikációjának praktikus első lépéseként kezelik.

Verseny és megfizethetőség dilemmája

A döntéshozók számára mindez egy kényes választást jelent. Ahogy Kína és az USA példájából láthatjuk, az ösztönzők visszavonása azonnali hatással jelentkezik a keresleti oldalon, ami a fogyasztói árak emelkedéséhez és az elektromos autókra való átállás lassulásához is vezethet. Kína fokozatosan visszavágja az ösztönzőket, az Egyesült Államok megszünteti a szövetségi adókedvezményeket, és enyhíti az üzemanyag‑fogyasztási előírásokhoz kapcsolódó szankciókat. Európa ezzel ellentétben újfent támogatásokat vezet be, miközben szigorítja a kibocsátási szabályokat.

A geopolitikai feszültségekből fakadó energiaár-volatilitás, különösen az üzemanyagárak ingadozása is egyre érzékelhetőbb hatást gyakorol az autópiacra. A magasabb üzemanyagköltségek számos piacon felerősítik az elektromos járművek iránti érdeklődést, mivel a fogyasztók egyre inkább az alacsonyabb üzemeltetési költségek felé fordulnak. Ugyanakkor a kereslet alakulása továbbra is többtényezős, ahol a szabályozási környezet és az ösztönzők szerepe meghatározó marad.

„2026 vízválasztónak tűnik az elektromos járművek piacán. Ott, ahol továbbra is erős a szakpolitikai támogatás, növekedés, míg ahol ezt visszafogták, ott egyelőre mérséklődés tapasztalható. A legizgalmasabb kérdés, hogy a támogatások fokozatos kivezetésével érintett piacok képesek-e önerőből is fenntartani a felzárkózást, vagy a kereslet tartósan érzékeny marad a szakpolitikai környezet alakulására. Ennek kimenetele meghatározó lehet az e-mobilitás következő fejlődési szakasza szempontjából”

– mutatott rá Szoboszlai Bea.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kilőttek a panelárak, kettészakadt a vidéki lakáspiac

A panellakások látványos drágulása gyakorlatilag felszámolta a téglalakásokkal szembeni korábbi árelőnyt, ugyanakkor a vidéki városok közti különbségek számottevően megnőttek. Az áremelkedést elsősorban az egyetemvárosok hajtják, miközben Debrecen panelpiaca elsőként lépte át az egymillió forintos négyzetméterárat.

2026 elejére jelentősen átrendeződött a megyei jogú városok ingatlanpiaca. A panellakások átlagos négyzetméterára 814 ezer forintra nőtt, ezzel gyakorlatilag utolérve a téglalakások 825 ezer forintos szintjét. Ugyanakkor a használt házak továbbra is alacsonyabb árszinten maradtak, átlagosan 608 ezer forintos négyzetméterárral. Az előző év azonos időszakához viszonyítva minden szegmensben emelkedtek az árak, miközben a városok közti különbségek is látványosan nőttek.

Az első negyedévben a panellakások piacán mérték a legjelentősebb drágulást: az Otthon Centrum adatai szerint éves összevetésben 25,7 százalékkal emelkedtek az árak. A téglalakások esetében 14 százalékos, míg a családi házaknál 11,7 százalékos növekedést tapasztaltak. Ennek következtében a panelek és a téglalakások közötti árkülönbség gyakorlatilag minimálisra csökkent: országos átlagban mindössze 11 ezer forint négyzetméterenként, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál alig félmillió forintos eltérést jelent.

A drágulás hátterében elsősorban a nagy egyetemi városok húzóereje áll.

„A tavalyi támogatási környezet, az Otthon Start Program indulása, valamint a hitelkamatok alakulása jelentős számú vásárlót terelt a lakáspiacra, különösen az egyetemi városokban, ahol magas a fiatalok aránya. A megnövekedett kereslet gyors és jelentős áremelkedést eredményezett, főként a panellakások piacán”

– értékelte a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A számok mindezt egyértelműen alátámasztják: Debrecenben a panellakások átlagos négyzetméterára elsőként haladta meg az 1 millió forintot (1,008 millió forint), míg Győr 985 ezer forintos értékkel közelítette ezt a szintet. A többi egyetemváros is csak minimálisan marad el ettől, miközben a skála másik végén Nagykanizsán 562 ezer, Szekszárdon pedig 640 ezer forint az átlagos panelár.

A téglalakások piacán még markánsabb különbségek figyelhetők meg. Debrecen 1,17 millió forintos négyzetméterárral vezeti a mezőnyt, ami azt jelenti, hogy egy kétszobás lakás átlagosan mintegy 8 millió forinttal drágább, mint egy hasonló méretű panel. Sopronban az átlagár megközelíti a 947 ezer forintot, míg Győr, Veszprém és Székesfehérvár szintén 900 ezer forint feletti sávban helyezkedik el. Ezzel szemben Nagykanizsán mindössze 537 ezer forintos átlagár a jellemző, ami még a helyi panellakások árszintjét sem éri el. Ez az anomália elsősorban a lakásállomány összetételével magyarázható. A városban ugyanis az elmúlt években kevés újlakás épült, a meglévő állomány pedig elöregedett, szemben Debrecennel vagy Győrrel, ahol sorra jelennek meg az új építésű projektek. Hasonló folyamatok figyelhetők meg más, kisebb és a fővárostól távolabb eső településeken is.

A használt házak piacán még nagyobb a szórás: Sopronban az átlagos négyzetméterár eléri 1,04 millió forintot, míg Debrecenben 800 ezer forint körül alakul. Ezzel szemben Nagykanizsán és Szekszárdon az átlagár alig haladja meg a 350 ezer forintot. Ez a szegmens tekinthető a legheterogénebbnek: nemcsak városok között, hanem egyes városokon belül is jelentős eltérések mutatkoznak az ingatlanok állapotától és elhelyezkedésétől függően.

A piacot új szabályozási változások is alakíthatják, ugyanis hat vármegyében megszűnt a családi házakra igényelhető otthonfelújítási támogatás, amely elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlt, valamint Pest vármegyét érinti. Ez különösen az alacsonyabb árú, rosszabb állapotú házak piacára lehet hatással, például Nagykanizsára, ahol a felújítás kulcsszerepet játszik az értékesíthetőségben.

Eközben a magas árszintű, erős keresletű városokban – mint Debrecen – a támogatások továbbra is elérhetők, ami mérsékelheti a kedvezőtlen hatásokat.

„A vidéki lakáspiac ma már nem tekinthető homogénnek: a kereslet és az árak mentén egyértelműen kettészakadt, és ez a különbség a következő időszakban is velünk maradhat”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!