Gazdaság

Ilyen lesz a munkaerőpiac 2020-ban a DXC Technologies szerint

A DXC Technology előrejelzése: top 5 technológiai és munkaerő-piaci trend a 2020-as évre

Az emberi munkaerő termelékenysége gyakorlatilag nem változott több mint 20 éven át, amíg az e-mail és az internetes szolgáltatások el nem terjedtek a munkahelyeken is.

Napjainkban a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás széleskörű üzleti alkalmazása, valamint az együttműködési megoldások és a világháló összeköttetésében dolgozó csapatok és a technológiailag magasan képzett üzleti vezetők előretörése viszont már azt jelzi, hogy a termelékenység hamarosan új szintre léphet.

A DXC Technology 2020-as munkaerő-piaci előrejelzése szerint a vállalatokat továbbra is az foglalkoztatja, hogyan tudják a technológia segítségével elősegíteni az üzleti növekedést, eközben viszont szükséges az emberi munkaerőt megfelelően elhelyezniük a képletben. Tanulmányok szerint a motivált és együttműködő munkaerő sokkal jobban teljesít.

Az elkötelezett munkavállaló 44%-kal, az inspirált munkaerő pedig közel 125%-kal termelékenyebb, mint egy szimplán elégedett
A jó kommunikáció és a közösségi technológiák, szemben például az e-mailezéssel, 20-25%-kal is növelhetik a szellemi munkát végzők teljesítményét.

Ezt figyelembe véve, valamint az AI, az IoT, az adatökoszisztémák alkalmazása és a csapatmunka megreformálása révén a vállalatok 2020-ban új szintre emelhetik a termelékenységüket és az innovációs erejüket. A DXC Technology előrejelzése szerint az alábbi trendek határozzák meg a 2020-as évet:

1. A mesterséges intelligencia forradalmasítja a szakmákat

2020-ban a szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek egyszerre nehézségként és előrelépésként élhetik meg a mesterséges intelligencia adaptálását. A vezetők új feladatot kapnak: az AI asszisztensek és az emberek közti ideális kommunikáció kialakítását.

Az AI forradalmasítja az olyan szakmákat, mint a jog, a könyvelés, az egészségügy vagy az oktatás, méghozzá kétféle módon:

demokratizálja a szakmai szolgáltatásokat: a felhasználók széles körének válnak elérhetővé személyre szabott szolgáltatások alacsony költségű intelligens asszisztensek révén. Ezek a „szoftverügynökök” az életünk számos területén segítenek bennünket anélkül, hogy irányítanák azt.
segít új betekintéseket nyerni az adatokba, menedzselni a túlcsorduló információfolyamokat és csökkenteni az emberi eredetű hibákat. Ahogy ezek a döntéstámogató rendszerek egyre kifinomultabbá válnak, a szakemberek egyre jobban támaszkodnak rájuk és idővel nem tudják majd átadni ezeket a készségeket másoknak. A vállalatoknak így el kell dönteniük, milyen kompromisszumot vállalnak az AI asszisztensek használata és a készségek lehetséges elvesztése között.

Összességében az AI jelentős segítséget nyújt a rendszerekben rejlő intelligencia felszínre hozásában, a fogyasztók kiszolgálásában és a szakemberek tudásának fejlesztésében.

2. Emberek helyett gépekre tervezünk IT szolgáltatásokat

A rendszerek tervezési fókusza a gépek felé tolódik párhuzamosan azzal, ahogy a folyamatok egyre inkább az adatokra irányulnak. Ennek következményeként új architektúrák születnek, a vállalatok pedig nagyobb figyelmet fordítanak az IT rendszereik modernizálására.

Az adatfeldolgozó architektúrák folyamatosan frissülnek új M2M képességekkel, az elemzések pedig a hálózat végpontjaiig terjednek – ahol az adatok találhatók – és alacsonyabb késleltetési idővel operálnak, így jobb és gyorsabb döntéseket tesznek lehetővé alacsonyabb költségek mellett.

A döntéshozatal gyorsaságát jól példázza, hogy egy ember 0.5-1 másodperc alatt hoz meg egy döntést, míg a mikroprocesszoroknak néhány nanomásodpercre van szükségük ehhez. Emellett a gépek által hozott döntések sokkal szélesebb, közel valós idejű adathalmazokon alapulnak.

Ezek a jobb és gyorsabb eredmények például a közlekedésben lesznek tapasztalhatók, kezdve az okosparkolóóráktól, az okos közlekedési jeleken át az okos forgalomáramlásig és végül az autonóm autókig és az okosvárosokig, amelyek végpontjait nem kell majd távoli adatközpontokhoz kapcsolni.

3. Még értékesebbé válnak az adatok

Az elképzelés, hogy az információk megosztásra termettek a DXC Technology előrejelzése szerint 2020-ban teljesedik ki igazán, amikor a vállalatok ökoszisztémákban gyűjtik össze az adataikat az üzleti céljaik elérése érdekében.

Az autonóm vezetési szenzoradatok több autógyártó között kerülnek megosztásra, amelyeket felhasználhatnak új autómodelljeikben.
Az egészségügyi adatok több szolgáltatóhoz és közegészségügyi szervezethez eljuthatnak, ezáltal jobb egészségügyi és személyre szabott jóléti eredmények érhetők el.
A pénzügyi adatainkat pedig több pénzintézet és befektetési társaság között is megoszthatjuk, hogy a lehető legjobb hozamot érhessük el.

Ugyanakkor ezen ökoszisztémák működéséhez bizalmi mechanizmusokra is szükség van, amelyek biztosítják, hogy az egyének biztonságosan oszthassák meg az adataikat, a vállalatok pedig jogszerűen használhassák fel azokat.

A megfelelő jóváhagyásoknak és a technológiai komponenseknek (AI, IoT, megosztott könyvelési technológia) köszönhetően a gyártók, szolgáltatók és fogyasztók szívesebben fogják megosztani adataikat, az adatökoszisztémák pedig gyors növekedésnek indulnak. A vállalatvezetők a jövőben az ilyen ökoszisztéma központú üzleti modelleket és kereskedelmi partnereket fogják keresni, akiknek a megfelelő adatmegosztás alapvető fontosságú.

4. Szólójátékosok helyett a csapatmunka visz előre

A vállalatok – köztük a DXC Technology is – felismerték, hogy az üzleti sikerekhez nem elég egyszerűen felgyorsulni vagy több megbeszélést tartani. A cégek sikere a hatékony csapatmunkában rejlik, és azok a csapatok hatékonyak, amelyeket engednek döntéseket hozni, értik a feladatukat és a határaikat, és megbíznak bennük. Az igazán jól teljesítő csapatok megosztják a tudásukat más csapatokkal és nyomon követik, ki és hogyan vett részt a döntési folyamatban.

A hagyományos, silókra épülő piramisszerű szervezeti modellel szemben teret nyer a rugalmas szervezeti struktúra. Egy dinamikus és összetett üzleti környezet kialakításához egymással együttműködő csapatokra van szükség sokféle tevékenységbe bevonható, „multidimenziós” munkavállalókkal, szemben a silókban dolgozó egyéni „hősökkel”.

A vállalatok az egyes dolgozók helyett a csapatok hatékonnyá tételére helyezik a fókuszt. A csúcsteljesítményt nyújtó egyének (ún. 10x Individuals) helyét az igazán jól összehangolt csapatok (ún. 20x Teams) veszik át.

Ezt az átállást jelzi az együttműködési környezetek elterjedése is, mint a Slack vagy a Microsoft Teams. Emellett a csapattagok egyszerre rendelkeznek üzleti és technológiai tudással, napi szinten képzik magukat és olyan optimalizálásokat végeznek, amelyek egy kevésbé szoros együttműködésben nem lehetséges.

5. Új üzleti vezetői szemlélet

A DXC előrejelzése szerint 2020-ban élre törnek a technológiai fókusszal rendelkező üzleti vezetők, akik a vállalat hatékonyságát, agilitását és innovatív erejét előmozdító technológiákban látják a siker kulcsát. Ezek a „technológiai evangelisták” C-szintű vezetői pozíciókban tervezik meg a vállalat digitális stratégiáját, és olyan témák foglalkoztatják őket, mint az okostermékek, fúziók, akvizíciók, szellemi tulajdon fejlesztése és a tanulás.

A technológiai vezetők egy teljesen új szemléletet képviselnek, feladatuk nem csupán az IT működtetése, hanem az új készségek és a céges kultúra fejlesztése. A csapatokhoz hasonlóan ők is kettős, üzleti-technológiai szemszögből vizsgálódnak. Ezek a vezetők várhatóan nagyobb üzleti eredményeket érnek el és fellendítik a vállalatok digitális átalakulását.

Related Topics:2020 dxc fejlődés gazdaság munkaerőpiac technológia technologies

Up Next

Professzionális 4K nagylátószögű kamera – Panasonic AG-CX10

Don't Miss

CES 2020 – Bosch, fókuszban a mesterséges intelligencia

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A Kontron Hungary és a Kontron Csoport továbbra is a megszokott IT tanácsadási és rendszerintegrációs tevékenységét végzi, csupán a Microsoft licencek értékesítése került ki a magyarországi portfólióból.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!