Gazdaság

Ingyenes eszközt fejlesztett az ESET a BlueKeep sebezhetőség ellenőrzésére

Az ESET nemrég kiadott egy ingyenes BlueKeep (CVE-2019-0708) eszközt annak ellenőrzésére, hogy a Windows operációs rendszert futtató számítógép védett-e a sérülékenység kihasználása ellen. A brute-force támadások és a BlueKeep a közvetlen Remote Desktop Protocol (RDP) kapcsolatokat használják, és lehetővé teszik a támadók számára, hogy különféle rosszindulatú tevékenységeket hajtsanak végre az áldozat szervereinek felhasználásával.

„Noha a BlueKeep sebezhetősége eddig még nem végzett kiterjedt pusztítást, a kihasználási életciklusa továbbra is alacsony”

– mondta Aryeh Goretsky, az ESET kutatója.

„Viszont az is tény, hogy sok rendszer még mindig nincs befoltozva, és az exploit rosszindulatú verziója továbbra is fellelhető.”

Az RDP lehetővé teszi, hogy az egyik számítógép hálózaton keresztül csatlakozzon a másikhoz, és azt a hálózatot távolról használja. Az elmúlt két évben az ESET egyre több olyan incidenssel találkozott, amelynek során a támadók az RDP segítségével távolról csatlakoztak egy Windows szerverhez az internetről. A számítógép adminisztrátoraként bejelentkezett támadók különféle rosszindulatú műveleteket hajthatnak végre, például letölthetnek és telepíthetnek programokat a kiszolgálóra, letilthatják a biztonsági szoftvereket vagy adatokat lophatnak a kiszolgálótól. Noha a támadók motivációja változó, a két leggyakoribb felhasználási terület a kriptovaluta bányász programok, és a zsarolóvírusok telepítése.

„Az RDP-vel végrehajtott támadások száma lassan, de folyamatosan emelkedik, és számos kormányzati vizsgálat tárgyát képezték már az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában”

– mondja Goretsky.

„A BlueKeep megérkezése lehetőséget biztosít további támadások végrehajtásához. A sebezhetőség révén egy adott támadás automatikusan elterjedhet a hálózatok között, a felhasználók bármiféle beavatkozása nélkül.”

A Microsoft a BlueKeep sebezhetőséget a legmagasabb, kritikus szintűnek értékelte a felhasználóknak szóló útmutatóban, illetve az Egyesült Államok kormányának nemzeti sebezhetőségi adatbázisában a CVE-2019-0708 értékelése a tízes skálán 9,8-as értéket kapott.

„A felhasználóknak abba kéne hagyniuk az interneten keresztüli közvetlenül kapcsolódást a szerverükhöz az RDP használatával, de ez problémás lehet egyes vállalkozások számára. Azonban a Windows Server 2008 és a Windows 7 idén januárban véget érő támogatása miatt, az ilyen rendszereket futtató számítógépek komoly kockázatot jelentenek a vállalkozások számára, amelynek kivédésére már meg kellett volna kezdeni a felkészülést”

– mondja Goretsky.

„Az RDP használat, a feleslegesen nyitott kapcsolat illetve az ezzel kapcsolatos sebezhetőség javítatlansága komoly kockázatot jelent a felhasználók számára, hiszen azt látjuk, hogy a zsarolóvírus támadások jelentős része (több, mint 60%) itt képes megfertőzni a rendszereket, ez az első számú támadási vektor. Az állandó ransomware támadások (SamSam, Crysis, stb.) mellett rendszeresen megjelennek olyan alkalmi támadási hullámok is, amelyeket éppen az ilyen sérülékenységek kihasználására terveztek. Több felmérés is napvilágot látott – amelyek arról számoltak be, hogy bár a Microsoft javítófolt már 2019. május 14-én megjelent, azóta is hiba – javítatlan gépek millióit lehet még találni internetszerte. Vagyis itt kulcsfontosságú teendő lenne részint a hibajavítások késedelem nélküli alkalmazása, részint pedig ahol szükségtelen az RDP (3389-es TCP port), ott a letiltása is erősen javasolt.”

A BlueKeep sebezhetőségről, az ESET eszközéről és a támadásokról további információ a WeLiveSecurity.com weboldalon olvasható.

Related Topics:2020 adatvédelem bluekeep rendszer sebezhetőség

Up Next

Márciusban debütál az év összipari konferenciája, a TECHference 2020

Don't Miss

Hiperautomatizáció, 5G, mesterséges intelligencia

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!