Gazdaság
7 ok, amiért döcög a PSD2
A második pénzforgalmi irányelv (PSD2) hatályba lépése óta az úgynevezett harmadik feles szolgáltatóktól nagyszámú visszajelzés és panasz érkezett az Európai Bankhatósághoz (EBA) a rendszer működésével kapcsolatban. Erre reagálva az EBA június elején tette közzé irányadó véleményét, mellyel azt szeretné segíteni, hogy a harmadik feles szolgáltatók innovatív megoldásai minél előbb elérhetőek legyenek a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei számára. Dr. Herce Zoltán, a Deloitte és Dr. Réti Bálint, a Péntech Solutions tanácsadó szakértője összegyűjtötték, melyek a legfőbb problémák, és az EBA szerint hogyan lehet azokat mindenki számára megnyugtatóan megoldani.
„A PSD2 irányelv lehetővé tette az ügyfelek harmadik feles szolgáltatóinak, hogy bizonyos feltételek mellett, és az érintettek előzetes hozzájárulásával betekinthessenek az ügyfél bankszámlájába és onnan akár önállóan fizetést is indíthassanak. Ehhez a bankoknak technikailag lehetőséget kell teremteniük a harmadik feles szolgáltatók számára, hogy egy interfészen keresztül mindezt megtehessék. A folyamat azonban most még számtalan problémába ütközik”
– hívta fel a figyelmet dr. Herce Zoltán, a Deloitte Legal bankjogi csoportjának ügyvédje. A szakértők szerint a legjellemzőbb problémák a következőek:
- Kötelező azonosítási folyamatok
A harmadik feles szolgáltatók jelenleg ki vannak szolgáltatva az ügyfelek számára előírt azonosítási folyamatnak, hiszen ezt a megoldást a banknak a szolgáltatók számára is biztosítania kell.
Az EBA véleménye szerint ilyen esetben a számlavezetőknek kell igazolniuk a sikeres azonosítást a harmadik feles szolgáltató felé. Ha a pénzintézet kétfaktoros azonosítást használ, melynek egyik eleme mondjuk a saját banki applikációja, akkor lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél a harmadik feles szolgáltató felé történő azonosítás során is azt használhassa. Ha a számlavezető bank interfésze nem alkalmas arra, hogy teljeskörűen támogassa azokat az azonosítási folyamatokat, amelyeket az ügyfeleinek nyújt, akkor az bizony nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az is elvárás, hogy az azonosítás nem lehet bonyolultabb, ha az ügyfél harmadik feles szolgáltatót vesz igénybe, mintha közvetlenül a számlavezetőnél kérné az azonosítást.
- Kötelező átirányítás az értékesítési ponton
A harmadik feles szolgáltatók lehetőségeit korlátozza, ha a kötelező átirányítás csak böngészőn vagy applikáción keresztül végrehajtható.
Az EBA úgy látja, a bankoknak lehetővé kellene tenniük a harmadik feles szolgáltatók számára a leválasztott (decoupled) vagy a beágyazott (embedded) ügyfélazonosítást. Ám az kötelező átirányítás csak abban az esetben jelent érdemi akadályt, ha ez az egyetlen azonosítási lehetőség és a bank nem is teszi lehetővé a harmadik feles szolgáltatót használó ügyfélnek az összes olyan azonosítási lehetőséget, amelyet egyébként a közvetlenül a bankhoz érkező ügyfeleknek megad.
- Többszörös ügyfélhitelesítés
Konkrét akadályt jelenthet a harmadik feles szolgáltatók számára, ha külön-külön kell elvégezni az azonosítást az ügyfél számlaadatainak megtekintéséhez és a fizetési művelethez is. Ez még inkább igaz, ha ezen előírás szükségességét a bank nem tudja megfelelően alátámasztani. Érdemi akadály az is, ha a számlainformációk lekéréséhez szükséges azonosítás nehézkesebb egy harmadik feles szolgáltatón keresztül, mint direktben a bankon keresztül.
Az EBA álláspontja szerint, ha a harmadik feles szolgáltató minden a fizetéshez szükséges adatot elküld a banknak, akkor annak be kell érnie az egyszeres ügyfélazonosítással.
- Újra hitelesítés 90 naponta
A harmadik feles szolgáltatók szerint gondot jelent, hogyha az ügyfél online szeretne hozzáférni a számlájához, akkor minden alkalommal azonosítani kell. Egyetlen kivétel van: ha csak az elmúlt 90 nap egyenlegét/ tranzakcióit szeretné megismerni, mert ilyenkor csak 90 naponta kell őt azonosítani.
Az EBA véleménye szerint ez a szabály nem jelent érdemi akadályt a harmadik feles szolgáltatók előtt, ám a bankhatóság ugyanakkor azt javasolja a bankoknak, hogy alkalmazzák a 90 napos kivételt. A hitelesítés megújítása a számlavezető bank kötelezettsége. Ő ezt ugyan átruházhatja a harmadik feles szolgáltatóra, de erre kötelezni nem lehet.
- Számlaválasztás
A harmadik feles szolgáltatók jelezték, hogy érdemi akadályt jelent tevékenységüknek, ha a kötelezően átirányított ügyfeleknek a számlavezető weboldalán manuálisan meg kell adniuk az IBAN számukat.
AZ EBA egyetértett ezzel az állásponttal. Szerinte az a megoldás, ha a bank az AIS licensszel rendelkező harmadik feles szolgáltatóknak az interfészen keresztül engedélyezze az ügyfél számlaszámainak lekérését. Így az ügyfél kiválaszthatja, melyiket szeretné használni, a harmadik feles szolgáltató pedig megküldheti azt a banknak, így nem az ügyfélnek kell a számokat beírnia. Az EBA szerint ehhez mindenképpen AIS licensz kell, ez az előírás nem jelent érdemi akadályt.
- A jóváhagyás vizsgálata
A bankok sok esetben további hozzájárulást kérnek ügyfeleiktől, hogy azok harmadik feles szolgáltatót vehessenek igénybe.
Ez az EBA szerint érdemi akadálynak minősül. Ha az ügyfél megbíz egy harmadik feles szolgáltatót, akkor a bank nem ellenőrizheti az ilyen hozzájárulást. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az ügyfél letilthassa a bankjánál a harmadik feles szolgáltatót.
- További regisztrációk előírása
A számlavezető bankok sok esetben további regisztrációt írnak elő a harmadik feles szolgáltatók számára azért, hogy azok hozzáférhessenek az interfészükhöz.
Az EBA szerint ez csak akkor érdemi akadály, a technikai szükségességeken túlmenő regisztrációról van szó. Ha például a harmadik feles szolgáltató applikációját szeretnék összekötni a bank autentikációs applikációjával, akkor elvárható, hogy a harmadik feles szolgáltató applikációja regisztrálva legyen.
Összességében a PSD2 komoly változásokat hozott, azonban az ismertetett körülmények miatt ma még sok esetben nehéz és kényelmetlen harmadik feles szolgáltatón keresztül intézni pénzügyeinket. Ahhoz, hogy a PSD2 vívmányait megismerhessük és élvezhessük, cselekedniük kell azoknak a bankoknak, akiknél a fenti problémák közül bármelyik jelentkezik – hangsúlyozták a szakértők.
Gazdaság
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.
Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.
A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.
A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.
A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.
,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”
– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
A mesterséges intelligencia és az adattudomány már nem a jövő – hanem a pénzügyi szektor jelenét formáló erő. A K&H STEM pályázat éppen azokat az egyetemistákat emeli reflektorfénybe, akik komplex rendszermodellezéssel és innovatív technológiai megoldásokkal keresnek választ valós gazdasági kihívásokra.
Az egyik dobogós kutatás pedig túlmutat a szakmán: a tőzsdei folyamatok megértése mindannyiunk életét érinti – legyen szó megtakarításokról, nyugdíjalapokról vagy a gazdasági stabilitásról.
A pénzügyi piacok mögött nem csupán számok állnak, hanem emberek: döntések, várakozások és egymásra adott reakciók hálózata alakítja az irányokat. A kutatás éppen ezt a láthatatlan dinamikát teszi érthetővé: hogyan formálódik a befektetői hangulat, és miért mozdul sok szereplő egyszerre ugyanabba az irányba egy-egy kritikus pillanatban. Ez a megközelítés közelebb visz ahhoz, hogy a gazdasági folyamatokat ne csak adatokként, hanem emberi működésként is értelmezzük.
A felismerések ráadásul nem maradnak az elmélet szintjén. A hétköznapi befektetők számára is kapaszkodót adnak: segítenek megérteni a hirtelen árfolyam-ingadozások mögötti okokat, és azt, miért válhatnak tömegessé bizonyos döntések. Ez a tudás hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását, és hosszabb távon stabilabb, átgondoltabb pénzügyi stratégiát építsenek.
Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.
Az idei pályázat világosan megmutatta, merre tart a jövő: egyre több kutatás épít a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok találkozására. Ezek a projektek nem elméleti kísérletek, hanem élő példái annak, hogyan kapcsolódik össze az egyetemi tudás a piac valós működésével.
Jól látszik az is, hogy a hallgatók már azokon a kulcsterületeken dolgoznak – mint az adattudomány, a mesterséges intelligencia vagy a komplex rendszerek modellezése –, amelyek ma a pénzügyi szektor digitális átalakulásának motorjai.
„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”
– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége
A Konecta, az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások globális piacvezetője bejelentette stratégiai szövetségét a technológiai szektor meghatározó szereplőjével, a Lenovóval. Az együttműködés a kategóriaelső technológiai megoldásokat ötvözi a fejlett ügyfélkezelési szakértelemmel, hogy alapjaiban formálja át a digitális munkahelyi megoldásokhoz és a munkavállalói élményhez fűződő piaci megközelítést.
A partnerség alapgondolata egy égető piaci kérdésre ad választ: miért épülne a digitális munkahely széttagolt IT-szerződésekre és egymástól független szolgáltatókra, ha működhetne egységes, mesterséges intelligencia által vezérelt élményplatformként is? A felek piacformáló szereplőként kívánják átírni az iparági játékszabályokat: közvetlen alternatívát kínálnak a merev, hagyományos IT-outsourcing modellekkel szemben, újradefiniálva a vállalati szolgáltatások beszerzését és üzemeltetését.
Beszállítói viszonyból stratégiai összefonódás
Ami kezdetben hagyományos partneri kapcsolatnak indult, az mára mély stratégiai együttműködéssé fejlődött. Miközben a Konecta globális programot indított saját munkahelyi infrastruktúrájának modernizálására, a Lenovo túllépett a technológiai beszállító szerepén: kulcsfontosságú partnerré vált egy olyan AI-alapú működési modell kidolgozásában, amely az automatizáció révén jelentősen csökkenti az emberi erőforrás-igényt. A Konecta globális hálózatában – amely több mint 100 000 munkavállalót érint – már megkezdődött a Lenovo szolgáltatásainak fokozatos bevezetése.
Ezzel párhuzamosan a Konecta vette át a Lenovo e-kereskedelmi tevékenységének támogatását, és a felek már tárgyalnak a CX-üzleti folyamatok kiszervezéséről (BPO), valamint az AI-támogatott szolgáltatási képességek kiterjesztéséről. A folyamatok 2025-ben, Egyiptomban sikeresen elindultak, tovább erősítve ezzel is a régió növekvő szerepét globális CX- és digitális központként.
Diszruptív modell a digitális munkahelyekért
A Konecta és a Lenovo egy közös, teljes körű digitális munkahelyi ajánlatot fejlesztett ki, amely közvetlenül versenybe száll a piacon már elterjedt, bevett rendszerekkel.
Míg korábban a vállalatok bonyolult és széttagolt ökoszisztémákra – külön eszközgyártókra, infrastruktúra-szolgáltatókra és IT-támogatókra – támaszkodtak, az új modell az egységre törekszik.
Az ajánlat a Konecta AI-vezérelt szolgáltatásmenedzsmentjére és CX-szakértelmére épít, amelyet a Lenovo a digitális munkahelyek integrátoraként emel a következő technológiai szintre. A cél a teljes technológiai ökoszisztéma egyesítése, ahol az AI-képes eszközök és a vállalati platformok közvetlenül az üzleti célokat szolgálják.
Fogyasztói szintű élmény bevezetése a szervezeti működésbe
Míg az ügyfélélmény az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, a belső munkavállalói folyamatok gyakran továbbra is reaktívak, folyamatvezéreltek és hibajegy-alapúak maradtak. A partnerség egyik központi célja, hogy a fogyasztói CX-szabványokat a belső munkavállalói élményre is alkalmazza.
Az új modellben a munkavállalókra kiemelt ügyfélként tekintenek: az AI-alapú chat- és önkiszolgáló funkciók villámgyors ügyintézést tesznek lehetővé, míg a többcsatornás (omnichannel) elérés a kommunikáció zökkenőmentességét garantálja. Az adatközpontú személyre szabás révén a rendszer érezhetően hatékonyabbá teszi a mindennapi munkát, így az IT-támogatás egy reaktív folyamatból valódi prémium digitális szolgáltatássá lényegül át.
Jövőbe mutató alternatíva
Ahogy a vállalatok modernizálják technológiai környezetüket és a munkavállalói élményt (EX) is fejlesztik, a Konecta–Lenovo stratégiai szövetség a hagyományos IT-szolgáltatási modellekkel szemben egy jövőbe mutató alternatívát kínál.
A Konecta-Lenovo partnerség az egyszerűsítést választotta a komplexitás helyett. Az eszközpark, a háttérinfrastruktúra és a terméktámogatás egységesítésével egy olyan rugalmas szemléletmódot alakítottak ki, amely képes a digitálisan fejlett munkaerő legmagasabb igényeit is kiszolgálni.
„Ez a szövetség tükrözi azt az ambíciónkat, hogy újragondoljuk a technológia és a szolgáltatás találkozását. A Lenovo technológiai fölényének és a Konecta CX-szakértelmének ötvözésével egy olyan modellt alkottunk, amely az intelligenciára és a felhasználói elégedettségre épül”
– hangsúlyozta Julien Vidal, a Konecta csoport növekedési igazgatója (CGO).
„A Digital Workplace kezdeményezések középpontjában az áll, hogy javítsuk a munkavállalói élményt, ezáltal felszínre hozzuk a produktivitást, az innovációt, sőt még a kreativitást is”
-tette hozzá Rakshit Ghura, a Lenovo Digital Workplace Solutions alelnöke és általános igazgatója.
„A Konectával közösen segítünk a szervezeteknek abban, hogy hatékonyabb és eredményközpontúbb munkakörnyezetet teremtsenek.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát
-
Gazdaság2 hét ago
Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik
-
Gazdaság2 hét ago
Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait
-
Tippek2 hét ago
28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát
-
Egészség2 hét ago
Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai
-
Szórakozás2 hét ago
Ingyenes VW kiállítás az Allee-ban
-
Egészség2 hét ago
A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?
-
Ipar2 hét ago
Additív gyártás 2026: ipari fordulópont




