Gazdaság

A pandémia felgyorsítja az egészségügy digitalizációját

Magyarországon is folynak már tárgyalások az SAP Németországban startolt, és már további 10 európai országában bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazásának, a SAP Corona Warn App elindításáról.

Erről, és számos, a hazai gyakorlatban is már működő innovatív egészségügyi megoldásról volt szó azon a konferencián, melyet az SAP Hungary és partnerei szerveztek, kormányzati és egészségügyi intézmények képviselőinek részvételével.

Míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média magasan digitalizáltak, az egészségügyről elmondható, hogy fejlődése jelentősen elmarad más iparágaktól, és világszerte lassan zajlik a transzformációja. „Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30%-át az egészségügy generálja, egy beteg pedig átlagosan 18 Mbyte-nyi adatot generál évente képi és elektronikus egészségügyi leleteivel” – hangsúlyozta Bruce Magill, az SAP globális egészségügyi partnerkapcsolataiért felelős fejlesztési igazgatója az SAP Hungary és partnerei, a Techwave Hungary Zrt. és a Medistance Kft. által szervezett szakmai találkozón.

Az 1960-80-as években a nagyszámítógépekkel és PC-kkel indult meg a szektor átalakulása, az üzleti folyamatok automatizációjára a 90-es-2000-es évek során került sor az internet és a kliens szerverek megjelenésével, napjainkban pedig a felhőszolgáltatásokra, a közösségi felületekre, a BigData-ra, és az adatplatformokra támaszkodva zajlik a digitális transzformáció.

„Most vagyunk a küszöbén annak, hogy az okos technológiák segítségével az egészségügyben is intelligens vállalatokká alakuljanak a szolgáltatók”

– tette hozzá az SAP szakértője, aki kiemelte: a vállalat több mint 30 éve van jelen az egészségügyi szektorban, a világ 94 országában több mint 7900 egészségügyi szolgáltató használja innovatív megoldásaikat.

A globális pandémia miatt most igazán reflektorfénybe került, hogy az egészségügy a jelenlegi struktúrában és módszereivel nem fenntartható rendszer, és olyan megoldásokat igényel, amely a minőségi ellátást és a költséghatékonyságot egyszerre szolgálja. Más iparágaktól eltérően, a legtöbb egészségügyi rendszerben az egyes szolgáltatók között nincs értékalapú verseny, a betegeknek nincs lehetőségük az egyes intézmények között eredményességük szerint szelektálni. Bruce Magill felhívta a figyelmet: az egészségügyi költségek hatalmas terhet rónak a magyar társadalomra, hiszen a magyarországi GDP kb. 6,5%-át teszik ki.

Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és elemzése óriási előnyökhöz juttathat a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is.

„Ez jelentős hatékonyságnövekedést és drasztikus költségcsökkenést eredményezhet a kórházi- és járóbeteg ellátásban egyaránt, amivel mind állampolgári, mind össztársadalmi szinten csak nyerhetünk”

– hangsúlyozta.

Dr. Szócska Miklós előadásában arra hozott példákat, hogy állami szinten az adatokat milyen döntéselőkészítési folyamatokban használták fel az elmúlt években. Mint elmondta, összevetették többek között az ellátási központok és az ott kezeltek irányítószámát, és ezen adathalmazból mutatták ki, hogy az ország mely területein akadozik az ellátás, hol mutatható ki nagyobb elvándorlás, és hol van szükség beavatkozásra. A volt egészségügyi államtitkár azt is bemutatta, hogy akár nem egészségügyi adatokból hogyan lehet egészségügyi következtetéseket levonni. A koronavírus-járvány kitörésekor például a kormányzat minden hazai mobilszolgáltatótól bekérte az aggregált, deperszonalizált mobilcella adatokat, hogy ebből kapjon képet a lakosság mozgásáról és arról, hogy mennyire tartják be a frissen hozott távolságtartó intézkedéseket. Erre támaszkodva tudták a balatoni nyaralókba történő mozgásról is azonnal értesíteni az önkormányzati vezetőket, és felhatalmazni őket a megfelelő helyi szintű intézkedések meghozatalára. Említette még a közösségi médiában a koronavírus-oltással kapcsolatos hírek és álhírek monitorozását és elemzését is, ami az ilyen témájú kormányzati üzenetek kialakításában játszik fontos szerepet.

A jövő egészségügye innovatív digitális platformokon fog újjáépülni

Dr. Solymár Károly Balázs megjegyezte: Magyarország is folyamatosan vizsgálja azokat a digitális megoldásokat, amelyek hasznosak lehetnek a járványhelyzet kezelésében. Ilyen az SAP Németországban startolt, és további 10 európai országban bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazása, a SAP Corona Warn App is. A Németországban már 20 millió letöltést elért SAP Corona Warn App mellett további 3 SAP alapú, már Magyarországon is működő, innovatív digitális egészségügyi megoldást mutattak be a konferencián.

Egy nemzetközi kutatás szerint az orvosok 7.2 millió szót írnak le évente, és a munkaidejük 43%-át adminisztrációval töltik. Ennek csökkentésében segít a magyar tulajdonú BELUX fejlesztő cég beszédfelismerő és beszédleiratozó szoftvere, amelyet az egészségügy több frontján, főként a patológia és a radiológia területén napi szinten használnak már itthon is. A hazai radiológusok 85%-a ennek a szoftvernek a segítségével készíti el szakvéleményét a felvételek orvosszakmai elemzése során. Budapesten és Pest megyében az összes – több mint 1800 – orvos a BELUX megoldását használó Műtéti Napló Alkalmazás segítségével rögzíti az operációk alatt történt eseményeket. Európában már 15 nyelven elérhető a magyar csapat fejlesztése, emellett az USA-ban és Brazíliában is használják a szoftvert.

Magyarországon megyei és városi kórházak, valamint rendelőintézetek is használják már a szintén hazai eRAD csapata által fejlesztett képarchiváló, kommunikációs és teleradiológiás rendszert, a PACS rendszert (Picture Archiving and Communication System), amely radiológiai képsorozatok (ún. study-k) tárolását, lekérdezését, kiértékelését és elemzését végzi, ezzel elősegítve a kórházi leletek egyszerűbb és hatékonyabb elérését.

Az Omron egészségvédelmi divíziója a mintegy 3,5-4 millió magyar állampolgárt érintő kardiovaszkuláris betegségek monitorozásához biztosít telemedicinás mérőeszközöket – mintegy 3000 háziorvosi rendelőben, valamint rendelőintézetekben, kórházakban, és idősgondozó intézményekben vannak jelen eszközeikkel. A vállalat az ezekkel az eszközökkel gyűjtött adatokat különböző platformokon immáron 10 éve tárolja és elemzi, majd megosztja az egészségügyi ellátórendszer különböző szereplőivel. Az évek során több 10 millió adatot tartalmazó digitalizált nagy adatbázisokat, adatregisztereket hozott létre a Medistance különböző krónikus betegségekre, így ezek természetére és kezelésére vonatkozóan már nagyon komplex és új összefüggésekre tudnak rávilágítani.

Mezei Rudolf, az Omron Healthcare Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte, a COVID-helyzet új perspektívába helyezte a telemedicinát, az ennek hatására keletkező nagy adatvagyont. Jelenleg több hazai kózházban és rendelőintézetben futnak Medistance pilot-projektjeik, amelyek 4 területen bizonyítják a telemedicina előnyeit:

A háziorvosokhoz kihelyezett és a betegek között kiosztott eszközflottával a beteg-orvos találkozók minimalizálása érhető el. Az orvosok a távolból követhetik a betegek otthon mért adatait, a rendszer elemzéseket, riasztásokat is küld számukra, így szükség esetén módosítani tudják a gyógyítási protokollt, illetve szüksége esetén behívni a beteget további vizsgálatra.
Fekvőbetegosztály kiürítések esetén a hazaküldött betegek monitorozása is megoldható ugyanezzel a módszerrel.
COVID-19 járványkórházakban a védőfelszerelés nehezíti a diagnosztikai műszerek kezelését, és késlelteti a mérési eredmények lejegyzését a fertőtlenítő protokoll miatt. Az Omron izolációs körülményekre alkalmas távmonitorozó platformot tud biztosítani mérő és adattovábbító eszközökkel, amelyek valós időben továbbítják az adatokat egy nem izolált orvosi szobába, ahol az orvosok nyugodt körülmények között elemezni tudják az adatokat.
A betegek otthoni monitorozásra alkalmas eszközökkel való ellátása – pl. pulzoximéter, spirométer – gyógyult COVID-betegek hosszú távú szövődményeinek megelőzését teszi lehetővé.

„A betegek tájékozottabbak, és egyre aktívabban kívánnak részt venni a saját egészségügyi folyamataikban, a szolgáltatóknak el kell kezdeniük a pácienseket ügyfélként, fogyasztóként kezelni. Az igazi transzformációt az fogja elindítani, ha értékalapú versenyt hozunk létre az egészségügyben: a szolgáltatók központi folyamatok és elvárások mentén elszámoltathatóvá válnak, a szabályozók pedig a volumenalapú térítés helyett teljesítmény és minőségi mutatókhoz kezdik kötni a finanszírozást”

– hangsúlyozta az SAP szakértője, Bruce Magill, aki kiemelte: ez az értékalapú verseny az intelligens, beágyazott technológiákkal kombinálva fog a jövő egészségügyében megfelelő költségcsökkenést eredményezni, és hatékony gyógyítási és megelőzési folyamatokhoz vezetni.

Related Topics:2020 alkalmazás covid-19 digitalizáció egészségügy járvány kontaktkövető koronavírus magyarország pandémia SAP SAP Corona Warn App

Up Next

SUSE trendek: Le a leállással!

Don't Miss

Az AgriTech jövőjéről szól a Design Terminal novemberi konferenciája

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!