Gazdaság

Home office: még mindig sok a félmegoldás a magyar cégeknél

Csak a cégek fele használ munkaidő nyilvántartó rendszereket a távolról dolgozók teljesítményének mérésére

Nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma a koronavírus első hullámához képest, a kollégák teljesítményének nyomonkövetése azonban még mindig problémát okoz a magyar cégeknél – derült ki az informatikai háttérfejlesztésekkel foglalkozó Infosector Kft friss kutatásából.

A csoportmunka hatékonyságát vizsgáló felmérés eredményei alapján csak a cégek mintegy fele használ munkaidő nyilvántartó rendszert a távmunkában is, és csak mintegy harmaduk vezetett be bejárási protokollt a fertőzésveszély elkerülésére. A kutatás arra is rámutatott, hogy a csapatszellem fenntartására egyre gyakrabban alkalmaznak ún. „hibrid iroda” megoldásokat, ugyanakkor ennek biztonsági kockázatát alábecsülik a cégvezetők.

Rengeteg magyar dolgozik távmunkában

Az országszerte több mint 250 vállalati ügyféllel rendelkező Infosector kutatásában cégvezetők válaszait gyűjtötték össze a második hullámban tapasztaltakról és a pandémia által okozott kihívások kezeléséről. A hat pontból álló kérdőívben a megkérdezetteknek egy tízes skálán kellett értékelniük az állításokat azok alapján, hogy mennyire igaz cégükre az adott kijelentés. Az első kérdésre adott válaszok alapján kijelenthető (5,6-os átlag), hogy habár voltak kiugró esetek, összességében szeptembertől kezdve nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma az első hullámhoz képest. A cégvezetők többsége egyúttal arra is rámutatott, hogy munkavállalóik több mint fele dolgozik huzamosabb ideje otthonról (6,2-es átlag), és a vállalkozása idei eredményére kiemelkedő hatással van az otthoni munkavállalók teljesítménye.

Egyelőre sok a félmegoldás

Habár számos cégnél pozitív irányba változott a távmunkával szembeni bizalom, még mindig rengeteg az olyan „félmegoldás” a piacon, amivel csak időszakosan tudják áthidalni a nehézségeket. A megkérdezettek felénél például hiányzik a beosztás- és munkaidő nyilvántartási rendszer (5,0-s érték), ami hosszútávon a munka-magánélet egyensúly felborulását is okozhatja, hiszen összességében óraszámot tekintve többet dolgoznak otthonról a kollégák, mint tették azt az irodában. Hozzátette:

„A munkáltatók és a munkavállalók is a saját bőrükön érzik azt, hogy a megfelelő körülmények kialakítása otthon is kulcsfontosságú, hiszen az értékteremtéshez nyugodt környezet és pontos feladatkezelés szükséges. A kutatásunk visszaigazolta a személyes tapasztalatainkat is: egyre több a jó példa, de iparágtól függetlenül elmondhatjuk, hogy még rengeteg tennivalója és lehetősége van még a magyar cégeknek ezen a téren.”

– mondta Fábián Tamás, az Infosector Kft. operatív vezetője.

Egyre többen váltanak „hibrid iroda” rendszerre a csapatszellem fenntartása miatt

Mivel az alapvető kapcsolattartás az ingyenesen vagy minimális havidíjjal elérhető szoftverek (pl. Microsoft Teams) bevezetésével megoldódott, és az az online meetingeken általában jól értik és látják is egymást a felek, sokan úgy érzik, hogy minden háttér adott az otthoni munkavégzéshez. Az online megbeszélések önmagukban azonban korántsem elegendőek ahhoz, hogy megteremtsék a teljes munkahelyi élményt. Több nemzetközi kutatás is rámutatott már arra, hogy a home office-ban jelentősen csökkenhet a dolgozók motivációs szintje és szellemi jóléte. Ez a magyar piacon sincs másként:

„A vállalatok nagy része a járványveszélytől tartva biztonsági okokból minimálisra csökkentette dolgozóik személyes találkozóinak a számát, hiszen ezzel meg tudják akadályozni a gócpontok kialakulását és a szervezetek teljes leállását. Ez helyes és felelős gondolkodás, ugyanakkor a csapatszellem és a kohézió fenntartásához kell a szociális érintkezés. Ezért váltanak egyre többen úgynevezett hibrid iroda rendszerekre, ahol ugyan korlátozottan, de találkozhatnak és informálisan beszélgethetnek egymással a kollégák”

– mondta Gungl Ágoston, az Infosector Kft. ügyvezetője.

A kollégák visszaengedése nemcsak egészségügyi, hanem biztonsági kockázat is

A kutatásban megkérdezettek egyharmadánál működik már valamilyen rendszer (például A és B hét), amikor egymást váltva, korlátozott létszámban, de személyesen is találkozhatnak és együtt dolgozhatnak a kollégák az irodában. Ez a „hibrid” módszer viszont ismét új kihívások elé állítja a cégeket, hiszen – minden jó szándék ellenére – ha nem vesznek igénybe szakértőt a bevezetéshez, akkor adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatokat hoznak be a kollégák otthonról a munkahelyre.

„Már egy magáncélra használt pendrive vagy egy laptop is trójai falóként szolgálhat a hackerek számára. Ha valahogyan bekerül egy ilyen eszköz a céges hálózatba, a visszatérő munkavállalók a nap végén akár akaratlanul is milliós károkat okozhatnak a cég számára. A vezetőknek ezért általában azt szoktuk javasolni, hogy olyan megoldásokban gondolkozzanak, amelyek átfogóan adnak választ a kihívásokra – hiszen egy ilyen rendszerbe egyszer kell befektetni, majd a szakértő partner odafigyelésével a most bevezetett megoldás évekig jól szolgálja majd a vállalkozás céljait, és akkor is puhára esnek, ha esetleg újra beüt a baj.”

– foglalta össze tapasztalatait Fábián Tamás, az Infosector Kft operatív vezetője.

Related Topics:cég covid-19 egészség félmegoldás hibrid home office járvány koronavírus megoldás munkavégzés otthon vállalat visszaengedés

Up Next

Élelmiszergyártás biztonságosan

Don't Miss

Akár három hónapos extra garanciát kínál termékeire a Huawei

Gazdaság

A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak

A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.

A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.

„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.

Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.

A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.

A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.

A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.

A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.

További információkért olvassa el a teljes jelentést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat

Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.

A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.

Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.

A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.

A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!