Gazdaság

Élelmiszergyártás biztonságosan

7 megoldás az élelmiszerek fizikai szennyeződésével kapcsolatos kihívásokra

A biztonságos élelmiszerek előállítása állandó nyomásként nehezedik a gyártók és a márkatulajdonosok vállára. A szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírások, a proaktív fogyasztók, az új élelmiszer-kombinációk és a globalizált ellátási láncok mind-mind hozzájárulnak a termék-visszahívási adatok növekedéséhez. Annak érdekében, hogy az élelmiszer-gyártók ne szenvedjenek a termékek visszahívásából adódó következményektől, mindent meg kell tenniük, hogy az esetleges idegen testek jelenlétét időben kiszűrjék. A METTLER TOLEDO hét megoldást mutat be, hogy a modern termékellenőrzési technológiának köszönhetően, hogyan tud szembeszállni az élelmiszerek fizikai szennyeződésével járó kihívásokkal.

1. kihívás: A szennyezés forrása

Az élelmiszer-előállítási folyamat több pontján is érheti fizikai szennyeződés a termékeket: a folyamat kezdetén, az előállítás közben vagy a csomagolás szakaszában. Ellenőrzés nélkül a szennyeződések már az elején bekerülhetnek a termelési folyamatba – például egy burgonya közé rejtett kő. A végtermék feldolgozása során a gép meghibásodhat: például előfordulhat, hogy a kenyérszeletelő pengéje eltörik, miközben kenyeret szeletelnek vele egy pékségben. Emellett személyes tárgyak, akár tollak vagy ékszerek is beleeshetnek. Az utolsó szakaszban is kerülhet idegentest a termékbe, a fedél ráhelyezése vagy a csomagolás lezárása közben.

Megoldás:

A folyamat azon pontjait, ahol élelmiszer-biztonsági megelőző intézkedések alkalmazására van szükség a fizikai szennyeződés kiküszöbölésére, kritikus ellenőrzési pontoknak (CCP) nevezzük. A kockázatelemzés kritikus ellenőrzési pontjának (HACCP) vagy a kockázatelemzésnek és a kockázatalapú megelőző ellenőrzésnek (HARCP) auditja során azonosítja a CCP-k létrehozásának helyét. Ezt követően a gyártók megismerhetik a folyamataikhoz legmegfelelőbb szennyezőanyag-kimutatási technológiát. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy mind a fémdetektálást, mind a röntgenvizsgálatot különféle gyártási szakaszokban szükséges telepíteni.

2. kihívás: A fizikai szennyező anyagok típusai

Az összetevőktől és a gyártási folyamattól függően a leggyakoribb szennyező anyagok fémek, ásványi kövek, meszes csontok, tömör műanyagok, gumi vegyületek vagy üvegek. A legnagyobb fejtörést a döntés okozza, hogy melyik vizsgálati technológia megfelelőbb az idegen test felismerésére.

Megoldás:

A röntgenes ellenőrző rendszer a fent említett szennyeződések érzékelésére képes, míg a fémdetektor kifejezetten a vas és színesfém, valamint az összes rozsdamentes acélminőségű anyag azonosítására ad lehetőséget. A HACCP / HARCP audit segít megállapítani a szükséges technológiai beruházásokat, továbbá a gyártók, a jövőbeni termékcsaládok és lehetséges szennyező anyagok figyelembevételével biztosabbá tehetik beruházásaikat.

3. kihívás: Méret és sűrűség

A vizsgált termék mérete és sűrűsége befolyásolhatja a detektálás érzékenységi szintjét. Minél homogénebb a termék, annál egyszerűbb az ellenőrző berendezésnek azonosítani a fizikai szennyeződéseket. Nehézségeket okoz, ha az idegen test sűrűsége hasonló vagy alacsonyabb, mint az ellenőrzött terméké, például egy üvegszilánk az üvegpalackban, vagy ha változó sűrűségű komponenseket tartalmaz, például készételek esetében. A nagyobb tömegű vagy nagyobb nedvességtartalmú termékek problémát jelenthetnek más ellenőrzési technológiák esetében is. Ilyenkor maga a termék saját zavaró jelet hozhat létre, ami megnehezítheti a fémdetektorok munkáját, így nem könnyű különbséget tenni a termékjel és a fém szennyeződések jele között.

Megoldás:

A szennyezőanyag-detektálási technológia fejlődésének köszönhetően, a röntgenes ellenőrző és a fémdetektáló rendszerek egyaránt magas érzékenységgel rendelkeznek, így az apró szennyeződések előfordulását is képesek kimutatni. A METTLER TOLEDO fémdetektorok egyszerre több frekvenciát használnak a „nedves” termékek jeleinek kiszűréséért. A fejlett röntgenes ellenőrző rendszerek az ellenőrzött termék alapján, automatikusan állítják be a kép kontrasztjának maximalizálásához szükséges energiamennyiséget.

4. kihívás: Csomagolás

A csomagolások alakja, mérete és anyaga sokszor nehezítő tényező a termékellenőrzés folyamatában. Nem egyszerű feladat, például üvegszennyeződések kimutatása üvegedényekben vagy fémszennyeződések fémezett filmcsomagolásban. A szokatlan csomagolási formák, mint például a lekerekített üvegpalackok és a kartondobozok tovább korlátozzák a röntgenes ellenőrző rendszer látóterét, ami csökkent érzékenységi szintet eredményez. A nagy vagy magas csomagokat biztos módon kell szállítani a szalagon, hogy stabilak legyenek, amikor az ellenőrző rendszer elé érnek.

Megoldás:

Az ellenőrző berendezés és a megfelelő szállítószalag, illetve a vezetősín kiválasztásakor figyelembe kell venni a detektálni kívánt termék csomagolását. A röntgenes ellenőrző berendezések vízszintes, osztott, kombinált vagy ferde sugarakat alkalmaznak, ennek köszönhetően képesek észlelni az üvegtöredékeket az üvegcsomagolásban is. Bizonyos röntgenes ellenőrző rendszerek konfigurálhatók olyan módon, hogy a komplex csomagokban lévő vakfoltok is ellenőrizhetők legyenek szennyezettségük szempontjából. A fémdetektáló képesek érzékelni a fémet a zavaró “termékeffektus” ellenére és a fémezett filmcsomagolással ellátott termékek esetében is.

5. kihívás: A gyártósor sebessége

A szállítószalagsebesség, a gyártási céloknak és a fogyasztói igényeknek való megfelelés érdekében folyamatosan nő. A száraz, szemcsés termékek és folyadékok ellenőrzése különösen nagy kihívást jelent a felgyorsult gyártósorokon.

Megoldás:

A speciális fémdetektorokat és röntgenes ellenőrző rendszereket folyékony és ömlesztett termékekhez terveztük. Teljes szalagsebességgel működtethetőek, fenntartva a termelékenység szintjét. Intelligens szoftver segítségével mindkét technológia képes meghatározni a szennyeződés pontos helyét, és az idegen testet biztonságosan eltávolítani, minimális termékpazarlással és leállás nélkül.

6. kihívás: Folyamatos optimalizálás

Elengedhetetlen az ellenőrző rendszerek megfelelő érzékenységi szinten történő működése, hogy képesek legyenek az esetleges idegen testeket detektálni, és azokat biztonságosan eltávolítani. A helytelen beállítás rossz szortírozási arányhoz vezethet, növelheti a pazarlás mértékét és csökkentheti a termelés hatékonyságát.

Megoldás:

A szoftverinnovációnak köszönhetően a röntgenes ellenőrző rendszerek és a fémdetektorok, félig vagy teljesen automatizált beállítási lehetőséget biztosítsanak. A manuális beállítás okozta hibák csökkentésével az észlelési, érzékenységi szintek maximalizálódnak, így minimalizálva a rossz szortírozási arányokat és a hulladékköltségeket. Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében az érzékenységi szinteket rendszeresen tesztelni kell, fizikai minták segítségével. Mindkét technológia teljesítmény-ellenőrzési tesztet biztosít a rendszerek tökéletes állapotának fenntartása érdekében.

7. kihívás: Jelentés és megfigyelés

A mindennapi műveletek során a jelentések elengedhetetlenek az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfeleléshez, a termelési KPI javításához és a berendezések általános hatékonyságának érdekében. A termék visszahívása esetén az ellenőrzési adatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gyártók bizonyítani tudják, hogy minden szükséges óvintézkedést megtettek a szennyeződés kockázatának elkerülése vagy minimalizálása érdekében.

Megoldás:

Minden ellenőrzési tevékenység valós időben rögzíthető. A gyártók könnyen hozzáférnek az adatokhoz, hogy igazolják a szükséges dokumentációval, hogy megfelelően ellenőrizték a terméket, és végrehajtották az élelmiszer-biztonsági előírások követelményeit. Fejlett szoftverek és központosított hálózati infrastruktúra használata esetén, az ellenőrzési adatok alkalmazhatók a termékek nyomon követhetőségének érdekében, vagy élelmiszerbiztonsági szabályok megsértése esetén vissza is kereshetők.

A megfelelő szennyezőanyag-kimutatási technológia kiválasztásával, az élelmiszer-gyártók egy lépéssel az új élelmiszer- és csomagolási trendek, a gyorsabb áteresztőképesség és az élelmiszer-biztonsági előírások előtt járhatnak. Ha többet szeretne megtudni az élelmiszer-biztonság jövőbeli fejlődéséről, töltse le az ingyenes útmutatóinkat fémdetektálás, röntgenes vizsgálat vagy ellenőrző tömegmérés témákban!

További információk: www.mt.com/PI

Related Topics:Automatizálás élelmiszer élelmiszerbiztonsagi ipar méréstechnika mettler toledo röntgentechnológia

Up Next

Magyar cég innovációja segíti a nemzetközi sportóriás terjeszkedését

Don't Miss

Home office: még mindig sok a félmegoldás a magyar cégeknél

Gazdaság

A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége

A Konecta, az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások globális piacvezetője bejelentette stratégiai szövetségét a technológiai szektor meghatározó szereplőjével, a Lenovóval. Az együttműködés a kategóriaelső technológiai megoldásokat ötvözi a fejlett ügyfélkezelési szakértelemmel, hogy alapjaiban formálja át a digitális munkahelyi megoldásokhoz és a munkavállalói élményhez fűződő piaci megközelítést.

A partnerség alapgondolata egy égető piaci kérdésre ad választ: miért épülne a digitális munkahely széttagolt IT-szerződésekre és egymástól független szolgáltatókra, ha működhetne egységes, mesterséges intelligencia által vezérelt élményplatformként is? A felek piacformáló szereplőként kívánják átírni az iparági játékszabályokat: közvetlen alternatívát kínálnak a merev, hagyományos IT-outsourcing modellekkel szemben, újradefiniálva a vállalati szolgáltatások beszerzését és üzemeltetését.

Beszállítói viszonyból stratégiai összefonódás

Ami kezdetben hagyományos partneri kapcsolatnak indult, az mára mély stratégiai együttműködéssé fejlődött. Miközben a Konecta globális programot indított saját munkahelyi infrastruktúrájának modernizálására, a Lenovo túllépett a technológiai beszállító szerepén: kulcsfontosságú partnerré vált egy olyan AI-alapú működési modell kidolgozásában, amely az automatizáció révén jelentősen csökkenti az emberi erőforrás-igényt. A Konecta globális hálózatában – amely több mint 100 000 munkavállalót érint – már megkezdődött a Lenovo szolgáltatásainak fokozatos bevezetése.

Ezzel párhuzamosan a Konecta vette át a Lenovo e-kereskedelmi tevékenységének támogatását, és a felek már tárgyalnak a CX-üzleti folyamatok kiszervezéséről (BPO), valamint az AI-támogatott szolgáltatási képességek kiterjesztéséről. A folyamatok 2025-ben, Egyiptomban sikeresen elindultak, tovább erősítve ezzel is a régió növekvő szerepét globális CX- és digitális központként.

Diszruptív modell a digitális munkahelyekért

A Konecta és a Lenovo egy közös, teljes körű digitális munkahelyi ajánlatot fejlesztett ki, amely közvetlenül versenybe száll a piacon már elterjedt, bevett rendszerekkel.

Míg korábban a vállalatok bonyolult és széttagolt ökoszisztémákra – külön eszközgyártókra, infrastruktúra-szolgáltatókra és IT-támogatókra – támaszkodtak, az új modell az egységre törekszik.

Az ajánlat a Konecta AI-vezérelt szolgáltatásmenedzsmentjére és CX-szakértelmére épít, amelyet a Lenovo a digitális munkahelyek integrátoraként emel a következő technológiai szintre. A cél a teljes technológiai ökoszisztéma egyesítése, ahol az AI-képes eszközök és a vállalati platformok közvetlenül az üzleti célokat szolgálják.

Fogyasztói szintű élmény bevezetése a szervezeti működésbe

Míg az ügyfélélmény az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, a belső munkavállalói folyamatok gyakran továbbra is reaktívak, folyamatvezéreltek és hibajegy-alapúak maradtak. A partnerség egyik központi célja, hogy a fogyasztói CX-szabványokat a belső munkavállalói élményre is alkalmazza.

Az új modellben a munkavállalókra kiemelt ügyfélként tekintenek: az AI-alapú chat- és önkiszolgáló funkciók villámgyors ügyintézést tesznek lehetővé, míg a többcsatornás (omnichannel) elérés a kommunikáció zökkenőmentességét garantálja. Az adatközpontú személyre szabás révén a rendszer érezhetően hatékonyabbá teszi a mindennapi munkát, így az IT-támogatás egy reaktív folyamatból valódi prémium digitális szolgáltatássá lényegül át.

Jövőbe mutató alternatíva

Ahogy a vállalatok modernizálják technológiai környezetüket és a munkavállalói élményt (EX) is fejlesztik, a Konecta–Lenovo stratégiai szövetség a hagyományos IT-szolgáltatási modellekkel szemben egy jövőbe mutató alternatívát kínál.

A Konecta-Lenovo partnerség az egyszerűsítést választotta a komplexitás helyett. Az eszközpark, a háttérinfrastruktúra és a terméktámogatás egységesítésével egy olyan rugalmas szemléletmódot alakítottak ki, amely képes a digitálisan fejlett munkaerő legmagasabb igényeit is kiszolgálni.

„Ez a szövetség tükrözi azt az ambíciónkat, hogy újragondoljuk a technológia és a szolgáltatás találkozását. A Lenovo technológiai fölényének és a Konecta CX-szakértelmének ötvözésével egy olyan modellt alkottunk, amely az intelligenciára és a felhasználói elégedettségre épül”

– hangsúlyozta Julien Vidal, a Konecta csoport növekedési igazgatója (CGO).

„A Digital Workplace kezdeményezések középpontjában az áll, hogy javítsuk a munkavállalói élményt, ezáltal felszínre hozzuk a produktivitást, az innovációt, sőt még a kreativitást is”

-tette hozzá Rakshit Ghura, a Lenovo Digital Workplace Solutions alelnöke és általános igazgatója.

„A Konectával közösen segítünk a szervezeteknek abban, hogy hatékonyabb és eredményközpontúbb munkakörnyezetet teremtsenek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k

Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.

A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.

Támogatott Google Ads és Meta-kampányok

A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.

Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában

A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.

A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.

Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás

A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek

Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság

A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.

A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?

A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.

A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.

Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.

A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.

A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.

„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”

– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.

„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”

– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.

Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.

A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.

Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.

Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.

„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”

– mondja egy Bitget-szakértő.

A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:

„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”

– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.

A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!