Gazdaság

Kimaradtak a digitális oktatásból, de leküzdötték a hátrányt

Ötvenmilliós támogatással segített az E.ON Hungária Csoport a hátrányos helyzetű gyerekeknek

Sikeresen zárult az év végén a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON Hungária Csoport közös programja, amelynek célja a digitális oktatásból tavasszal kimaradt gyerekek felzárkóztatása volt.

A csaknem fél éven át tartó Kapaszkodó 2.0 programsorozat különböző állomásain több száz gyerek vett részt, és a megszerzett tapasztalatok alapján a Segélyszervezet szakértői egy új oktatási módszertant dolgoztak ki. A gyerekek fejlesztését nyári táborokban kezdték, az őszi-téli időszakban tanulóműhelyekben folytatták, a felzárkóztatást élménynapok egészítették ki.

Több száz gyerek megsegítését célozta meg nyáron a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON Hungária Csoport közös programja. Az energiacég 50 millió forintos támogatásával azoknak a sokgyermekes, nehéz helyzetben élő családoknak nyújtottak segítséget, amelyeknél a gyerekek nem, vagy csak részben tudtak részt venni a koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett digitális oktatásban, mert nem álltak rendelkezésükre az ehhez szükséges digitális eszközök vagy hiányosak voltak a használatukhoz szükséges készségek, ismeretek.

Fekete Daniel / MÖS

Ennek a problémának a megoldására olyan összetett, több hónapos szakmai programot dolgoztak ki, amellyel nem egyszeri segítséget, hanem folyamatos fejlődést és emellett kikapcsolódást is biztosítottak a gyerekeknek. Nyáron hat egyhetes tábort szerveztek a gyerekeknek, az őszi-téli időszakban pedig tanulóműhelyekben folytatták velük a közös munkát összesen négy helyszínen: a Somogy megyei Kastélyosdombón, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán, Boldogkőújfaluban, illetve Vizsolyon.

A program egyik célja az volt, hogy ismét strukturálttá váljanak a részt vevő diákok napjai, a gyerekek visszazökkenjenek a megszokott kerékvágásba és visszaépüljenek a tanuláshoz szükséges koncentráció keretei. Mivel a foglalkozások időpontjai – iskolaidőben a délutánok és a hétvégék, illetve a nyári szünet máskor gondtalan napjai – a gyerekek számára korábban nem a tanulásról szóltak, a motiváció, a lendület megtartására kiemelten figyeltek a szervezők, így az élményszerűség kiemelt szerepet játszott a programok előkészítésekor.

A program keretében összesen 12 pedagógust szerződtettek a kijelölt falvakba, hogy segítsék a gyerekeket a lemaradások kezelésében. A tanulóműhelyek a szakemberhiány miatt is hiánypótló támogatást jelentettek a településeknek. Kastélyosdombón bentlakásos hétvégi tanulóműhelyeken, a többi helyszínen iskola utáni, délutáni foglalkozásokon vehettek részt a gyerekek. A résztvevők kiscsoportos foglalkozásokon folyamatos támogatást kaptak a tanulásban, a szakemberek nyomon követték, hogy az egyes tantárgyakból mennyire vannak lemaradva és személyre szabottan támogatták a felzárkózást.

A gyerekek nem csak rutinos használóivá váltak a digitális eszközöknek, hanem a programozás alapjaival is megismerkedhettek a projektnek köszönhetően. A Segélyszervezet a tabletek és számítógépek mellett VR technológiával, drónokkal, 3D nyomtatókkal, Beebotokkal és LEGO robotokkal is bővítette digitális eszközparkját, amelyek teljesen új területet nyitottak a gyerekek felzárkóztatásában.

„Sok esetben a hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekeknek nincs jövőképük. Nem terveznek, az életük egyes lépéseinek, döntéseinek a következményeit sem látják, a programozás a strukturált gondolkodás fejlesztésében is tud segíteni. Kiemelten fontos, hogy a tanulás mellett élményt is adtunk a gyerekeknek, ami feltölti és tovább motiválja őket a közös munkára, a felzárkózásra”

– mondta el Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

A diákok a jól elvégzett feladatokért, szorgalomért, órai aktivitásért tallérokat kaptak, amiket később egy általuk választott, a digitális tanulást is támogató eszközökre, például tabletre, mobiltelefon-tartóra, fülhallgatóra válthattak be. A tallérrendszert a gyerekekkel közösen alakították ki, bevonva őket a döntésekbe, ezzel is fejlesztve és aktivizálva a résztvevőket.

„Valós segítséget nyújtó programot álmodtunk meg, hogy a kiválasztott gyerekeknek olyan kapaszkodót nyújtsunk, amely segítségével később önállóan is boldogulnak majd. Ezt a célt nem lehet egy-két nap vagy hét alatt elérni, folyamatos jelenlétre és személyre szabott gondoskodásra, a motiváció és a lelkesesés fenntartására van szükség, így összetett programban és hosszabb időtávban gondolkodtunk. A gyerekek látványos fejlődése és tanulmányi eredményei a legbeszédesebb visszajelzést jelentik számunkra”

– tette hozzá Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatóságának tagja.

A tanuláson kívül a Kapaszkodó 2.0 program részeként összesen 180 gyermek vehetett részt nekik szervezett élménynapokon is. Az ismeretterjesztő és motiváló programokon a gyerekek új eszközöket próbálhattak ki, inspiráló tapasztalatokat szerezhettek és közelebb kerültek tanulótársaikhoz is, így könnyebben nyíltak meg az órákon is.

A program sikerességének egyértelmű visszajelzése, hogy a környező települések számos iskolájából érkezett megkeresés, hogy ők is szívesen csatlakoznának a Kapaszkodó 2.0 fejlesztő és élményt adó programjához.

Up Next

Újabb rekordot döntött az mobilinternetezés 2020-ban

Don't Miss

Az Avison Young kibővíti tevékenységét Közép-Európában

Gazdaság

Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.

Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”

– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.

Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek

A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.

„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”

– tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!