Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A fuvarozókra vonatkozó európai jogszabályok: Általános irányelvek és szabályok az EU számára

A közúti árufuvarozás az Európai Unió határai által határolt térben, jogszabályok egész sorára épül, amelyek célja e gazdasági ág liberalizálása, a fuvarozók hozzáférési korlátozásainak megszüntetésével, a munkavállalók számára kedvező munkakörnyezet biztosításával és a nemzeti biztonsági előírások, a raksúly és a méretek összehangolásával. Az Európai Unió teherszállítására vonatkozó szabályok áttekintése érdekében a 123cargo fuvarbörze összefoglalja az EU, e jogalkotási területre vonatkozó, főbb uniós jogszabályokat:

Az árufuvarozók hozzáférése az EU piacához

A 1072/2009 (EK) számú Rendelete értelmében minden fuvarozónak, aki árukat kíván szállítani az EU-n belül, közösségi engedéllyel és járművezetői  igazolvánnyal kell rendelkeznie ( abban az esetben ha a sofőr nem EU-tagállamban rendelkezik lakóhellyel).

A Közösségi engedély

  • Az árufuvarozó bejegyzett uniós országának hatóságai által kiállított dokumentum, amelynek alapján joga van, hogy díj ellenében harmadik fél nevében közúti áruszállitást végezzen;
  • Legfeljebb 10 éves időközönként megújítandó;
  • Az árufuvarozó nevére állítják ki, és nem átruházható;

A járművezetői  tanúsítvány

  • Annak az EU-országnak az illetékes hatósága által kiállított dokumentum, amelyben a közösségi engedéllyel rendelkező fuvarozó be van jegyezve, ha az utóbbi az EU-n kívülről érkező járművezetőket vesz igénybe vagy vesz fel egy közösségi  útvonalon;
  • Legfeljebb 5 évig érvényes.

Ugyanez a jogszabály szabályozza a kabotázs műveleteket, amelyek meghatározása a következő: ideiglenesen és térítés ellenében egy másik EU-s tagállamban honos fuvarozó által egy másik tagállam területén végzett árufuvarozási szolgáltatás. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kabotázs műveletek tagállamonként eltérhetnek, ezzel meghatározva:

  • Az árufuvarozási szerződés megkötésének jogi keretét;
  • A raksúly és a méretek jogi korlátait;
  • A vezetés és a pihenés törvényi korlátait;
  • Az alapértelmezett áfát, a teherszállítási szolgáltatások esetében.

Működési szabályok az EU árufuvarozási piacán

Az 1071/2009 (EK) számú Rendelete értelmében minden fuvarozónak, aki árukat kíván szállítani az EU-n belül a következőkre van szüksége:

  • Közúti árufuvarozói jogi státusza legyen egy EU-országban;
  • Legalább egy közúti teherszállító járművet birtokoljon, amelyet a hatályos uniós jogszabályok szerint engedélyeztek;
  • Kijelöl egy közlekedési vezetőt (az adott teherszállítási vállalat alkalmazottja, részvényese vagy ügyvezetője), aki szintén az Európai Unió egyik országában lakik;
  • Anyagilag tudja biztosítani az áruszállítási tevékenység által meghatározott költségeket;
  • Biztosítsa azt, hogy minden alkalmazott rendelkezzen az áruk közúti szállításához szükséges szakmai készségekkel.

A közlekedés biztonságának biztosítása az EU tagállamaiban

A gazdasági ágazat biztonságára vonatkozó legfontosabb közös uniós jogszabályok a következők:

Vezetői engedélyek az Európai Unióban

A vezetői engedélyekről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelvében, az árufuvarozók szabad mozgását segitendő az EU-ban, bevezették az európai vezetői engedélyt, és elfogadták a vezetői engedélyek kölcsönös elismerésének elvét a tagállamokban, ideértve a C és D kategóriákat is. Ezenkívül a különböző vezetői engedély-kategóriák által az EU-ban megállapított kompetenciák egyenértékűségét a Bizottság 2014/209/EU határozat táblázatain is feltüntették.

A tehergépjárművek biztonságának ellenőrzése az EU-ban

A Bizottság 2014/45/EU határozata értelmében az Európai Unióban az áruszállító járműveket kötelező időközönként időszakos műszaki ellenőrzésnek kell alávetni. A nehéz tehergépjárművek (N2, N3) és a nehéz pótkocsik (O3, O4) esetében az időszakos műszaki ellenőrzéseket az első nyilvántartásba vétel időpontjától számított egy évvel, majd ezt követően évente kell elvégezni. Ezenkívül a 2014/47/EU irányelv szabályozza a forgalomban végzett részletes ellenőrzéseket, különös tekintettel az áruszállítás közúti szerelvényének következő elemeire: fékek, gumik, felnik, futómű.

A közlekedési szabályok megsértése az EU tagállamaiban

Az (EU) 2015/413 irányelv előírja, hogy valamennyi EU-tagállam megkönnyítse a belföldi fuvarozókkal kapcsolatos információk megosztását a közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatban. Ezenkívül egy tagország köteles egy másik EU-ország számára hozzáférést biztosítani az áruszállító jármű nyilvántartási adataihoz, egy folyamatban lévő vizsgálat megfelelő lefolytatása érdekében.

A teherautók raksúlyára és méreteire vonatkozó uniós jogszabályok

Az áruszállításra szánt teherautók tömegére és méreteire vonatkozó nemzeti előírások harmonizálása érdekében az (EU) 2015/719 irányelv bevezetése szabályozza azok maximális méreteit. Így, bármely közúti jármű (pótkocsival együtt) maximális hossza (áruk nélkül) 18,75 m. Ugyanezen jogszabályok lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az eredeti normatívaktól való eltéréseket a járművek aerodinamikai teljesítményének növelése tekintetében, hogy a lehető legkisebb környezeti hatást érjék el a tevékenység során felhasznált üzemanyag-fogyasztás csökkentésével, az áruszállítás területén. De sok esetben a tagországok eltérő különböző tömegre és méretre vonatkozó szabályokat fogadtak el a haszongépjárművek számára, jogszabályaik elősegítik a törvényeknek a helyi kontextushoz való alkalmazkodását.

A járművezetők vezetési idejére és pihenésére vonatkozó uniós jogszabályok

Az EU 561/2006 számú rendelete a teljes EU közúti rendszerén a 3,5 tonnát meghaladó engedélyezett tömegű teherszállító járművek vezetőinek tevékenységi és pihenési időtartamát szabályozza. 2026. július 1-jétől a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat minden olyan szállító járműre alkalmazni kell, amelynek megengedett tömege meghaladja a 2,5 tonnát.

A fent említett Rendeleten belül az eredeti előírások a következőket állapítják meg:

  • Naponta legfeljebb 9 órát lehet vezetni, 10 órás meghosszabbítás lehetőségével, legfeljebb kétszer ugyanabban a hétben;
  • A heti tevékenység maximális időtartama nem haladhatja meg az 56 órát, és a két egymást követő héten halmozott időtartam nem haladhatja meg a 90 órát;
  • 4,5 órás tevékenység után a vezető köteles megszakítás nélküli, legalább 45 perces szünetet tartani;
  • Ugyanazon a héten legfeljebb háromszor lehet a 11 órás pihenést 9 órára csökkenteni;

A koronavírus járvány evolúciója miatt az EU-ban, a tagállamok derogációs jogot kaptak ettől a normatív csomagtól, a maximális vezetési határidő (ugyanazon a napon) 11 órára terjedhet, egyidejűleg a napi pihenőidő csökkentésével. Ezenkívül az új mobilitási csomag 1, amelyet az EP 2020 júliusában fogadott el és 2020 szeptemberében lépett hatályba, a kabotázs tevékenységeket szabályozza (a pandémiával összefüggésben) a fuvarozók által elkövetett visszaélések korlátozása érdekében.

Így a kabotázsműveletek már nem végezhetők ugyanazzal a járművel ugyanazon EU-tagállamban, a kabotázs-művelet befejezését követő négy napig, abban a tagállamban. Ugyanez a mobilitási csomag 1, módosítja az 561/2006 számú Rendeletet. Íme egy példa: a heti pihenés tilalma a jármű fülkéjében.

Az EU-ban történő közúti teherszállítás szabályairól szóló további részletekért azt javasoljuk, hogy tekintse meg az Európai Unió Tanácsa honlapját.

 

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss