A Magyarországon idén lekérdezett járműtörténeti jelentések több mint felében szerepelt korábbi káreseményre utaló információ. Bár az arány az elmúlt egy évben alig változott, Magyarország egy helyet előrelépett a carVertical legfrissebb átláthatósági indexében.

A carVertical autóipari adatszolgáltató közzétette éves tanulmányát, amely a használtautó-piacok átláthatósága és a vásárlókat fenyegető kockázatok alapján rangsorolja az európai országokat. A 23 vizsgált piac közül Magyarország idén a 17. helyen végzett, egy hellyel előrébb, mint tavaly. A szomszédos országok közül Szlovákia a 11., Horvátország a 10., Szerbia pedig a 18. helyen áll.

Használtautó-piaci trendek Magyarországon: alig javult a helyzet a visszaélések terén

Magyarországon a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke 14,5%-kal, a tavalyi 82 724 kilométerről idén 70 708 kilométerre csökkent. A futásteljesítmény manipulálása ezzel szemben egyre több autónál mutatható ki: az érintett járművek aránya 5,3%-ról 5,6%-ra emelkedett.

A korábbi sérülések szintén komoly aggodalomra adnak okot. A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 56,1%-ánál találtak korábbi káreseményre utaló adatokat, ami alig marad el a tavalyi 57,3%-tól. A károk átlagos értéke sem változott számottevően, idén 2991 euró volt.

„Az autósok sokszor nincsenek tisztában azzal, mekkora anyagi veszteséget okozhat számukra a futásteljesítmény meghamisítása. A visszatekert kilométeróra nemcsak megtéveszti a vásárlót, hanem az autó árát is indokolatlanul megemeli, így a vevő többet fizet egy olyan járműért, amely valójában kevesebbet ér a hirdetésben szereplő összegnél. Ugyanez igaz a korábbi sérülésekre is. A sérült járművek aránya és a károk mértéke sokat elárul arról, mennyire biztonságos egy autó. Ezek az információk tehát nemcsak anyagi szempontból fontosak, hanem a járművet nap mint nap használók biztonsága szempontjából is”

– mondja Ramūnas Pletkus, a carVertical adatszakértője.

A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 50,3%-a külföldről származott, szemben a tavalyi 50,1%-kal. Az ellenőrzött autók átlagéletkora a tavalyi 11 évről 2026-ra 11,3 évre nőtt.

A legátláthatóbb használtautó-piacok: az Egyesült Királyság megőrizte vezető helyét

Az idei rangsorban ismét az Egyesült Királyság végzett az első helyen. Az országban ellenőrzött autóknak mindössze 2,4%-a származott külföldről, és csupán 4%-uknál volt kimutatható kilométeróra-manipuláció. A második helyen Németország, a harmadikon Svájc áll. Az első öt helyezett sorát negyedikként Finnország, ötödikként Franciaország zárja.

„A rangsor élén álló országokban több közös vonás is megfigyelhető: kevésbé támaszkodnak az importra, erősebb a gazdaságuk, és az intézményeik szélesebb körben teszik hozzáférhetővé a járművekkel kapcsolatos adatokat a vásárlók számára. Ezek a tényezők teszik lehetővé, hogy évről évre megőrizzék vezető helyüket”

– magyarázza R. Pletkus.

Változatlanul a kelet-európai használtautó-piacok a legkockázatosabbak

Az idei felmérésben Ukrajna, Bulgária és Lettország bizonyult a három legkevésbé átlátható piacnak. Ukrajna 2024 óta az utolsó helyen áll. Az országban ellenőrzött autók 76,3%-a külföldről származott, ami a vizsgált piacok között a legmagasabb arány. A nagyfokú importfüggőség megkönnyíti a csalók számára, hogy eltitkolják a járművek valós állapotát.

Az idei rangsorban Bulgária helyezése változott az egyik legjelentősebben. Ebben egyaránt szerepet játszott a manipulált kilométerórájú autók magas aránya (10,4%), valamint az, hogy a járművek jelentős részénél (42,8%) korábbi káresemény szerepelt a nyilvántartásokban. A három legkevésbé átlátható piac sorát Lettország zárja, ahol az ellenőrzött autók 69,8%-a külföldről származott, 58,5%-uknál pedig kárelőzményre utaló adatokat találtak.

„Továbbra is a határokon átnyúló adatmegosztás hiányosságai jelentik az egyik legnagyobb problémát ezeken a piacokon. A kelet-európai autósok gyakran még az alapvető információkhoz sem férnek hozzá egy Németországból, Belgiumból, Olaszországból vagy más nyugat-európai országból behozott autóról. Ennek oka, hogy az adatokat nemzeti vagy magánnyilvántartásokban tárolják, és azok nem válnak automatikusan hozzáférhetővé más országokban, amikor a jármű átlépi az országhatárt. A probléma leginkább azokat az országokat érinti, amelyek nagymértékben támaszkodnak a külföldről behozott autókra. Ezt az átláthatósági index adatai is egyértelműen alátámasztják”

– mutat rá R. Pletkus.

Hogyan számítják ki az átláthatósági indexet?

A carVertical tanulmánya a 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között az ügyfelek által megvásárolt járműtörténeti jelentések adatait elemezte. Az átláthatósági index hat mutató alapján értékeli az egyes országok használtautó-piacait: a manipulált kilométerórájú autók aránya, a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke kilométerben, a korábban sérült járművek aránya, a károk átlagos értéke, a külföldről behozott használt autók aránya, valamint az ellenőrzött járművek átlagéletkora.

Mivel az egyes tényezők eltérő mértékben befolyásolhatják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői ennek megfelelően súlyozták őket. A manipulált kilométerórájú autók aránya például nagyobb súllyal esik latba, mint az adott országban ellenőrzött járművek átlagéletkora.

A teljes tanulmány és a részletes módszertan itt érhető el: https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A carVertical egy informatikai adatszolgáltató vállalat, amely 37 országban több mint 1000 különböző forrásból – többek között bűnüldöző szervektől, országos és állami nyilvántartásokból, pénzintézetektől és apróhirdetési oldalakról – gyűjt és egységesít nagy mennyiségű autóipari adatot. A vállalat az összetett adatokból innovatív, vállalati és lakossági ügyfelek számára egyaránt könnyen hozzáférhető termékeket fejleszt, amelyek értékes piaci elemzéseket, előrejelzéseket és átfogó járműtörténeti jelentéseket kínálnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.  

A Siemens Zrt. szeptemberben felmérést végzett a hazai, ipari digitalizációban érintett kis, közepes, illetve nagyobb vállalatok kilátásairól. A cégek válaszai igencsak megoszlanak: a résztvevők fele növekedést vár, jelentős részük stagnálásra számít, kisebb részük pedig visszaesésre. Saját megrendeléseikről és árbevételükről nyilatkozva viszont a növekedést várók aránya érezhetően magasabb, a „változatlan” választ pedig lényegesen kevesebben jelölik.

Várakozások és prioritások

A cégméret mentén eltérő mintázatok rajzolódnak ki, bár nem minden tekintetben abban az irányban, mint gondolnánk. A mikro- és kisvállalatok (50 fő alatti létszámú cégek) körében a legnagyobb a bizakodás. E körben a válaszadók fele számít növekvő iparági teljesítményre, saját kilátásaikat pedig még nagyobb arányban (60 százalékuk) ítélik növekvőnek. A kisebb cégek fő prioritása a belső folyamatok automatizálása és a helyi projektek kiszolgálása, legfőbb akadályozó tényezőként pedig jelenleg is a szakképzett, jellemzően fizikai munkaerő hiányát említették a válaszadók.

A közepes vállalatok (50–250 főt foglakoztatók) a saját iparáguk kilátásait tekintve a növekedést és a stagnálást egyenlő arányban jelölték meg, és itt a legmagasabb a visszaesést várók aránya is. Saját teljesítményükben ugyanakkor határozottan bíznak, a válaszadók többsége a vállalatától növekedést vár. E méretkategória legfőbb kihívása az energiaárak kiszámíthatatlansága és az általános gazdasági bizonytalanság, prioritása pedig a belső folyamatok hatékonyságnövelése és digitalizációja, utóbbi esetben az AI nyújtotta automatizációs lehetőségeket említi a többség.

A nagyvállalatok (250 fő felett) körében meglepő kép rajzolódik ki: az iparág egészét ők ítélik meg a legkevésbé pesszimistán, a legmagasabb arányban várva a növekedést, és a legkisebb mértékben a visszaesést. Saját teljesítményük megítélésében viszont jóval megosztottabbak – a visszaesést valószínűsítők aránya itt közel háromszorosa a kisvállalatoknál mért szintnek. Működésüket leginkább az energiaköltségek, a geopolitikai feszültségek, az ázsiai gyártók által mára még intenzívebben felpörgetett árverseny, piaci terjeszkedés kihívásai határozza meg.

Továbbá több válaszadó kifejezetten említette a gépipari, valamint az autóipari-akkumulátoripari kereslet ingadozását, mint jelentős kihívást. A nagyobb cégek terveinek, várakozásainak középpontjában pedig nem csupán az általánosabb digitalizációs kihívások, hanem kifejezetten az AI-alapú hatékonyságnövelés áll.

Fővárosi vs. vidéki vállalatok

A vidéki szereplők emellett kevésbé bíznak saját kilátásaikban: 21 százalékuk vár csökkenést, szemben a fővárosiak 11 százalékával.

A fővárosi cégek körében elenyésző azok aránya, akik egyáltalán nem használnak AI-t, míg a vidéki vállalatoknak közel ötöde rendkívül óvatos a legújabb automatizációs és AI- technológiák kapcsán.

A fővárosi cégek emellett nagyobb arányban számítanak az uniós forrásokra, mint növekedési tényezőre. A munkaerőhiány mindkét régióban általános, de míg a fővárosban erősebben érződik a mérnökök, projektmenedzserek és IT-szakemberek hiánya, addig vidéken a hagyományos szakmunkások – villanyszerelők, hegesztők, CNC-kezelők – pótlása okozza a legnagyobb fejfájást.

Az AI-ban mégis sok cég bízik

A mesterséges intelligencia a felmérés messze leggyakrabban említett bizakodásra okot adó tényezője, jóval megelőzve az energiahatékonysági beruházásokat és az uniós forrásokat.

A tervezés, a minőségbiztosítás és a gyártás azok a területek, ahol a vállalatok a legnagyobb arányban vetik be az AI technológiákat. Az AI-t elutasító, döntésüket is indokoló vállalatok többsége adatbiztonsági aggályokra és a megtérülés nehéz mérhetőségére hivatkozik.

Továbbra is nagy a szakemberhiány

A megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége – a válaszadók több mint négyötöde – tapasztal mind a mai napig szakemberhiányt. Ez pedig a növekedés jelentős korlátja a nagyobb vállalatok körében.

A piaci bizonytalanságra ugyanakkor nem a költségek csökkentésével, nem elbocsátással, hanem belső hatékonyságnöveléssel és automatizációval válaszolnak a megkérdezett cégek.

Az online felmérés 2026 szeptemberében zajlott, közel 120, az ipari digitalizációban érintett vállalat megkérdezésével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az MBH Tripla család a digitális életmódhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és a bankolási biztonságot is új szintre emeli.

A digitális pénzügyek térnyerésével a bankszámla-választás szempontjai is átalakultak. A költségek mellett egyre fontosabbá vált a digitális ügyintézés egyszerűsége, a biztonság, valamint azok a szolgáltatások, amelyek túlmutatnak a hagyományos bankoláson. Az MBH Bank ezekre a változó ügyféligényekre reagálva vezette be októberben új lakossági számlacsomag-családját, az MBH Tripla családot. Az új konstrukciók kialakításának középpontjában az állt, hogy az ügyfelek egyszerűbben eligazodhassanak a számlakínálatban, és könnyebben megtalálják a számukra megfelelő csomagot.

„Az MBH Tripla számlacsomag-család bevezetése fontos mérföldkő lakossági termékpalettánk megújításában. Célunk egy olyan modern, egyszerűen áttekinthető termékcsalád kialakítása volt, amely a mindennapi bankolási igények mellett a digitális életmódhoz kapcsolódó elvárásokra is választ ad, miközben az ügyfelek számára könnyen érthető és kiszámítható feltételeket biztosít. A Tripla számlacsomag-család a banki szolgáltatásokat, a csalárd tranzakciók és kártyás visszaélések elleni biztosítási védelmet, és a pénzügyi szolgáltatásokon túlmutató, úgynevezett beyond banking kedvezményeket kapcsolja össze, ezzel is tükrözve ügyfeleink egyre összetettebb igényeit”

– mondta Ákos Tamás, az MBH Bank üzleti vezérigazgató-helyettese.

A digitalizáció az elmúlt években nemcsak a pénzügyeket, hanem a mindennapok számos más területét is átalakította. A szórakozástól a munkavégzésen át a tanulásig egyre több online szolgáltatást használunk előfizetéses formában. A videós streaming platformok mellett a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások is egyre szélesebb körben jelennek meg a mindennapokban. Az MBH Bank új számlacsomagjai ezért meghatározott streaming- és AI-előfizetések díjához kapcsolódó visszatérítést biztosítanak, így az ügyfelek a szórakozást, tanulást vagy munkavégzést támogató digitális szolgáltatások költségeiből is megtakaríthatnak. Az MBH Tripla számlacsomagok esetében a bank 6 hónapon keresztül, havonta legfeljebb 8 000 forint összegben téríti vissza az ilyen előfizetések díját.

A digitális pénzügyek mindennapossá válásával párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul az online visszaélések elleni védelemre. Ennek megfelelően az MBH Tripla számlacsomagokhoz olyan biztosítás kapcsolódik, amely a számlanyitást követő 12 hónapban díjmentesen nyújt védelmet csalárd tranzakciók, illetve elveszett vagy ellopott bankkártyákkal kapcsolatos visszaélések esetén.

„Azt tapasztaltuk, hogy miközben ügyfeleink jelentős része már magabiztosan használja a digitális banki szolgáltatásokat, vannak olyanok is, akiket az online visszaélésekkel kapcsolatos aggodalmak visszatartanak attól, hogy teljes mértékben kihasználják az online bankolás nyújtotta kényelmet. Az új számlacsomagok kialakításakor ezért kiemelt figyelmet fordítottunk a biztonságra, és bankolási védelmet nyújtó biztosítást építettünk a konstrukcióba. A védelem mellett azonban hangsúlyt fektetünk a megelőzésre és az edukációra is. A cél, hogy ügyfeleink ne csak védettebbek, hanem tudatosabbak is legyenek az online térben és minél többen élvezhessék az online bankolás egyszerűségét és kényelmét anélkül, hogy a biztonság miatt kompromisszumot kellene kötniük”

– mondta Ákos Tamás.

Az MBH Tripla család a különböző ügyféligényekhez igazodó, logikusan felépített rendszerben kínál megoldást az ügyfelek számára. A kínálatban megtalálhatók a szélesebb lakossági ügyfélkörnek szóló konstrukciók, a magasabb jóváírással rendelkező ügyfelek számára kialakított csomagok, valamint a kiemelt ügyfeleknek szánt megoldások is.

Az új számlacsomag-család egyik meghatározó eleme az egymásra épülő kedvezményrendszer. A konstrukció figyelembe veszi, hogy érkezik-e rendszeres jövedelem a számlára, illetve rendelkezik-e az ügyfél megtakarítással. A feltételek részleges teljesítése 50 százalékos, együttes teljesítése pedig 100 százalékos kedvezményt jelenthet a havi csomagdíjból, így a számlavezetés díja akár 0 forintra is csökkenthető.

Az MBH Bank a bankváltási folyamatot is egyszerűbbé teszi: a számlanyitási folyamat része az egyszerűsített bankváltás, így az ügyfelek egy helyen intézhetik új számlájuk megnyitását és korábbi bankkapcsolatuk áthelyezését is.

Az MBH Tripla, MBH Tripla PRO, MBH Tripla MAX, MBH Tripla MAX+ és MBH Tripla SKY számlacsomagok 2026. október 12-től elérhetők. A csomagok bankfiókokban és digitális csatornákon is igényelhetők.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!