Gazdaság
Így érintette az ellátási láncokat a koronavírus járvány
A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak.
A tavalyi év megmutatta, hogy a vállalatok sikeres működéséhez elengedhetetlen az ellátási láncok megfelelő menedzsmentje, a teljes ellátási lánc láthatóságának elősegítése a nyersanyagbeszerzéstől a szállításon és a gyártáson át a megrendelések teljesítésével bezárólag. A folyamatot nagymértékben segítheti egy felhőalapú ERP rendszer bevezetése, amely az ellátási lánc valós idejű monitorozását teszi lehetővé.
A COVID-19 hatása az ellátási láncokra
2020 előtt sok kis- és középvállalkozás tulajdonosai és vezetői nem helyeztek elég nagy hangsúlyt az ellátási lánc menedzsmentre, vagy úgy gondolták, hogy ellátási láncaikat már tökéletesre fejlesztették működésük során. A COVID-19 pandémia alatt azonban ismét kiemelt fontosságúvá váltak az ellátási láncok. 2020-as kutatásunk szerint a megkérdezettek 97 százaléka számolt be arról, hogy az ellátási láncuk valamelyik pontja sérült. Szakértőink szerint azért lehet ilyen magas ez az arány, mivel az addigi hálózatok stabil üzleti körülményekre alapozva lettek létrehozva, és a hirtelen megváltozott üzleti környezetre a fixen berendezkedett logisztikai láncok nem tudtak kellő gyorsasággal reagálni. Az ellátási láncok lelassulása egyben azt is eredményezte, hogy egy láncszem kiesése miatt a végtermékek előállítása is elakadt, így széles körű hiányt és késedelmet eredményezve vállalkozások számára világszerte.
A járvány tehát ráébresztette a döntéshozókat arra, hogy az ellátási láncok kockázatának csökkentése érdekében jól strukturált stratégia megalkotására van szükség, ugyanis bármikor bekövetkezhet olyan nem várt esemény, amely kibillenti a jól bejáratott hálózatot a stabilitásból. A működést megzavaró kockázatokat keletkezésüket tekintve 4 csoportba soroljuk: gazdasági, környezeti, etikai, politikai kockázatok. A COVID-19 együttesen érintette a környezeti, gazdasági, valamint politikai működési kockázatot.
Hogyan segít egy ERP rendszer a vállalat ellátási láncaival kapcsolatban?
Az ellátási lánc megerősítése a naprakész, megbízható információkhoz való hozzáféréstől függ. Ennek egy eszköze az ERP rendszer, melynek segítségével nyomon követhető az ellátási lánc összes csomópontja, valós idejű képet kapva a végpontok között végzett műveletekről, valamint minimalizálható az ellátási lánccal kapcsolatos kockázatok előfordulása.
„Az ERP rendszer globális képet ad a vállalkozásról – például a gyártásról, beszerzésről, pénzügyekről, a HR-ről, az értékesítésről és a marketingről is. Lehetővé teszi a vezetők számára, hogy lássák, az ellátási láncukban bekövetkező változások vagy problémák hogyan befolyásolják a szervezet más aspektusait, például a cash flow-t és az eladott áruk költségét. Ez a részletesség elengedhetetlen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ellenállóbb ellátási láncot szeretnének kiépíteni”
– mondta el Simonyi Dénes, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Az ellátási lánc menedzsment (SCM) modul segít a kiskereskedőknek megszervezni a beszerzési megrendeléseket, figyelemmel kísérni az aktuális termelést és összehasonlítani azt a kereslettel, valamint rangsorolni a megrendeléseket attól függően, hogy a raktár mikor kapta meg őket. Emellett segítséget nyújt a visszáru kezelésben, és az eladások növelésében is.
Felhő alapú megoldások
Az ERP rendszerek további előnye, hogy az ellátási lánc menedzsment modul összeköthető többek között a beszerzési és a készletgazdálkodási modulokkal, és ez a működés sikerességében további javulást eredményez.
Tovább növelhető a hatékonyság felhőalapú ERP használatával (NetSuite), amely SaaS (softver-as-a-service) technológiát alkalmaz, lehetőséget teremtve arra, hogy a vállalkozás adatai meghatározott jogosultsággal rendelkező felhasználóknak az interneten keresztül elérhetővé váljanak. Ezáltal elkerülhetők a kiberbiztonsággal kapcsolatban felmerülő fenyegetések, továbbá a rendszer még inkább elősegíti a valós idejű monitorozást.
Hogyan segített az ERP rendszer az ellátási lánc folytonosságában a COVID-19 alatt?
Amennyiben egy vállalat a számára megfelelő ERP rendszert használja, nagyobb esélye van a váratlan üzleti körülményekhez való gyors reagálásra, ezáltal pedig a vállalat üzletmenetének zavartalan működésére. Ez az összefüggés a COVID-19 pandémia kapcsán is megfigyelhető volt, hiszen az ERP rendszer használatával a vállalatok az ügyféladatok mélyebb elemzésén keresztül pontosabb képet tudnak alkotni az ügyfeleik igényeiről, és előre tudják jelezni akár a nagyobb fogyasztói igényváltozásokat is. Az így előállt információknak köszönhetően arra számítanak, hogy optimalizálni tudják a teljes ellátási láncot.
Kovács Máté a Nanushka cégvezetője szerint bár több kontinensen átívelő, és több időzónát érintő ellátási lánccal rendelkeznek, az ERP rendszer segítségével 2020-ban észlelték a felmerülő problémákat, hiszen egy alkalmazásból elérték az összes adatot valós időben, így lehetőségük volt gyorsan reagálni. Fel tudtak készülni és más erőforrásokat tudtak bevonni az ellátási lánchoz kapcsolódó folyamataik minél gyorsabb helyreállítása érdekében. Elmondta továbbá, hogy a Nanushka számára a 3 legfontosabb fókusz terület egy ERP rendszer kapcsán: a valós idejű adatok rendelkezésre állása, valamint az ezáltal elérhető figyelmeztetések segítségével az ellátási lánc állapotának monitorozása. A megfelelő információkat felhasználva a szállítási tervek optimalizálása, illetve a lehetőségekhez mérten az átfutási idők csökkentése. Ezeken kívül pedig a költségeltérések kiemelése, és ennek következtében az ellátási lánc költségeinek csökkentése.
A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak
„A Deloitte elemzése alapján az ellátási láncok átalakulása várható a közeljövőben, amikor a hálózat szereplői között az adatmegosztás kerül előtérbe az ellátási lánccal szemben, így láthatóvá téve a teljes termékláncot. Ennek azonban feltétele, hogy a lánc tagjainak technológiája átjárható legyen, és magasabb bizalmi partneri szint alakuljon ki a lánc tagjai között”
– mondta el Simonyi Dénes.
A modern ERP rendszerek rendelkeznek adatelemző és AI alapú elemzési képességekkel, mellyel hozzájárulnak a jövő AI alapú ellátási láncainak kialakulásához. Az AI alapú ellátási lánc előrejelzés képes hatalmas adathalmazok monitorozására, a köztük lévő kapcsolatok és operatív információk vizsgálatára, ezzel segítve a döntéshozatalt. Az AI technológia segítségével, olyan intelligens ellátási lánc előrejelzés létrehozására van lehetőség, ami magasabb értéket és minőséget szolgáltat a termékekhez. Ezen felül a gépi tanulás bevonása az ellátási lánc menedzsmentbe lehetővé teszi a hétköznapi feladatok automatizálását, ezzel segítve a vállalat döntéshozóit.
Gazdaság
KAPTÁR: új digitális megoldás a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett Országos Kamarai Beszállítói Program tapasztalatai alapján új, országos fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú online platform indul KAPacitás megosztó adatTÁR, azaz KAPTÁR néven. Ennek célja, hogy segítse a vállalkozásokat az üzleti partnerek és szabad kapacitások gyors, célzott megtalálásában.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program idei az első három eseményen 30 nagyvállalat és 834 regisztrált beszállító vett részt, akik összesen 1416 célzott üzleti tárgyalást folytattak le. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014 óta nagy sikerrel szervezett beszállítói fóruma mintájára 2025-ben indított országos program óriási érdeklődést váltott ki a hazai kkv-k és a nagyvállalatok körében. A fórumok tapasztalatai alapján a vállalkozásoknak valódi, élő találkozókra és megbízható partnerkapcsolatokra van szükségük. A KAPTÁR nevű új, mesterséges intelligencia alapú online platform a sikeres fórum-sorozatot kiegészítse és egész évben elérhetővé teszi az üzleti kapcsolatok élénkítését. Az Országos Kamarai Beszállítói Program idén már ellátogatott Törökbálintra, Egerbe és Szegedre, május 6-án Veszprém, május 28-án Kaposvár, június 3-án Nyíregyháza, végül június 16-án Sárvár ad otthont a fórumnak.
A KAPTÁR platform a Kamara meglévő vállalkozói adatbázisára és céginformációira építve olyan modern partnerkereső rendszer, amely jelentősen megkönnyíti a vállalkozások közötti együttműködést. A rendszer mesterséges intelligenciával támogatja a cégprofilok gyors és pontos kitöltését, valamint automatikusan kommunikáló AI-chatbot segítségével intelligensen szűri az együttműködési hirdetéseket és partnerkereséseket.
A KAPTÁR célja, hogy mindenki megfelelő KapaciTÁRSra találjon. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara által fejlesztett platform 300–400 regionális cég adataival indult el. A jövőben a beszállítói fórum minden újabb állomásán kerülnek be az adott térség vállalkozásai az adatbázisba. A vállalkozások a regisztráció után ellenőrizhetik és aktualizálhatják cégadataikat, feltölthetik szabad kapacitásaikat, közzé tehetik partnerkeresési igényeiket, valamint láthatóvá válhatnak az országos kamarai hálózatban is. A rendszerben kizárólag kamarai munkatársak által jóváhagyott adatok jelennek meg, biztosítva ezzel az információk hitelességét és megbízhatóságát. A megoldással a hazai iparban lerövidülhetnek a beszállítói láncok.
A jelenlegi gazdasági környezetben számos kis- és középvállalkozás rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal, miközben a nagyvállalatok stabil, hazai beszállítók után kutatnak, a KAPTÁR megoldást nyújt a gazdaságban tapasztalható információs aszimmetria csökkentésére. A kaptar.mkik.hu címen elérhető AI-alapú rendszer proaktívabbá és hatékonyabbá teszi a partnerkeresést, hozzájárul a hazai ellátási láncok erősödéséhez, növelheti vállalkozások gazdasági turbulenciával szembeni ellenálló képességét. A beruházások a KAPTÁR segítségével a valódi igényekre fókuszálhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.
Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.
A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.
A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.
A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.
,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”
– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
A mesterséges intelligencia és az adattudomány már nem a jövő – hanem a pénzügyi szektor jelenét formáló erő. A K&H STEM pályázat éppen azokat az egyetemistákat emeli reflektorfénybe, akik komplex rendszermodellezéssel és innovatív technológiai megoldásokkal keresnek választ valós gazdasági kihívásokra.
Az egyik dobogós kutatás pedig túlmutat a szakmán: a tőzsdei folyamatok megértése mindannyiunk életét érinti – legyen szó megtakarításokról, nyugdíjalapokról vagy a gazdasági stabilitásról.
A pénzügyi piacok mögött nem csupán számok állnak, hanem emberek: döntések, várakozások és egymásra adott reakciók hálózata alakítja az irányokat. A kutatás éppen ezt a láthatatlan dinamikát teszi érthetővé: hogyan formálódik a befektetői hangulat, és miért mozdul sok szereplő egyszerre ugyanabba az irányba egy-egy kritikus pillanatban. Ez a megközelítés közelebb visz ahhoz, hogy a gazdasági folyamatokat ne csak adatokként, hanem emberi működésként is értelmezzük.
A felismerések ráadásul nem maradnak az elmélet szintjén. A hétköznapi befektetők számára is kapaszkodót adnak: segítenek megérteni a hirtelen árfolyam-ingadozások mögötti okokat, és azt, miért válhatnak tömegessé bizonyos döntések. Ez a tudás hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását, és hosszabb távon stabilabb, átgondoltabb pénzügyi stratégiát építsenek.
Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.
Az idei pályázat világosan megmutatta, merre tart a jövő: egyre több kutatás épít a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok találkozására. Ezek a projektek nem elméleti kísérletek, hanem élő példái annak, hogyan kapcsolódik össze az egyetemi tudás a piac valós működésével.
Jól látszik az is, hogy a hallgatók már azokon a kulcsterületeken dolgoznak – mint az adattudomány, a mesterséges intelligencia vagy a komplex rendszerek modellezése –, amelyek ma a pénzügyi szektor digitális átalakulásának motorjai.
„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”
– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát
-
Egészség2 hét ago
Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai
-
Szórakozás2 hét ago
Ingyenes VW kiállítás az Allee-ban
-
Egészség2 hét ago
A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?
-
Ipar2 hét ago
Additív gyártás 2026: ipari fordulópont
-
Ipar2 hét ago
Az ipari intelligencia alkalmazása
-
Gazdaság2 hét ago
Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede
-
Ipar2 hét ago
A Zyxel Networks strapabíró WiFi 7 hozzáférési pontot dob piacra zord ipari környezetekhez





