Gazdaság

Több, mint 1,8 trillió forinttal rövidítik meg a csalók a vállalkozásokat évente

A SAS és az Okleveles Csalásvizsgálók Egyesülete közösen hívja fel a figyelmet a problémára.

Az Okleveles Csalásvizsgálók Egyesülete (Association of Certified Fraud Examiners) becslése szerint a munkahelyi csalások évente több mint 4,7 billió dollárba – tehát több, mint 1,8 trillió forintba – kerülnek a vállalkozásoknak. Senki sem védtelen a fogyasztói csalások széles skálájával szemben, a számlaátvételtől kezdve a személyazonosság-lopáson át az adathalászatig és még sok más veszélyig.

„Az ACFE-vel közösen készített legutóbbi csalás elleni technológiai tanulmányunkból kiderült, hogy a csalásvizsgálók 97%-a – vagy akár még többen is – nélkülözhetetlen eszköznek tartják az analitikát a megelőzött csalások mennyiségének növelésében, valamint a csalásfelderítési programjaik időszerűségének, hatékonyságának és pontosságának fokozásában”

– mondta Stu Bradley a SAS csalási és biztonsági hírszerzés vezető alelnöke.

A csalás elleni nemzetközi ellenállóképesség javítása érdekében a SAS ismét együttműködik az ACFE-vel a november 13. és 19. között megrendezett Nemzetközi Csalástudatossági Hét alkalmából. A kampány egy közös küldetésben egyesíti a szervezeteket és egyéneket világszerte: a csalás káros hatásainak proaktív minimalizálása a csalás elleni tudatosság és oktatás előmozdítása a cél. A #FraudWeek hashtaggel a Twitter hasábjain bárki csatlakozhat a diskurzushoz, és első kézből tudhatja meg a SAS szakértői véleményét a csalás legkülönbözőbb formáiról, köztük a személyazonosság-tolvajlásról, a pénzmosásról, és további pénzügyi és digitális bűncselekményekről.

Az aktivitás alkalmából megosztottak hármat az analitikai vállalat partnereinek sikertörténetei közül.

A legerősebb biztosíték

Óvatos iparági becslések szerint valamennyi biztosítási kárigény legalább 10%-a tartalmaz csalást. Ez a mennyiség az Egyesült Államokban évente mintegy 120 milliárd dollárba kerül a biztosítóknak, ami folyamatosan felfelé hajtja a fogyasztói biztosítási díjakat.

Az észak-karolinai biztosítási minisztérium (NC DoI) egyike azoknak a kormányzati ügynökségeknek, amelyek analitikát használnak a visszaélések kivizsgálására. A bűnügyi nyomozó osztálya nemrégiben váltotta le elavult iratkezelési rendszerét – és számos manuális nyomozati, eseti és ügyészségi folyamatát – a SAS® Visual Investigator segítségével kifejlesztett Insurance Crimes Investigation System (ICIS) rendszerrel. A vizuális analitika gyorsan rávilágít a lehetséges ügykapcsolatokra, és összekapcsolja azokat a digitális pontokat, amelyek egyébként elkerülnék a nyomozók figyelmét.

„Mindössze hét hónappal az ICIS bevezetése után 6,9 millió dollárt szereztünk vissza az észak-karolinai fogyasztóknak”

– mondta Chet Effler, a bűnügyi nyomozóosztály osztályvezetője, aki szerint az átlagos ügymegoldási idő 90 napról 57 napra csökkent.

„Ez az eredmény jól mutatja a program sikerét, és azt, hogy mennyire operatívan megalapozottá tette a helyszíni ügyek kivizsgálását, az ügynökeinket és a műveletek egészét.”

Ellenállóképesség a digitális átalakulásban

A megbízható csalás és a pénzügyi bűncselekmények elleni védelem a Greater Bank digitális átalakulásának kulcseleme. Az ausztrál ügyféltulajdonban lévő bank nemrégiben jelentette be, hogy a több mint 270 000 ügyfelének hatékonyabb védelme érdekében a SAS felhőalapú csalásfelismerő és -megelőző és pénzmosás elleni megoldását fogja alkalmazni.

A SAS által preferált felhőplatformon, a Microsoft Azure-on elhelyezett szoftver a Greater Bank kiberbűnözés elleni eszköztárát világszínvonalúvá alakította. A megvalósítás során a Greater Bank széttagolt IT-rendszerei átalakultak, hogy megfeleljenek a szervezeti és szabályozási csalási és AML-követelményeknek. Emellett jelentősen racionalizálja és csökkenti a manuális folyamatokat, ezáltal javítva a felhasználói élményt az alkalmazottak és az ügyfelek számára egyaránt.

A felderítés előremozdítása

A limai székhelyű Niubiz a Visa és más perui pénzügyi márkák vezető digitális fizetési technológiai szolgáltatója. A 25 éves vállalatnál – amely 600 000 ügyféllel büszkélkedhet a kereskedők, bankok és végfelhasználók körében – a COVID-19 világjárvány közepette az egekbe szökött a csalárd tranzakciók száma. Válaszul a Niubiz átfogó csalásfelismerő és -megelőző platformot telepített a csalás elleni képességek megerősítése és a valós idejű fizetési döntések elérése érdekében.

A SAS Fraud Management gépi tanulással vezérelt előre jelző modelleket használ, így a Niubiz több millió műveletet képes milliszekundum alatt elemezni. Az eredmény a digitális csalások 23%-os csökkenése volt tavaly, ezzel több mint 5500 csalási kísérletet sikerült meghiúsítani. A megoldás a saját ügyfelei védelmén túlmenően lehetővé tette a Niubiz számára, hogy a SAS által támogatott csalásfelderítő szolgáltatást indítson, amely a felderítés fokozása érdekében harmadik féltől származó adatokat is beépít és gazdagít.

„A csalások felderítési arányának javulásán túlmenően jelentős növekedést tapasztaltunk a tranzakciók engedélyezési jóváhagyási arányában”

– mondta Edwin Orduz, a Niubiz csalásmegelőzési menedzsere.

„Ez segít biztosítani ügyfeleink bevételeit, és a súrlódásmentes fizetések biztosításával javítja az ügyfélélményt is.”

Related Topics:Csalásvizsgálók Egyesülete Okleveles SAS vállalkozás

Up Next

Az Euronics szerint rengeteg TV-t fognak eladni

Don't Miss

Jöhet a kamatcsökkenés a lakáshitelpiacon!

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!