Gazdaság

Erre figyeljen cégvezetőként az idei évértékelőjében

Egész éves motivációt adhat a biztonságra épített vezetői értékelés az idei évzárón.

Az elmúlt időszak történéseinek következménye, hogy az emberek biztonságos jövőbe vetett hite alapvetően megingott. Kezdődött ez a Covid járvány alatt, majd folytatódott az orosz-ukrán háború kirobbanásával. Ez utóbbi még nagyobb hatással van az emberek mindennapi életére, a komfortérzetüket folyamatosan veszélyben érzik. Ebben az érzékeny időszakban különösen fontos, hogy mivel készül a cégvezetés a dolgozók számára év végén. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője megosztotta tapasztalatait, hogyan készülhet fel egy cégvezető az évértékelő beszédre, milyen üzeneteket fontos átadnia a munkavállalóknak és hogyan lehet hiteles vezető a szemükben. A céges karácsonyi ajándékokat és az év végi jutalmazási rendszert is érdemes lehet átgondolni.

Az idei évértékelő beszédek kulcsszava a biztonság kell, hogy legyen

A legfontosabb, amit egy cég és cégvezető ezekben a nehéz időkben adhat a munkavállalóinak, az a biztonság. A dolgozókat meg kell erősíteni abban, hogy bár a gazdasági változások következtében sajnos az infláció nő, a munkahelyük legalább biztonságban van, a karácsonyi ünnepek után is várja őket vissza a cég. Ami a biztonság mellett még kulcsfogalom, az a jövőkép. A jelenlegi bizonytalan környezetben nagyon fontos, hogy a vállalat transzparensen közvetítse a dolgozók felé terveit, céljait. „A hangsúly tehát a biztonságon és a pozitív jövőképen kell, hogy legyen egy profi cégvezető évértékelő beszédében. Ezzel segíthet csökkenteni munkavállalók jövőbe vetett, most egyébként is magas bizonytalansági szintjét” – emeli ki Mihályi Magdolna.

Határozottság nélkül nem lesz hiteles a vezetői beszéd

Kulcsfontosságú, hogy egy vezető határozottan kommunikálja, mit szeretne a cég elérni. Nem mindegy az sem, ki és hol beszél a munkavállalókhoz. „Tapasztalat, hogy ha a közvetlen vezető, vagy esetleg egy szinttel magasabb vezetői beosztású dolgozó beszél, személyesen és egyszerre csak egy kisebb csoportnak – akár online, de semmiképpen nem írásban – akkor sokkal eredményesebben átadhatók az üzenetek. Természetesen cégkultúrafüggő, hogy ez hogyan valósítható meg” – hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Nem elég a határozottság, a hitelesség ugyanolyan fontos, különösen a mostani helyzetben. Egy vezető akkor lesz hiteles a munkatársai szemében, ha már korábban is betartotta ígéreteit és folyamatosan kommunikál az alkalmazottakkal legyen szó akár pozitív, akár kevésbé kedvező dolgokról. „Elengedhetetlen, hogy az üzenetek is illeszkedjenek a jelenlegi körülményekhez. Az elrugaszkodott ígéreteknek most egyáltalán nincs helye. Sokkal fontosabb azt kommunikálni az újabb és újabb projektek, beruházások helyett, hogy most az a legnagyobb kihívás, hogy az eddigi működés biztosított legyen” – javasolja a szakértő. Kiemeli: a munkavállalók, akik az év minden napján aktív résztvevői a cég életének, pontosan tudni fogják, mi reális cél és mi nem.

Érdemes kihangsúlyozni a munkavállalók meghatározó szerepét a cég életében. Fontos, hogy érezzék, a vállalkozás jövője az ő hozzáállásuktól is nagyban függ.

Eredményeket kommunikáljunk vagy eredményességet?

Az évvégi kommunikációban mindig kihívás, hogy milyen évértékelőt készítsen a vezető. „Bizalmat, biztonságot sugároz a dolgozók felé, ha száraz számok és tények – például forgalom, költség, létszám stb. – helyett arról beszél egy vezető, hogyan dolgoztak, milyen kitűzött célokat értek el. Ezeket természetesen alá lehet támasztani konkrét adatokkal, és vannak olyan területek, ahol ez megkerülhetetlen. Ebben az esetben is javasolt azonban inkább százalékos változásokat kommunikálni konkrét számok helyett” – tanácsolja a Jobtain ügyvezetője. Mihályi Magdolna elmondta: az eredményességet úgy adjuk át a munkavállalóknak, hogy minden dolgozó érezhesse közvetlen csapatának eredményeit, bele tudjon kapaszkodni egy-egy üzenetbe és érezze magáénak az elért eredményt.

Nem mindig jó ötlet „ Az év munkavállalója” díj

Sok cégnél és vállalatnál – mérettől függetlenül – bevett gyakorlat a kiemelkedő munkavállalók jutalmazása év végén. A tapasztalatok azonban egyre inkább azt mutatják, hogy az ilyen fajta elismerések akár rossz érzést is kiválthatnak a munkavállalókból. „Az egyik legfontosabb dolog, amit a vállalatoknak fel kell ismerni, hogy nem minden területen van létjogosultsága az ilyen díjaknak. Mondjuk az értékesítés, ügyfélszolgálat esetében egy jól felépített mérési rendszerrel fenntartható egy ilyen szokás. Ezeken a területeken lehet a mutatók alapján alátámasztani a választást. Az olyan díjak azonban hamar hitelüket vesztik, amelyek körbejárnak. Egyik évben megkapja valaki, másik évben a mellette dolgozó, harmadik évben a következő. Ezt a gyakorlatot nem javasoljuk. Helyette sokkal személyesebb és a dolgozók szemében is jobban növeli a lojalitást egy egyéni teljesítményértékelés, amihez esetleg még bónusz is köthető” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

A jó céges ajándék: karácsonyra tárgyak helyett inkább élményt!

A jó céges karácsonyi ajándék átgondolt, illeszkedik a szervezeti létszámhoz, a cég profitabilitásához, eredményeihez és összhangban van a vállalat évértékelő kommunikációs üzeneteivel. Az semmiképpen sem jó gyakorlat, ha egy nagy vállalat azkommunikálja, hogy rekordéve volt rekordbevétellel, majd egy tollat, hűtőmágnest a munkavállalóknak karácsonyi ajándék címén. Ajándék helyett egyébként is jobb, ha inkább élményt ad a cég a dolgozóinak! Ez akkor lesz igazán különleges, ha olyan helyet választ a munkáltató, ahova a dolgozók egyébként nem valószínű, hogy elmennének. Legyen különleges a helyszín, az ellátás színvonala, a program. A tökéletes céges karácsonyi élmény plusz motivációt ad dolgozóknak és erősíti az összetartozás érzését! Fontos, hogy egy cég az évvégi ajándékozás során gondolkozzon célcsoportokban akár a tárgyi, akár az élményajándék mellett dönt. Köszönje meg az évet a munkavállalóknak, belső ügyfeleknek, partnereknek, kiemelt beszállítóknak és mindenkinek, aki hozzájárult a sikeres évhez!

Munkahelyi karácsony – kölcsönzött munkavállalókkal

A karácsonyi és évértékelő események során HR-esként felmerülhet, hogy mennyire vonja be az értékelésbe a kölcsönzött munkaerő-állományt a cég. Általánosságban elmondható, hogy ugyanúgy kezelik őket a vállalatok, mint a belső munkavállalókat. Ezt egyébként törvény írja elő. Azok a cégek, ahol megfelelő a szervezeti kultúra, ott ez nem is kérdés. A kölcsönzött dolgozók ugyanúgy részt vesznek a családi napokon, különböző ünnepségeken, így természetesen a karácsonyi eseményen is. „HR szolgáltatóként a mi cégünk a munkavállalók szállásoltatásával is foglalkozik. A karácsonyi időszakot igyekszünk számukra különlegessé tenni. Volt, hogy közös ebédet szerveztünk, de olyan is, hogy az ukrán dolgozókat éveken át hazautaztattuk az ünnepekre, ez akár 700 ember utaztatását is jelentette. Ez volt a mi ajándékunk nekik. Idén először lesz tapasztalatunk a Fülöp-szigeteki kölcsönzött munkavállalókkal. Ők biztosan nem tudnak hazamenni az ünnepekre, hanem úgy látjuk, leginkább a saját kis közösségükben ünnepelnek majd. Amellett, hogy az internet segítségével összekapcsolódnak az otthoniakkal, talán akkor lenne az ünnep a legszebb számukra, ha átélhetnék a fehér karácsony hangulatát.” – összegez a Jobtain ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégvezető évértékelés tipp

Up Next

Már öt városban egymillió fölötti a négyzetméterár

Don't Miss

Ingyenes e-learning programmal segíti a magyar vállalkozónőket a WINGATE projekt

Gazdaság

Kilőttek a panelárak, kettészakadt a vidéki lakáspiac

A panellakások látványos drágulása gyakorlatilag felszámolta a téglalakásokkal szembeni korábbi árelőnyt, ugyanakkor a vidéki városok közti különbségek számottevően megnőttek. Az áremelkedést elsősorban az egyetemvárosok hajtják, miközben Debrecen panelpiaca elsőként lépte át az egymillió forintos négyzetméterárat.

2026 elejére jelentősen átrendeződött a megyei jogú városok ingatlanpiaca. A panellakások átlagos négyzetméterára 814 ezer forintra nőtt, ezzel gyakorlatilag utolérve a téglalakások 825 ezer forintos szintjét. Ugyanakkor a használt házak továbbra is alacsonyabb árszinten maradtak, átlagosan 608 ezer forintos négyzetméterárral. Az előző év azonos időszakához viszonyítva minden szegmensben emelkedtek az árak, miközben a városok közti különbségek is látványosan nőttek.

Az első negyedévben a panellakások piacán mérték a legjelentősebb drágulást: az Otthon Centrum adatai szerint éves összevetésben 25,7 százalékkal emelkedtek az árak. A téglalakások esetében 14 százalékos, míg a családi házaknál 11,7 százalékos növekedést tapasztaltak. Ennek következtében a panelek és a téglalakások közötti árkülönbség gyakorlatilag minimálisra csökkent: országos átlagban mindössze 11 ezer forint négyzetméterenként, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál alig félmillió forintos eltérést jelent.

A drágulás hátterében elsősorban a nagy egyetemi városok húzóereje áll.

„A tavalyi támogatási környezet, az Otthon Start Program indulása, valamint a hitelkamatok alakulása jelentős számú vásárlót terelt a lakáspiacra, különösen az egyetemi városokban, ahol magas a fiatalok aránya. A megnövekedett kereslet gyors és jelentős áremelkedést eredményezett, főként a panellakások piacán”

– értékelte a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A számok mindezt egyértelműen alátámasztják: Debrecenben a panellakások átlagos négyzetméterára elsőként haladta meg az 1 millió forintot (1,008 millió forint), míg Győr 985 ezer forintos értékkel közelítette ezt a szintet. A többi egyetemváros is csak minimálisan marad el ettől, miközben a skála másik végén Nagykanizsán 562 ezer, Szekszárdon pedig 640 ezer forint az átlagos panelár.

A téglalakások piacán még markánsabb különbségek figyelhetők meg. Debrecen 1,17 millió forintos négyzetméterárral vezeti a mezőnyt, ami azt jelenti, hogy egy kétszobás lakás átlagosan mintegy 8 millió forinttal drágább, mint egy hasonló méretű panel. Sopronban az átlagár megközelíti a 947 ezer forintot, míg Győr, Veszprém és Székesfehérvár szintén 900 ezer forint feletti sávban helyezkedik el. Ezzel szemben Nagykanizsán mindössze 537 ezer forintos átlagár a jellemző, ami még a helyi panellakások árszintjét sem éri el. Ez az anomália elsősorban a lakásállomány összetételével magyarázható. A városban ugyanis az elmúlt években kevés újlakás épült, a meglévő állomány pedig elöregedett, szemben Debrecennel vagy Győrrel, ahol sorra jelennek meg az új építésű projektek. Hasonló folyamatok figyelhetők meg más, kisebb és a fővárostól távolabb eső településeken is.

A használt házak piacán még nagyobb a szórás: Sopronban az átlagos négyzetméterár eléri 1,04 millió forintot, míg Debrecenben 800 ezer forint körül alakul. Ezzel szemben Nagykanizsán és Szekszárdon az átlagár alig haladja meg a 350 ezer forintot. Ez a szegmens tekinthető a legheterogénebbnek: nemcsak városok között, hanem egyes városokon belül is jelentős eltérések mutatkoznak az ingatlanok állapotától és elhelyezkedésétől függően.

A piacot új szabályozási változások is alakíthatják, ugyanis hat vármegyében megszűnt a családi házakra igényelhető otthonfelújítási támogatás, amely elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlt, valamint Pest vármegyét érinti. Ez különösen az alacsonyabb árú, rosszabb állapotú házak piacára lehet hatással, például Nagykanizsára, ahol a felújítás kulcsszerepet játszik az értékesíthetőségben.

Eközben a magas árszintű, erős keresletű városokban – mint Debrecen – a támogatások továbbra is elérhetők, ami mérsékelheti a kedvezőtlen hatásokat.

„A vidéki lakáspiac ma már nem tekinthető homogénnek: a kereslet és az árak mentén egyértelműen kettészakadt, és ez a különbség a következő időszakban is velünk maradhat”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Százezrek hiányoznak a munkaerőpiacról, és nincsenek rejtett tartalékok

A magyar gazdaság működőképességének fenntartása mindig, de a jelen helyzetben kiemelkedően fontos. Ennek számos előfeltétele van, melyek közül a legkritikusabb a rendelkezésre álló munkaerő. 2025-ben éves szinten a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint is mintegy 350-550 ezer közötti munkaerőigény jelenhetett meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben, melyeknek csak mintegy 60%-át sikerült több-kevesebb nehézség árán betölteni.

150-250 ezer állás tehát részben vagy teljesen üres maradt, melyek közül legalább 65 ezer munkakör számíthat tartósan betöltetlennek ‒ mutatott rá a hazai helyzetre Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég szakértője hozzátette, hogy ezekkel az igényekkel a hazai, mintegy 4,6 milliós foglalkoztatást kell szembe állítani, ami arányait tekintve európai összehasonlításban is kiemelkedően magas. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar lakosságban évek óta nincsenek gyorsan, hónapok alatt mobilizálható munkaerőtartalékok. Aki akar dolgozni és alkalmas rá, az jellemzően már elhelyezkedett. Vannak régiók, ahol a munkalehetőségek száma és a lakosság mobilitása is alacsony, illetve vannak, akiket képzéssel, hosszú idő alatt talán vissza vagy be lehet vezetni a munkaerőpiacra, de ez hosszú távú érdemi programokat, jelentős állami szerepvállalást kívánna, és itt sem százezrekről van szó.

A hazai iparnak ehhez képest azonnal, többezres nagyságrendben lenne szüksége egyebek mellett képzett hegesztőkre, kamionsofőrökre, CNC-megmunkálókra, gyári operátorokra, logisztikai dolgozókra, technikusokra és karbantartókra, de a lista nem teljes, hatalmas az igény például az agráriumban is.

Horváth Tamás rámutatott, hogy bár minden narratíva és összehasonlítás kérdése, Magyarország egy jóléti európai állam, a kontinensre jellemző problémákkal. Ilyen az öregedő korfa, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők emelkedő aránya, illetve a globális összevetésben magas életszínvonal. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos, egyébként jól fizetett szakmák egyre kevésbé vonzóak a hazai munkaerő, különösen a fiatalok számára.

Ezeket az állásokat leginkább külföldi munkaerővel lehet reálisan betölteni, ahogy az egyébként minden, itthon „bezzegországként” emlegetett európai államban is történik. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, főleg a logisztika, az építőipar és a gyártás területén. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy itt nem a korábban emlegetett migránsokról, pláne nem betelepülőkről van szó. A két csoportban legfeljebb annyi a közös, hogy külföldiek, de még a származási országaik között sincs átfedés. Ezek a munkavállalók, bárhonnan érkezzenek is, elképesztően szigorú feltételekkel, folyamatos helyszíni, hatósági kontroll mellett, legfeljebb néhány évre, a magyarokkal azonos pénzt keresni lépnek be az országba, hogy elvégezzék mindazon feladatokat, amelyekre a munkaadók nem találtak magyar munkaerőt. Nem is kell gazdasági vagy munkaerőpiaci rálátással rendelkezni ahhoz, hogy belássuk: nélkülük teljes iparágak állnának le, vagy veszítenék el növekedési potenciáljukat.

,,Soktényezős ellentmondás, hogy szakemberek régóta a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban, a jellemzően felsőfokon képzett munkaerőben vizionálják az ország adottságaihoz illeszkedő jövőképet. Ehhez képest a hazai iparszerkezetnek, az elmúlt több mint 30 évben létrejött és betelepült iparágak zömének alap- és középfokú végzettségű, szorgos kezek százezreire lenne a legnagyobb szüksége. Ugyanitt hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi cégek közben az említett magas hozzáadott értékű, vezetői feladatköröket is gyakran külföldi, leginkább az adott vállalat anyaországából érkezett emberekkel töltik fel”

‒ zárta szavait egy újabb anomáliával Horváth Tamás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most közel 30%-al erősebb nyári szezonra számíthatunk a magyar turizmusban, mint tavaly

A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt.

A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.

Az utazók egyre korábban biztosítják be a nyári pihenést

A SabeeApp partnerhálózatból kiválasztott közel 700 szálláshely adatai alapján készült elemzés szerint mindhárom nyári hónapban magasabb az előfoglaltság, mint egy évvel korábban. Júniusra országosan 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszott az áprilisi adatok alapján. Ugyanezek az értékek 2025-ben még rendre 16,7%, 16,2% és 13,8% voltak.

Ez azt jelenti, hogy a szálláshelyek már a szezon előtt erősebb foglalási bázissal rendelkeznek, mint tavaly ilyenkor. A trend nemcsak a kereslet növekedésére utal, hanem arra is, hogy a vendégek egy része tudatosabban és korábban tervezi meg nyári utazását.

„Az idei adatok alapján jól látszik, hogy az előfoglaltság jóval magasabb, mint tavaly. Ez nagyobb kiszámíthatóságot adhat a szálláshelyeknek, ugyanakkor a tavalyi végleges adatok alapján a késői foglalások szerepe továbbra is meghatározó marad a szezon egészében. Ha arányaiban hasonló lesz a szezonközi foglalás, akkor az elmúlt évek legerősebb szezonját zárhatja a magyar turizmus.”

– mondta Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

Budapest látványosan erősödik: júniusban és júliusban jöhet a legnagyobb ugrás

A legnagyobb változás Budapesten látszik. A fővárosi szálláshelyek esetében a június–augusztusi előfoglaltság átlagosan 65,5%-kal magasabb, mint 2025 azonos időszakában volt. Az idei évben tapasztalható kiemelkedően magas budapesti nyári foglaltságot részben a minden évben megrendezésre kerülő nagyszabású események és fesztiválok, például a Sziget Fesztivál vagy a Formula 1 Magyar Nagydíj, és az Államalapítás ünnepe is befolyásolhatják. Bár ezek az események minden nyáron jelentős keresletet generálnak, idén különösen erős foglalási aktivitás tapasztalható ezek időszakában. Júniusra a tavalyi 20,4% helyett idén már 31,6%-os, júliusra pedig 12,3% helyett 24,6%-os előfoglaltság látszik. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a júliusi előfoglaltság közel megduplázódott.

Bár a nyári hónapok hagyományosan nem kizárólag városlátogatási időszaknak számítanak, Budapest egyre erősebb nyári desztinációként jelenik meg. A korábbi foglalások emelkedése arra utal, hogy a főváros iránti kereslet a nyári időszakban is stabilan erősödik.

Fordult a trend: Budapesten 65,5%-kal, míg vidéken 13,3%-kal nőtt a nyári előfoglaltság

Vidéken szintén növekedés látszik, de jóval kiegyensúlyozottabb ütemben. A vidéki szálláshelyeknél a 2026-os nyári előfoglaltság 13,3%-kal magasabb, mint egy évvel korábban; júniusra 16,5%, júliusra 20,4%, augusztusra pedig 16,8%. A vidéki adatokból továbbra is az látszik, hogy a foglalások jelentős része közelebb a tényleges utazási időponthoz realizálódik. Különösen júniusban marad nagy tér a későbbi foglalásoknak: tavaly a júniusi vidéki előfoglaltság 14,5%-ról a szezon végére 42,6%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része csak később valósult meg.

A 2024–2025-ös és a 2025–2026-os időszak összehasonlítása különösen érdekes változást mutat. Tavaly az előfoglaltsági növekedést főként a vidéki szálláshelyek adták: Budapest 22,1%-os, az ország többi része pedig 36,9%-os növekedést mutatott. Idén ez a dinamika megfordult: Budapest 65,5%-os emelkedése mellett a vidék 13,3%-kal nőtt. Ez arra utal, hogy a vidéki kereslet a korábbi évek erős visszarendeződése után stabilabb szakaszba léphetett, míg Budapest esetében továbbra is erősödik a nyári előfoglalási aktivitás. A főváros így 2026-ban az előfoglalási növekedés szempontjából az országos trend egyik legfontosabb hajtóerejévé vált.

Június elején a gyermektelen párok, a szezon többi részében a családoké a főszerep a vidéki turizmusban

A 2026-os előfoglalási adatok alapján országosan június és július indul erősebben: júniusra 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszik. Ez azonban nem feltétlenül jelent gyengébb augusztusi szezont: a 2025-ös végleges adatok alapján éppen augusztus volt a legerősebb nyári hónap, országosan 69,2%-os foglaltsággal.

A különbség inkább arra utal, hogy az egyes hónapok mögött eltérő utazói döntési minták állnak. Június eleje különösen vidéken sajátos időszak: a vidéki júniusi előfoglaltság jelenleg 16,5%, ami a teljes adatsor egyik legalacsonyabb értéke, miközben tavaly ugyanez a hónap a szezon végére 42,6%-os foglaltságot ért el. Ennek egyik oka lehet, hogy a családos vendégek számára június első fele még korlátozottabban utazható, hiszen az iskolai év jellemzően csak a hónap közepén ér véget. Emiatt a korai júniusi vidéki kereslet inkább a gyerek nélkül utazó párokhoz, wellness-pihenést keresőkhöz, távmunkázókhoz vagy nyugdíjas vendégekhez kapcsolódhat.

Erősebb előfoglaltság idén, de a szezon közbeni foglalások, akár meghatszorozhatják a foglalások számát

Bár az előfoglaltsági adatok erősek, a tavalyi tapasztalatok alapján a szezon közbeni foglalások továbbra is jelentős szerepet játszanak. Budapesten például 2025 augusztusában az előfoglaltság 12,5%-ról a szezon végére 78,2%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része később épült fel.

Az adatok szerint tehát egyszerre van jelen a korábbi tervezés és a későbbi foglalás. Ez a kettősség különösen fontos jellemzője lehet a 2026-os nyári szezonnak: a szálláshelyek erősebb előfoglalási szintről indulnak, de a végleges foglaltság alakulásában továbbra is meghatározó lesz a szezon közbeni kereslet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!