Jelenleg a marketing területén alkalmazzák leginkább a mesterséges intelligenciát a szállodaiparban – derül ki a SabeeApp legfrissebb iparági kutatásából.

A felmérésben résztvevő szálláshelyek 53,3%-a a marketinget jelölte meg elsődleges AI-felhasználási területként, megelőzve a revenue managementet  (38,3%) és a adat­elemzést (31,7%). Bár a mesterséges intelligencia használata egyre népszerűbb, a szállodák jelenleg nem érzik úgy, hogy az AI eszközök fenyegetnék az emberi munkaerő fontosságát, inkább annak kiegészítéseként tekintenek rá.

Az AI nem helyettesíti, hanem támogatja a marketingcsapatok munkáját

A SabeeApp elemzése szerint a marketingben (és más területeken is) az AI elsődleges szerepe nem a munkaerő kiváltása, hanem a döntéshozatal és az operatív működés támogatása. A szállásadók jelenleg azt a lehetőséget látják az AI alapú megoldásokban, hogy a háttérmunkák automatizálásával és gyorsításával több idejük jut a kreatív, személyre szabott kampányok elkészítésére.

A kutatás alapján a marketinget várhatóan a revenue management, majd az analitika és később az operációs folyamatok követik az AI-adaptációban. Az viszont már nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad-e: a válaszadók többsége szerint három éven belül általánossá válik az AI használata a szállodaiparban, és azok a szereplők kerülnek előnybe, akik már most elkezdik az AI bevezetését.

A vendégek nyitottságára számítanak

A kutatás adatai azt mutatják, hogy a szállásadók szerint a vendégek akkor fogadják pozitívan az AI-alapú megoldásokat, ha azok kézzelfogható kényelmi vagy kommunikációs előnyt nyújtanak.  A megkérdezettek 57%-a szerint a vendégek nyitottak lennének a nap 24 órájában elérhető digitális concierge vagy chat szolgáltatásokra, 55,6%-uk számít az AI-alapú fordítás és többnyelvű kommunikáció népszerűségére, míg 49,6% szerint a gyorsabb check-in és check-out folyamatok nyernék el a vendégeik tetszését. Az eredményekből jól látszik, hogy a mesterséges intelligencia nem versenytársként, hanem kiegészítésként van jelen a dolgozók mellett: a 24 órás ügyfélszolgálat, vagy a ritka nyelvekre készített fordítás emberi erőforrásokból biztosítva sok esetben túl magas pénzügyi, vagy logisztikai terhekkel járna, az AI viszont könnyedén elvégzi ezeket a feladatokat.

A személyre szabott értékesítés iránti nyitottság jelenleg alacsonyabb (24,4%), ugyanakkor figyelemre méltó adat, hogy a vendégek 89,6%-a alapvetően nyitott az AI-ra. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a vendégek többsége nem elutasító, hanem inkább kiváró és kiváncsi, valamint az AI-t nem fenyegetésként, hanem hasznos eszközként értelmezi, amennyiben az valódi értéket teremt és bővíti a szálláshely szolgáltatásainak körét.

 Az AI versenyelőnyt jelent, de csak azoknak akik időben reagálnak

A SabeeApp kutatása egy markáns szakadékra is rávilágít a szállásadói és a vendégoldali elvárások között. Miközben a vendégek többsége nyitottnak tűnik az AI által támogatott kényelmi és marketingfunkciókra, a szálláshelyek jelentős része még mindig nem használja ki teljesen ezeket az eszközöknek az előnyeit. Az adatok alapján nem technológiai kérdésről van szó: sok szereplő tisztában van az AI lehetőségeivel, viszont megfelelő tudás, a PMS integrációval kapcsolatos kérdések és pénzügyi okok miatt nem vezették be a mesterséges intelligencia használatát. Ez a késlekedés azonban versenyhátránnyá válhat, mivel a vendégek elvárásai gyorsabban változnak, mint a szálláshelyek működése.

“A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy ki tudja ezt a különbséget időben áthidalni: aki most időt szán arra, hogy megismerje és a saját szálláshelyére formálja a mesterséges intelligencia által nyújtott előnyöket, az hosszú távon is bebiztosíthatja a versenyelőnyét az AI és az automatizáció eszközeinek köszönhetően.”

– emelte ki Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

A kutatás eredményei angol nyelven ezen a linken érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal decemberi közös statisztikája, amely alapján a hazai használtautó-piacon a korábban megindult folyamatok tovább erősödtek.

A kínálat szerkezete összességében stabil maradt, ugyanakkor egyre világosabban kirajzolódnak azok az irányok, amelyek hosszabb távon alakítják a piacot: az alternatív hajtású járművek fokozatos térnyerése, az árkategóriák lassú átrendeződése, valamint a márkák és modellek közötti pozícióváltások.

A kínálat döntő része továbbra is 10 millió forint alatt

2025 decemberében a hazai használtautó-piacon megjelent hirdetések 37,2%-a 2,5 millió forint alatti, 28,3%-a 2,5–5 millió forint közötti, 22,5%-a 5–10 millió forintos, míg 12,0%-a 10 millió forint feletti árkategóriába tartozott. Egy év alatt a legolcsóbb szegmens aránya 4,3%-kal csökkent, miközben a 2,5–5 millió forint közötti, valamint az 5–10 millió forintos kategória súlya 1,7% és 2,5%-kal növekedett. A kínálati átlagár decemberben 5,5 millió forint volt, ami enyhe, nagyjából 100 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 900 darab benzinmeghajtású volt, míg a 44 600 dízelautó 41,2%-ot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,2%-át, a hibridek pedig 4,6%-át teszik ki. A Használtautó.hu kínálatában az előző év azonos időszakához viszonyítva az elektromos meghajtású autók száma 29,1%-kal, a hibrideké 17,9%-kal nőtt. Emellett a benzinmeghajtásúaké 2,2%-kal nőtt, a dízelmeghajtású autók száma érdemben nem változott.

43%-kal futottak többet a dízelek

A futásteljesítmény és az életkor közötti összefüggés decemberben is jól kirajzolódott. A meghirdetett benzines autók átlagosan 154 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak, vagyis a dízelmeghajtású járművek közel 43%-kal nagyobb futásteljesítménnyel szerepeltek a kínálatban. A benzines autók átlagéletkora 13,5 év, a dízeleké 12,2 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye stagnált, míg a benzineseké enyhén csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkorában egy év alatt 0,8%-os emelkedés, míg a benzinesek esetén 2,9 %-os csökkenés volt megfigyelhető.

A hajtásláncok szerinti kínálati átlagárak alapján decemberben a hibrid és az elektromos autók ára gyakorlatilag azonos szinten állt: a hibridek átlagára 11,27 millió, az elektromosoké 11,11 millió forint volt. A hibrid autók esetén ez 6,2%-os, míg az elektromosok esetében 10,8%-os árcsökkenést jelent egy év alatt. A benzines és dízel modellek átlagára ezzel szemben jóval kisebb mértékben változott, a dízelek továbbra is átlagosan 5–6%-kal drágábbak voltak a benzineseknél.

A statisztika alapján egy jármű minden eltelt évvel hajtástól függően 6–8%-ot veszít az értékéből, míg minden megtett ezer kilométer további 0,2%-os árcsökkenést eredményez. Az újszerű vagy kitűnő állapotú autók több mint 20%-kal drágábbak, míg a sérült járművek átlagosan 60%-kal alacsonyabb áron jelennek meg a piacon.

A 10 legnépszerűbb márka életkorában hosszú távon lassú emelkedés látható, azonban rövid távon csökkenés tapasztalható a megfigyelt időszakban. Az Opel, a Renault és a Volkswagen rendelkeznek a legidősebb átlagéletkorral, mely decemberben 12,5–13,6 év között mozgott. Őket követi a Ford és a Mercedes-Benz 11,9–12, majd az Audi és a Toyota melyek átlagosan 11,2–11,6 évesek. A BMW-k átlagéletkora megközelítőleg 10,9 év, a Škodák nagyjából 10,2 évesek, végül pedig a legfiatalabb szereplő, a Kia, körülbelül 9,2 évvel.

Átlagárakat vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet 8,5-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,6–5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint alatt szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 3 millió forint és az alatti értékekkel.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében minden hónapban megjelenő statisztika célja, hogy átláthatóvá tegye a hazai használtautó-piac szerkezetét, és pontos képet adjon a keresleti-kínálati trendek alakulásáról. A mostani adatok alapján a piac egyértelműen fiatalodik, egyre több alternatív hajtású modell jelenik meg, és a vevők számára egyre nagyobb arányban érhetők el jobb állapotú, kedvezőbb futásteljesítményű autók.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. decemberi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Eredményes évet zárt 2025-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

A kamarai reneszánsz gondolatisága jegyében öt pillérre kezdte építeni tevékenységét: Tradíció – Fenntarthatóság – Innováció és Digitalizáció – Tudás – Lendület.

„Az 5 éves időszakra szóló Kormány-Kamara Megállapodás révén adózási téren jelentős könnyítéseket kap a vállalkozói szektor a következő években és a vállalkozói adminisztrációs terhek is csökkennek, egyszerűsödnek”

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

A Demján Sándor 1+1 Beruházásösztönző Támogatási Programban 30 ezer hazai vállalkozás igényelt forrást és csaknem 80 százalékuk részesült pozitív elbíráslásban. Ez több mint 1100 milliárd forint kihelyezését jelenti. A 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Programra több mint 14 ezer vállalkozás jelentkezett, eddig mintegy 130 milliárd forintnyi forrásra szerződtek le az érintett kis- és középvállalkozások (kkv-k). A Kamara kezelésében és pontozásával megvalósuló Demján Sándor Tőkeprogram révén 100 milliárd forintos tőkealap segíti a növekedni képes vállalkozásokat. Ezek a programok mintegy 280 000 vállalkozásnak tudnak érdemi segítséget nyújtani a 908 000 működő cégből. Idén is folytatódik az Országos Kamarai Beszállítói Program és a Vállalkozásfejlesztési Projekt (VFP Kamara). Ezek a lehetőségek 2026-ban is rendelkezésre állnak.

Az idei év végéig 10 000 vállalkozást ismertetünk meg a mesterséges intelligencia (MI) hatékonyságnövelő tulajdonságaival a Digitális Ébresztő program keretében. Magyarország minden területi kamarája segítségével helyben szerveződnek ezek a gyakorlati oktatások, amelyek során bárki kipróbálhatja az MI-t. Mindemellett folytatjuk MI Hackathonjaink sorozatát is a budapesti és győri alkalmak tapasztalatait is hasznosítva.

Idén is lesznek nyilvános kamarai fórumok a kiberbiztonság erősítése (NIS2), valamint a vállalkozások digitális sérülékenységének vizsgálata és a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében. A Modern Vállalkozások Programja keretében az infokommunikációs technológiák vállalati felhasználásának lehetőségeiről és előnyeiről tudhatnak meg többet az érdeklődők.

A Kamarában a vállalkozó van a középpontban!

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta:

„A vállalkozói adózást és adminisztrációt könnyítő intézkedéscsomagok, a kedvezményes pénzügyi források lehetősége, valamint ingyenes vállalkozásfejlesztési és oktatási programjaink az évi 5000 forintos kamarai hozzájáruláshoz képest nagyon sok magyar kisvállalkozásnak több mint húszszoros megtérülést jelentenek. Forduljanak bizalommal hozzánk vidéken és a fővárosban is.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!