Gazdaság
A Microsoft 10 milliárdot tolna az OpenAI-ba. De mire is menne a pénz?
A ChatGPT teljesen megőrjíti a világot. Amíg a Google és az iskolák pánikolnak, a Microsoft meglátta a Nagy Sanszot.
Egyelőre nem nagyon tudja megemészteni a ChatGPT megjelenését a világ. Az egyetemeken vitákat gerjesztett a mesterséges intelligencia (MI), különösen a természetes nyelvek feldolgozására alkalmas algoritmusok használata, a New York-i iskolákból pedig egyszerűen kitiltották.
A Microsoft viszont beindult. Lapértesülések szerint tavaszra itt lehet a Google keresőjével szemben valódi alternatívát kínáló ChatGPT-s Bing, amire a Google pánikszerűen irányított át erőforrásokat saját MI-je fejlesztésére. A Microsoft pedig rátromfolt: a Reuters a Semafor értesüléseire hivatkozva írta meg, hogy a vállalat 10 milliárd dolláros befektetésről tárgyal az OpenAI-val.
A OpenAI-t 29 milliárd dollárra taksáló ügylet konstrukciója meglehetősen bonyolult. Amint az OpenAI termőre fordul, a Microsoft lefölözné a profit 75 százalékát a befektetése megtérüléséig, ezt követően a tulajdonosi struktúra arányában kapnák meg a felek a pénzt. A Microsoft és az összes többi befektető együttesen 49-49 százalékkal rendelkezne, 2 százalék pedig az OpenAI mögötti nonprofit szervezeté. (A nonprofit-forprofit struktúra 2019-ben jött létre.) A két vállalat egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a hírt.
Sam Altman mennybe mehet
Ez a befektetés egy csapásra az USA legértékesebb startupjává tenné az OpenAI-t, hívja fel a figyelmet a Handelsblatt. És egyben komoly feladat elé állítaná a 37 éves Sam Altmant, aki társalapítója és jelenlegi vezérigazgatója az OpenAI-nak. Az eddig főleg befektetőként tevékenykedő Almannak kell ugyanis a technológiából skálázható üzleti modellt kialakítani. Egyelőre épp az látszik a befektetés legnagyobb kockázatának, hogy egyelőre nincs kiforrott elképzelés a ChatGPT monetizációjára.
Altman ugyanis alapvetően befektető. Első saját vállalkozását 19 évesen alapította, amit hat év és 30 millió dollár elégetése után be kellett zárni. Befektetőként sikeresebb volt. 2011-től kezdett dolgozni az Y Combinatornál, amelynek 2014-től az elnöke lett. Még a startup-inkubátor elnökeként alapította meg többek között a LinkedIn-alapító Reid Hoffmannal, Peter Thiellel (Palantir) és Elon Muskkal az OpenAI-t (utóbbi időközben kiszállt). Természetesen nem maradt el az ilyenkor szokásos PR-henger sem: nyílt technológiát fejlesszenek „az emberiség javára”, „szabad hozzáférés”, az MI demokratizálása stb. (Aztán elég gyorsan nyilvánvalóvált vált, hogy mennyire álszent volt az alapítók nyilatkozata.)
Altman 2019-ben otthagyta az Y Combinator elnöki székét, hogy az OpenAI-ra koncentrálhasson. A feladata már akkor is az volt, hogy pénzt szerezzen vagy csináljon. A fejlesztések ugyanis sokba kerültek (pl. irdatlan felhős számítási kapacitás kell az algoritmusok betanításához). Ezért jött létre 2019-ben a forprofit OpenAI. És így jutott igazán házon belülre a Microsoft is. A két vállalat együttműködése már 2016 végén elkezdődött. Szorosabbá azonban 2019-ben vált, amikor Redmond 1 milliárd dollárt fektetett Almanék forprofit cégébe részben számítási kapacitásban, részben készpénzben, hogy cserébe nagyon komoly kiváltságokat szerezzen a fejlesztések hasznosítására.
Az eredmények nem is maradtak el. Elkészült a GPT-3 modell, majd a Dall-E, amely szöveg alapján generál képeket. És most itt van mindennek a megkoronázása: a ChatGPT.
Persze a ChatGPT közel sem tökéletes. Egy dolgot ugyanolyan jól tud, mint az emberek: baromságokat beszélni, összegzi a Handelsblatt az MI kritikusait. A technológia jelenlegi korlátaival persze Altman is tisztában van, ha máshonnan nem, akkor a bevételekből. Egyes források szerint tavaly 80 millió dollár körüli összeget rakosgattak össze egy-két centenként. A Reuters szerint azonban idénre már 200 millió, 2024-re pedig egymilliárd dollár bevételt ígértek a befektetőknek. Ezt már nem a felhasználók kép- és szöveggenerálásából akarják összeszedni, hanem vállalatoktól licencdíjként az algoritmusért és az alkalmazásokért. A nyereségességhez azonban állítólag még az egymilliárd dollár is kevés lesz, mert az MI infrastruktúrájának költsége extrémen magas.
Egyik zsebemből a másikba…
A licencdíj egyelőre a legnagyobb befektetőtől érkezhet, a Microsoft viszont így egyik zsebéből a másikba teszi pénzt, amit a Bing és az Office-alkalmazások okosítására fordít. Az OpenAI fejlesztéseit ugyanis utóbbihoz is felhasználná: például a PowerPoint önállóan készíthet majd illusztrációkat a prezentációkhoz.
A Bloomberg felveti a kérdést: miért nem egyszerűbb felvásárolni az OpenAI-t, hiszen a Micosoft 100 milliárdos készpénzállományon ül, így nem okozna számára problémát akár egy 25-30 milliárdos vételár sem. Egy lehetséges magyarázat, hogy csak befektetőként kisebb a kockázata: főleg mert a 10 milliárdos körbe bevon kockázati tőkebefektetőket. Részesedésének és az Azure szerepének a növelésével pedig így is kizárja legfontosabb konkurenseit (Google, Amazon) a projektből, miközben a fejlesztéseket elsőként hasznosíthatja. Ebből is látszik: az MI-verseny messze nincs lefutva. A Google, amely szintén komoly összegeket fektet saját MI-jébe, már ráerősített, és akkor még a kínai vállalatokról nem is beszéltünk.
Forrás: Bitport
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ajánljuk még
Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?
Tervezett intralogisztikai folyamatok mint tartós befektetés
A mesterséges intelligencia vajon átírja a klímatörténelmet is?
Mesterséges intelligencia és önvezetés
Tényleg szakmák szűnhetnek meg a ChatGPT miatt?
Már van olyan magyar webshop, ahol a ChatGPT készíti a termékleírásokat
Gazdaság
Új módszerrel növelik a dolgozói elégedettséget a cégek
Egyre népszerűbbek a hazai vállalatok körében az úgynevezett zártkörű aukciók, melyeken csak egy előre meghatározott kör licitálhat a felkínált vagyontárgyakra.
Mindez átlátható, igazságos feltételeket biztosít például azoknak, akik a lecserélt elektronikai eszközeiket, irodabútoraikat vagy akár céges autóikat akarják szétosztani munkavállalóik közt. Az Intergavel regionális vállalati aukciósház számos speciális helyzetben is használható megoldását már több multinacionális cég is sikerrel alkalmazta.
Napjaink szűkös munkaerőpiaci viszonyai közt a vállalatok folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel kedvezhetnek dolgozóiknak, fokozva ezzel a cég iránti lojalitást. A lecserélt, de még jó állapotú eszközök kedvezményes árú vagy akár ingyenes szétosztása is ezek közé tartozhat, ez azonban a gyakorlatban konfliktusokhoz vezethet. Ezt küszöböli ki a terjedőben lévő, új módszer.
„Csaknem 20 éve foglalkozunk online árverésekkel, megbízóink jelentős része pedig olyan multinacionális- és hazai nagyvállalat, amelyeknek kiemelten fontos a tiszta, szabályos, minden résztvevőnek egyenlő esélyt garantáló értékesítés. Többen jelezték, hogy szükségük lenne egy hasonlóan korrekt és hatékony eljárásra feleslegessé vált vagyontárgyaik eljuttatására dolgozóikhoz, ezért nemrég megteremtettük ennek a feltételeit”
– avatott be a részletekbe Kocsis Csaba, az Intergavel Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
Ennek megfelelően a zártkörű aukciókon is ugyanazt a már több mint 1000 online árverés során használt, kijátszhatatlan felületüket használják, mint a klasszikus licitálásoknál. Kocsis Csaba elárulta, nem ritka, hogy egy vállalat a nagy mennyiségű tárgy – például költözés esetén a régi irodabútorok – egy részét első körben felajánlja munkavállalóinak, majd ezt követően egy hagyományos, piaci aukciót is lebonyolít, ahol már bárki megszerezheti a fennmaradó eszközöket.
Az eddigi tapasztalatok szerint a módszer nemcsak a tisztességes lebonyolítást kereső vállalatok, hanem a bárhonnan elérhető, izgalmat hordozó jellege miatt a dolgozók tetszését is elnyeri, így valóban fontos, új eszköze lehet az egyre hangsúlyosabb employer brandingnek. Az Intergavelnél hozzátették; a zárkörű, online aukciók már bevált megoldást jelenthetnek abban az esetben is, ha bizonyos belső szabályok előírják, hogy különböző vagyontárgyak (vagy akár ingatlanok) csak egy meghatározott körben értékesíthetők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán
2022 harmadik negyedévében 21 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon. Budapesten egy téglalakás átlagos négyzetméterára már eléri az egymillió forintot, mellyel a második helyet foglaljuk el az Európai Unióban az ingatlanárak növekedését tekintve.
A kontinens országai közül egyedül Észtország előzi meg hazánkat, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Az uniós államok közül 15 országban tíz százalékot meghaladó volt az árnövekedés 2022 harmadik negyedévében. A legnagyobb mértékű áremelkedést Észtországban (+24,2 százalék), Magyarországon (+21,0 százalék) és Litvániában (+19,3 százalék) mérték, egyedül Dániában volt némi csökkenés (-2,4 százalék). Mindez a piac markáns változását mutatja a kontinensen. Az Eurostat által közölt lakásárindex az EU országaiban és az eurózónában egyaránt nagyon hasonló mintázatot mutatott az elmúlt évtizedekben. A lakásár 2011-től 2014-ig relatív stabil volt, majd az árszint 2015-től folyamatosan növekedett a mai értékre.
Az elmúlt negyedév lassuló tendenciája azonban mindenhol érzékelhető. Az Allianz előrejelzése szerint a jelzáloghitelezés drágulása (a jelenlegi lakásárak mellett) és a háztartások elkölthető jövedelmét jelentős mértékben felemésztő infláció következtében a lakásvásárlások drasztikus visszaesésével számolhatunk 2023-ban, ami az árak csökkenéséhez is vezethet.
„A magyar lakáspiacon 2022 negyedik negyedéve egyértelműen lassulást hozott, sok helyen csökkenést is tapasztalt az Otthon Centrum”
– ismertette a hálózat legfrissebb adatait Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal mérséklődtek 2022 III. negyedévéhez képest.
Az elmúlt években a budapesti lakásárakat a környező országok fővárosainak áraival összevetve kiderült, hogy a magyar fővároshoz képest Bécs majdnem két és félszer, Berlin kis híján háromszor drágább, Münchenről nem is beszélve, ahol az átlagos négyzetméterár közel négyszerese a budapestinek. A régió fővárosaival összehasonlítva Pozsony harmadával drágább, Prága 60 százalékkal, míg a varsói árszint közel azonos volt a budapestivel.
Az elmúlt három év azonban jelentős változást hozott a piacon a környező országokban is. A numbeo.com, 2023 január végi adatainak tükrében Bécsben 21 százalékkal, Prágában majdnem 80 százalékkal, Varsóban 60 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Pozsonyban ugyanez 45 százalék, míg a vizsgált városok közül Berlinben volt a növekedés a legalacsonyabb, mindössze 10 százalék három év távlatában.
A COVID utáni fellendülés legerőteljesebben a csehországi árszintet emelte fel, ahol 2020 és 2022 között mintegy 60 százalékkal emelkedtek az árak, de itt is érzékelhető volt a növekedés visszaesése 2022-ben. A lengyel piacon részben a kiemelkedő 2021-es évnek tudható be, hogy jelentős, az adásvételek számában nagyjából 50 százalékos volt a visszaesés, ami egyelőre a nagyvárosok árszintjét tavaly még nem érintette.
A környező országok nagyvárosai közül a numbeo.com adatai szerint Budapesthez képest München a legdrágább, ahol a városközpontban a 12 ezer eurót is meghaladja a négyzetméterár, míg a külső kerületekben a 10 ezer eurót is eléri. Berlinben, Bécsben és Prágában is több mint kétszerese a budapestinek az átlagos négyzetméterár. Berlinben 8100, Bécsben 8000 euró az átlag, Prága kicsivel olcsóbb, az átlagos négyzetméterár a belső városrészekben 7600 euró. A külső kerületekben ennél nagyságrendileg, akár 2000 euróval is kedvezőbb az árszint. Pozsony nagyjából a budapesti átlagár másfélszerese – a belvárosban 4700, a periférián 3400 euró az átlagos négyzetméterár –, Varsó pedig alig előzi meg a magyar főváros lakásárszintjét.
Ezzel szemben Budapesten a használt téglalakások négyzetméterára januárban átlagosan 2532 euró volt, a paneleké 1982 euro, a használt házaké pedig a 2076 eurót is elérte. Ezek az értékek a IV. negyedévhez képest magasabbak, a házak esetében 10 százalékkal, a panellakások esetében 5 százalékkal, a téglalakásoknál pedig 4 százalékkal – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?
Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?
Az elmúlt hónapokban a világ két legnagyobb technológiai vállalata közötti kiélezett versenytől hangos a világsajtó. A legtöbb elemzés arról számol be, hogy a Microsoft a ChatGPT (OpenAI) fejlesztésével és piaci bevezetésével jelentősen elhúzhat a Google előtt, eldöntve ezzel a már több évtizede tartó „állóháborút”. Akadnak azonban bőven szkeptikusok a témában, akik szerint a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás és hosszú távon nem lesz számottevő a redmondiak befektetése. Juhász Viktor felhőszakértő szerint a felhasználók elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén vagy a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.
Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra
Bár a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor már 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében a fejlesztés felhasználók előtti megnyitása után, néhány hónapja vált ismertté, és adott új lendületet az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. A Microsoft újabb több milliárd dolláros befektetését követően jelenleg arról mindenki csak találgat, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg ez a technológia. A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul a ChatGPT-re bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van, de hamarosan nyilvánossá válik. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások jelenleg több területen is használják a mesterséges intelligenciát.
„Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Azt azonban el kell ismerni, hogy ChatGPT esetében a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, hisz hatalmas szenzáció lett és most mindenki erről beszél.”
– magyarázta Juhász Viktor.
A verseny még mindig a felhő körül zajlik
Bár a két gyártó felhő megközelítése teljesen eltér, a Google és a Microsoft párviadala még mindig ezen a területen a legszorosabb. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben a felhőt a saját szoftvereihez köti, rákényszerítve így a felhasználókat a Microsoft infrastruktúra használatára. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.
„A Google alapvetően a felhőt mindig úgy képzelte el, ahogyan a felhasználók ábrándoznak róla, hogy egy böngészőből kényelmesen mindent el lehessen érni. A Microsoftnál ez nincs így, mert ő mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen a Windows-ra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig.”
– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.
A keresőpiacon lényeges változást hozhat a Microsoft új lépése
Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően a Microsoft 2023-ban várhatóan jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám a szakértő szerint ennek a hírnek egyelőre nincs a gyakorlatban nyoma. Azonban azt egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. A mesterséges intelligencia szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak.
„Én azt látom, hogy az interneten való keresés valószínűleg már a közeljövőben élesen ketté fog válni. A felhasználók a termékeket, szolgáltatásokat, híreket jellemzően továbbra is a Google-ban fogják keresni, de ha bizonyos információra lesznek kíváncsiak nagy eséllyel az OpenAI chatbotot fogják használni, ami beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és a Wordben is.”
– árulta el a szakértő, Juhász Viktor.
A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában
Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.
“Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a MS tényleg egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő kapacitásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.”
– jegyezte meg Juhász Viktor.
A hazai cégek hozzáállása az informatikához legtöbbször habitus kérdése
A szakértő szerint a Microsoft azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani. Ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni. És az se kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is.
„Az informatikához való hozzáállás leginkább habitus kérdése, hogy valaki mennyire nyitott vagy konzervatív. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Egy ilyen ember nem akar kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet. A Microsoft egy nagy múltú vállalat, aki a hosszú évek alatti piaci jelenléte által megragadt a köztudatban, mint nagyvállalati szoftvergyártó. Őt a felhasználók azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle, hiszen már 10 éve is ugyanazt csinálta. A Google ezzel szemben folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat és nyitottak az újra.”
– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.
Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?
Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.
Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.
Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.
Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.
„A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről”
– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Ez már nem sci-fi: megjöttek a szuperokos takarító robotok
Az IKEA új okosérzékelője a beltéri levegő minőségét méri
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival a magyar utakon
Nemzetközi érdeklődés övezte az AI&AUT expót
2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
A legjobb tetőcsomagtartók snowboardokhoz
Éveket és milliókat veszíthetünk, ha nem tájékozódunk lakásvásárlás előtt
Hogy állsz az Instagrammal?
Áramellátás bárhol, bármikor – betörtek a piacra a hordozható erőművek
Mesterséges intelligencia és önvezetés
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
A piezotintás nyomtatás évente több százezer forint megtakarítást hozhat
Az új Philips hordozható monitor egy tökéletes útitárs
Rendszergazda szolgáltatás – biztonsági mentések esetére is
Ha a mikrobiom egyensúlyban van, enyhíthetőek az idegesség szervezetre gyakorolt hatásai
Panganak a bankfiókok – sokat kaszálhat, aki bátran alkuszik
Minőségi mobilra vágyik a magyar, kedvezményes áron
Az autófólia 5 felhasználási módja
Új ingyenes applikáció segíti az autósokat
Személyre szabott diagnosztika és hatékonyabb kezelések okoseszközökkel
Robbanás előtt a vállalati automatizáció
Műszaki-Magazin.hu
Itthon is nagy változást hoz az elektronikus számlázásban az új EU-sztenderd
Új módszerrel növelik a dolgozói elégedettséget a cégek
Dinamikus adathalászat, smishing és a DNS-infrastrúktúrával való visszaélés – nem sci-fi, hanem a valóság
2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
Gépgyártói Konferencia
Szigorít az EU: a vállalatoknak már nem elég „zöldnek látszani”
Már az induló cégek is a fenntarthatóságra fókuszálnak
Így teheti hatékonyabbá a mobilkommunikáció és az 5G az energiaszolgáltatókat és a közműveket
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric 40 millió eurós beruházása
Új Sandvik Coromant alumíniumspecifikus szerszámok
Friss
- Ipar1 hét
2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
- Tippek2 hét
Hogy állsz az Instagrammal?
- Mozgásban2 hét
Bemutatkozik a Kia EV9
- Mozgásban2 hét
A VARTA ProMotive AGM megbízható partner a fagyos télben
- Zöld2 hét
Mítosz a hulladékégetők energiahatékonysága
- Mozgásban5 nap
Sáv pontosságú navigációval és valósághű 3D térképekkel bővült a Petal Térkép
- Mozgásban2 hét
Jeep Avenger a 2023-as év autója Magyarországra érkezett
- Mozgásban2 hét
Közeleg a tavasz? A gumicsere mellett erre kell még figyelni!