Gazdaság
A Microsoft 10 milliárdot tolna az OpenAI-ba. De mire is menne a pénz?
A ChatGPT teljesen megőrjíti a világot. Amíg a Google és az iskolák pánikolnak, a Microsoft meglátta a Nagy Sanszot.
Egyelőre nem nagyon tudja megemészteni a ChatGPT megjelenését a világ. Az egyetemeken vitákat gerjesztett a mesterséges intelligencia (MI), különösen a természetes nyelvek feldolgozására alkalmas algoritmusok használata, a New York-i iskolákból pedig egyszerűen kitiltották.
A Microsoft viszont beindult. Lapértesülések szerint tavaszra itt lehet a Google keresőjével szemben valódi alternatívát kínáló ChatGPT-s Bing, amire a Google pánikszerűen irányított át erőforrásokat saját MI-je fejlesztésére. A Microsoft pedig rátromfolt: a Reuters a Semafor értesüléseire hivatkozva írta meg, hogy a vállalat 10 milliárd dolláros befektetésről tárgyal az OpenAI-val.
A OpenAI-t 29 milliárd dollárra taksáló ügylet konstrukciója meglehetősen bonyolult. Amint az OpenAI termőre fordul, a Microsoft lefölözné a profit 75 százalékát a befektetése megtérüléséig, ezt követően a tulajdonosi struktúra arányában kapnák meg a felek a pénzt. A Microsoft és az összes többi befektető együttesen 49-49 százalékkal rendelkezne, 2 százalék pedig az OpenAI mögötti nonprofit szervezeté. (A nonprofit-forprofit struktúra 2019-ben jött létre.) A két vállalat egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a hírt.
Sam Altman mennybe mehet
Ez a befektetés egy csapásra az USA legértékesebb startupjává tenné az OpenAI-t, hívja fel a figyelmet a Handelsblatt. És egyben komoly feladat elé állítaná a 37 éves Sam Altmant, aki társalapítója és jelenlegi vezérigazgatója az OpenAI-nak. Az eddig főleg befektetőként tevékenykedő Almannak kell ugyanis a technológiából skálázható üzleti modellt kialakítani. Egyelőre épp az látszik a befektetés legnagyobb kockázatának, hogy egyelőre nincs kiforrott elképzelés a ChatGPT monetizációjára.
Altman ugyanis alapvetően befektető. Első saját vállalkozását 19 évesen alapította, amit hat év és 30 millió dollár elégetése után be kellett zárni. Befektetőként sikeresebb volt. 2011-től kezdett dolgozni az Y Combinatornál, amelynek 2014-től az elnöke lett. Még a startup-inkubátor elnökeként alapította meg többek között a LinkedIn-alapító Reid Hoffmannal, Peter Thiellel (Palantir) és Elon Muskkal az OpenAI-t (utóbbi időközben kiszállt). Természetesen nem maradt el az ilyenkor szokásos PR-henger sem: nyílt technológiát fejlesszenek „az emberiség javára”, „szabad hozzáférés”, az MI demokratizálása stb. (Aztán elég gyorsan nyilvánvalóvált vált, hogy mennyire álszent volt az alapítók nyilatkozata.)
Altman 2019-ben otthagyta az Y Combinator elnöki székét, hogy az OpenAI-ra koncentrálhasson. A feladata már akkor is az volt, hogy pénzt szerezzen vagy csináljon. A fejlesztések ugyanis sokba kerültek (pl. irdatlan felhős számítási kapacitás kell az algoritmusok betanításához). Ezért jött létre 2019-ben a forprofit OpenAI. És így jutott igazán házon belülre a Microsoft is. A két vállalat együttműködése már 2016 végén elkezdődött. Szorosabbá azonban 2019-ben vált, amikor Redmond 1 milliárd dollárt fektetett Almanék forprofit cégébe részben számítási kapacitásban, részben készpénzben, hogy cserébe nagyon komoly kiváltságokat szerezzen a fejlesztések hasznosítására.
Az eredmények nem is maradtak el. Elkészült a GPT-3 modell, majd a Dall-E, amely szöveg alapján generál képeket. És most itt van mindennek a megkoronázása: a ChatGPT.
Persze a ChatGPT közel sem tökéletes. Egy dolgot ugyanolyan jól tud, mint az emberek: baromságokat beszélni, összegzi a Handelsblatt az MI kritikusait. A technológia jelenlegi korlátaival persze Altman is tisztában van, ha máshonnan nem, akkor a bevételekből. Egyes források szerint tavaly 80 millió dollár körüli összeget rakosgattak össze egy-két centenként. A Reuters szerint azonban idénre már 200 millió, 2024-re pedig egymilliárd dollár bevételt ígértek a befektetőknek. Ezt már nem a felhasználók kép- és szöveggenerálásából akarják összeszedni, hanem vállalatoktól licencdíjként az algoritmusért és az alkalmazásokért. A nyereségességhez azonban állítólag még az egymilliárd dollár is kevés lesz, mert az MI infrastruktúrájának költsége extrémen magas.
Egyik zsebemből a másikba…
A licencdíj egyelőre a legnagyobb befektetőtől érkezhet, a Microsoft viszont így egyik zsebéből a másikba teszi pénzt, amit a Bing és az Office-alkalmazások okosítására fordít. Az OpenAI fejlesztéseit ugyanis utóbbihoz is felhasználná: például a PowerPoint önállóan készíthet majd illusztrációkat a prezentációkhoz.
A Bloomberg felveti a kérdést: miért nem egyszerűbb felvásárolni az OpenAI-t, hiszen a Micosoft 100 milliárdos készpénzállományon ül, így nem okozna számára problémát akár egy 25-30 milliárdos vételár sem. Egy lehetséges magyarázat, hogy csak befektetőként kisebb a kockázata: főleg mert a 10 milliárdos körbe bevon kockázati tőkebefektetőket. Részesedésének és az Azure szerepének a növelésével pedig így is kizárja legfontosabb konkurenseit (Google, Amazon) a projektből, miközben a fejlesztéseket elsőként hasznosíthatja. Ebből is látszik: az MI-verseny messze nincs lefutva. A Google, amely szintén komoly összegeket fektet saját MI-jébe, már ráerősített, és akkor még a kínai vállalatokról nem is beszéltünk.
Forrás: Bitport
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
Mekkora az átlagos használtautó-ár ma Magyarországon? Milyen gyorsan terjednek a zöld meghajtású járművek? Milyen futásteljesítményre számíthatunk, ha benzines vagy dízel járművet választunk? Ezekre a kérdésekre mostantól minden hónapban pontos válaszokat ad a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványa. A most induló együttműködés célja, hogy a vásárlók, szakértők és döntéshozók végre valós, nagymintás adatokon alapuló képet kapjanak a hazai használtautó-piacról.
A partnerség különlegessége, hogy a Használtautó.hu immár több mint két évtizede Magyarország legmeghatározóbb használtautó-piaci szereplője, adatbázisa pedig egyedülálló méretű és részletességű. A portál minden hónapban több mint félmillió látogatót vonz, és volt olyan időszak, amikor a legtöbb oldalletöltéssel rendelkező hazai weboldallá lépett elő. A KSH-val közösen készített, rendszeresen frissülő adatközlés így nemcsak a hazai autópiac átláthatóságát növeli, hanem hosszú távon segíthet a tudatosabb vásárlói és szakpolitikai döntések meghozatalában is.
„A Használtautó.hu több mint két évtizede Magyarország legmeghatározóbb használtautó-piaci szereplője – és éppen ezért társadalmi felelősséget is vállalunk. Mivel hazánkban a használt autók áralakulásáról sem az állami nyilvántartásokban, sem más adatforrásokban nem állnak rendelkezésre jó minőségű, nagymintás adatok, úgy döntöttünk, a Használtautó.hu teljes áradatbázisát rendelkezésre bocsátjuk a KSH számára. A most induló együttműködés eredménye nemcsak egy újabb kísérleti adatkiadvány, hanem valódi 21. századi innovációs hungarikum. A célunk, hogy a lakosság, az elemzők és a gazdasági döntéshozók is pontosabb képet kapjanak a használtautó-piac folyamatairól.” – emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A 2025. májusi első adatcsomag máris rávilágít néhány érdekes trendre. A hirdetések közel 40%-a 2,5 millió forint alatti árkategóriába esik, és több mint egynegyede (26,4%) a 2,5–5 millió forintos sávba tartozik. Vagyis a kínálat zöme még mindig az alacsonyabb árfekvésű autókból áll. Ugyanakkor a 10 millió forint fölötti kategória is egyre hangsúlyosabbá válik: ezek a prémium vagy újabb modellek már 13,4%-os arányban szerepelnek a kínálatban, ami egy hónap alatt is több mint fél százalékpontos növekedést jelent.
Ezzel párhuzamosan az átlagos kínálati ár is emelkedett: egy hónap alatt 70 ezer forinttal lett magasabb, jelenleg 5 490 000 forinton áll. Fontos látni, hogy az árak lassú, de folyamatos emelkedése hosszabb távon komoly hatással lehet a vásárlási döntésekre – különösen azok számára, akik 3–5 millió forintos keretből keresnek megfelelő autót.
Az adatok azonban nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is sokat elmondanak. Meghajtás szerint a hirdetések fele továbbra is benzines autókat érint – ezekből májusban több mint 54 ezer került fel az oldalra. A dízelek aránya 42% körüli, viszont ami igazán figyelemre méltó: az elektromos és hibrid meghajtású autók száma hónapról hónapra látványosan nő. Májusban az elektromos autók kínálata 5,9%-kal, a hibrideké pedig 6,5%-kal emelkedett áprilishoz képest. Ez azt jelzi, hogy bár még mindig kisebbségben vannak a zöld járművek, a környezettudatos technológiák iránti kereslet egyre inkább megjelenik a használtpiacon is.
Mit várhatunk, ha egy használt autó kilométeróra-állása alapján szeretnénk dönteni? A most publikált adatok alapján a dízelautók átlagos futásteljesítménye 221 ezer kilométer, míg a benzines modelleké „csak” 157 ezer. Ez közel 41%-os különbség, ami rávilágít arra is, hogy a dízelek jellemzően hosszabb távokra használt járművek, és vásárlás előtt érdemes alaposan mérlegelni, hogy számunkra milyen használati cél a releváns. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ezek a dízelek átlagosan két évvel fiatalabbak is – vagyis kevesebb év alatt tettek meg több kilométert.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
A Huawei felkerült a TIME100 2025-ös legbefolyásosabb cégeket felsoroló listájára, mivel az amerikai szankciók ellenére jelentős előrelépéseket tett az AI, az 5G, a 6G, a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén, valamint 2024-ben kiemelkedő, 118,2 milliárd dolláros bevételt ért el.
A Huawei új lendülettel válaszol az amerikai exportkorlátozások okozta kihívásokra. Ugyan Washington megtiltotta Kínának a hozzáférést az Nvidia legfejlettebb mesterséges intelligencia termékeihez, a Huawei Ascend 910C AI chipje az Nvidia H100 chipek teljesítményének akár 60%-át is elérheti bizonyos feladatokban. A vállalat az 5G-technológia területén meghatározó szerepet tölt be, és aktívan részt vesz a 6G-fejlesztés nemzetközi irányainak alakításában is. Emellett a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén is folyamatos innovációval és előrelépésekkel erősíti pozícióját. A Huawei 2024-es bevétele 118,2 milliárd dollár volt, ami 22,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Továbbá nemrég piacra dobtak egy 18-hüvelykes, hajtogatható kijelzővel rendelkező laptopot is, amely a saját fejlesztésű Harmony operációs rendszert futtatja.
„A Huawei elkötelezett amellett, hogy erős számítástechnikai kapacitást építsen ki Kínában, és alternatív megoldást kínáljon a világnak”
– mondta korábban Meng Wanzhou, a cég pénzügyi igazgatója és a vállalat alapítója, Ren Zhengfei lánya.
A TIME100 legbefolyásosabb cégeket felsoroló 2025-ös listája a világ olyan vállalatait emeli ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különböző ágazatokban, például a technológia, az egészségügy és a fenntarthatóság terén. A TIME szerkesztői és szakértői gondosan válogatják ki a cégeket újító szellemük, globális hatásuk és vezető szerepük alapján.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egymillióval nőhet a lakossági klímák száma Magyarországon – így válasszunk okosan
A háztartási klímaberendezések száma két évtized alatt megtízszereződött Magyarországon, jelenleg másfélmillió ilyen készülék van használatban, de a következő öt évben akár közel egymillióval is növekedhet a lakossági légkondik állománya.
Az LG szakértője e felfutás, illetve a minden nyáron jelentkező vevői roham kapcsán oszt meg hasznos tippeket a klímavásárlás előtt állók számára.
A hazai villamosenergia-rendszer irányítását végző MAVIR előrejelzése alapján a meglévő, közel másfélmilliós darabszámon túl 2030-ig további mintegy félmillió légkondicionáló készüléket szereltethetnek fel a magyarországi háztartások, de egy dinamikusabb felfutást feltételezve a közel egymilliós növekedés sem zárható ki. Öt év múlva így akár már 2,4 millió készülék is üzemelhet a hazai lakóingatlanokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy fél évtized múlva a bő 4,6 milliós lakásállomány fele el lesz majd látva légkondicionálóval – hiszen nem ritka, hogy egy ingatlanba több készüléket is beszereltetnek –, az viszont biztos, hogy KSH legutóbbi, 2022-es népszámlálási statisztikájában szereplő arány, nevezetesen az, hogy a magyar lakások 28 százalékában működik klímaberendezés, jelentősen növekedni fog.
Egyre többen használják a légkondit fűtésre is
A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy a klímaberendezések területi eloszlása erősen eltérő, amiben a klimatikus és a jövedelmi viszonyok is közrejátszanak. Budapesten a lakások több mint harmadában (37%), a Balaton és a Velencei-tó környékén pedig ennél is magasabb arányban található ilyen készülék. Kiemelkedő még Pest és Csongrád-Csanád vármegye, valamint más alföldi területek, ahol nyáron az ország legmagasabb hőmérsékletei mérhetők. A legkevesebb klíma a hegyvidéki térségekben, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található – alapvetően a domborzat és az alacsonyabb nyári hőterhelés miatt.
„Az emberek egyre jobban alkalmazkodnak a forró nyarakhoz: ma már nem ritka, hogy valaki nemcsak hűteni, hanem átmeneti időszakban fűteni is klímával szeretne – főként az energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság miatt”
– mondta Falvi József, az LG magyarországi légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.
Így válasszunk megfelelő klímát
Az LG tapasztalatai szerint a vásárlók egyre tudatosabbak: sokan már a szezon előtt beszerzik és telepíttetik a készüléket, hogy elkerüljék a nyári rohamot. Ennek ellenére a kánikula idején így is többszörösére nő a kereslet, különösen a gyorsan elérhető modellek iránt.
„A klíma ma már nemcsak a nyári túlélés eszköze, hanem az otthoni komfort és energiahatékonyság alapja is. A vásárlók egyre tudatosabbak, és hosszú távra terveznek”
– fogalmazott Falvi József.
A fűtésre is használt klímák esetében különösen fontos az inverteres, energiatakarékos technológia, valamint az, hogy a berendezéseket ne méretezzék túl, gondoskodjanak a kondenzvíz téli elvezetéséről, és számoljanak a meleg levegő felfelé áramlásával, ha a beltéri egység oldalfalra kerül.
Érdemes figyelni arra, hogy a készülék minél magasabb SCOP energiahatékonysági értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett, de rendkívül fontos a garanciaidő hossza és a szervizháttér is. A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, illetve nézzünk utána, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik.
„Az LG ThinQ mobilalkalmazás például 5-ből 4,6 *-on áll a Play áruházban, közel 900 ezer értékelés alapján”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás1 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar7 nap ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság2 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Okoseszközök7 nap ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Ipar2 hét ago
Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését