Gazdaság
Corvinus-kutatás: meglepő, de a digitalizáció és az üzleti teljesítmény között nincs egyértelmű kapcsolat
Bár az eddigi nemzetközi szakirodalom szerint a digitalizáció az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása, a hazai feldolgozóipari cégeknél ez a pozitív kapcsolat egyelőre nem mutatható ki – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak közreműködésével készült átfogó vizsgálat.
A Corvinus kutatói, Losonci Dávid, Lőrincz László és Demeter Krisztina társszerzőjükkel 2510 feldolgozóipari cég adatai alapján elemezték a digitalizációban – amire sokszor ipar 4.0-ként is hivatkoznak – alkalmazott technikák hazai elterjedtségét és azok kapcsolatát az üzleti teljesítménnyel. A tanulmány a Közgazdasági Szemle idei januári számában jelent meg.
A feldolgozóipar hazánkban kiemelten hangsúlyos gazdasági terület. A kutatott minta a szektor – 10 főnél nagyobb – cégeinek egyharmadát fedte le a fémfeldolgozóktól a gépgyártáson keresztül az élelmiszer- és vegyiparig. A feldolgozóipari digitalizációval foglalkozó kutatásokhoz képest a kutatók tehát újszerű megközelítést követtek, hiszen eddig a vállalati beszámolók alapján számított üzleti teljesítmény mutatókat döntően csak tőzsdei vagy nagyvállalatokkal kapcsolatban vizsgálták. Emellett a cégek beszámolóinak adatait a digitalizációt vizsgáló Eurostat-felmérés adataival kapcsolták össze – ez utóbbi a DESI (Digital Economy and Society Index) egyik pillérét adja.
A jobb üzleti teljesítmény egyelőre a jövő ígérete
Az eredmények szerint Magyarországon nincs egyértelmű kapcsolat a feldolgozóipari vállalatok digitalizációja és az üzleti teljesítmény mutatói – specifikusan a működési hatékonyság (például a készletmenedzsment) és a nyereségesség szintje – között. Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy a komplex digitális tevékenység a termelékenyebb cégekre jellemző. A tanulmány következtetése szerint a kapcsolat hiányának oka többek között az ország vagy a régió egyedisége lehet. Korábbi kutatások szerint ugyanis Magyarország a fejlett országokhoz képest lemaradásban van a digitalizációban. Így a kutatók szerint elképzelhető, hogy a hazai digitalizációs beruházások még nem jutottak el abba a fázisba, hogy megtérüljenek, ha egyáltalán elkezdődtek ezek.
A magyar cégek kétharmada alkalmaz alapvető digitális technikákat, jelentős eltérések vannak az ágazatok között is
A Corvinus tanulmánya – a nemzetközi felmérésekkel összhangban – azt emeli ki, hogy bár az IT-infrastruktúra rendelkezésre áll, a digitalizáció technikáinak elterjedtségében nagyon jelentősek a különbségek a feldolgozóiparban. A szektorban működő cégek 77 százalékának van weboldala, webshopja viszont csak alig több mint tizedüknek. A vállalatok több mint harmadánál vannak használatban a menedzsment munkáját támogató e-business szoftverek és elektronikus adatcsere-megoldások. Ugyanilyen arányban rendelkeznek a cégek IT-személyzettel és képeznek ki infotechnológiai ismeretkörben munkatársakat. A sokszor az ipar 4.0-hoz kötött megoldásokkal (big data, gépi tanulás, 3D-s nyomtatás) egyelőre kevés cégnek van tapasztalata.
A kutatók a digitalizáció legmagasabb átlagos értékét a gyógyszeriparban találták, de átlag feletti szintet mutat az autóipar, a számítógép- és elektronikai ágazat, valamint az italgyártás is. A digitalizáció technikáit Magyarországon kevésbé alkalmazza a ruházati, bőr- és cipőipar, valamint a fafeldolgozás. Az online értékesítés leginkább az ital-, illetve a nyomdaiparban, a felhőszolgáltatások a gyógyszeriparban gyakoriak. A 3D-s nyomtatás a legjobban az autó-, műanyag-, fémipari és villamos berendezések gyártásában terjedt el, a robotok pedig az autó- és járműgyártási ágazatokban, jellemzően a nagyobb cégekben. A tanulmány szerint komplex digitális tevékenység a nagyobb, inkább technológiaintenzív és exportorientált vállalatokra jellemző. Azt is kimutatták, hogy még a legkomplexebb digitalizációs faktorban is csak gyenge előnyük van a külföldi cégeknek.
A tanulmány apropóján a Magyar Közgazdasági Társaság Digitalizáció és üzleti teljesítmény – hazai feldolgozóipari tapasztalatok címmel online szakmai rendezvényt szervez február 9-én, ahol a szerzők bemutatják a kutatás főbb megállapításait, majd kerekasztal-beszélgetést tartanak további szakértőkkel a témában.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Rékasi Csaba lesz a Schneider Electric új projekt- végrehajtási vezetője
Szeptember elsejétől Rékasi Csaba tölti be a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót a Schneider Electricnél. Feladatai közé tartozik a hazai projektportfolió operatív irányítása, a végrehajtási folyamatok transzparenciájának növelése és az adatalapú működés elmélyítése.
Rékasi Csaba több mint 15 éves nemzetközi projekt- és operációs menedzsment tapasztalattal érkezik a pozícióba. 2024-ben csatlakozott a Schneider Electric csapatához, mostani kinevezéséig az Egyesült Királyságban dolgozott, szolgáltatási operatív vezetőként a Schneider Electric Digital Energy üzletágában, ahol kiemelt szerepet vállalt a belső folyamatok digitalizációjában és a működési hatékonyság növelésében. Ezt megelőzően csaknem 12 évet töltött egy épületinfrastruktúra-szolgáltató vállalatnál különböző pozíciókban, szintén az Egyesült Királyságban.
A szakember 2026. szeptember elsejétől a Schneider Electric magyarországi csapatán belül a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót tölti be. Új szerepkörében a magyarországi projekt-végrehajtás folyamatainak egyszerűsítésére, a kockázatkezelés erősítésére és az átlátható, adatalapú működésre összpontosít.
„A sikeres projektvégrehajtás alapja a transzparens működés és a gyakorlati megvalósítás: értik egymás hatását, időben azonosítják a kockázatokat, és együtt tanulnak a hibákból. Céljaim között szerepel a végrehajtási folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex, end-to-end szemléletű partnerként tudja támogatni ügyfeleit”
– tette hozzá Rékasi Csaba
„Egy projekt nem attól lesz sikeres, hogy papíron jó a struktúra, hanem attól, hogy a folyamatok a gyakorlatban is gördülékenyen működnek. A célom az, hogy a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentésével, valamint a transzparens folyamatokkal olyan hátteret biztosítsunk a csapatoknak, ahol a valódi értékteremtésre és a határidők pontos tartására tudnak fókuszálni”
– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.
Rékasi Csaba felsőfokú gazdasági tanulmányokat folytatott, szakmai és vezetői tudását pedig az angliai Chartered Management Institute (CMI) keretében szerzett felsőfokú vezetői minősítéssel (Level 5 Diploma in Leadership & Management) tette teljessé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Soha nem látott vámreform az EU-ban: kihirdették az új uniós vámkódexet
Az Európai Unió új alapokra helyezi a vámellenőrzést és az e-kereskedelem szabályozását.
A reform célja, hogy hatékonyabban kezelje a külföldről érkező áruk növekvő forgalmát, miközben nagyobb felelősséget ruház az online piacterekre, kezelési díjat vezet be bizonyos küldemények vámkezelésére, uniós vámadatközpontot és központi vámhatóságot hoz létre. A változásokra az importtal, exporttal vagy e-kereskedelemmel foglalkozó magyar vállalatoknak is érdemes időben felkészülniük – hívja fel a figyelmet az EY.
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az új uniós vámkódex, amely az elmúlt évtizedek legjelentősebb változását hozza az európai vámrendszerben. A szabályozás célja, hogy egységesebb, hatékonyabban ellenőrizhető, digitális rendszert teremtsen az EU-ban, különös tekintettel az e-kereskedelem gyors növekedésére.
A reform által hozott egyik legfontosabb változás az, hogy a közvetlen, EU-n kívülről EU-fogyasztónak történő értékesítést lehetővé tevő eladók és platformok lesznek a felelős importőrök. Ennek megfelelően nekik kell biztosítaniuk a szükséges vámadatokat, megfizetniük vagy garantálniuk a kapcsolódó terheket, valamint gondoskodniuk arról, hogy a termékek megfeleljenek az uniós előírásoknak. Az ismételten jogsértő szereplőket az éves uniós importértékük 1-6 százalékáig terjedő bírság is sújthatja.
Az EU-n kívüli webáruházakból közvetlenül érkező bizonyos árukra új, uniós szintű kezelési díjat is bevezetnek. A díj pontos összegét az Európai Bizottság határozza meg, a tagállamoknak pedig legkésőbb 2026. november 1-jétől kell megkezdeniük annak beszedését.
Jön az új Európai Uniós Vámhatóság és az egységes vámügyi informatikai környezetet
A reform központi eleme az EU Customs Data Hub létrehozása. Az új digitális platform legalább 111 jelenleg használt vámügyi informatikai rendszert válthat fel. A vállalatok ezen keresztül egyszerűbben jelenthetik be az árukat és kommunikálhatnak a vámhatóságokkal, míg a hatóságok átfogóbb adatok alapján végezhetnek kockázatelemzést. A rendszer fakultatív használata 2031-ben indulhat, 2034-től pedig kötelezővé válik.
„A reform nem pusztán a vámszabályok modernizálását jelenti. A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a vámadatok minősége, az informatikai rendszerek összekapcsolhatósága és az ellátási lánc átláthatósága közvetlenül befolyásolja majd a működés gyorsaságát és biztonságát. Azok a cégek, amelyek időben áttekintik folyamataikat, az új rendszer egyszerűsítéseit és kedvezményeit is jobban kihasználhatják”
– mondta Fülöp Attila, az EY adópartnere.
A megbízható vállalatok egyszerűbb eljárásokra számíthatnak
Az új szabályozás bevezeti a „trust and check” gazdálkodói kategóriát. Azok a vállalatok, amelyek átláthatóan működnek, megfelelő adatokat biztosítanak és hozzáférést adnak elektronikus rendszereikhez, ritkább ellenőrzésekre és rugalmasabb vámfizetési feltételekre számíthatnak. A jelenlegi engedélyezett gazdálkodói, vagyis AEO-minősítés továbbra is megmarad.
Az EY szakértői szerint az importtal, exporttal vagy nemzetközi e-kereskedelemmel foglalkozó vállalatoknak érdemes lesz:
- feltérképezniük, hogy a reform mely üzleti és vámfolyamataikat érinti, és mikortól;
- áttekinteniük szerződéseiket és az ellátási lánc szereplői közötti felelősségeket;
- felmérniük a vámreformban rejlő lehetőségeket (pl: az AEO- vagy a későbbi „trust and check” státusz előnyeit);
- felülvizsgálniuk a vámadatok minőségét és elérhetőségét;
- megvizsgálniuk informatikai rendszereik felkészültségé
Az EY adó- és vámcsapata a szabályozási hatások felmérésében, a vámfolyamatok és informatikai megoldások átvilágításában, a kockázatok azonosításában, valamint a szükséges működési változások megtervezésében támogatja a vállalatokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Hankook Tire nyerte a fődíjat a magyarországi koreai vállalatok számára megrendezett 2. CSR-díjátadón
A Hankook Tire elnyerte a fődíjat a Magyarországon működő koreai vállalatok számára megrendezett 2. CSR-díjátadó gálán, amelyet a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövetsége szeptember 18-án szervezett Budapesten.
A 2025-ben indult kezdeményezés célja, hogy elismerje és megossza a Magyarországon működő koreai vállalatok társadalmi felelősségvállalás (CSR) terén alkalmazott jó gyakorlatait. Miután tavaly elnyerte a Közösségi Hozzájárulás Díjat, a Hankook Tire immár második egymás követő évben nyert elismerést, ezzel tovább erősítve pozícióját, mint példamutató vállalat, amely elkötelezett a magyarországi helyi közösségekkel való közös fejlődés mellett.
A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen jegyében a Hankook Tire magyarországi gyára továbbra is a helyi igényekhez igazodó, széles körű társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseket valósít meg, három fő területre összpontosítva: a közösséghez való hozzájárulás, az egészség és a jólét, valamint az oktatás. Ezen erőfeszítések révén a vállalat a helyi közösségekkel való kölcsönös fejlődés előmozdítására törekszik.
A társadalmi felelősségvállalás területén a Hankook Tire 2012 óta a „Hankook Értékteremtő Program” keretében több mint 30 000 gumiabroncsot adományozott, közel 2 800 intézménynek és nonprofit szervezetnek, köztük az Országos Mentőszolgálatnak és a Magyar Vöröskeresztnek, ezzel támogatva a biztonságosabb és hatékonyabb sürgősségi beavatkozásokat, segélyakciókat és egyéb jótékonysági kezdeményezéseket.
A Hankook Tire elkötelezett a helyi közösségek egészsége és jólléte iránt, és célja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Idén májusban a vállalat támogatta a Szent Panteleon kórház által szervezett lakossági szűrőnapot Dunaújvárosban, amelynek köszönhetően több mint 400 helyi lakos számára biztosított egészségügyi szűréseket, többek között vérnyomás- és vércukorszint-méréseket, valamint részletes orvosi vizsgálatokat.
Az oktatás területén a Hankook Tire iskolai felszereléseket biztosít hátrányos helyzetű gyermekek számára, és helyi szakiskolákkal, valamint a Dunaújvárosi Egyetemmel kötött partnerségeken keresztül hozzájárul az oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez. A vállalat emellett helyi oktatási intézményekkel együttműködve szakmai gyakorlat- és ösztöndíjprogramot is működtet, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy tanulmányaik mellett gyakorlati munkatapasztalatot szerezzenek. A Hankook ezzel támogatja a tehetséges fiatalok fejlődését a helyi közösségben.
Lim Ho taek, a Hankook Tire magyarországi gyárának ügyvezető igazgatója így nyilatkozott:
„Megtiszteltetés számunkra, hogy a helyi közösség támogatása érdekében tett erőfeszítéseinket immár második alkalommal is elismerték. A jövőben is olyan társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseket szeretnénk megvalósítani, amelyek a helyi közösségek valós és gyakorlati igényeire reagálnak. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy felelős vállalatként tegyünk a helyi közösségekért, és velük együtt fejlődjünk.”
A Hankook Tire gyártóüzemei világszerte a helyi igényekhez igazodó CSR-kezdeményezéseket valósítanak meg. Ezek a kezdeményezések a gumiabroncs-adományozástól és a munkavállalói önkéntes programoktól kezdve a jövő generációk oktatásának támogatásán és a hátrányos helyzetű közösségek segítésén át az egészségügyi infrastruktúra fejlesztéséig terjednek. Céljuk, hogy a helyi közösségek és a Hankook fejlődéséhez egyaránt hozzájáruljanak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Megszűnik az új lakások 5 százalékos áfája, még sincs ok aggodalomra
-
Ipar2 hét ago
15 éve fejleszti CO₂-alapú hűtéstechnológiáját a Panasonic
-
Gazdaság2 hét ago
Már a pénzügyeinkről is az AI-t kérdezzük?
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG az IFA 2026 kiállításon bemutatta teljes prémium RGB-termékcsaládját
-
Okoseszközök2 hét ago
Ezt tudja az iRobot Roomba Max 775 Combo
-
Zöld2 hét ago
Négyszer több áram megy hűtésre, ötször több fűtésre
-
Okoseszközök2 hét ago
Gőzölés, robotkarok és fényterápia: átfogó innovációs dömpinggel zárta az IFA-t a Dreame
-
Mozgásban2 hét ago
Az iskola előtti 100 méter a mamataxi legveszélyesebb szakasza






