Gazdaság

Így védhető ki a cégek legnagyobb augusztusi félelme

Néhány trükkel gyerekjátékká válik a szabadságolások kezelése.

A cégek életében az augusztus az egyik legnagyobb kihívást jelentő hónap minden évben, mert a nyáron belül is ilyenkor megy a legtöbb munkavállaló szabadságra. Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora, elmondta, az átmeneti munkaerőhiány jelentős terhet róhat a vállalatok működésére, de megfelelő stratégiával és tervezéssel elérhető, hogy ne legyen túlzott nyomás az éppen dolgozó alkalmazottakon sem.

A nyári és téli hónapokban érkező szabadságolások megváltást jelentenek a munkatársak számára, miközben sok cégnek ez egy visszatérő nehézség, mert az adott időszakra új stratégiákat kell kidolgozni, hogy a munkafolyamatok zökkenőmentesen működjenek ebben a periódusban is. Vitathatatlan, hogy augusztus a leginkább érintett hónap, hiszen a főszezonban rengetegen mennek nyaralni – a vállalatok élete viszont ilyenkor sem állhat meg.

Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora, arról beszélt, a szabadságolás felelőssége kétoldalú, azaz minden vezetőnek és munkavállalónak is feladata a hatékony tervezés. A szakember szerint az első és legfontosabb lépés a szabadságolások kezelésekor az, hogy tisztázni kell, ki viseli a felelősséget. Ezt a felelősséget nemcsak a vezetőségnek, hanem az egész csapatnak meg kell értenie, hogy azonos oldalon legyünk.

„A felelősség általában az emberi erőforrások (HR) és a közvetlen vezetőség között oszlik meg, azonban a csapatokon belül is fontos lehet a felelősség megosztása, például ki melyik feladatot veszi át szabadság ideje alatt. Ezért a vezetőknek kommunikálniuk kell ezt a felelősséget a csapattal, és biztosítaniuk kell, hogy mindenki tisztában legyen vele. Természetesen nem kell csak és kizárólag a munkatársakra bízni, hogy ki mikor megy szabadságra, viszont közös felelősségként, kétoldalúan érdemes ezt kezelni, kommunikálni”

– hívta fel rá a figyelmet.

Rendszer és kommunikáció nélkül nincs eredmény

Dienes Martin úgy folytatta, különböző módszerekkel, például egy központi naptárral, e-mailekkel és egyéb eszközökkel könnyen nyomon követhetővé tehetők a szabadságok, ezáltal csökkentve a zavart és a konfliktusokat. Ez a rendszer nemcsak a szabadságolások nyomon követését segíti, hanem elősegíti a hatékony kommunikációt is. A munkatársak és a vezetők egyaránt láthatják, ki mikor van szabadságon, és ez segít abban, hogy a munkafolyamatokat a lehető legkevesebb zavar mellett tudjuk folytatni.

Kitért arra is, a hatékony kommunikáció létfontosságú ebben a témakörben. Világos, következetes és időben történő kommunikáció segíthet az esetleges problémák elkerülésében.

„A kommunikáció nemcsak a vezetők és a HR csoport között, hanem a munkatársak között is fontos. Mindenki számára világosnak kell lennie, ki mikor van szabadságon, és ki veszi át a feladatait. A vezetőknek a kommunikációt proaktívan kell kezelniük. Ez azt jelenti, hogy nemcsak akkor kommunikálnak, amikor probléma merül fel, hanem folyamatosan tájékoztatják a munkatársakat a szabadságolási rendszerről és a felelősségi körökről”

– sorolta a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.

A kulcs: szabályok és önmenedzselés

Dienes Martin arra is rávilágított, a szabályok határozzák meg a szabadságolás folyamatát, aminek kidolgozása a vezető feladata. Ezek meghatározhatják, hogy a munkatársak mikor és hogyan vehetnek ki szabadságot, és segítenek abban, hogy a szabadságolási folyamatot hatékonyan és igazságosan tudjuk kezelni.

„A szabályok alatt azt értjük, hogy van egy adott rendszerünk, legyen a példa kedvéért ez egy online naptár, ahova be kell írni a kérelmeket és az elfogadott szabadságokat. Egy ilyen esetnél az egy szabály lehetne, hogy a szabadság első napja előtt minimum 10 nappal be kell írni a naptárba a szabadság kezdő időpontját. Ezzel a szabállyal például kivédhető, hogy valaki vasárnap este beírja, hogy hétfő reggel megy szabadságra. Minél több ilyen szabályt hozunk, és ezek minél érthetőbbek, annál jobban fog működni a kialakított rendszered”

– mondta, hozzátéve: fontos, hogy arra írjunk szabályokat, amire szükséges, és amit a leggyengébb területnek érzünk.

Végül, de nem utolsósorban kiemelte, az önmenedzselés ösztönzése hozzájárul a munkatársak autonómiájának növeléséhez és a szabadságolások hatékonyabb menedzseléséhez. Ennek elősegítése érdekében a vezetőknek támogatniuk kell a munkatársakat a megfelelő kommunikációs eszközökkel és módszerekkel. A munkatársaknak maguknak kell megbeszélniük egymás között a szabadságolás ütemezését, hogy a munkafolyamatok ne akadályozzák egymást.

Dienes Martin állítja, ezeket a tanácsokat betartva garantáltan gyerekjátékká válik a szabadságok kezelése, és az sosem lesz stresszes terület se a vezető, se senki más számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cég dma kezelés kommunikáció rendszer szabadság trükk

Up Next

A pénzügyi eredmények jelentős növekedését jelentette be a Hankook 2023 második negyedévében

Don't Miss

Pislákoló remény egy drámai félév után a lakossági hitelpiacon

Gazdaság

A Kia bekerült a Fortune 2026-os „Európa 100 Legjobb Munkahelye” közé

A Kia Europe a Great Place To Work® minősítést követően bekerült a Fortune „100 Best of Companies to Work For™ Europe 2026” listájára, ahol a 88. helyen végzett.

Ez az elismerés a Kia folyamatos elkötelezettségét tükrözi amellett, hogy Európa-szerte vonzó, befogadó és innovatív munkáltatóként erősítse pozícióját. Az eredmény a Great Place To Work® saját fejlesztésű Trust Index™ felmérésén alapul, amely a részt vevő vállalatok HR-adatai mellett a munkavállalók bizalmas visszajelzéseit is értékeli. Az eredmények rámutatnak az európai Kia erős emberközpontú vállalati kultúrájára: az új munkatársak 91%-a szerint szívesen fogadták őket, a munkavállalók 80%-a úgy véli, hogy az emberek törődnek egymással, míg 78%-uk úgy érzi, hogy munkájával valódi hatást gyakorol.

A Fortune „Európa 100 Legjobb Munkahelye” listája azokat a szervezeteket ismeri el, amelyek kiemelkedő elkötelezettséget tanúsítanak a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra iránt. A rangsor több mint egymillió munkavállaló megkérdezésén alapul. A listán szereplő vállalatokat az különbözteti meg, hogy munkatársaik következetesen pozitív visszajelzéseket adnak, függetlenül a betöltött pozíciótól, szervezeti egységtől vagy munkavállalói csoporttól. A listára azok a szervezetek kerülhetnek fel, amelyek legalább 500 munkavállalót foglalkoztatnak, és 2025 során vagy 2026 elején szerepeltek a Great Place To Work® által közzétett egy vagy több nemzeti Best Workplaces™ rangsorban.

„Munkatársaink jelentik legnagyobb erősségünket, és ez az elismerés azt a vállalati kultúrát tükrözi, amelyet a Kia európai munkavállalói közösen építettek fel”

– mondta Francesco Mereu, a Kia Europe vállalati funkciókért felelős alelnöke.

„Az, hogy Európa legjobb munkahelyei között ismertek el bennünket, jól mutatja folyamatos elkötelezettségünket egy olyan munkáltatói környezet kialakítása iránt, amely a bizalomra, a befogadásra, az együttműködésre és a folyamatos fejlődésre épül. Hálásak vagyunk munkavállalóinknak, akik elkötelezettségükkel és szenvedélyükkel nagyszerű munkahellyé teszik a Kiát Európában.”

A Kia továbbra is erős vállalati kultúrát épít európai szervezetén belül. A Great Place To Work® felmérés eredményei szerint a munkavállalók különösen nagyra értékelik az erős vezetést, az emberekről való gondoskodást és a bizalomra épülő vállalati kultúrát. Számos munkatárs számolt be arról, hogy szívesen fogadják, támogatják, valamint hogy önmagát adhatja a munkahelyén. A csapatmunkával, az összetartozás érzésével, a méltányossággal és a tisztelettel kapcsolatos pozitív visszajelzések tovább erősítik a Kia elkötelezettségét a befogadó és támogató munkavállalói élmény biztosítása iránt az egész régióban.

A Kia ezeket a tapasztalatokat felhasználva folyamatosan erősíti szervezeti kultúráját, és a munkavállalói visszajelzéseket gyakorlati fejlesztésekké alakítja. Ezt a szemléletet a vállalat alapértékei vezérlik: törődünk az emberekkel (Care for People), együtt messzebbre jutunk (Move Further Together), cselekvésre hatalmazzuk fel az embereket (Empower People to Act), bátran feszegetjük a határokat (Dare to Push Boundaries), valamint nap mint nap a kiválóságra törekszünk (Chase Excellence Every Day).

Európában a Kia és leányvállalatai a fenntarthatóságra, a mobilitásra, az elektrifikációra, a konnektivitásra és a könnyű haszongépjárművekre összpontosítanak, ami új munkaterületek létrejöttét, és új piacok megnyitását teszi lehetővé. Ez arra ösztönzi a vállalat munkavállalóit, hogy a teljesítmény és az innováció terén új szintre lépjenek, miközben az „Ellentétek harmóniája” (Opposites United) formatervezési szemlélet új jelöltek és új nézőpontok előtt nyitja meg a vállalatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Országos MI oktatási programot jelentett be a Bosch

Hogyan lehet jól kérdezni a mesterséges intelligenciától? Honnan tudhatjuk, hogy megbízható-e a válasza? Mire használható az MI a tanulásban és a hétköznapokban, és mikor kell kritikusan viszonyulnunk ahhoz, amit létrehoz? Ezeket, a fiatalok mindennapjait egyre közvetlenebbül érintő kérdéseket járja körül a Bosch középiskolásoknak szóló mesterséges intelligencia oktatási programja. A vállalat tervei szerint a 2026/2027-es tanévben országosan összesen 20 középiskolába jut el a program, így mintegy 800 középiskolás szerezhet gyakorlati tapasztalatot a mesterséges intelligencia megfelelő használatáról.

A diákok visszajelzései is alakítják a programot

A Bosch a kőbányai Szent László Gimnáziumban oktatással egybekötött sajtóeseményen jelentette be a kezdeményezést. Az eseményt két próbanap előzte meg: az év elején Aszódon 40, Szombathelyen 60 középiskolás vett részt a vállalat MI-oktatásában. A pilotok egyik fontos célja az volt, hogy a diákok tapasztalataira és visszajelzéseire építve alakítsák ki a programot.
A tananyag a technológia rendkívül gyors fejlődése miatt nem tekinthető lezártnak, a Bosch szakemberei folyamatosan aktualizálják az oktatás tartalmát és a bemutatott eszközöket. A gyakorlati feladatok során sem ragaszkodnak kizárólag előre kijelölt témákhoz. A diákok saját érdeklődési területükön kísérletezhetnek, így közvetlenül megtapasztalhatják, hogyan használható a mesterséges intelligencia különböző problémák és kreatív feladatok megoldására. A programban a prezentációkészítő alkalmazások mellett a képés videógenerálás is hangsúlyt kap.

A világ vezető technológiáit fejlesztő szakemberek mennek az osztályterembe

A program sajátossága, hogy az MI-ről nem csupán elméleti szinten tanulnak a középiskolások. Az oktatási programban többféle szakmai háttérrel rendelkező kolléga is részt vesz a Boschtól: AI-szakemberek, tapasztalt fejlesztőmérnökök és PhD-hallgatók mellett projektmenedzserek és kommunikációs szakemberek is együtt dolgoznak azon, hogy a technológiai tudás a középiskolásoknak is érthető
és a gyakorlatban is használható formában jusson el az osztálytermekbe. A foglalkozások célja ezért nem egy-egy aktuális MI-alkalmazás használatának a megtanítása, sokkal inkább olyan szemlélet átadása, amely akkor is használható marad, amikor a ma népszerű eszközök helyét új megoldások veszik át. A diákok többek között azt vizsgálják, hogyan érdemes promptolni, azaz utasításokat adni az MI-nek, hogyan változik az eredmény a kérdések pontosításával, milyen hibákat követhet el egy generatív modell, illetve miként lehet ellenőrizni és
továbbgondolni az általa létrehozott tartalmakat.

„A technológiai versenyképesség hosszútávon nem választható el attól, hogy milyen tudással rendelkezik a következő generáció. Magyarország számára is meghatározó kérdés, hogy a fiatalok ne csak felhasználói legyenek az új technológiáknak, hanem értsék azok működését és lehetőségeit. A Bosch ehhez olyan tudást tud hozzátenni, amely mögött valós fejlesztési és mérnöki tapasztalat áll. Számunkra
ez a program ezért egyszerre tudástranszfer és egyúttal befektetés is, hogy a jövő generációi felkészüljenek a technológiai kihívásokra és naprakész tudással rendelkezzenek” – emelte ki Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Kutatás is igazolja a középiskolai MI oktatás fontosságát

A Bosch 2025 tavaszán közel 800, 16 és 20 év közötti középiskolában tanuló diák körében végzett felmérésének eredménye is igazolja, hogy a technológiai kompetenciák fejlesztésére a felsőfokú képzési intézmények mellett már a középiskolai oktatásban is nagy szükség van. Míg egy 2024 őszén végzett kutatásban a magyar felnőtt lakosság 53 százaléka, egy év múlva már 60 százalék gondolta úgy, hogy a mesterséges intelligencia lesz a következő évtized legmeghatározóbb technológiája, a megkérdezett középiskolások 65 százaléka értett egyet ezzel az állítással. A kutatás szerint a diákok körében 84 százalék azok aránya, akik már most tervezik, hogy a mesterséges intelligenciát valamilyen módon beépítik a tanulmányaikba és, hogy a jövő munkahelyein elengedhetetlenek lesznek az MI-készségek. A felmérés arra is rávilágított, hogy a választ adó iskolások 90 százaléka már ma is fontosnak tartja ezeket a készségeket a tanuláshoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A sikeres AI-transzformáció három alappillére

A mesterséges intelligencia (AI) egyre több vezetői megbeszélés központi témájává válik.

A vállalatok túljutottak a kísérletezés fázisán, sok cégnél azonban még nem tudják hatékonyan beépíteni a technológiát és pontosan mérni az AI hozzáadott értékét. Az EY tapasztalatai szerint a hosszú távon sikeres transzformáció három alapvető pillérre épül: a munkatársak AI-készségeinek fejlesztésére, az adatok tudatos kezelésére és a kiberbiztonság megerősítésére.

A mesterséges intelligencia fejlődése jelentős üzleti lehetőségeket teremt, ugyanakkor a vállalatoknak nemcsak a technológiát kell bevezetniük, hanem az azt támogató szervezeti és működési alapokat is biztosítaniuk kell. Azok a cégek, amelyek kizárólag az új alkalmazások bevezetésére összpontosítanak, mint például egy chatbot indítása, e-mail-asszisztensek vagy dokumentumkészítő megoldások használata, gyakran nem tudják kiaknázni az AI-ban rejlő teljes potenciált.

„A legtöbb hazai cégnél még mindig IT-projektként tekintenek a mesterséges intelligenciára, pedig valójában legalább ennyire emberi és szervezeti kérdésről van szó. Az AI nem kizárólag az informatikai csapatok számára hasznos eszköz. Ahhoz, hogy valódi üzleti értéket teremtsen, a szervezet minden szintjén meg kell jelenniük azoknak a készségeknek, amelyek segítségével a munkatársak megértik a technológia lehetőségeit és korlátait”

– mondta Erik Slooten, az EY AI-szolgáltatásait vezető partnere.

Az EY szakértői szerint a sikeres AI-programok jelentős része valójában adatprojektként indul. Bár a figyelem gyakran az új modellekre és alkalmazásokra irányul, az AI-megoldások teljesítménye nagymértékben függ az adatok minőségétől és elérhetőségétől.

„A legtöbb vállalat óriási mennyiségű információval rendelkezik, de ezek sok esetben különböző rendszerekben, eltérő formátumban találhatók meg. Ha az adatok nincsenek megfelelően strukturálva és irányítva, a mesterséges intelligencia sem képes megbízható eredményeket előállítani. Éppen ezért ma az egyik legjobb beruházás sok esetben nem egy új AI-alkalmazás, hanem az adatok rendezése, konszolidálása és megfelelő kezelése”

– tette hozzá Erik Slooten.

A generatív AI-eszközök gyors terjedésével párhuzamosan a biztonsági szempontok jelentősége is növekszik. A vállalatoknak egyszerre kell innoválniuk és garantálni az érzékeny adatok és rendszerek védelmét.

„A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt az üzleti működésben, de új kockázatokat is hoz magával. A generatív AI használatának szabályozása, az adatvédelem, a hozzáférések kezelése és a kiberbiztonság ma már nem különálló feladatok. A biztonság az AI-stratégia szerves részévé vált. A védelemre legalább akkor figyelmet kell fordítani, mint az innovációra”

– hangsúlyozta Erik Slooten.

Az EY tapasztalatai alapján a mesterséges intelligencia bevezetésében élen járó szervezetek közös jellemzője, hogy nem kizárólag technológiai beruházásként tekintenek az AI-ra. Az emberek fejlesztése, az adatok tudatos kezelése és a biztonság megerősítése együttesen adja meg azt az alapot, amely a sikeres AI-transzformációhoz szükséges.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!