Gazdaság
Az első magyar mágnesesen árnyékolt laboratórium
Világviszonylatban is ritkaságnak számít az új magyar laboratórium.
Hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílik lehetőség annak az új, mágnesesen árnyékolt laboratóriumnak a megnyitásával, amelyet a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma hozott létre Fertőbozon. A több, mint 400 millió forint pályázati támogatással megvalósuló projekt eredményeként egy világszínvonalú kutatási infrastruktúra nyílt meg a magyar kutatók számára.
A Föld saját mágneses tere – bár változó erősséggel – de mindenütt jelen van a Föld felszínén. Ez a mágneses tér egyfelől nagyon hasznos, hiszen lehetővé teszi az iránytűvel történő navigációt, illetve mágneses pajzsot alkotva megvédi bolygónkat az űrből érkező sugárzások töltött részecskék alkotta komponensétől. Másfelől viszont, ugyanez a mágneses tér nagyon megnehezíti, hogy a Föld felszínén nagy pontosságú, finom mágneses méréseket végezzünk, illetve, hogy a mágneses tér hatásától megtisztítsunk bizonyos, a mágnességre érzékeny folyamatokat. Egyes biológiai jelenségek például, mint az agyi aktivitás, vagy a magzati szívműködés, nagyon jól követhetőek lennének az általuk keltett piciny mágneses terek segítségével, de ezeket a tereket általában elfedi a sokkal nagyobb földi mágneses tér. Hasonlóan rengeteg hasznos információt hordozhatnak a kőzetek mágnesezhető ásványaiba befagyott mágneses terek, de ezek szintén csak mágnesesen tiszta környezetben figyelhetők meg. Vagy hozhatjuk példának az olyan mágnesezhető anyagokat, mint a különböző ötvözetek, amelyek a külső tér miatt már eleve felmágnesezve születnek, ami bizonyos alkalmazásoknál problémát jelent. A fentieken kívül is hosszan lehetne még sorolni azon alkalmazások körét, amelyek nagyon alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényelnek. Ezen igény kielégítésére a világ vezető kutatóintézetei úgynevezett mágnesesen tiszta laboratóriumokat hoztak létre, és mostantól Magyarországon, a fertőbozi Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területén is elérhető egy ilyen, magas színvonalú kutatási infrastruktúra.
A Laboratóriumot a Magyar Kutatási Hálózat két kutatóhelyének, a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetnek és a Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpontnak a konzorciuma hozta létre egy több, mint 400 millió Ft értékű GINOP támogatás segítségével (pályázati azonosító: GINOP-2.3.3-15-2016-00016), azzal az elsődleges céllal, hogy ott geofizikai méréseket végezhessenek, szimulálják az űrbéli mágneses körülményeket, űreszközök mágneses tisztaságát vizsgálhassák, illetve űrkutatási műszereket fejlesszenek. A fenti elsődleges célokon túl a Laboratórium nyitott minden olyan tudományos és technológiai fejlesztés számára, amely alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényel.
A Laboratórium elhelyezkedése biztosítja a lehetséges maximális elektromágneses zavarmentességet, hiszen a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium a Fertő-Hanság Nemzeti Park ölelésében, vastag üledékes kőzetrétegek tetején, geofizikailag nagyon csendes környezetben fekszik. A földi mágneses tér lehető legjobb kiszűrését egy aktív kompenzáló és egy passzív árnyékoló rendszer együttműködése biztosítja. Az aktív kompenzálást a Laboratóriumot befogadó csarnok falain elhelyezett, 9 m oldalhosszúságú tekercsekből álló 3 dimenziós tekercsrendszer és annak meghajtó elektronikája végzi, a kompenzáló teret a földi mágneses tér fluktuációinak megfelelően, másodperces felbontásban, folyamatosan változtatják. A rendszer áramellátását, a környezettudatosság jegyében, napelemekkel oldották meg. A passzív árnyékolást biztosító 3×3 m alapterületű árnyékoló kamra a tekercsrendszer fókuszpontjában helyezkedik el. A kamra falait több rétegben speciális ötvözetből (µ-metal) készült árnyékoló lemezek borítják, amelyek különleges mágneses tulajdonságuk révén „magukba szívják” a maradék tér mágneses erővonalait, így a kamra belsejében már csak a bolygóközi térnek megfelelő, rendkívül alacsony mágneses mező mérhető. A nagy frekvenciás elektromágneses zavarokat egy további vastag, jól vezető fémréteg árnyékolja.
A Laboratórium elkészültével egy új, világszínvonalú kutatási infrastruktúra vált elérhetővé a magyar kutatók számára, ezzel pedig hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílt mód. Ez a lehetőség megkönnyíti hazánk számára a nemzetközi kutatási projektekben való részvételt is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében
Az egyik legnagyobb magyar képzőközpont friss kutatása szerint 2023 és 2025 között a hazai vállalatok képzési büdzséje egyértelműen a működésbiztonságot, a skálázhatóságot és a belső folyamatok automatizálását támogató területek felé csoportosult át.
A kiberbiztonsági képzések iránti igény ráadásul egyetlen év alatt 233 százalékkal növekedett, miközben a felhőalapú platformokhoz kapcsolódó tréningek volumene is többszörösére bővült – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Training360 végzett el összesen 972 hazai partnercége (KKV-k és multinacionális vállalatok) körében. A technológiai fejlesztés és az emberi kompetenciák erősítése párhuzamosan jelenik meg a vállalati képzésben – szűrte le a tapasztalatokat a Training360.
Évente 10,5 billió dolláros kárt okoz globálisan a kiberbűnözés, ennek megelőzésére költenek most a munkáltatók
A 2025-ös adatok szerint a kiberbűnözők által okozott kár globálisan eléri az évi 10,5 billió amerikai dolláros értéket – ez több mint fele a 450 milliós Európai Unió teljes tavalyi GDP-jének. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a statisztikák szerint a sikeres kibertámadások közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Ennek fényében már aligha meglepő, hogy a Training360 adatai szerint 2026-ban a vállalatok nem új, látványos technológiákat keresnek, hanem a működés stabilitását és a kockázatok csökkentését helyezik előtérbe.
A biztonság már üzleti alapfeltétel
A Training360 kutatása szerint 2024-ről 2025-re partnervállalatainak képzési büdzséje 233 százalékkal növekedett a kiberbiztonsági szegmensben. Ez nem csupán mennyiségi ugrás, hanem szemléletváltást is jelez: a biztonságtudatosság (Security Awareness) fejlesztése mára szervezeti szintű kompetenciává vált, a vállalatok egyre tudatosabban kezelik az emberi tényezőt, mint kockázati pontot. A jogszabályi környezet szigorodása (a NIS2 vagy éppen a DORA bevezetése), és a növekvő kiberfenyegetettség mellett a megelőzés vált a kockázatkezelési stratégia kulcselemévé.
„A számok egyértelműen kirajzolják a piaci irányt: a vállalatok nem rövid távú technológiai trendekre reagálnak, hanem azokat a területeket erősítik, amelyek közvetlenül befolyásolják a működésbiztonságot és a hatékonyságot. A képzési büdzsék tervezésénél a biztonság, az automatizáció és a felhőtechnológia került előtérbe”
– mondta Nyisztor József, a Training360 ügyvezetője.
A kiberbiztonság mellett a felhőalapú képzésekre költenek a cégek
A felhőalapú kollaborációs megoldásokhoz kapcsolódó képzések – különösen a Google Workspace – volumene többszörösére emelkedett 2024-ről 2025-re a Training360 felmérése szerint. Ez a növekedés arra utal, hogy számos vállalat technológiai diverzifikációba kezdett és a valós idejű, felhőalapú munkavégzést támogató platformok irányába mozdult el.
A képzési formák megoszlása a vizsgált időszakban kiegyensúlyozottá vált. A technikai jellegű oktatások 62 százaléka online, míg a készségfejlesztő tréningek 38 százaléka továbbra is személyesen zajlik. A vállalatok tehát a technológiai tudás átadásában az online hatékonyságot részesítik előnyben, míg a vezetői és kommunikációs kompetenciák fejlesztésében továbbra is fontosnak tartják a személyes interakciót. Emellett a cégek a képzési költségek optimalizálása céljából a lassabb és költségesebb egyedi tananyagfejlesztések helyett az azonnal implementálható digitális könyvtárak (off-the-shelf tartalmak) és előfizetéses modellek felé fordultak.
Magyarország legnagyobb felnőttképző központja, a Training360 vállalatoknak és magánszemélyeknek kínál többek között AI, high-end és irodai informatikai, valamint szervezetfejlesztési (vezetőfejlesztő, kompetenciafejlesztő és értékesítési) tréningeket. A cég árbevétele a 2024-es évben elérte a 2,6 milliárd forintot. A Training360 ügyfelei közé tartoznak a hazai pénzügyi szektor, a távközlési piac, az autóipar, az elektronikai gyártás, a közigazgatás, az energiaipar, a gépipar és a kereskedelem meghatározó szereplői.
A kutatás során a Training360 saját tranzakciós adatbázisát dolgozta fel, amelyben 972 hazai vállalat (KKV-k és multinacionális cégek) megrendeléseit összesítette a 2023-2025-ös időszakból. A teljes kutatási jelentés – amely a fentiek mellett kitér az AI, a high-end és irodai informatika és az e-learning témakörére is –, ide kattintva ingyenesen letölthető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, és bár sokan úgy vélik, hogy a nemi egyenjogúság mára megvalósult, számos kutatás rámutat arra, hogy a természettudományi, technológiai és mérnöki területeken még mindig alacsony a nők részvétele, sőt, már a pályaválasztás során is kevesen döntenek az ezekhez kapcsolódó képzések mellett.
Válaszként erre a tendenciára hirdette meg a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramját azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegye a mobiltechnológiát, valamint a műszaki területeket a fiatal nők számára. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak.
Az Eurostat friss adatai szerint bár folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma az Európai Unióban, a tagállamok között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb arányt Lettországban (50,9%), Dániában (48,8%), Észtországban (47,9%), Spanyolországban (47,6%), valamint Bulgáriában és Írországban (egyaránt 47,3%) regisztrálták. A nők legalacsonyabb részvételi arányát Németországban (34,6%), Szlovákiában (33,6%), Luxemburgban (32,4%), Magyarországon (31,7%) és Finnországban (30,7%) mérték.
Mindezek fényében különösen fontos, hogy a cégek is aktív szerepet vállaljanak a nők természettudományi, technológiai és mérnöki (vagyis STEM) területeken való részvételének erősítésében. Éppen ezért indította el 2024-ben a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen a „Girls in tech” névre keresztelt ösztöndíjprogramot, amely nemrég lezárult, a szakmai zsűri kiválasztotta a nyertes hallgatókat. A program célja az volt, hogy a mobiltechnológiai és műszaki pályákat vonzóbbá tegye a fiatal nők számára.
„A fiatal generáció támogatása számunkra igen nagy jelentőséggel bír, ők jelentik a jövő munkaerejét. A technológia rohamosan fejlődik, és meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban még több nőnek kell szerepet kapnia. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaválasztás előtt álló vagy már műszaki tanulmányokat folytató hallgatók felismerjék: a technológia területén komoly szakmai lehetőségek és hosszú távú karrierutak nyílnak meg előttük. A „Girls in tech” ösztöndíjjal ehhez kívántunk kézzelfogható támogatást és bátorítást nyújtani. Örülünk, hogy a programmal nyolc tehetséges fiatal szakmai fejlődéséhez járulhattunk hozzá, és a jövőben is törekszünk arra, hogy legyenek olyan kezdeményezéseink, amelyek ezeket a célokat szolgálják”
– mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
Ezek a témák mozgatják leginkább a diákok fantáziáját
Az 5 millió forint keretösszegű program a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervének megvalósulásához járult hozzá. A kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően a Yettel szakmai konzultációt is biztosított a diákoknak a vállalat szakembereivel.
A díjazottak kifejezetten aktuális és innovatív témákkal pályáztak, jól tükrözve, hogy a fiatal női tehetségek a legkorszerűbb technológiai kérdések felé is nyitottak. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak. Volt, aki mikrokontrolleres orvosi chatbot alkalmazást fejlesztett és AI-alapú orvosi képgenerálási rendszereket hozott létre, de a nyertes pályázatok témái között volt például az AI által generált tartalmak megbízható azonosítása, a zenei műfajfelismerés és audiófeldolgozás mesterséges intelligenciával, illetve a női termékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata is.
A mobilszolgáltató hosszú ideje fontos területként kezeli a nők helyzetét a technológiai területeken, éppen ezért idén is csatlakozik a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében megvalósuló Lányok napja programhoz. Idén április 23-án tartják az eseményt, amely az elmúlt 15 évben az ország legnagyobb elérésű, lányoknak szóló pályaorientációs rendezvényévé vált. Az érdeklődők hamarosan több információt tudhatnak meg a https://lanyoknapja.hu/ oldalon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik
A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés: legalább ennyire múlik az embereken is. Miközben világszerte nő a kibertámadások száma és kifinomultsága, egyre több szervezet kénytelen felismerni, hogy a technológiai védelem önmagában nem elég.
A tapasztalatok szerint a támadások jelentős része egyszerű figyelmetlenséggel, egy jól megírt adathalász e-maillel vagy egy rossz kattintással jut be a rendszerekbe. A K&H Bank ezért stratégiai kérdésként kezeli az úgynevezett „emberi tűzfal” megerősítését: a védelemben nemcsak az IT-részleg, hanem minden munkavállaló kulcsszerepet kap.
A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben nőnek, a támadások egyre összetettebbek, és hatásuk messze túlmutat az informatikai rendszereken. A World Economic Forum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia térnyerése, a geopolitikai feszültségek és az egyre bonyolultabb digitális ellátási láncok alapjaiban formálják át a fenyegetések természetét. A szervezetek többsége úgy látja: az adathalászat és a digitális csalások erősödnek, miközben a támadók automatizált, kifinomult eszközöket vetnek be.
A jelentés szerint a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai és gazdasági ügy is, ahol az ellenálló képesség nagyrészt a munkavállalók tudatosságán múlik. A legmodernebb védelem is csak annyira hatékony, amennyire felelősen használják.
A szakértők ezért az „emberi tűzfal” megerősítését tartják kulcsfontosságúnak: rendszeres képzésekkel és gyakorlati felkészítéssel lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy egy óvatlan kattintás utat nyisson a támadóknak. Az erős, egyedi jelszavak használata, a többfaktoros hitelesítés, a gyanús üzenetek felismerése és a céges eszközök tudatos kezelése ma már alapelvárás.
Az adathalász e-mailek, zsarolóvírusok és social engineering támadások terjedése azt mutatja: a biztonság nem az IT-osztály kizárólagos feladata. A Zero Trust szemlélet és a folyamatos edukáció együtt teremthet olyan szervezeti kultúrát, ahol a technológia és az emberi felelősség egymást erősítve biztosítja a stabil működést.
„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival”
– fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit
-
Ipar2 hét ago
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
-
Gazdaság2 hét ago
Elektronikus aláírás féláron az önkéntes kamarai tagoknak
-
Okoseszközök2 hét ago
Kipchogéval közösen fejlesztett új futóórát mutat be a Huawei
-
Ipar2 hét ago
Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele
-
Gazdaság2 hét ago
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
-
Egészség2 hét ago
Egy évtizeden belül megduplázódhat az info-bionika piaca






