Látványosan átalakult a magyar kriptopiac az elmúlt egy évben: a PwC 2026 júniusában elvégzett felmérése szerint az aktív felhasználók száma mintegy 80 ezer fővel csökkent, ezzel az aktív felhasználói kör 38%-kal szűkült. A változások hátterében leginkább hazai sajátosságok állnak, köztük a szigorodó szabályozási környezet és a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése. A megmaradó felhasználói kör tapasztaltabb és tőkeerősebb, de továbbra is óvatosan mozog.

A nemzetközi visszaesés itthon erősebben csapódott le

A kriptoeszközök globálisan gyengébb teljesítményt mutattak az elmúlt időszakban, és ez Magyarországon is érezhető volt. A piaci kapitalizáció visszaesése, a szűkülő likviditás és a magas kamatkörnyezet egyaránt mérsékelte a kockázatvállalási kedvet. Itthon mindezt tovább erősítették a szabályozási környezet változásai és ennek következtében egyes szolgáltatók kivonulása. A PwC 2026 júniusában, immár második alkalommal elvégzett kriptopiaci felmérése azt vizsgálta, hogyan érintették ezek a fejlemények a magyar felhasználókat. A tavalyi kutatás szerint Magyarországon mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan affinis felnőtt lakosság szűk szeletét adta. Az elmúlt év hatására ez a kör hozzávetőlegesen 80 ezer fővel szűkült, ami a 2025-ös bázishoz viszonyítva 38%-os lemorzsolódást jelent. A visszaesés nem egyenletesen érintette a piacot: elsősorban azok tűntek el, akik számára a kriptózás egy könnyen elérhető platformhoz kötődött.

A legnépszerűbb platform kivonulásával eltűntek a kisbefektetők

A Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése különösen erősen hatott a felhasználói aktivitásra, mivel 2025-ben a hazai kriptósok 74%-a ezen a felületen keresztül kereskedett. A korábban Revoluton kereskedők 56%-a teljesen felhagyott a kriptózással, és mindössze 26%-uk helyezte át kriptobefektetéseit más platformra. A magyar piacon sok felhasználó számára nem maga az eszközosztály, hanem az egyszerű, ismert belépési pont jelentette a fő vonzerőt. A platformváltásból elsősorban a Binance, a Crypto.com, a Kraken, a Coinbase Exchange és a Bitpanda profitált.

„A Revolut esete megmutatta, hogy a hazai kriptohasználat meghatározó része továbbra sem klasszikus befektetői döntésként, hanem egy könnyen elérhető digitális szolgáltatás részeként működött. Amikor ez a megszokott belépési pont eltűnt, sok felhasználó számára maga a kriptózás is háttérbe szorult. Ez erős jelzés a szolgáltatóknak: a hazai piacon a hozzáférés egyszerűsége és a felhasználói bizalom legalább annyira meghatározó, mint az árfolyamok alakulása”

– mondta Móczó Árpád, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

A tapasztalt befektetők megtartották pozíciójukat

Az elmúlt évben nemcsak az aktív kriptósok száma csökkent, hanem a csoport összetétele is átrendeződött. A kisebb összegekkel kísérletező, alkalmi szereplők közül sokan eltűntek, miközben nagyobb súlyt kaptak a hosszabb ideje jelen lévő felhasználók. A válaszadók átlagosan már négy éve tartanak kriptoeszközöket, szemben az előző évi 2,7 évvel; azok aránya pedig, akik több mint öt éve tartanak kriptót, 21 százalékponttal emelkedett. Eközben 18%-kal csökkent azoké, akik az elmúlt egy évben vásároltak először. A piac bővülése így megtorpant, és ma inkább a tapasztaltabb befektetők határozzák meg a hazai kriptós közeget.

„A lemorzsolódás után egy kisebb, de pénzügyileg tudatosabb felhasználói kör maradt aktív. Ők jellemzően nem rövid távú kísérletként tekintenek a kriptoeszközökre, hanem egy kockázatos, de jól ismert befektetési formaként. Ez megváltoztatja a piac karakterét: kevesebb az alkalmi belépő, miközben nagyobb szerep jut azoknak, akik hosszabb távon is hajlandók kezelni a volatilitást, illetve a felmerülő piaci sokkokat”

– fogalmazott Timár Szabolcs, a PwC szakértője.

Koncentráltabb portfóliók, visszafogott aktivitás

A kriptoeszközökben tartott összegek eloszlása is átrendeződött: az 50 ezer forint alatti portfólióval rendelkezők aránya 23 százalékponttal csökkent, de a 100–500 ezer forintos kitettségek súlya 13 százalékponttal, az 5 millió forint felettieké pedig 10 százalékponttal nőtt. A piac így nemcsak kisebb, hanem koncentráltabb is lett: az alkalmi, kis összeggel jelen lévő felhasználók visszaszorulásával nagyobb szerepet kaptak a tőkeerősebb, tapasztaltabb befektetők.

A szélesebb lakossági belépést továbbra is a korlátozott érdeklődés fékezi: a válaszadók 44%-a ezt jelölte meg fő visszatartó tényezőként. Emellett az alacsony tájékozottság 25%, a biztonsági aggályok 20%, a szükséges tőke hiánya 19%, a magas befektetési kockázat pedig 18% számára akadály. Az aktív befektetők többsége sem növeli kitettségét: 74%-uk havonta egyszer sem kereskedik kriptoeszközökkel, 46% nem változtatna kriptobefektetései mértékén, és 28% is legfeljebb kismértékű növelést tervez. A szabályozás stabilizálódását ugyanakkor sokan kedvezően ítélik meg: 45% mérsékelt, 23% pedig erőteljes fejlődést vár. A piac újraindulása így nem elsősorban az árfolyamokon, hanem a hozzáférés, a szabályozás és a bizalom együttes alakulásán múlhat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A fix munkaállomások és a merev struktúrák kora lejárt; helyüket egy sokkal dinamikusabb, rugalmasabb környezet vette át. Az irodába ma már elsősorban a személyes találkozások, a közös ötletelések és a csapatszellem miatt járnak be a kollégák – olyan megélhető és kézzelfogható élményekért, amelyeket a digitális tér képtelen teljesen pótolni. A hibrid tárgyalók és közösségi zónák kialakítását éppen ez a szemléletváltás, valamint a fizikai és a technológiai világ fúziója mozgatja.

Hogyan alakítja át a hibrid munkavégzés az irodai tereket?

A modern iroda szerepe jócskán túlmutat az infrastruktúra és a munkaeszközök biztosításán. A digitalizáció és a rugalmas munkarend térnyerésével a személyes jelenlét ugyanis egyfajta prémiummá vált. Mivel a feladatok jelentős része otthonról is zökkenőmentesen elvégezhető, a fizikai munkahelynek olyat kell nyújtania, amit az otthoni környezet képtelen pótolni: az emberi kapcsolódás és a spontán együttműködés valódi élményét.

Az iroda a munkaállomások összessége helyett a közösségi élet elsődleges színterévé alakult, ahol a tervezés során a szociális interakciókat támogató zónák élveznek prioritást. Ez a gyakorlatban sokkal több teret biztosít a kötetlen beszélgetésekhez, a közös kávézásokhoz és minden olyan alkotói folyamathoz, amelyhez elengedhetetlen a fizikai közelség.

Intelligens technológiák a zökkenőmentes videókonferenciákért

A hibrid tárgyalók legnagyobb kihívása, hogy a távolról bekapcsolódó kollégák is teljes értékű résztvevőnek érezzék magukat. Ezt a feladatot a magas minőségű audiovizuális technológia oldja meg, amely képes hatékonyan áthidalni a fizikai távolságokat. Ha nem látod jól az arckifejezéseket, vagy nem hallod tisztán a hangsúlyokat, a kommunikáció hatékonysága romlani kezd, ezért a technikai felszereltség ma már az alapvető üzleti siker záloga.

A gördülékeny kapcsolódáshoz az alábbi technikai eszközök megléte elengedhetetlen a tárgyalóban:

• Nagy felbontású, széles látószögű kamerák, amelyek kényelmesen követik a beszélőt, és biztosítják a résztvevők folyamatos láthatóságát.
• Zajszűrő térmikrofon-rendszerek, amelyek kiküszöbölik a háttérzajokat, és tisztán közvetítik minden jelenlévő hangját.
• Interaktív digitális kijelzők, amelyeken egyszerre láthatod a prezentációt és a videóhívás résztvevőit.
• IoT-alapú foglalási rendszerek, amelyek lehetővé teszik a szabad terek azonnali ellenőrzését, valamint a terem világításának és hőmérsékletének egyszerű, automatizált szabályozását.

Agilis terek és vállalati identitás: Funkció és kultúra a közösségi zónákban

Az agilis munkavégzés megköveteli, hogy a környezet is képes legyen lekövetni a munka ritmusát. A rugalmas terek titka a maximális mobilitásban rejlik: a gurulós táblák, a könnyen mozgatható asztalok és a variálható bútorok lehetővé teszik, hogy a környezet pillanatok alatt az aktuális projektigényekhez igazodjon. A fizikai eszközök szerepe a közös gondolkodásban is felértékelődött. A kézzel írt jegyzetek és a közösen rajzolt ábrák a kreatív folyamatok leggyorsabb eszközei, a rugalmas berendezés pedig azonnal támogatja a spontán ötleteléseket és a rögtönzött csapatmunkát.

A tér kialakítása, a színek és a stílus a cég alapértékeit kommunikálják, ami meghatározza a munkatársak közérzetét és elköteleződését. Az arculati elemek tudatos használata ráadásul erősíti a közösségépítést is. Ha a belső üzenetek a digitális csatornákon túl a fizikai térben is megjelennek – például a sikeres projektek vagy csapatképek formájában –, az információk hitelesebbé válnak, és kézzelfoghatóvá teszik a szervezeti összetartozást.

Praktikus vizuális megoldások a mindennapi kommunikációban

Egy dinamikusan fejlődő irodai környezetben az információk gyorsan elavulnak. Az új projektmérföldkövek és a belső események sűrűn váltják egymást, ehhez pedig olyan eszközökre van szükség, amelyekkel a közösségi zónák vagy a folyosó vizuális tartalma pillanatok alatt, bonyolult technikai lépések nélkül frissíthető.

A hatékony tájékoztatás alapja a láthatóság és a rendszerezettség. Az irodai folyosók dekorálására, valamint a fontos infografikák rugalmas kihelyezésére egy könnyen kezelhető, modern poszterkeret a legpraktikusabb választás. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az aktuális hírek, a biztonsági előírások vagy a kreatív grafikák mindig professzionális formában jelenjenek meg, mégis bármikor cserélhetőek maradjanak a munkakörnyezet változó igényei szerint.

Az iroda mint a kollaboráció és az innováció központja

A hibrid irodatervezés során a technológia és a dizájn elválaszthatatlanok egymástól. A legmodernebb videókonferencia-rendszer is kihasználatlan marad, ha a tér nem ösztönöz az együttműködésre, a látványos belsőépítészet pedig céltalanná válik, ha nem támogatja a digitális kapcsolódást.

A jövő munkakörnyezete egy olyan komplex ökoszisztéma, amely egyszerre szolgálja az elmélyült egyéni munkát és a csoportos alkotást. Ha egy jól megtervezett térben dolgozol, észre fogod venni, hogy az innováció a környezet és a technológia támogatásával létrejövő természetes folyamat. Az iroda tehát nem tűnik el, hanem átalakul, hogy valódi központja maradjon a fejlődésnek és a közösségnek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!