Gazdaság

10-ből csak 4 magyar jótékonykodik karácsonykor

Tízből négyen terveznek idén karácsonykor adományozni és/vagy önkénteskedni; a legtöbben az állatmenhelyeket, az állami gondozásban élő gyerekeket és a mélyszegénységben élőket segítenék – derült ki a Yettel kutatásából.

A fogyatékos személyek számára csupán tízből egy ember jótékonykodna, pedig ma Magyarországon minden 20. ember él valamilyen fogyatékossággal. Erre hívja fel a figyelmet a szolgáltató a KézenFogva Alapítvánnyal közös karácsonyi összefogásában, amelyben fogyatékos emberek segítettek hajléktalan embereket.

Tavalyhoz képest nem változott a jótékonykodási kedv. Saját bevallásuk szerint a magyarok 77%-a jótékonykodott valamilyen formában az év során, tízből négy ember adományozott és önkénteskedett is, és karácsonykor fele ennyien biztosan tervezik valamelyiket, a válaszadók harmada ugyanakkor még nem tudta, hogy fog-e jótékonykodni – derült ki a Yettel országos kutatásából. A mobilszolgáltató idén negyedik alkalommal vizsgálta a magyarok karácsonyi kapcsolattartási és vásárlási szokásait, amely ebben az évben is kitért a jótékonykodási célokra.

A tárgyi adományokat felajánlók száma az előző évhez képest néhány százalékkal csökkent, de még mindig a magyarok kétharmada választja ezt a segítségnyújtási formát, például ruhákkal, cipőkkel, iskolaszerekkel. Ugyanakkor a pénzbeli adományt rendszeresen nyújtók száma némileg növekedett az előző évhez képest, emellett ezek alkalmankénti összege is nőtt: míg tavaly a megkérdezettek 26%-a adományozott 10.000 forint feletti összeget, idén már a 33%-uk. Az adományozók valamivel több mint kétharmada 5 ezer forint alatti összeget szokott adni alkalmanként. A legkisebb támogatás is segítség: a kis összegű, úgynevezett mikroadományozás mobiltelefonról is indítható a kijelölt szervezetek emelt díjas adományvonalaira indított hívás vagy küldött SMS segítségével – a KézenFogva Alapítvány esetében a 13600/13-as számra.

A válaszadók körében támogatottként idén első helyre kerültek az állatmenhelyek, de sokan jótékonykodnának az állami gondozásban élő gyermekek, a mélyszegénységben élők, valamint a daganatos vagy egyéb betegségben szenvedők javára is. A fogyatékos személyeknek csupán 11% tervez idén segíteni – tavaly ez az arány 13%, míg tavaly előtt 16% volt.

„Magyarországon minden huszadik ember, azaz közel félmillió személy él valamilyen fogyatékossággal. Ezek az akadályok nehezek, de nem leküzdhetetlenek. 30 éve dolgozunk egy befogadó társadalomért, melyben a fogyatékos emberek képesek méltósággal élni mindennapjaikat többi embertársuk mellett. Fontos számunkra, hogy az Alapítvány lakói, ügyfelei olyan életet élhessenek, mint bármelyikünk, és hogy megéljék, hogy nemcsak ők szorulnak támogatásra, hanem ők is tudnak segíteni másokon.”

– mondta Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője.

Ennek jegyében a Kézenfogva Alapítvány saját karácsonyi jótékonysági akciójában az ügyfeleik – azaz az általuk támogatott fogyatékos emberek –, munkatársaik és önkénteseik gyűjtöttek ételadományt és készítettek szendvicseket hajléktalan emberek számára. Munkájuk elismeréseként pedig egy koncerttel lepte meg őket az Octovoice Énekegyüttes, amelynek tagjai a Yettel karácsonyi reklámfilmjében is közreműködtek, ami szintén a meglepetés erejéről szól. A szolgáltató az alapítványt karácsonykor több mint kétmillió forintos adománnyal támogatja, amit a szervezet a fogyatékos gyermeket nevelő családok mentálhigiénés támogatására fordít konzultáció, szülőcsoportok, pár- és családterápia formájában.

„A fogyatékos emberek reprezentációját fontos ügynek tartjuk a Yettelnél, ezért fogtunk össze idén is a KézenFogva Alapítvánnyal, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy ők is a társadalom teljes értékű tagjai, akik maguk is képesek másokért tenni, és örömünkre szolgál, hogy az Alapítvány munkáját támogathatjuk.”

– tette hozzá Mészáros Attila, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója.

Az alapítvány jótékonysági akciójáról és a meglepetés koncertről szóló videó itt érhető el:

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:jótékonykodás magyarok pénz szokás

Up Next

Az utódok digitalizálják a családi vállalatokat

Don't Miss

Nagyot lépett a magyar HR szolgáltató a régiós vezető szerep felé az idén

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!