Gazdaság

Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben

Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre

Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.

Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.

Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. Amennyiben egy munkavállaló fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és azt a cég nem tudja objektív kritériumokkal, például a teljesítménnyel, eltérő kompetenciákkal, felelősségi körökkel alátámasztani, 6 hónapon belül csökkentenie vagy más egyéb juttatásokkal korrigálni kell a különbséget.

„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga. A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani” – magyarázta Lovász Tibor.

Hogyan készüljenek a cégek a változásra?

A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bérdiszkriminációs per esetén sem a felperesnek, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérkülönbség objektív okra visszavezethető és nem nemi alapon történő megkülönböztetés eredménye. Ez komoly adminisztrációval jár majd az érintett vállalatoknál. A megfeleléshez a cégeknek felül kell vizsgálniuk a teljes bér- és juttatási struktúrájukat. Fontos, hogy a szabályozás a teljes javadalmazásra kiterjed.

Az alapbéren túl órabérre visszavetítve figyelembe kell venni minden közvetlen és közvetett pénzbeli, valamint természetbeni juttatást is, a bónuszoktól és prémiumoktól kezdve a cafeteria-elemeken, utazási és lakhatási támogatáson át egészen a képzési támogatásokig vagy a nem munkaeszközként használt céges autóig.

„Nem elég csupán a jogszabályi megfelelésre törekedni, a vállalatoknak teljesen újra kell gondolniuk a bér- és juttatási stratégiájukat, hogy meg tudják tartani a munkatársaikat. Az első és legfontosabb lépés egy precíz munkaköri térkép elkészítése, amely feladattípus és felelősségi szint szerint kategorizálja a pozíciókat. Erre építve lehet kialakítani az objektív, mindenki számára átlátható bérsávokat és karrierutakat. A cégeknek már most el kellene kezdeniük a belső bérviszonyok elemzését és a költségvetés tervezését, hogy 2026-ra ne érje őket felkészületlenül egy esetleges, nagy összegű bértömeg-korrekciós kényszer. Ezt a többletköltséget vagy a profitból kell kigazdálkodni, vagy át kell terhelni az árakra, ami az adott szolgáltatások drágulásához vezethet” – tette hozzá dr. Mendly Ákos, csoportvezető ügyvéd, az ICT Europa jogi szakértője.

Magyarország még kivár

A magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével., de az alapvető szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek beillesztésre. Magyarországon jelenleg 17% köré tehető a férfiak és nők közötti bérszakadék.

„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – figyelmeztet a HR-szakértő.

A felkészülés kulcsa a proaktív szemlélet

A sikeres átállás érdekében a vállalatoknak a belső rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetők felkészítésére is.

„A HR feladata lesz, hogy támogassa a vezetőket abban, hogy a bérkérdésekről nyíltan és adatokkal alátámasztva kommunikáljanak a teljesítményértékelések során. Képzésekkel, adatokkal, javaslatokkal kell őket segíteni. Tudatosítani kell a munkavállalókban azt is, hogy a bér a teljes juttatási csomagnak csak egy része. Érdemes a béren kívüli juttatásokat is hangsúlyosabban kommunikálni. Az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki” – hangsúlyozta Lovász Tibor.

Az ICT Europa szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a felkészülésnek ki kell terjednie az adatvédelmi tájékoztatások és a titoktartási klauzulák felülvizsgálatára is.

„Komoly jogi kérdéseket vet fel például a közvetett beazonosíthatóság problémája. Ha egy adott munkakörben vagy részlegen csupán egyetlen női munkavállaló dolgozik, a nemi bontású statisztika gyakorlatilag nyilvánosságra hozná a bérét, ami sértheti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.”

A 100 fő feletti cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A direktíva szabályainak elmulasztása súlyos következményekkel is járhat: a kártérítési kötelezettségen felül (amely magában foglalja a bérhátralékot, az elveszett lehetőségek kompenzálását és a nem vagyoni kárt is) a bírság alapja a munkáltató éves bruttó árbevétele, éves bérköltségvetése vagy tételes pénzbírság is. Emellett a munkavállaló felé még kártérítési kötelezettséggel is tartoznak, amely magában foglalhatja évekre visszamenőleg a bérkülönbözetet, az elmaradt lehetőségek kompenzálását és a diszkrimináció által elszenvedett nem vagyoni kárt is.

Végül az irányelv az elrettentő erő nyomatékosítása végett azt is lehetővé teszi, hogy a jogsértő cégeket állami juttatások megvonásával, vagy pályázatokból, illetve közbeszerzési eljárásból történő kizárással is sújthassák.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:álláshirdetés fizetés nyilvános összeg pénz

Up Next

Áremelkedés mellett is erősödik az érdeklődés a hibridek és elektromosok iránt

Don't Miss

Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve

Gazdaság

A BMW a vezető márka a hazai használtmotor-piacon, de a japán gyártók dominanciája megingathatatlan a top 10-ben

BMW R sorozat lett 2026 első négy hónapjának legnépszerűbb használt motorkerékpárja Magyarországon a Használtautó.hu adatai alapján: a modellre 5369 érdeklődés érkezett, ami 57 százalékkal haladja meg a második helyezett Honda CB iránti keresletet.

A 2026. január 1. és április 30. közötti időszakban összesen 49 989 érdeklődést* regisztrált a Használtautó.hu a motorkerékpár kategóriában, miközben az átlagos havi hirdetésszám közel 3940 darab volt. A piaci átlagár 1,93 millió forintot tett ki, az átlagos futásteljesítmény 28 452 kilométer, az átlagéletkor pedig közel 16 év volt. Az adatok alapján a szezon már januárban erős kereslettel indult, tavasszal pedig bővülő kínálat és enyhülő árszint jellemezte a piacot.

A toplista egyértelműen kirajzolja a piac preferenciáit. A BMW R mellett a Honda CB, a Suzuki GSX, a Yamaha MT és a Kawasaki Z szerepeltek a legkeresettebb modellek között, de a tizedik helyen szintén BMW-modell, az F sorozat végzett. A német márka tehát dupla jelenléttel képviseltette magát a listán, miközben a fennmaradó helyeket teljes egészében japán gyártók dominálták. A Honda két modellel, a Suzuki hárommal, a Yamaha kettővel, a Kawasaki pedig eggyel került be a top 10-be, ami jól mutatja a japán motorkerékpárok töretlen hazai népszerűségét. A BMW R modellek átlagára meghaladta a 4,35 millió forintot, ezzel magasan a legdrágább szériát képviselve a listán.

A teljes piac átlagosan 1,93 millió forintos árszintje azt jelzi, hogy a kétmillió forint körüli ársáv ma már meghatározó referenciapont a használtmotor-vásárlók számára. Érdekes piaci jelenség ugyanakkor, hogy a közel 16 éves átlagéletkorhoz viszonylag alacsony, 28 452 kilométeres átlagos futásteljesítmény társul. Ez arra utal, hogy sok motorkerékpárt inkább szezonális használatra tartottak, jellemzően garázsban tárolva, kíméletes körülmények között. A toplistán szereplő modellek közül különösen a Yamaha MT emelkedik ki fiatal, 6 év alatti átlagéletkorával, míg a Yamaha FZ és a Honda CBR esetében a 17–19 éves modellekre is erős kereslet mutatkozik.

A szezonális trendek az év első hónapjaiban fokozatos élénkülést mutattak. Januárban még 9006 érdeklődés érkezett a portálra, februárban azonban már 10 863, márciusban pedig 15 841 érdeklődést mértek, ami a szezon közeledtével erősödő vásárlói aktivitást jelez. Ezzel párhuzamosan a hirdetésszám januárról márciusra több mint 66 százalékkal nőtt, 2844-ről 4753 darabra, miközben az átlagár 2,09 millió forintról 1,85 millió forintra csökkent. Áprilisban a kereslet továbbra is magas maradt 14 279 érdeklődéssel, az átlagár pedig 1,79 millió forintra mérséklődött, ami kedvezőbb vásárlási környezetet teremtett a szezon kezdetére.

„A mostani adatokból jól látszik, hogy a magyar motorosok tudatosan keresnek megbízható, értéktartó modelleket, és nem feltétlenül riadnak vissza az idősebb motoroktól sem, ha azok megkímélt állapotban vannak”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

„A magas átlagéletkor és az alacsony futásteljesítmény kombinációja sok esetben kifejezetten vonzó lehet a vásárlóknak, hiszen ezek a motorok gyakran keveset használt, jó állapotú példányok. A tavaszi kínálatbővülés és az enyhülő árak ráadásul most kedvező belépési pontot teremthetnek azok számára, akik a szezonra keresnek motorkerékpárt”

– tette hozzá a szakértő.

*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Energiatakarékos és okos új építésű lakások a jövőre hangolva

Képek forrása: Rezideo lakásfejlesztés látványtervek

Az ingatlanpiaci kínálat hatalmas, ám a választás során az egyik legmeghatározóbb kérdés, hogy a patinás, de sokszor korszerűtlen használt lakások mellett tesszük-e le a voksunkat, vagy egy modern, minden technológiai vívmánnyal felszerelt új építésű ingatlanba fektetünk inkább. Utóbbi mellett ma már olyan racionális érvek szólnak, amelyeket a technológiai fejlődés és a fenntarthatósági szempontok tesznek igazán meggyőzővé.

Mitől okos az okosotthon?

Az összekapcsolt eszközök világa alapjaiban írja át azt, amit a kényelemről gondolunk. Egy modern lakópark tervezésekor az okosfunkciók integrálása ma már az építészeti alapelvárás része, nem pedig extra kiegészítő. Ez a technológiai érettség olyan szintű kontrollt és biztonságérzetet garantál, ami korábban elképzelhetetlen volt. Amikor belépünk egy új építésű, intelligens otthonba, azonnal érezni fogjuk, hogy minden egyes elem – a szobánkénti hűtéstől kezdve a biztonsági érzékelőkig – egyetlen, összehangolt rendszerként támogatja a mindennapjainkat, maximálisan kiszolgálva kényelmi igényeinket.

A távolról vezérelhető rendszerek a tudatos és fenntartható életmód tartóoszlopai. Gondoljunk csak bele, mennyivel hatékonyabb, ha a fűtést a munkahelyünkről, egyetlen érintéssel állíthatjuk be, mire hazaérünk, vagy ha a világítás automatikusan alkalmazkodik a napszakokhoz. Ezek a megoldások jelentősen csökkentik a felesleges energiafelhasználást, miközben maximális kényelmet biztosítanak számunkra.

Integrált automatizációs megoldások a modern lakóparkokban

A modern új építésű lakásokban számos olyan automatizációs megoldással találkozhatunk, amelyek közvetlenül támogatják a hatékony üzemeltetést. Az intelligens hűtés-fűtés vezérlés például szobánkénti hőmérséklet-szabályozást tesz lehetővé, miközben a rendszer tanul a szokásainkból, és folyamatosan optimalizálja a fogyasztást. Ezt egészíti ki a programozható és távvezérelt világítás, amely energiatakarékos LED-technológiát alkalmaz, és bárhonnan kényelmesen felügyelhető.

A biztonságról integrált rendszerek gondoskodnak, ahol az okoszárak, az ablaknyitás-érzékelők és a kamerák azonnali értesítést küldenek a telefonunkra. A komfortérzetet és az energiahatékonyságot az árnyékolástechnikai automatika is növeli, hiszen az időjárás-állomáshoz kapcsolt redőnyök aktívan megvédik a lakást a túlmelegedéstől. A pénzügyi tudatosságot végül az okos mérőórák és a monitorozási funkciók segítik: a valós idejű áram- és vízfogyasztási adatok birtokában a havi költségek pontosan tervezhetővé válnak.

Piaci dinamika és értékállóság

Az ingatlanvásárlást érdemes stratégiai befektetésként kezelni, amelynek az értéke évtizedek múlva is meghatározó marad. A piaci folyamatokat szemlélve látható, hogy az új építésű lakások iránti kereslet töretlen. Egy új ingatlan birtoklása alacsonyabb kockázattal jár a régebbi épületekhez képest, ahol a rejtett műszaki hibák vagy a korszerűtlen energetikai rendszerek bármikor váratlan kiadásokat generálhatnak. A piaci előny záloga a modern technológiában, az energetikai besorolásban, valamint az alacsony fenntartási költségekben rejlik. Ez a banki hitelezésnél és a későbbi eladásnál is fontos szempont, ráadásul a bérbeadási potenciált is növeli, hiszen a kereslet folyamatosan a hatékonyabb otthonok irányába tolódik.

Szakmai hitelesség és városformálás

A lakásvásárlás folyamata összetett feladat, ezért kulcsfontosságú egy olyan ingatlanfejlesztő partnert választani, aki mögött stabil szakmai tapasztalat áll. Az átlátható ügyintézés, a rendszeres tájékoztatás, valamint a pontos határidők betartása olyan alapkövek, amelyek nélkülözhetetlenek a bizalom kiépítéséhez.

A modern fejlesztéseknek komoly hatásuk van a városi szövetre is. Az új projektek rehabilitálják a korábban elhanyagolt területeket, és új alközpontokat hoznak létre. Ezek a beruházások lakásokat, közösségi tereket, parkokat, valamint szolgáltatásokat hoznak magukkal, növelve az egész környék presztízsét. A Rezideo egyik új projektjeként például 300 új lakás épül a XV. kerületben, ami jól példázza, hogyan válik egy városrész dinamikusan fejlődő lakókörnyezetté a professzionális beruházások révén. A zöldövezeti integráció révén a lakók élvezhetik a természet közelségét, miközben nem mondanak le a nagyváros előnyeiről sem.

Olyan ingatlanbefektetést keres, ahol a technológiai innováció és a fenntarthatóság közvetlenül szolgálja az értékállóságot? A Rezideo csapata elkötelezett a minőségi, fenntartható és élhető lakókörnyezetek megteremtése mellett. Látogasson el hivatalos weboldalukra, a rezideo.hu-ra, ahol részletesen megismerheti aktuális projektjeiket, megtekintheti legújabb látványterveiket, és tájékozódhat jövőálló műszaki megoldásaikról. Kérje személyre szabott ajánlatukat, és szakértő kollégáik végigkísérik a teljes folyamaton – a finanszírozási kérdésektől a műszaki egyeztetéseken át a birtokbaadásig –, hogy befektetése minden részletében az Ön pénzügyi céljait és nyugalmát szolgálja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.

Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”

– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.

Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek

A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.

„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”

– tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!