Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Tovább drágult a vidéki bérlakáspiac

vidéki

Jelentős áremelkedés tapasztalható a vidéki albérletpiacon, az Otthon Centrum elemzése szerint egy év alatt 30 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. Továbbra is a főváros V. kerületében a legdrágább bérelni, a panellakás pedig még mindig a legolcsóbb opció.

A budapesti téglalakások átlagos havi bérleti díja 235 ezer forint volt tavaly, ami 14,1 százalékkal magasabb a 2022-es átlag értéknél. A százezer főnél népesebb vidéki városokban az előző esztendőben 168 ezer forint volt a lakások átlagos bérleti díja, ami már 30 százalékkal haladja meg az ezt megelőző évet – derült ki az Otthon Centrum (OC) éves összesítéséből. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, Budapesten tavaly az V. kerületben volt a legdrágább a bérlakás, átlagosan 321 ezer forintot kértek a bérbeadók. Ennél valamivel kedvezőbb a havi bérleti díj átlag értéke a VI. kerületben (298 ezer forint), majd a II. kerület (294 ezer) és az I. kerület (284 ezer forint) a sorrend.

A budai és belvárosi kerületek többsége a 200-250 ezer forint közötti ártartományban mozog. A legdrágább a XII. kerület (247 ezer forint), majd a XIII. kerület következik (241 ezer forint). Jelentős kereslet mutatkozik az egyetemek környékén a XI. kerületben, itt már 236 ezer forintos havi bérleti díj jellemző, ahogy a Duna másik oldalán elterülő IX. kerületben és Óbudán is. A legolcsóbb városrész a belvárosban a VII. és VIII. kerület (200 ezer forint). A külső pesti városrészek kevésbé közkedveltek az albérletkeresők körében, bár a 173 ezer forintos átlagos havi bérleti díj alternatíva lehet azoknak, akik kiszorulnak a belvárosi bérlakáspiacról.

„A bérleti díjakra jelentős hatással van a bérlemény szobaszáma: minél több szoba van az adott albérletben, annál többet kérnek a bérbeadók”

– jellemezte az ár és a szobaszám kapcsolatát a szakember. Az egyszobás albérletek átlagos havi bérleti díja a fővárosban 151 ezer forint, míg a kétszobásé 218 ezer forint. A háromszobás lakásokért viszont már százezer forinttal többet kell fizetni, átlagosan 308 ezer forintot. Jellemzően a kisebb, egy-kétszobás lakások drágultak jobban, 14,5 százalékkal, míg a háromszobások esetében 3,8 százalékos bérleti díj emelkedést mért az OC tavaly.

A nagyobb vidéki városokban 168 ezer forintos átlagos havi bérleti díj az irányadó. Tavaly is Székesfehérvár volt a legdrágább, a havi lakbér átlag értéke 210 ezer forint, majd Győr következik 190 ezer forinttal. Jellemzően ebben a két városban drágultak leginkább az albérletek. Szegeden, Miskolcon és Debrecenben 145-160 ezer forint az átlag érték, ami 10 százalék alatti növekedést jelent.

A panellakások bérleti díja továbbra is kedvezőbb a téglalakással szemben. Arról nem beszélve, hogy minél nagyobb a házgyári ingatlan, annál nagyobb az árelőnye az említett ingatlantípushoz képest. Budán és a belvárosban 200 ezer forintos átlag értéken lehetett panellakást bérelni, míg a külső pesti kerületekben 156 ezer forint az átlag. A régió központokban már csak 125 ezer, a kisebb megyei jogú városokban 120 ezer forint volt tavaly az átlagos havi bérleti díj.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) héten megjelent tájékoztatása szerint 2026 júliusában bruttó 745 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó érték 523 300 forint volt.

A bruttó mediánérték ennél lényegesen alacsonyabb, 618 200 forint volt, míg a nettó keresetek mediánértéke 437 900 forint volt. A friss kereseti adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak az átlag- és mediánösszegeket megkereső lakossági ügyfelek.

A KSH legutóbbi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete 745 500 forint volt 2026 júliusában, míg a nettó átlagkereset 523 300 forint volt ugyanezen időszakban. A hivatal számításai szerint a bruttó átlagkereset 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó átlagkereset 9,1%-kal, a reálkereset pedig 7,8%-kal emelkedett. Ugyanakkor a bruttó mediánkereset továbbra is lényegesen elmarad az átlagkeresettől – előbbi 618 200 forint, míg a nettó mediánkereset 437 900 forint volt idén júliusban.

Mekkora jelzáloghitelre elég a júliusi átlagfizetés?

A friss adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci jelzáloghitelt tud felvenni egy olyan lakossági ügyfél, akinek a keresete a júliusi átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által hozott szabályok értelmében jelenleg a nettó 800 ezer forintot el nem éri jövedelmek maximum az 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, tehát az átlag- és a mediánkereset esetében is ezzel az aránnyal lehet számolni.

A fent leírtakból következik, hogy a nettó átlagkereset esetében maximum 261 650 forint, míg a nettó mediánkereset esetében maximum 218 950 forint lehet a havi törlesztőrészlet vállalható összege.

A Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint egy 20 éves futamidejű, 33,5 millió forintos piaci jelzáloghitelnek 259 ezer és 262 ezer forint között a havi törlesztőrészlete, tehát a jelenlegi nettó átlagkeresettel megközelítőleg ez az a maximális hitelösszeg, ami felvehető (THM 7,22% – 7,43%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén ez az összeg ~36,5 millió forintig növelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 257 ezer és 261 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,42%).

Azok esetében, akiknek a bére a júliusi nettó mediánbérrel egyezik meg, a felvehető maximális hitelösszeg 20 éves futamidő mellett megközelítőleg 27,5 millió forint, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 213 ezer és 219 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,75%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 211 ezer és 219 ezer forint között mozogna (THM 7,22% – 7,72%).

Lényegesen magasabb összegeket vehetnek fel azok, akik jogosultak az Otthon Start Program kamattámogatott lakáshitelére, hiszen nekik az állami támogatás révén lényegesen alacsonyabb, mindössze 3%-os kamattal kell számolniuk. A konstrukció keretein belüli legmagasabb, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júliusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettón mediánbért keresőkről ez már nem mondható el, így az ő esetükben alacsonyabb a felvehető hitelösszeg. Az ő esetükben, amennyiben a futamidő 25 év, úgy a felvehető maximális hitelösszeg 46 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 217 – 219 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Amennyiben a futamidő csak 20 év, úgy a nettó mediánbért megkeresők esetében 39 millió forint a felvehető maximum (216 – 217 ezer forint havi törlesztőrészlet, THM 3,03% – 3,06%), de ekkora időtávon a nettó átlagkeresetet keresők esetében is alacsonyabb, 47 millió forintos összeg vehető fel (260 – 261 ezer forintos havi törlesztő, THM 3,03% – 3,06%).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júliusi átlagkereset?

Ami a személy hitelek piacát illeti, ott továbbra is a nettó átlagkeresetet megkereső ügyfelek akár a jelenlegi legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeget is képesek felvenni, feltéve, hogy a hitelösszeg megfelelően hosszú futamidővel társul. 7 éves futamidővel számolva a jelenlegi személyihitel-ajánlatok alapján havi 245 ezer és 258 ezer forint között alakul a havi törlesztőrészlet (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybank által előírt keretbe.

A nettó mediánbért keresők esetében értelemszerűen még hosszabb, 9 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a 211 ezer forintos (THM 10,68%) havi törlesztőrészlet beleférjen a jövedelem 50%-ába. Amennyiben valaki ennél rövidebb, 8 éves futamidő mellett szeretne személyi hitelt felvenni, úgy a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Példának okáért, 14 millió forint személyi hitel esetében, amennyiben a futamidő 8 év, úgy a törlesztőrészlet 208 ezer és 223 ezer forint között alakul (THM 9,94% – 12,22%), így az ajánlatok többségét el tudná fogadni egy mediánbért megkereső ügyfél.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric

Gyorsan telepíthető, skálázható és az ellenállóképességet jelentős mértékben növelő áramellátási megoldásokat mutatott be a Schneider Electric.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának új, előregyártott tápegység-moduljait kimondottan a hiperméretű, illetve a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével fejlesztették ki.

A mesterséges intelligencia gyors térhódításával az adatközpontok üzemeltetőin egyre nagyobb a nyomás, hogy minél gyorsabban és nagyobb léptékben kezdjenek el használni nagy sűrűségű infrastruktúrát. A hagyományos, egyedi igények alapján készült, előre gyártott áramellátási megoldások esetében azonban gyakran 12–14 hónap is eltelik a telepítésig, ami problémát jelent azok számára, akik szeretnék gyorsan bővíteni a kapacitásukat.

A Schneider Electric új, szabványosított megközelítése megoldást kínál erre a kihívásra azáltal, hogy egyszerűsíti a specifikációs, tervezési és árajánlat-készítési folyamatokat, lehetővé téve az előre gyártott áramellátási infrastruktúra akár hat hónap alatt történő legyártását. A Schneider Electric legújabb, Galaxy VXL (GVXL) UPS-technológiájára épülő új megoldások modulonként akár 2,5 megawatt (MW) teljesítményt nyújtanak, így a vállalat eddigi legnagyobb, egyetlen konténerből álló, előre gyártott tápellátási megoldásának számítanak.

Az új berendezéseket a Schneider Electric és az NVIDIA legújabb, a GB300 NVL72 platformhoz használható, integrált energiagazdálkodási és folyadékhűtés-vezérlőket tartalmazó referencia-tervei alapján, skálázható „tápegység-blokkoknak” tervezték meg. Ez a konstrukció lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan telepítsenek MI-kompatibilis tápellátási infrastruktúrát a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC), az MI-képzésben részt vevő rendszerek és a GPU-intenzív munkamenetek támogatására.

A szabványosított referencia-tervekben elérhető új portfólió – amely dedikált, 2 MW, 2,25 MW, illetve 2,5 MW konfigurációjú tápegység-modulokat és -kereteket tartalmaz – fokozott sebességet, kiszámíthatóságot és skálázhatóságot biztosít a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban.

„A mai adatközpont-üzemeltetők hatalmas nyomás alatt állnak, hogy az MI-kompatibilis infrastruktúrát minél gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb léptékben állítsák üzembe. Előre gyártott áramellátó rendszereink szabványosításával és Galaxy VXL UPS-technológiánk beépítésével lehetővé tesszük a hiperméretű, neocloud és kolokációs szolgáltatók számára, hogy a skálázható, nagy sűrűségű áramellátási infrastruktúrát évek helyett mindössze hónapok alatt munkába állíthassák. Ez jelentős előrelépésnek számít ügyfeleink következő generációs mesterséges intelligencia-gyárak, mesterséges intelligencia-központok és nagyméretű digitális infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó törekvéseinek támogatásában”

– mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának hazai vezetője.

Áramellátási infrastruktúra az MI-t kiszolgáló adatközpontok igényeire tervezve

Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és -kereteket kifejezetten a mesterséges intelligencia és a következő generációs adatközpontok igényeit figyelembe véve alakították ki, hogy megfeleljenek a számítási kapacitás gyors növelésére vonatkozó igényekből és a nagyléptékű mesterséges intelligencia-bevezetésekből adódó, egyre növekvő teljesítménysűrűségi követelményeknek.

Az előre gyártott tápegység-keretek egy gyárilag tesztelt keretben integrálják a Schneider Electric technológiáit, köztük a Galaxy VXL UPS-t, a kapcsolóberendezéseket, a hűtőrendszereket, a lítium-ion akkumulátor-technológiát és az áramelosztó rendszereket. A szürke tér környezetekbe, beltéri telepítésre szánt tápegység-keretek ugyanezt az alapvető elektromos infrastruktúrát biztosítják nyitott formátumban.

Az új megoldások moduláris IT-podokkal is kombinálhatók, így teljes, az MI alkalmazásával kapcsolatos elvárásokra felkészített infrastruktúra-platformot biztosítanak, amely megfelel a Schneider Electric mesterséges intelligencia referencia-terveinek és az NVIDIA-alapú referencia-architektúráknak.

A skálázható telepítésre tervezett megoldás révén több modult egymás mellett, „tápegység-blokként” lehet használni, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy az infrastruktúra kapacitását akár több tíz megawattra bővítsék.

Gyártás és tesztelés Barcelonában

Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és tápegység-kereteket a Schneider Electric barcelonai, Sant Boi de Llobregat telephelyén tervezik, gyártják és tesztelik. Az üzemet a közelmúltban bővítették a moduláris adatközponti infrastruktúra iránti növekvő globális kereslet kielégítése érdekében.

A gyár és a nagyméretű logisztikai központ – amely az egyik legfontosabb európai helyszín a Schneider Electric EcoStruxure Modular Data Center portfóliójának tervezése, gyártása és integrálása szempontjából – 5000 m²-es, kizárólag gyártásra szánt területtel rendelkezik, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a gyors piacra lépés, a kiszámíthatóság és a mesterséges intelligencia korszakának megfelelő, rugalmas adatközponti megoldások iránti, egyre növekvő ügyféligényeket.

A moduláris adatközpontok és az előre gyártott energiaellátási infrastruktúra területén szerzett több mint 15 éves szakértelmével a Schneider Electric tovább bővíti az MI-kompatibilis adatközponti portfólióját, amely kiterjed az energiaellátásra, a hűtésre, a rackekre, a szoftverekre, a moduláris infrastruktúrára és az integrált MI-referenciaarchitektúrákra.

Az új energiaellátási megoldások Európában már elérhetők, Észak-Amerikában még ebben az évben, később pedig további nemzetközi piacokon és az ázsiai-csendes-óceáni térségben is elérhetővé válnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon

Az MVÜK  közel 150 vállalatvezető tapasztalatai alapján készített white papert a magyar kkv szektor elvárásairól és vállalásairól, melynek megszületéséhez Kapitány István az MVÜK-ban tett júniusi látogatása adott fontos biztatást.

Az anyagból kiderül, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem több államot kérnek, hanem jobb államot: kiszámítható szabályokat, tiszta versenyt, működő közigazgatást, gyorsabb állami folyamatokat, hozzáférhető finanszírozást és érdemi szakmai párbeszédet. Cserébe stabil foglalkoztatást, tisztességes működést, beruházást, innovációt és Magyarországon maradó gazdasági értéket kínálnak. A white papert az MVÜK eljutatta a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba.

A kiszámíthatóság a vállalkozások legfontosabb kérése

A vállalatvezetők szerint a bizonytalanságnak közvetlen gazdasági ára van: munkaerő felvételét, beruházásokat, hitelfelvételt és technológiai fejlesztéseket is visszafoghat. A finanszírozási, energetikai, szabályozási és munkaerőpiaci kockázatok ellenére a cselekvési készség megmaradt, a vállalkozások készek fejlődni, ha ehhez kiszámítható és tisztességes feltételeket kapnak.

A white paper legfontosabb javaslatai között szerepel a hosszabb távon értelmezhető gazdaságpolitikai irány, az érdemi szakmai egyeztetés a jelentős jogszabályváltozások előtt, az egyszerűbb adózás és kevesebb adminisztráció, a gyorsabb állami ügyintézés, valamint a tiszta és kiszámítható verseny. A vállalkozások szerint a szabálykövető működésnek nem versenyhátrányt, hanem versenyelőnyt kell jelentenie. A közbeszerzéseknél és pályázatoknál pedig a legalacsonyabb ár mellett a minőségnek, a megbízhatóságnak, a foglalkoztatásnak és a létrehozott hazai, vagy európai hozzáadott értéknek is nagyobb súlyt kell kapnia.

A kkv szektor nemcsak kér, hanem vállal is

A vállalkozói oldal természetesen a saját felelősségét is megfogalmazta abban, hogy egy harmonikus, kétoldalú kapcsolódás jöhessen létre az állam és a vállalatok között. A kkv-k vállalják a tisztességes adózást, a fehér foglalkoztatást, a szerződéses kötelezettségek teljesítését és a munkavállalók hosszú távú megtartását.

A kiszámíthatóbb környezetben felszabaduló forrásokat lehetőség szerint bérekbe, képzésbe, technológiai megújulásba, digitalizációba, innovációba, energiahatékonyságba és termelékenységnövelésbe forgatnák vissza. Továbbá erősítenék a hazai és európai beszállítói kapcsolatokat, fejlesztenék saját termékeiket és márkáikat, és nagyobb szerepet vállalnának a fiatalok képzésében, a tudásmegosztásban és a társadalmi felzárkózásban. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a központi üzenet ezért nem egyoldalú követelés, hanem partnerségi ajánlat. Az állam kiszámítható és tisztességes feltételeket teremt, ezzel egyidejűleg a vállalkozások pedig értéket hoznak létre, amellyel a magyar gazdaság és társadalom is jól jár.

“Azért kezdeményeztem ezt a közös munkát, mert az állam és a vállalkozások kapcsolatában a „kívánalom és a kínálat” csak együtt teremthet valódi egyensúlyt. Kennedy elnök örök érvényű gondolata nyomán az elvárásaink mellett meg kell tudnunk fogalmazni, mit adhatunk mi, a magyar KKV-k az országnak. Az MVÜK 150 tagja ennek fényében fogalmazta meg azt a gondolatsort, amely meggyőződésem szerint egybeesik a hazai KKV egészének véleményével. Az MVÜK White Papere tehát egyszerre javaslatcsomag és vállalás: ha úgy tetszik partnerségi ajánlat Magyarország sikeréért.”

– mondta Iglódi Csaba az OnlyCEO klub alapítója és vezetője, az MVÜK társtulajdonosa.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss