Gazdaság

Idén tovább emelkednek a bérek, ami hatalmas kihívás a cégeknek

A cégek többsége készül béremelésre idén. A munkáltatókon azonban egyértelműen tapasztalható, hogy hatalmas kihívás számukra akkora volumenű bérfejlesztést végrehajtani, amellyel a munkavállalók is elégedettek lennének.

A hazai munkaerőhiány csak tovább emeli a tétet, ugyanis bizonyos kékgalléros munkakörökben már pár ezer forintos különbségért is hajlandóak a munkavállalók munkahelyet váltani. A cégeken ezért minden korábbinál nagyobb a nyomás a toborzás és munkaerő-megtartás tekintetében – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

CNC-seket, sofőröket és targoncásokat találni reális bérszinten szinte lehetetlen

Magyarországon az elmúlt években tapasztalt munkaerőhiány bérfejlesztés szempontjából is komoly kihívások elé állítja a cégeket. A munkáltatók jelenleg szektortól és munkakörtől függetlenül versenyeznek a munkavállalókért. Az építőipar és a feldolgozóipar különösen nehéz helyzetben van, a szellemi munkakörök közül pedig a minőségbiztosítási mérnökökért mutatkozik soha nem tapasztalt kereslet jelenleg a munkaerőpiacon.

„Mivel szinte teljes foglalkoztatottságról beszélünk ma Magyarországon, így a munkaerő toborzás és megtartás fő mozgatórugója a bérek és a juttatások. Tapasztalataink alapján a logisztikai területen a legnagyobb a nyomás a munkáltatókon béremelés szempontjából. A jelenlegi bérszint mellett CNC gépkezelőket és beállítókat, sofőröket, targoncásokat találni, valamint megtartani a legnehezebb”

– hangsúlyozza a Jobtain szakértője.

A munkavállalóknak nem elég az inflációkövető emelés

Bár a vállalatok számára is kihívás a jelen gazdasági környezetben a béremelés, a cégek többsége tisztában van azzal, hogy a munkavállalók több mint fele a magasabb bér érdekében vált vagy válthat munkahelyet.

„Becsléseink szerint tízből körülbelül hét cég az infláció miatti béremelést tartja a legnagyobb üzleti kihívásnak idén. A munkáltatók általában az adott évi inflációhoz igazítják az emelést, vagy az előző évit kompenzálják. A munkavállalók azonban természetesen az infláció mértékét meghaladó béremelést várnak, hogy minimum 1-2 százalékos reálbérnövekedést érjenek el”

– mondja Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: A munkaerő-megtartás érdekében ezért tízből kilenc cég 2023-ban is emelte a béreket. Partnereink körében átlagosan mintegy 12-15 százalék mértékben nőttek az ilyen jellegű személyi kiadások. Ennél kiugróbb mértékű tömeges bérfejlesztést kevés cég tudott végrehajtani tavaly, és idén is hasonlóan konszolidált, vagy még alacsonyabb mértékű emelésekre lehet számítani.

Átlagosan 8 százalékkal nőhetnek a bérek idén

A cégek többsége bizakodó a 2024-es üzleti évet nézve, így bevétel növekedéssel számol. Ezzel együtt azonban a működési költségeik is nőnek. A Jobtain átlagosan 8% körüli bérfejlesztést lát reálisnak idén a partnerei visszajelzései alapján. Tapasztalat, hogy sokan kivárnak és folyamatosan figyelik a piacot, hogy mit lépnek a versenytársak. A vállalatok azonban kényszerben vannak, ugyanis olyan mértékű szakemberhiány van a munkaerőpiacon, hogy becsléseink szerint tízből hét pozícióra szinte alig találnak dolgozót a HR-esek.

“Ugyanezt tapasztaljuk mi is munkaerő-kölcsönzőként. A belföldi toborzás egyre nehezebb és bár folyamatosak az intézkedések a hazai, mintegy 200 ezer fős munkaerőtartalék integrációjára és mozgósítására, egyelőre elkerülhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala”

– tette hozzá Mihályi Magdolna.

A keletkező munkaerőigény is befolyásolhatja a béreket

A jelenleg zajló beruházások még inkább felforgathatják a piacot. Egyes térségekben akkora kereslet keletkezik majd a munkaerőre, hogy a környező vállalatok a tervezettnél magasabb vagy időben korábbi bérfejlesztésre kényszerülnek. Erre a dolgozók megtartása és ezzel a stabil működés fenntartása érdekében lesz szükség.

„Egyértelműen látszik, hogy ahogy tavaly, úgy idén is a HR-esek legnagyobb kihívása megfelelően kezelni a bérezési és juttatási kérdéseket, a munkavállalói elvárásokat. A munkaerő-kölcsönző cégek széles piaci rálátással és tapasztalattal rendelkeznek az egyes régiók/szektorok és munkakörök szerinti bér és juttatási csomagokkal kapcsolatban. Így bérfejlesztési kérdésekben is szorosan együttműködnek a vállalatokkal, elősegítve ezzel a sikeres toborzási folyamatokat és a munkaerő-megtartást”

– összegez a Jobtain szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:bérek cégek emelkedés kihívás

Up Next

Miben segít a vállalkozásnak az elektronikus fizetés?

Don't Miss

Leendő startupperként mérkőztek diákok a Neumann Társaság tehetségkutató versenyén

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!