Gazdaság

Idén tovább emelkednek a bérek, ami hatalmas kihívás a cégeknek

A cégek többsége készül béremelésre idén. A munkáltatókon azonban egyértelműen tapasztalható, hogy hatalmas kihívás számukra akkora volumenű bérfejlesztést végrehajtani, amellyel a munkavállalók is elégedettek lennének.

A hazai munkaerőhiány csak tovább emeli a tétet, ugyanis bizonyos kékgalléros munkakörökben már pár ezer forintos különbségért is hajlandóak a munkavállalók munkahelyet váltani. A cégeken ezért minden korábbinál nagyobb a nyomás a toborzás és munkaerő-megtartás tekintetében – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

CNC-seket, sofőröket és targoncásokat találni reális bérszinten szinte lehetetlen

Magyarországon az elmúlt években tapasztalt munkaerőhiány bérfejlesztés szempontjából is komoly kihívások elé állítja a cégeket. A munkáltatók jelenleg szektortól és munkakörtől függetlenül versenyeznek a munkavállalókért. Az építőipar és a feldolgozóipar különösen nehéz helyzetben van, a szellemi munkakörök közül pedig a minőségbiztosítási mérnökökért mutatkozik soha nem tapasztalt kereslet jelenleg a munkaerőpiacon.

„Mivel szinte teljes foglalkoztatottságról beszélünk ma Magyarországon, így a munkaerő toborzás és megtartás fő mozgatórugója a bérek és a juttatások. Tapasztalataink alapján a logisztikai területen a legnagyobb a nyomás a munkáltatókon béremelés szempontjából. A jelenlegi bérszint mellett CNC gépkezelőket és beállítókat, sofőröket, targoncásokat találni, valamint megtartani a legnehezebb”

– hangsúlyozza a Jobtain szakértője.

A munkavállalóknak nem elég az inflációkövető emelés

Bár a vállalatok számára is kihívás a jelen gazdasági környezetben a béremelés, a cégek többsége tisztában van azzal, hogy a munkavállalók több mint fele a magasabb bér érdekében vált vagy válthat munkahelyet.

„Becsléseink szerint tízből körülbelül hét cég az infláció miatti béremelést tartja a legnagyobb üzleti kihívásnak idén. A munkáltatók általában az adott évi inflációhoz igazítják az emelést, vagy az előző évit kompenzálják. A munkavállalók azonban természetesen az infláció mértékét meghaladó béremelést várnak, hogy minimum 1-2 százalékos reálbérnövekedést érjenek el”

– mondja Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: A munkaerő-megtartás érdekében ezért tízből kilenc cég 2023-ban is emelte a béreket. Partnereink körében átlagosan mintegy 12-15 százalék mértékben nőttek az ilyen jellegű személyi kiadások. Ennél kiugróbb mértékű tömeges bérfejlesztést kevés cég tudott végrehajtani tavaly, és idén is hasonlóan konszolidált, vagy még alacsonyabb mértékű emelésekre lehet számítani.

Átlagosan 8 százalékkal nőhetnek a bérek idén

A cégek többsége bizakodó a 2024-es üzleti évet nézve, így bevétel növekedéssel számol. Ezzel együtt azonban a működési költségeik is nőnek. A Jobtain átlagosan 8% körüli bérfejlesztést lát reálisnak idén a partnerei visszajelzései alapján. Tapasztalat, hogy sokan kivárnak és folyamatosan figyelik a piacot, hogy mit lépnek a versenytársak. A vállalatok azonban kényszerben vannak, ugyanis olyan mértékű szakemberhiány van a munkaerőpiacon, hogy becsléseink szerint tízből hét pozícióra szinte alig találnak dolgozót a HR-esek.

“Ugyanezt tapasztaljuk mi is munkaerő-kölcsönzőként. A belföldi toborzás egyre nehezebb és bár folyamatosak az intézkedések a hazai, mintegy 200 ezer fős munkaerőtartalék integrációjára és mozgósítására, egyelőre elkerülhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala”

– tette hozzá Mihályi Magdolna.

A keletkező munkaerőigény is befolyásolhatja a béreket

A jelenleg zajló beruházások még inkább felforgathatják a piacot. Egyes térségekben akkora kereslet keletkezik majd a munkaerőre, hogy a környező vállalatok a tervezettnél magasabb vagy időben korábbi bérfejlesztésre kényszerülnek. Erre a dolgozók megtartása és ezzel a stabil működés fenntartása érdekében lesz szükség.

„Egyértelműen látszik, hogy ahogy tavaly, úgy idén is a HR-esek legnagyobb kihívása megfelelően kezelni a bérezési és juttatási kérdéseket, a munkavállalói elvárásokat. A munkaerő-kölcsönző cégek széles piaci rálátással és tapasztalattal rendelkeznek az egyes régiók/szektorok és munkakörök szerinti bér és juttatási csomagokkal kapcsolatban. Így bérfejlesztési kérdésekben is szorosan együttműködnek a vállalatokkal, elősegítve ezzel a sikeres toborzási folyamatokat és a munkaerő-megtartást”

– összegez a Jobtain szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:bérek cégek emelkedés kihívás

Up Next

Miben segít a vállalkozásnak az elektronikus fizetés?

Don't Miss

Leendő startupperként mérkőztek diákok a Neumann Társaság tehetségkutató versenyén

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!