Connect with us
Hirdetés

Ipar

Generatív AI: a cégek 78%-a befektet az új technológiába, de csak minden harmadik felkészült rá

Bár a legtöbb vállalat érdeklődik a legújabb technológiák iránt, a legnagyobb részüknél nincs meg a szükséges IT-háttér ahhoz, hogy befektetéseik hatékonyan szolgálják az innovációt, visszahozzák a beléjük tett pénzt és teljesítsék a kiberbiztonsági követelményeket – derül ki az Unisys legfrissebb globális kutatásából. Európában különösen nagy ez a fajta lemaradás.

A Magyarországon mintegy 700 főt foglalkoztató Unisys Unisys közzétette legújabb nemzetközi felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok IT-stratégiáikat annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – például a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit. A „From Complexity to Clarity: Modernizing Cloud and IT for What Comes Next” című jelentésben nyolc ország 1000 felsővezetője és IT-döntéshozója osztotta meg tapasztalatait.

Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között – ez pedig azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is. A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.

A kutatás legfontosabb megállapításai:

  • A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a szerint pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi arány Európában még nagyobb: 80%.
  • Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy készen cége áll nagy léptékű AI-terhelések kezelésére.
  • A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
  • A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a poszt-kvantum titkosítás korszakára.
  • 85% ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája inkább a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.

Európai helyzetkép: lelkesedés van, infrastruktúra nincs

Mint láttuk, az európai szervezetek a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:

  • az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),
  • generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,
  • AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).

A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában a szervezetek 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább utólagos reagálásról szól, nem megelőzésről.

„A következő technológiai forradalom már zajlik, de sok szervezet még mindig elavult alapokra és folyamatokra épít” – mondta el Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója. – „Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség.”

Az elavult infrastruktúra visszafogja az AI és a kvantum fejlődését

Az innovációs éllovasok 82%-a már most IT-költségvetése több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a szervezetek lelkesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő. Ez alig változott a 2023-as Unisys-felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak. Mindössze a szervezetek 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, edge computingnál 34%, míg a régóta tárgyalt kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.

Utólagos reagálás helyett proaktív védelem kell

Az elmúlt évben a szervezetek 17%-ánál történt biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 000 dollárba került. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra. Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket –, a védelem megerősítésére hatalmas lehetőség maradt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt.

A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is.

2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata.

,,Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak „

– hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője.

A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak.

Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ellenállóbb áramhálózati működés

Új energiatárolókat kiszolgáló kapcsolóberendezéseket szállított a Siemens Zrt.

Az áramhálózat ugrásszerű terhelésnövekedésével és a naperőművek terjedésével egyre jelentősebbé válik az energiatárolás szerepe a hálózati stabilitás és az ellátás folytonosságának megőrzésében; – ez a hőhullámok idején minden fogyasztó számára érzékelhető.

Az energiatárolók segítenek a villamosenergia-termelés és -fogyasztás időbeli eltéréseinek, illetve ingadozásainak kezelésében, ezzel egyszerre rugalmasabb és ellenállóbb hálózati működést tesznek lehetővé, miközben hozzájárulnak az önellátás és a zöld energiaátállás megvalósításához is.

Az MVM Csoport ennek érdekében két új energiatárolót adott át június végén, amelyek alállomási áramellátását a Siemens középfeszültségű, légszigetelt – azaz a környezetre káros szigetelő gázoktól mentes, – kapcsolóberendezései támogatják.

Másodpercek alatt mozgósítható teljesítmény

Tiszaújvárosban egy 31 megawatt (MW) névleges teljesítményű és 62 megawattóra (MWh) kapacitású akkumulátoros energiatároló egységet telepített az MVM Tisza Erőmű Kft. A tárolót az ország egyik legnagyobb energetikai fejlesztésének számító, új, 1000 megawatt teljesítménykategóriájú Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) közvetlen szomszédságában alakították ki. Bár a két létesítmény egymástól függetlenül üzemeltethető, mégis együttesen támogatják majd a megújuló energiaforrások áramhálózati integrálását.

A teljesen feltöltött energiatároló, teljes terhelés mellett, körülbelül 2 órán keresztül lesz majd képes folyamatosan energiát leadni, ezzel mintegy 120 ezer háztartás átlagos, kétórányi villamosenergia-igényét fedezve. Így gyorsan mozgósítható tartalékként szolgál: néhány másodperc alatt képes jelentős teljesítménnyel ellátni a hálózatot, ezzel kiegyensúlyozva az esetleges ingadozásokat.

A telephelyet kiszolgáló villamos alállomáson egy 10 mezős NXAIR M kapcsolóberendezés teljesít majd szolgálatot, amit külön áram- és feszültségváltói specifikációval szereltek fel, az erőmű villamos védelme és a szükséges mérések biztosítása érdekében.

Komoly energiatartalék a Dunántúlon is

Hasonló beruházást adott át Ajkán az MVM Balance Zrt. A Bakonyi Gázturbinás Erőművet egy 57 MW teljesítményű és 57 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóval egészítették ki, így létrehozva a Bakonyi Hibrid Erőművet.

Az új tároló szintén az ingadozások kiegyensúlyozásában játszik majd fontos szerepet. Néhány másodperc alatt képes a teljesítményét mozgósítani, és teljes terhelés mellett, egy órán keresztül tud majd annyi energiát biztosítani, ami akár több mint 200 ezer háztartás átlagos, egyórányi villamosenergia-igényét fedezi.

Az erőmű új kapcsolóépületében egy komplex hálózatokhoz és nagy zárlati teljesítményhez tervezett, 16 mezős NXAIR középfeszültségű berendezés, valamint egy fiókos kivitelű, 8 mezős SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezés fogja majd biztosítani energiaellátást.

Az MVM cégcsoport számára ezek a technológiák nem ismeretlenek. Korábbi beruházásoknál szerzett, pozitív üzemeltetési tapasztalatok után esett rájuk a választás, valamint NXAIR berendezések érkeztek nemrégiben MVM Émász, illetve az MVM Démász szegedi, mezőkövesdi és lajosmizsei villamos alállomásaiba is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Díjat nyert a DS Smith és a Schneider Electric csomagolási megoldása

WorldStar Global Packaging Awards

Díjat nyert a WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában a DS Smith és a Schneider Electric közösen fejlesztett csomagolási rendszere, amit az utóbbi vállalat nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezéseihez alakítottak ki.

Az új típusú csomagolás kifejlesztése egyszerre garantálja a termékek biztonságát és támogatja a fenntarthatósági célok elérését.

Az International Paperhez tartozó DS Smith, a rostalapú, fenntartható csomagolási rendszerek vezető szállítója, valamint a Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közösen kifejlesztettek egy új, a nagy teljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekre optimalizált csomagolási megoldást. A speciális csomagolás díjat nyert a 2026-os WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában.

Az úttörő csomagolás hullámkartonból készül és teljes mértékben újrahasznosítható. Ez az innováció is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét a környezeti hatások csökkentése iránt a teljes értékláncban, valamint azt, hogy csomagolási döntéseit összehangolja az átfogó, a körforgásos gazdaságra és a dekarbonizációra vonatkozó céljaival. Az új csomagolási rendszer fő célja, hogy megkönnyítse a nagy ipari termékek mozgó alkatrészeihez való biztonságos rögzítést, és biztosítsa, hogy azok a gyártás, a szállítás és az ellátási lánchoz kötődő egyéb folyamatok során könnyen kezelhetők és mozgathatók legyenek.

Mobilitásra tervezve

A csomagolási megoldás kialakítása során arra is odafigyeltek, hogy könnyen illeszkedjen az automatizált gyártósorokba. Az elektromos kapcsolóberendezéseket nagy súlyuk miatt kizárólag oldalról lehet mozgatni és csomagolni ipari manipulátor segítségével. (Ez egy speciális, merev karú emelőberendezés, amelyet nehéz, körülményesen kezelhető vagy törékeny csomagok mozgatására terveztek.)

Az újonnan kifejlesztett csomagolás védelmet nyújt a nehéz vagy váratlan körülmények között is a szállítás, illetve az ellátási lánc bármelyik állomása során. A kinyitható oldalsó tálca stabil alapot biztosít, megkönnyítve a kezelést, és garantálja a termékek megfelelő rögzítését az optimális védelem érdekében.

A csomagolási megoldás tartalmaz egy polietilén zsákot is, amely megvédi a termék kenőanyaggal kezelt elemeit a portól. A fém csatlakozókat egy egyszerű, hajtogatott hullámkarton betét védi, valamint a csomagolás minden oldalsó eleme több rétegű, összeragasztott hullámkartonból áll a legmagasabb szintű stabilitás biztosítása érdekében.

Biztonsági elemek

A DS Smith tervező- és kivitelező csapata ejtési teszteknek is alávetette a csomagolást, melyek során meghatározott magasságból ejtették le, hogy megmérjék annak ellenállóképességét az ütéssel és rázkódással szemben, illetve az esetleges szerkezeti károsodást. A csomagolás kialakítása során arra is odafigyeltek, hogy eltüntessék a kihasználatlan vagy üres tereket, ezáltal kompakt legyen és a lehető legkevesebb anyagot igényelje, csökkentve ezzel a szállítási és raktározási költségeket.

A nagy teljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekhez fejlesztett csomagolási rendszer összetettsége ellenére annak elemei bármely korszerű, automatizált csomagolósoron kevesebb mint egy perc alatt összeállíthatók, és az összeszerelés során csak minimális hajtogatásra van szükség.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss