Gazdaság

A munkáltatók szerint is égető reformok szükségesek a munkásszállóknál

Óriási lenne az igény a piacon a modern munkásszállók iránt.

Megfelelő szállás biztosítása esetén ugyanis nagyobb az esély, hogy a potenciális munkaerő munkát vállal olyan hiányterületeken és régiókban, amely a lakhelyétől jóval távolabb található. Éppen ezért a kormány is kiemelten támogatja a modern munkásszállások létrehozását annak érdekében, hogy a munkavállalók mobilitása növekedjen, és a szállások minősége javuljon – hangsúlyozza Tóth Olivér, a Wellby House Kft. közvetítő cég értékesítési vezetője.

Eltűnőben vannak a tömegszállások

Magyarországon a munkaerő szállásoltatását körülbelül 90%-ban a munkáltatók és munkaerő-kölcsönző cégek végzik. Cégenként eltérő, hogy melyik megoldást preferálják. A munkaerőkölcsönző cégek a szállásoltatás során rengeteg terhet levesznek a vállalatokról, így kiemelt szerep jut nekik nem csak a munkaerő toborzásában, hanem a szállás biztosításában is. Magyarországon jelenleg kétféle munkásszállás típus található meg. Vannak a magánlakások/házak, amiket munkásoknak adnak ki. Gyakran ezt a szomszédok és utcabeliek nem nézik jó szemmel. Emellett vannak a régi rendszerből maradt szállók, amiket próbáltak ugyan korszerűsíteni, de a legtöbb sajnos több sebből vérzik. Ezekben a folyosón találhatóak a fürdők, WC-k, valamint általában emeletenként 1 konyha van. A felszereltségük is hagy kívánnivalót maga után. Még mindig találni tömegszállást is, ahol 8-10 fő van egy szobában, de ez a gyakorlat szerencsére visszaszorulóban van.

„A munkáltatók felismerték a minőségi munkásszállások iránti igényt, és törekednek a munkavállalók számára megfelelő szállás biztosítására. Hozzánk is folyamatosan érkeznek megkeresések és alig várják, hogy elkészüljenek a szállóink”

– jegyezte meg Tóth Olivér. Kiemelte: a modern munkásszállások ugyanis elősegítik a munkaerő mobilitását, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben.

A munkavállalók elégedettsége a legfontosabb

A munkáltatók – amellett, hogy törekednek a minőségi szállások irányába történő elmozdulás felé – egyre inkább kikérik a dolgozók véleményét a szállás körülményeiről, a feltételekről, kényelemről és a felszereltségről. Ha ugyanis a munkavállaló nem érzi jól magát a szálláson, nem pihen megfelelően, az a munka rovására mehet. A dolgozók elégedettsége kulcsfontosságú a munkaerő megtartásában és a fluktuáció csökkentésében.

„A munkáltatók számára egy-egy szállás kiválasztásánál a legfontosabb szempontok a tisztaság, a jó megközelíthetőség, a szobánként maximum 1-2 ágy és a magas komfortérzet. Éppen azért, hogy a munkavállalók ki tudják pihenni magukat és jól tudjanak teljesíteni a munkában. És természetesen hajlandóak legyenek munkát vállalni a lakóhelyüktől jóval távolabb”

– hangsúlyozza a szakember.

A 21. századi munkásszálló már inkább egy lakópark

A munkáltatók egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a munkásszállókkal szemben, és a szállóknak is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a portaszolgálat, az éjszakai bejárás lehetősége, a nemek szerinti elkülönített hálóhelyek, és a fekvőhelyenként biztosított 5 m2 alapterület. Az ágyaknak legalább 90×200-as méretűeknek kell lenniük, emeletes ágy nem használható, és az ágyakhoz ágybetétet, takarót, párnát és ágyneműt is biztosítani kell. A szobákban kétnaponta kell takarítani, a közös helyiségekben pedig rendszeres és fertőtlenítő takarítást kell végezni, szintén legalább kétnaponta. A fekvőhelyszámnak megfelelő szék, legalább egy asztal, férőhelyenként egy 60×60 cm alapterületű ruhásszekrény-egység és egy éjjeliszekrény/falipolc az alapfelszereltség része. Fűtési időszakban legalább 20 fok-ot kell biztosítani a szálláson. Nemenként 5 főre egy mosdó vagy mosdócsap, 10 főre legalább egy zuhanyozó, továbbá 5 női és 10 férfi férőhelyenként egy-egy WC és 10 férfi férőhelyenként egy piszoár. A szálláshelyen biztosítani kell a mosási/vasalási lehetőséget is. 50 fő feletti szálláshelyen nappali tartózkodó helységet kell kialakítani. A konyha/étkező helységben szintenként, 20 férőhelyenként egy főzőlap és egy kétrészes mosogató, valamint legalább egy asztal és egy konyhaszekrény az előírás. Biztosítani kell az élelmiszertárolást: férőhelyenként legalább 0,1m3 térfogategységű élelmiszertároló rekeszben és 20 férőhelyenként egy hűtőszekrényben. 50 férőhelyenként betegszobát kell kialakítani. A munkásszállás házirendjét ki kell függeszteni, és a munkavállalók tudomására kell hozni. A higiénés szabályok betartására kiemelten fel kell hívni a figyelmet.

A magyar és a külföldi munkavállalók igényei eltérőek

A magyar és a külföldi munkavállalók szállásigényei eltérőek. Pontosan ezért nem mobilizálhatóak a magyarok olyan mértékben, mint amilyen mértékben elégedettek a harmadik országbeli munkavállalók. Közre játszik a munkavállalók társadalmi-gazdasági helyzete abban, hogy egy adott színvonallal mennyire elégedettek. Emellett a kulturális szokások is meghatározóak.

„Van olyan nemzet, amelynek tagjai szeretnek együtt főzni, s a kész ételt együtt elfogyasztani. Ez az egyik szállónk esetében fel is merült, hogy a rekreációs szoba helyén lehetne-e egy nagy közös étkező. A munkáltatók figyelnek ezekre a különbségekre, és jelzik is nekünk, hogy milyen igényeik vannak a munkavállalóknak. Magyarországon a szállásoltatás során az a jellemző, hogy a különböző nemzetiségű munkavállalókat nem szokták együtt szállásoltatni, ha mégis, akkor külön szinten helyezik el őket”

– összegez a Wellby szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:igény lakhatás munkáltató munkásszálló reform szállás

Up Next

A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Don't Miss

Új stratégia a céges flottakezelésében

Gazdaság

Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél

Kereskedelmi igazgatóként Balogh Tibold csatlakozott Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója, a CETIN Hungary Zrt. csapatához szeptemberben.

A szakember több mint húsz évnyi vezetői tapasztalattal és ICT piaci háttérrel érkezik a vállalathoz.

Balogh Tibold a CETIN Hungary Zrt. kereskedelmi tevékenységének irányítójaként fontos szerepet kap a vállalat stratégiájának megvalósításában. Vezetői gyakorlata, piacismerete és üzletfejlesztési szemlélete értékes támogatást nyújt majd a CETIN növekedési lehetőségeinek kiaknázásában.

Szakmai háttere egyaránt kiterjed a szolgáltatói és a technológiai oldalra. Karrierje során jelentős tapasztalatot szerzett a vállalati ügyfélkiszolgálás, ICT-megoldások fejlesztése, valamint nagykereskedelmi (wholesale) üzleti együttműködések kialakítása területén.

Pályafutása során számos olyan szerepkört töltött be, ahol új üzletágak felépítéséért, portfólió- és termékfejlesztésért, üzleti növekedésért és komplex üzleti transzformációk megvalósításáért felelt olyan vállalatoknál, mint a Vodafone, az ELMŰ – E.ON, az Alcatel-Lucent és a Nokia.

Az utóbbi öt évben AI fókuszú innovációs és transzformációs projekteken dolgozott, ahol mesterséges intelligenciára épülő üzleti megoldások fejlesztését és piaci bevezetését vezette.

„Tibold olyan szakember, aki különösen alkalmas új lehetőségek azonosítására, új üzleti modellek kialakítására és a kereskedelmi terület élén a növekedés megerősítésére

– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója.

– Tapasztalata a nagykereskedelmi és vállalati üzletágak építésében pontosan illeszkedik a CETIN terveihez: infrastruktúránkat még több ügyfél és szolgáltatás számára szeretnénk elérhetővé tenni.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből

Október 30-ig lehet beadni a pályázatokat a szélerőművi kapacitások bővítésének első fordulójára és a kormány elképzelései szerint a következő években összesen akár 4000 MW plusz teljesítmény is jöhet majd szélenergiából a további fejlesztések eredményeként.

A megújuló energia részarányának növekedése a magyar energiamixben örvendetes fejlemény és fontos lépés az energiaátmenet során, azonban az elvárt eredményhez kulcsfontosságú, hogy rugalmas, decentralizált, digitális megoldásokat alkalmazó villamosenergia-hálózat is rendelkezésre álljon.

A magyar kormány által meghirdetett új szélenergia-fejlesztési program fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai energiarendszer kiegyensúlyozottabb legyen. A kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy 330 MW-os hazai szélerőművi kapacitás néhány éven belül akár mintegy 4000 MW-tal bővülhet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén már meg is hirdette az első pályázatot 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitás kiosztására, amelyre október 30-ig lehet jelentkezni.

Magyarországon az elmúlt években intenzíven bővült a napenergia-termelési kapacitás, a 2020-ashoz képest mintegy négyszeres a növekedés, és a Mavir adatai alapján idén május elejére a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége meghaladta a 8600 GW-ot. Miközben a naperőművek napközben nagy mennyiségű tiszta energiát képesek előállítani, a termelésük a napszakok és időjárási körülmények miatt gyorsan változik. A szélenergia az eltérő termelési profilja miatt értékes kiegészítője lehet a napenergiának: megfelelő hálózati infrastruktúrával hozzájárulhat az energiatermelés kiegyensúlyozásához, ezáltal pedig az energia-fogyasztási csúcsok jelentette kihívások kezeléséhez és így összességében az energiabiztonság növeléséhez.

„A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyben gyorsan nő az elektromosáram-igény, melynek kiszolgálásához egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a megújuló energiaforrásokra. Ez a folyamat ugyanakkor fokozott terhelést jelent a villamosenergia-hálózatok számára. A hatékony, biztonságos és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő áramellátás érdekében új megközelítésre van szükség nem csupán az elektromos áram termelése, hanem annak elosztása és tárolása kapcsán is. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, az új termelési és felhasználási módokat egyaránt támogató, rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyek kialakításában kulcsszerepet játszik az energiatechnológia, vagyis az energetikai és az ICT technológiák integrációja”

– mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Digitális hálózatirányítás az új energiakorszak kihívásainak kezelésére

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalataként digitális megoldásokkal támogatja az energiarendszerek üzemeltetőit abban, hogy valós időben lássák, elemezzék és optimalizálják a hálózat működését. Az EcoStruxure Grid architektúrára épülő megoldások lehetővé teszik a hálózati állapotok folyamatos monitorozását, az üzemzavarok gyorsabb felismerését és kezelését, valamint az energiaáramlások hatékonyabb szabályozását.

A digitális hálózatmenedzsment segítségével javítható az energiaellátás megbízhatósága, csökkenthetőek a hálózati veszteségek, gyorsabban azonosíthatók és kezelhetők a meghibásodások és hatékonyabban integrálhatók a decentralizált megújuló energiaforrások.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Augusztus végéig több lakáshitel fogyott, mint tavaly egész évben

Idén augusztusban az elmúlt szűk egy év leggyengébb eredményét produkálta a magyarországi lakáshitelpiac, jóllehet a havi kihelyezés ennek ellenére is jelentősen meghaladta a 200 milliárd forintot.

A hitelpiac ezen szegmense így már az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2 000 milliárd forintos kihelyezést, amely így már a tavalyi rekorderedményt is meghaladta. Ezzel párhuzamosan a személyi hitelek piaca is szépen teljesített, az augusztusi kihelyezés megközelítette a 140 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.

Publikálta 2026 augusztusára vonatkozó lakossági hitelezési adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok szerint idén augusztusban 211,72 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami szinte pontosan a kétszerese a tavaly augusztusi 105,69 milliárd forintnak. Sokatmondó, hogy ennek ellenére az idén augusztusi eredmény a 2026-os év eddig eltelt részének a leggyengébb eredménye, és még a második leggyengébb februári eredménytől (245,45 milliárd forint) is jócskán elmaradt.

Ez a jelentős mértékű bővülés természetesen továbbra is az Otthon Start Program hatásával magyarázható, amely volumen alapon még mindig a kihelyezés bő kétharmadát adja (68,5%, 145 milliárd forint). A programon belül kihelyezett hitelek részaránya így enyhén meghaladta a júliusi mértéket (68,3%), ám a májusig megfigyelt 71-73% közötti részarányoktól ez az érték továbbra is elmaradt. Ami a szerződések darabszámát illeti, augusztusban 7 722 lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, amiből 52,5%, vagyis 4 056 darab volt OSP-hitelszerződés. A piaci hitelek részaránya enyhén emelkedett, a júliusi 23,8%-ról 24,5%-ra. Igaz, összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is visszaesett – a júliusi 60,76 milliárd forinttal szemben augusztusban csak 51,96 milliárd forint került kihelyezésre. Év/év alapon ez 36,4%-os visszaesést jelent a piaci hitelek szempontjából.

A támogatott lakáshitelek részaránya 75,5% volt augusztusban, ami 159,76 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 14,76 milliárd forint volt a szóban forgó időszakban, ami ugyancsak elmaradt a tavaly augusztusban regisztrált 23,94 milliárd forintos eredménytől (-38,3%).

Idén augusztusban 7 722 darab lakáshitel-szerződés született, ami 36,4%-os bővülést jelent a tavaly augusztusi 5 663 darab szerződéshez képest, ezek 52,5%-a volt otthon startos hitelszerződés. A lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege augusztusban 27 417 784 forint, míg az OSP-hitelek átlagösszege 35 749 507 forint volt.

Már most megdőlt a 2025-ös rekorderedmény

Az augusztusi eredménnyel együtt elmondható, hogy a 2026-os év már most megdöntötte a tavalyi év rekorderedményét. Az idei év január-augusztusi időszakában 2 043,43 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami már most 3,9%-kal meghaladta a teljes tavalyi évben összesen kihelyezett 1 967,36 milliárd forintos összeget. A két évvel ezelőtti, akkor ugyancsak rekordnak számító 1 351,41 milliárd forinthoz képest pedig már most 51,2%-os bővülésről beszélhetünk.

A személyi hitelek piaca is szépen teljesít

A fedezetlen személyi hitelek piacán 137,28 milliárd forintra kötöttek szerződést augusztusban, ami 43,5%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 95,69 milliárd forintos eredményt. Igaz, a júniusi (156,5 milliárd forint) és júliusi (152,64 milliárd forint) eredményekhez képest az augusztusi némi visszaesést mutatott. Igaz, ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az idei nyár korábbi hónapjainak eredményei minden idők legerősebb, illetve második legerősebb eredménye volt, míg az augusztusi a dobogó harmadik helyét tudta elfoglalni, leszorítva onnan az idén májusi eredményt, amikor is 131,51 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege.

Éves alapon nem csak a volumen, de a darabszám is megemelkedett, hiszen az idén augusztusi 38 583 darab szerződés 27,2%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 30 344-es darabszámot. A szerződések darabszáma és a kihelyezett hitelösszeg alapján elmondhatjuk, hogy idén augusztusban 3 557 924 forint volt a személyihitel-szerződések átlagos hitelösszege, ami 12,8%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 3 153 431 forintos átlagösszeghez képest.

Több fogyott a szabad felhasználású jelzáloghitelekből

Idén augusztusban 9,25 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege, ami 14,3%-os bővülést jelentett a tavaly augusztusi 8,09 milliárd forintos kihelyezéshez képest. A szerződések darabszáma a most vizsgált időszakban 409 volt, ami viszont 17,4%-os csökkenést jelentett a tavaly augusztusi 495 darabhoz képest.

A fenti számokból már sejthető, hogy mindez csak a szerződéses átlagösszeg jelentős emelkedésével magyarázható. Idén augusztusban 22 620 108 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelösszege, ami 38,4%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 16 345 529 forintos átlagösszeghez képest.

Visszaesett a babaváró és a munkáshitel

Idén augusztusban 15,68 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 14,6% visszaesést jelentett a tavaly augusztusi 18,36 milliárd forintos eredményhez képest. Az idei év első nyolc hónapjában 146,49 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok, ami 0,9%-os emelkedést jelent a tavalyi év január-augusztusi 145,15 milliárd forintos eredményéhez képest.

Év/év alapon a munkáshitel kihelyezése is visszaesett, hiszen idén augusztusban 7,20 milliárd, tavaly augusztusban pedig 10,06 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege. A csökkenés mértéke így 28,4%. Az idei év első nyolc hónapjában 69,61 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege, ami 46,6% visszaesést jelentett a tavaly január-augusztusi 130,33 milliárd forintos kihelyezéshez képest.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!