Gazdaság
A munkáltatók szerint is égető reformok szükségesek a munkásszállóknál
Óriási lenne az igény a piacon a modern munkásszállók iránt.
Megfelelő szállás biztosítása esetén ugyanis nagyobb az esély, hogy a potenciális munkaerő munkát vállal olyan hiányterületeken és régiókban, amely a lakhelyétől jóval távolabb található. Éppen ezért a kormány is kiemelten támogatja a modern munkásszállások létrehozását annak érdekében, hogy a munkavállalók mobilitása növekedjen, és a szállások minősége javuljon – hangsúlyozza Tóth Olivér, a Wellby House Kft. közvetítő cég értékesítési vezetője.
Eltűnőben vannak a tömegszállások
Magyarországon a munkaerő szállásoltatását körülbelül 90%-ban a munkáltatók és munkaerő-kölcsönző cégek végzik. Cégenként eltérő, hogy melyik megoldást preferálják. A munkaerőkölcsönző cégek a szállásoltatás során rengeteg terhet levesznek a vállalatokról, így kiemelt szerep jut nekik nem csak a munkaerő toborzásában, hanem a szállás biztosításában is. Magyarországon jelenleg kétféle munkásszállás típus található meg. Vannak a magánlakások/házak, amiket munkásoknak adnak ki. Gyakran ezt a szomszédok és utcabeliek nem nézik jó szemmel. Emellett vannak a régi rendszerből maradt szállók, amiket próbáltak ugyan korszerűsíteni, de a legtöbb sajnos több sebből vérzik. Ezekben a folyosón találhatóak a fürdők, WC-k, valamint általában emeletenként 1 konyha van. A felszereltségük is hagy kívánnivalót maga után. Még mindig találni tömegszállást is, ahol 8-10 fő van egy szobában, de ez a gyakorlat szerencsére visszaszorulóban van.
„A munkáltatók felismerték a minőségi munkásszállások iránti igényt, és törekednek a munkavállalók számára megfelelő szállás biztosítására. Hozzánk is folyamatosan érkeznek megkeresések és alig várják, hogy elkészüljenek a szállóink”
– jegyezte meg Tóth Olivér. Kiemelte: a modern munkásszállások ugyanis elősegítik a munkaerő mobilitását, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben.
A munkavállalók elégedettsége a legfontosabb
A munkáltatók – amellett, hogy törekednek a minőségi szállások irányába történő elmozdulás felé – egyre inkább kikérik a dolgozók véleményét a szállás körülményeiről, a feltételekről, kényelemről és a felszereltségről. Ha ugyanis a munkavállaló nem érzi jól magát a szálláson, nem pihen megfelelően, az a munka rovására mehet. A dolgozók elégedettsége kulcsfontosságú a munkaerő megtartásában és a fluktuáció csökkentésében.
„A munkáltatók számára egy-egy szállás kiválasztásánál a legfontosabb szempontok a tisztaság, a jó megközelíthetőség, a szobánként maximum 1-2 ágy és a magas komfortérzet. Éppen azért, hogy a munkavállalók ki tudják pihenni magukat és jól tudjanak teljesíteni a munkában. És természetesen hajlandóak legyenek munkát vállalni a lakóhelyüktől jóval távolabb”
– hangsúlyozza a szakember.
A 21. századi munkásszálló már inkább egy lakópark
A munkáltatók egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a munkásszállókkal szemben, és a szállóknak is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a portaszolgálat, az éjszakai bejárás lehetősége, a nemek szerinti elkülönített hálóhelyek, és a fekvőhelyenként biztosított 5 m2 alapterület. Az ágyaknak legalább 90×200-as méretűeknek kell lenniük, emeletes ágy nem használható, és az ágyakhoz ágybetétet, takarót, párnát és ágyneműt is biztosítani kell. A szobákban kétnaponta kell takarítani, a közös helyiségekben pedig rendszeres és fertőtlenítő takarítást kell végezni, szintén legalább kétnaponta. A fekvőhelyszámnak megfelelő szék, legalább egy asztal, férőhelyenként egy 60×60 cm alapterületű ruhásszekrény-egység és egy éjjeliszekrény/falipolc az alapfelszereltség része. Fűtési időszakban legalább 20 fok-ot kell biztosítani a szálláson. Nemenként 5 főre egy mosdó vagy mosdócsap, 10 főre legalább egy zuhanyozó, továbbá 5 női és 10 férfi férőhelyenként egy-egy WC és 10 férfi férőhelyenként egy piszoár. A szálláshelyen biztosítani kell a mosási/vasalási lehetőséget is. 50 fő feletti szálláshelyen nappali tartózkodó helységet kell kialakítani. A konyha/étkező helységben szintenként, 20 férőhelyenként egy főzőlap és egy kétrészes mosogató, valamint legalább egy asztal és egy konyhaszekrény az előírás. Biztosítani kell az élelmiszertárolást: férőhelyenként legalább 0,1m3 térfogategységű élelmiszertároló rekeszben és 20 férőhelyenként egy hűtőszekrényben. 50 férőhelyenként betegszobát kell kialakítani. A munkásszállás házirendjét ki kell függeszteni, és a munkavállalók tudomására kell hozni. A higiénés szabályok betartására kiemelten fel kell hívni a figyelmet.
A magyar és a külföldi munkavállalók igényei eltérőek
A magyar és a külföldi munkavállalók szállásigényei eltérőek. Pontosan ezért nem mobilizálhatóak a magyarok olyan mértékben, mint amilyen mértékben elégedettek a harmadik országbeli munkavállalók. Közre játszik a munkavállalók társadalmi-gazdasági helyzete abban, hogy egy adott színvonallal mennyire elégedettek. Emellett a kulturális szokások is meghatározóak.
„Van olyan nemzet, amelynek tagjai szeretnek együtt főzni, s a kész ételt együtt elfogyasztani. Ez az egyik szállónk esetében fel is merült, hogy a rekreációs szoba helyén lehetne-e egy nagy közös étkező. A munkáltatók figyelnek ezekre a különbségekre, és jelzik is nekünk, hogy milyen igényeik vannak a munkavállalóknak. Magyarországon a szállásoltatás során az a jellemző, hogy a különböző nemzetiségű munkavállalókat nem szokták együtt szállásoltatni, ha mégis, akkor külön szinten helyezik el őket”
– összegez a Wellby szakértője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede
A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.
Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.
Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont
Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.
Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.
Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.
A fragmentáció csapdája
Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.
Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.
Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.
A következő lépés: egységes kommunikáció
Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.
Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.
Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:
- A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
- A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén
A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.
Mit hoz a következő 5 év?
Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:
- Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
- A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
- Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal
A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.

Cristina Constandache, a Rakuten Viber bevételi igazgatója
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
A mesterséges intelligencia, az adattudomány és a komplex rendszermodellezés egyre inkább meghatározza a pénzügyi szektor technológiai fejlődését. A K&H STEM pályázat bemutatkozási lehetőséget biztosít egyetemi hallgatóknak, akik ilyen területeken dolgoznak, és innovatív technológiai megoldásokkal közelítenek valós gazdasági problémákhoz.
Az egyik dobogós kutatás témája nemcsak a pénzügyi szakemberek számára releváns, hiszen a tőzsdei folyamatok mindennapjaink részei, hatással vannak a megtakarításokra, nyugdíjalapokra vagy a gazdasági környezet stabilitására is.
A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.
A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.
Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.
Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.
„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”
– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait
A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.
SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája
A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.
A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás
Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.
“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”
– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.
Üzleti szempontból is megéri
A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.
Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején
-
Gazdaság2 hét ago
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
-
Gazdaság2 hét ago
Együttműködési megállapodást kötött a Hungarian Procurement Community (HPC) és a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE)
-
Ipar2 hét ago
Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Már minden negyedik csomag külföldről érkezik
-
Szórakozás2 hét ago
Kreatív technológia: a digitális élmény, amire a közönség vágyik
-
Mozgásban2 hét ago
LogiMAT 2026: integrált rendszerek, MI és elektromos hajtás
-
Ipar1 hét ago
A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia








