Gazdaság

Új fejezet a bérlakásszektorban

A lakhatás kérdése ma már messze túlmutat az ingatlanpiacon: egyszerre társadalmi, gazdasági és versenyképességi tényező. A változó környezetben egyre nagyobb szerepet kapnak azok a lakhatási megoldások, amelyek képesek megfizethető, fenntartható és kiszámítható kereteket biztosítani.

Napjainkban a feltételek Magyarországon is kialakulóban vannak ahhoz, hogy intézményi alapokon működő, megfizethető bérlakásszektor bontakozzon ki. Ez pedig a lakhatáson túlmutató, új lehetőségeket is nyit: hozzájárul a munkaerő mobilitásához, támogatja a beruházások megvalósulását és erősíti a gazdaság versenyképességét is.

A PwC Magyarország és az Óbuda Group közös konferenciáján szociológiai, műszaki, pénzügyi és jogi nézőpontból vizsgálták meg, hogy milyen feltételek mellett épülhet ki Magyarországon egy kiszámíthatóbb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb bérlakáspiac. A szakértők egyetértettek abban, hogy egy célzott kezdeti ösztönzés elindíthatja a piacot – a jelenlegi szakpolitikai irányok pedig már ezt a fordulatot vetítik előre.

Jelentős igény van a megfizethető lakhatásra

A Periféria Központ két, egymást kiegészítő kutatása alapján Budapesten a lakosság mintegy 60 százaléka potenciálisan érintett a lakhatási nehézségekben, miközben körülbelül 21 százalék tartozik egy szűkebb, fizetőképes és bérlakásra nyitott csoportba. A megfizethetőnek tartott és a piaci bérleti díj közötti különbséget jól szemlélteti, hogy míg az érintettek körülbelül 129 ezer forintos havi díjat tartanának reálisnak, addig a piaci bérleti díj jóval efölött, mintegy 177 ezer forint körül alakul.

„A Periféria Központ kutatásai világosan megmutatják, hogy a megfizethető bérlakások iránt egyszerre jelenik meg erős társadalmi kereslet és munkaerőpiaci kényszer. A legnagyobb kérdés az, hogy ezt a jól látható igényt sikerül-e fenntartható kínálattá alakítani”

– hangsúlyozta Jelinek Csaba.

A lakhatási probléma közben nem áll meg Budapestnél. Egy másik elemzés szerint országosan mintegy 100 ezer lakás hiányzik a rendszerből, különösen azokban az ipari és gazdaságilag gyorsan növekvő térségekben, ahol a munkaerő mobilitása kulcskérdés. Jelinek Csaba ennek kezelésére szakpolitikai irányváltást, a megfizethető lakhatás jogi és intézményi kereteinek tisztázását, célzott pénzügyi ösztönzőket – ideértve a támogatott finanszírozást, adókedvezményeket és az elérhető uniós forrásokat – valamint diverz, intézményes bérlakásrendszer kiépítését vázolta fel.

A bérlakásszektor mint a fenntartható városfejlesztés kulcseleme

A bérlakásépítés évszázados városfejlesztési hagyományokra épül, ugyanakkor a mai lakhatási kihívások új szemléletet követelnek meg. Csernik Tamás, az Óbuda Group tervezési igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a sikeres bérlakásprogramok nem pusztán új lakások létrehozását jelentik, hanem olyan, a városi szövetbe illeszkedő lakókörnyezetek kialakítását, amelyek a különböző élethelyzetekhez

igazodó lakásmixet, magas lakhatási minőséget és valódi közösségi funkciókat is kínálnak. A tervezés során egyaránt figyelembe kell venni a telepítési és urbanisztikai környezet, az inkluzivitást, a mobilitási kapcsolatokat, az energiahatékonyságot és a fenntartható üzemeltetés követelményeit.

A professzionális bérlakásszektor fejlesztése egyszerre teremt társadalmi és gazdasági értéket: szélesíti a lakhatási kínálatot, támogatja a munkaerő mobilitását, hozzájárul a városi területek megújulásához, miközben stabil és hosszú távon értékálló befektetési lehetőséget kínál. A „future-proof” megközelítés a flexibilitást, az adaptív építészeti kialakítást és a technológiai alkalmazkodóképességet kapcsolja össze.

„A jövő bérlakás-fejlesztése nem pusztán új lakások építéséről szól, hanem olyan hosszú távon működőképes, fenntartható és emberközpontú városi környezet megteremtéséről, amely egyszerre szolgálja a lakók életminőségét, a városok fejlődését és a befektetések stabilitását”

– emelte ki Csernik Tamás.

A tőke eddig kivárt

A jelenlegi lakáspiaci környezet nem ösztönzi kellőképpen az intézményi bérlakásfejlesztéseket: finanszírozási, szabályozási és megtérülési feltételek egyszerre hátráltatják a szektor bővülését.

A kínálat skálázásának egyik fő korlátja, hogy a bérlakás ma nem illeszkedik az intézményi befektetési logikába. Pintér Attila, a PwC Magyarország ingatlantanácsadási szakértője rámutatott, hogy a lakóingatlanok bérbeadásában becslések szerint a lakossági oldalon15–20 ezer milliárd forintnyi vagyon koncentrálódik, mégsem alakult ki olyan intézményi keret, amely a kockázatokat szétterítené, a belépési korlátott csökkentené és az üzemeltetést mérethatékonnyá tenné. Az intézményi befektetői aktivitást az egyéb eszközosztályokhoz képest alacsonyabb éves hozam és a magas finanszírozási költség is visszafogja.

A piaci torzulást tovább erősíti, hogy a szabályozási és támogatási környezet elsősorban a vételi keresletet ösztönzi, nem pedig a kínálatot. A lakossági támogatások jellemzően tulajdonszerzést segítenek, miközben a bérlakásfejlesztések nem kapnak hasonlóan célzott ösztönzést. A bérbeadási piacon ráadásul a vállalati befektetők több szempontból hátrányban vannak a magánszemélyekhez képest (áfa, “rezsivédett” közművek, kamatszint és hitelezési futamidő). Az intézményi bérlakás projektek hiánya meglátszik a lakásépítések számán is: a magyar lakásállomány megújulásához évente mintegy 40 ezer új lakás megépítésére lenne szükség, miközben a tényleges éves volumen ennek nagyjából a fele.

„Jelenleg a vállalati befektetőknek magasabb költségek és alacsonyabb hozamok mellett kellene hosszú távra elköteleződniük, miközben a rendszer inkább a magánbefektetőket támogatja. Ebben a környezetben érthető, hogy az intézményi tőke nem jelenik meg tömegesen a bérlakáspiacon”

– fogalmazott Pintér Attila.

A jogi bizonytalanság közvetlenül visszafogja a kínálatot

A bérlakáspiac fejlődése megfelelő jogi környezet nélkül nem tervezhető. Faragó János, a PwC Legal ügyvédje szerint a fenntartható bérlakásrendszer alapja a kiszámíthatóság: olyan keretrendszerre van szükség, amely a bérlőknek és a bérbeadóknak is ugyanolyan hosszú távú biztonságot ad, mint a saját tulajdonú lakás. A jelenlegi működés egyik legnagyobb problémája ugyanis a felek közötti bizalom hiánya. A bérbeadók a nemfizetéstől és a hosszadalmas végrehajtási folyamatoktól tartanak, a bérlők pedig gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat a rövid távú, nehezen tervezhető szerződési feltételek miatt.

A lehetséges jogi fejlesztési irányok között Faragó János egyrészt az intézményi bérbeadói státusz bevezetését emelte ki, amely egyértelműen definiálná a piaci szereplőket, akik hatósági regisztrációt követően különböző kedvezményekben részesülnének, ugyanakkor számos operatív kötelezettség vonatkozna rájuk (pl. ügyfélszolgálat, szolgáltatási szintek). A másik fontos szabályozási irány a hosszú távú lakásbérbeadás támogatása lenne. Ez elsősorban a bérbeadó számára jelentené a rendes felmondás

kizárását hosszú távra, a bérlő számára azonban – az élethelyzet változása esetére – lehetővé tenné a rendes felmondást bizonyos feltételek mellett. A kiszámítható jogi környezetet szintén erősítené, ha dedikált vitarendezési fórumokat hoznának létre egyes lakásbérleti szerződésekből fakadó jogviták rendezésére.

„A bérlakáspiac csak akkor tud érdemben fejlődni, ha a jogi és szabályozási környezet egyszerre teremt stabilitást a befektetőknek és biztonságot a bérlőknek. Ehhez jól definiált intézményi bérbeadói körre, kiszámítható hosszú távú szerződéses viszonyokra és hatékony vitarendezési mechanizmusokra van szükség”

– mondta Faragó János.

A szabályozási folyamat közben európai szinten is gyorsul: az Európai Bizottság 2025 végén bemutatott megfizethető lakhatási terve szerint Európának évente több mint 2 millió új otthonra lenne szüksége, ami – a lakásfejlesztések jelenlegi üteméhez képest – hozzávetőleg 150 milliárd euró éves többletberuházási igényt jelent. A Bizottság közleménye szerint a jövőben nemcsak a „szociális”, hanem a „megfizethető” lakhatás is támogatható terület lesz.

Lakhatás mint munkaerőpiaci kérdés

A lakhatás egyre közvetlenebbül hat a munkaerőpiac működésére is, hiszen nemcsak a mobilitást, hanem a toborzást és a megtartást is érdemben befolyásolja – Csanády Miklós, az Óbuda Group projektmenedzsment igazgatója ebben a témakörben kérdezte a foglalkoztatók és önkormányzatok szempontjait megvitató, „Városok és foglalkoztatók” című kerekasztal résztvevőit. Reider Gabriella, a Fővárosi Lakásügynökség igazgatója a megfizethető bérlakást egy olyan modellként írta le, melyben a lakhatási költségek nem veszélyeztetik a bérlők megélhetését. Az ügynökségi gyakorlatban ez akár 30 százalékkal alacsonyabb bérleti díjat is jelenthet önkormányzati támogatás bevonásával. A modell bővítésének egyik korlátjaként a magántulajdonosok bizalmatlanságát említette, holott az ügynökségi konstrukció önkormányzati garanciát és aktív üzemeltetési közvetítést is kínál.

A vidéki ipari térségekben a lakhatási nyomás még közvetlenebbül jelenik meg. Erdei Edit, a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója szerint Debrecenben és környékén a nagy ipari beruházások rendkívül intenzív keresletet generáltak, amely gyakorlatilag felszívta a korábban üresen álló lakásállományt. Ebben a helyzetben a fenntartható bővülés feltétele a fejlesztők, a munkáltatók és az önkormányzatok közötti strukturált együttműködés. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője szerint a lakhatás mára a toborzás és megtartás egyik meghatározó tényezőjévé vált, amelyre a vállalatoknak is aktívan reagálniuk kell – ennek részeként a cég már most is több száz munkavállaló elhelyezéséről gondoskodik a régióban.

Tervezhetőség nélkül nincs finanszírozhatóság

A tömeges bérlakásfejlesztések előtt eddig elsősorban a megvalósíthatóság és a finanszírozhatóság akadályai álltak. Zalai Péter, a PwC Legal igazgatója arról kérdezte a „Megvalósíthatóság” című kerekasztal-beszélgetés résztvevőit, hogy miért nem indultak el nagyobb léptékben ezek a projektek Magyarországon. Juhász Gergely, a PwC cégtársa szerint a megvalósíthatóság egyik kulcsa a hatékonyságnövelés: a hazai magas ingatlanfejlesztési költségek és piaci torzulások miatt a hazai befektetők más lehetőségeket kerestek eddig, és a nemzetközi befektetők távol maradtak. Nagy Gergely (OTP Bank) arra mutatott rá, hogy finanszírozói oldalról a bérlakáspiac intézményesülése azért akadt el, mert a bérbeadásból elérhető, körülbelül 4 százalékos tiszta hozam elmarad más befektetési lehetőségekétől. Morvai Zsolt (MBH Bank) a széles körben hozzáférhető, kifejezetten ilyen projektekre szabott finanszírozási program hiányát emelte ki. Botos Bálint, a Forestay Group ügyvezető partnere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön ismert, diverzifikációs célú befektetői logika – például nyugdíjalapok jelenléte – Magyarországon egyelőre nem épült ki széles körben. Sok piaci szereplő az ideális feltételek kialakulására vár, miközben a fejlődéshez saját kockázatvállalásra és határozott állami „kezdőlökésre” egyaránt szükség van – érvelt Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A tervezhetőséget stabil és kedvező áfa-szabályok, megfelelő finanszírozási keretek és hosszú távon kiszámítható szabályozói környezet teremthetik meg. Amennyiben mindezek rendelkezésre állnak, és egy kezdő löket – például állami támogatás vagy kedvezményes hitel – is megérkezik, megjelenhetnek az intézményes bérlakás-projektek hazánkban; a kerekasztal résztvevőinek egybehangzó várakozása szerint elsősorban Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:bérlakás ingatlan lakhatás

Up Next

Mit kockáztat egy 35 éves, ha nem kezd el időben félretenni a nyugdíjra?

Don't Miss

Érték és közösség: ötven éve végzett szakembereket köszöntöttek a Széchenyi István Egyetemen

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Húsz éve tette le a voksát Budapest mellett a Morgan Stanley

Budapesten fejlesztik az árazóprogramot, amelyet a Morgan Stanley kereskedői világszerte használnak, itt dolgozzák fel naponta több tízmillió tőzsdei tranzakció adatait a másodperc törtrésze alatt, és magyar csapat építette a bank vagyonkezelési üzletágának első generatív MI-alkalmazását is.

Húsz évvel ezelőtt néhány tucat matematikussal nyitotta meg budapesti irodáját a globális pénzügyi szolgáltató, ma mintegy 3000 szakember dolgozik a Duna-parti irodaházakban. A jubileum alkalmából a vállalat díjazta azokat a budapesti csapatokat, amelyek munkája a legnagyobb hatással volt a cég globális működésére.

A 2006-ban matematikai modellező csapatként induló budapesti iroda mára a Morgan Stanley egyik legnagyobb központja lett. A munkatársak közel fele informatikai területen dolgozik, de jelentős létszámmal működnek pénzügyi, kockázatelemzői és kvantitatív modellezői csapatok is. A budapesti szakemberek a bank európai, észak-amerikai és ázsiai működését egyaránt támogatják, számos területen pedig már a globális felelősség is Budapesten van.

A pénzvilág mércéit építik a Duna-parton

Erről tanúskodnak a belső pályázat díjazott projektjei is. A győztesek között van az a budapesti csapat, amely a bank hozamgörbéit építi, azaz ők számolják ki, hogy mennyit ér ma egy jövőbeli kifizetés. Rengeteg számítás épül erre: ez alapján árazza a bank a kötvényeket, a hiteleket és az összetett tőzsdei ügyleteket, és ez alapján méri a kockázataikat is. Ha a görbe pontatlan, a bank rosszul áraz, és pénzt veszíthet – ezért számít kiemelt bizalmi feladatnak, hogy ezt a rendszert, valamint a bank kereskedői által világszerte használt árazóprogramot Budapesten fejlesztik.

Egy másik díjazott fejlesztőcsapat 2007 óta azon dolgozik, hogy a világ tőzsdéiről érkező adatok a lehető leggyorsabban jussanak el a bank rendszereibe. Amikor egy részvény ára vagy egy deviza árfolyama megváltozik, arról a kereskedési rendszereknek azonnal értesülniük kell – a modern tőzsdei kereskedésben ugyanis az nyer, aki hamarabb reagál az új információra. A budapesti fejlesztésű rendszer csúcsidőszakban napi 65-70 millió tranzakció adatát dolgozza fel, és az információ a beérkezéstől számítva kevesebb mint a másodperc tízezred része alatt jut el a felhasználókhoz. Ez nagyjából tízezerszer gyorsabb egy emberi szempillantásnál, és a nemzetközi mezőnyben is kivételes mérnöki teljesítménynek számít.

Belső MI-chatbot hárommillió kérdésre

A bank vagyonkezelési üzletágának pénzügyi tanácsadói egy hatalmas, több mint 16 ezer oldalas belső tudástárból dolgoznak, amikor az ügyfelek kérdéseire keresnek választ – ennek üzleti működtetése, valamint az új, gyakran MI-alapú funkciók fejlesztési irányainak meghatározása budapesti csapat feladata. Az itt épített rendszer táplálja a bank belső asszisztensét: a tanácsadók által feltett eddigi hárommillió kérdésre adott válaszok 95 százaléka ebből a tudástárból származik. A csapat fejlesztette a vagyonkezelési üzletág első generatív MI-alkalmazását, amely mostanra tízezrek számára könnyíti meg a mindennapi munkát Amerikától Ázsiáig.

„A Morgan Stanley budapesti irodájának 20 éves története a szaktudás és az ambíció története. A hazai egyetemekről kikerülő és más országokból idecsábított matematikusok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek két évtized alatt bebizonyították, hogy a nemzetközi pénzügyi világ legösszetettebb feladataiban is az élvonalban tudnak teljesíteni. Ma már globális rendszerek fejlesztése és működtetése, világszintű szakmai döntések múlnak az itt dolgozó kollégákon, és erre nagyon büszkék vagyunk”

– mondta el Mayer Dániel, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

Öt fővel indultak, ma globális döntéseket hoznak

A belső évfordulós pályázat eredményei a szervezeti fejlődést is jól mutatják. A bank belső működésének pénzügyi elszámolásáért felelős kontrolling csapat 2006-ban öt fővel indult, ma több mint 65 szakemberrel globális funkciót irányít Budapestről, teljes, nemzetközi döntési jogkörrel. A modellkockázat-kezelési csapat hat éven át vezette azt a programot, amelynek során a bank mintegy 3000 matematikai modelljét – vagyis azokat a számítási eljárásokat, amelyekkel a bank a kockázatait méri és az árait kalkulálja – vizsgálták át és emelték egységes, a nemzetközi felügyeletek elvárásainak megfelelő színvonalra. Az üzletágakon átívelő, világméretű projektet végig Budapestről koordinálták.

A cég két évtizede szorosan együttműködik a hazai felsőoktatással: a budapesti iroda munkatársainak jelentős része vezető magyar egyetemek képzésein szerzett diplomát. A vállalat gyakornoki programjai révén évente hallgatók tucatjai kezdik pályájukat a banknál – sokan közülük ma már vezető pozícióban dolgoznak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!