Gazdaság

A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Küzdenek a rendelet végrehajtásának bonyolultságával

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából. 

A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte körülbelül 50 000 társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek számára. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.

A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.

Adat nélkül hogy lesz jelentés?

A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.

Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”

A megvalósításnak más akadályai is vannak

A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).

Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.

A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.

A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között

A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.

29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a számít arra, hogy a bevételek növekedése révén  előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól vár előnyt.

„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik”

– mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vállalatirányítási szemlélet hódít: így készítheted fel a cégedet az AI-korszakra

Alig van túl a vállalati szektor az agilis átálláson, az egyre szélesebb körben alkalmazott forradalmi technológiai megoldások máris újabb szemléletváltást sürgetnek.

Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra 15,7 billió dollárral növeli majd a globális GDP-t, és ebből a „pénzesőből” senki nem szeretne kimaradni. Az AI-alapú vállalati rendszerek bevezetése azonban a világ nagy részén egyelőre gyerekcipőben jár, mert a cégek nem igazán tudják, hogyan fogjanak hozzá a technológia adaptálásának, míg a munkavállalók vagy azon aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, vagy hogy nem kapnak megfelelő felkészítést ehhez az új típusú ember-gép együttműködéshez. A munkahelyeket alapjaiban megrengető korszakváltáshoz egy újfajta gondolkodásmód, a First Principles Thinking nyújthat hatékony támogatást – a módszertan elsajátítására pedig tökéletes alkalmat adnak a csendesebb nyári hetek a tudatos vezetők számára.

Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia-forradalom alapjaiban változtatja meg a globális munkaerőpiacot: miközben becslések szerint 85 millió munkahelyet fog megszüntetni a technológia, 97 millió új állást is teremt majd. Az automatizáció főleg a rutinszerű tevékenységeket, adminisztratív folyamatokat vagy alapvető ügyfélszolgálati teendőket válthatja ki, de a McKinsey szerint összességében a munkahelyi feladatok akár 45%-át is elláthatja.

„A jövőt egyelőre elég szélsőségesen látjuk, egyesek szerint a mesterséges intelligencia képes lesz elvégezni helyettünk az összes hétköznapi, unalmas feladatot, így az emberek kreatív tevékenységekre fordíthatják az idejüket, ami egy termelékenyebb és boldogabb társadalomhoz vezet el. Mások úgy gondolják, hogy azok, akiktől elveszi a munkájukat az AI, nehezen találják majd meg a helyüket az átalakult piacon, ami végső soron a vagyoni egyenlőtlenségek fokozódásához járul hozzá. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között lesz” 

– véli Gönczy Gábor, a Stylers Group IT cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Sok a mozgó tényező – ilyenkor kell visszanyúlni az alapokhoz, vagy még annál is tovább

Az új technológiák tehát új korszakot nyitnak majd a cégek és a munkavállalók életében, az előrejelzések szerint a digitalizáció, a robotika és az AI előretörése miatt már 2030-ra pályát kell módosítania a munkaerőpiacon aktív népesség legalább 14%-ának. A hegyomlásszerű változások sokszínű reakciókat válthatnak ki a munkavállalókból. Bár sokáig az ellenállás és félelem uralta a mesterséges intelligenciával szembeni gondolkodásmódot, a legfrissebb felmérések szerint csupán a dolgozók 13%-a tart attól, hogy az AI elveszi a munkáját, miközben közel harmaduk hatékonyságnövekedést (31%) és új lehetőségeket (27%) remél tőle. Sőt, az emberek nagy része már használ is különböző mesterséges intelligencia alapú eszközöket a mindennapi feladatok megoldására, de több mint felük ezt nem meri bevallani attól tartva, hogy lecserélhetőnek ítéli meg munkaadója. Nagy tehát a zűrzavar a fejekben az AI-korszak hajnalán, de mégis hogyan segítheti át egy vezető a vállalatát ezen a korábban soha nem tapasztalt mértékű paradigmaváltáson?

Egyre több cégvezető fordul megoldásért a First Principle alapú gondolkodásmód felé, amely lényegesen eltér a hagyományos analógiákra és korábbi tapasztalatokra épülő problémamegoldó stratégiáktól. Ezen módszertan kulcsa, hogy a problémákat fundamentális alapokra bontja, így újszerű, a konvencionális keretektől független utakra tereli a szervezet működését. Bár a szemlélet alapjait az ókori görög filozófiában kell keresni, modernkori virágzása Elon Muskhoz kötődik, aki ezt a módszert alkalmazta a Tesla akkumulátorköltségeinek újragondolásakor, de így járt el például az Airbnb is, amikor ahelyett, hogy elfogadta volna a szállodaipar normáit, lecsupaszította a szállás fogalmát és egy merőben új megközelítést alkalmazott.

„A First Principles Thinking lehetőséget nyújt arra, hogy minden, múltban berögződött alapvetést lebontsunk, és arra ösztönöz, hogy ne csak új válaszokat keressünk, hanem magukat, a korábban feltett kérdéseket is újragondoljuk. Ez egy igazi önismereti út is egy vezető számára, aminek a végén hatékony és úttörő megoldásokkal a kezében indulhat el a technológia által teljesen újraértelmezett jövő felé”

 – mondja Gönczy Gábor.

Új korszakhoz új gondolkodásmód kell

A First Priciples Thinking lényege tehát az, hogy ne fogadjuk el az iparági normákat, alapvetéseket, hanem kérdőjelezzünk meg mindent, amit korábban igaznak véltünk és ezen új elvek és szabályok mentén alapozzuk meg vállalkozásunk jövőjét. Számos cég egy konkrét új eszköz, rendszer, technológia bevezetésétől – tehát kívülről – várja a megújulást, miközben a szervezet alapvetően nem elég érett ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy ilyen mértékű változáshoz. Fontos, hogy első lépésként megértsék a munkatársak, hogy hogyan támogathatja a munkájukat a digitalizáció vagy éppen a mesterséges intelligencia, illetve, hogy pontosan miként tudják beépíteni ezeket munkafolyamataikba. A kollégák képzése és szemléletformálása tehát kihagyhatatlan mérföldkő, mivel egyre több felmérés mutat rá arra, hogy az emberek valójában nem az új technológiáktól tartanak, hanem attól, hogy nem kapnak megfelelő felkészítést azok használatához.

A Stylers Academynél éppen ezért első lépésként a hatékony AI stratégiát megalapozó First Principles Thinking módszertanának elsajátítására irányuló képzésünket ajánljuk partnereinknek. Az innovatív, megszokott keretektől elszakadó gondolkodásmódot először a vezetésnek érdemes elsajátítania, majd fokozatosan, egyre szélesebb körben be lehet vonni a munkavállalókat

– emeli ki Gönczy Gábor.

A First Principles Thinking szerves részét képezi a kollaborációra, kreatív ötletelésre bíztató vállalati környezet, mellyel feltárhatóak az iparági nehézségek, a cég előtt álló piaci lehetőségek, a szervezet alapjaiban megbújó problémák. 

„A kezdetekhez például jó tipp lehet, ha elemeire szedjük szét az előttünk lévő kihívást, mintha egy szoftvert elemeznénk ki kódonként. Érdemes lehet akár összegyűjteni és listázni az iparágunk alapfeltevéseit, és megnézni, melyeket tudjuk teljes mértékben újraalkotni és az alapján továbbindulni

– teszi hozzá Gönczy Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Tovább erősíti piacvezető szerepét és stabilitását a Daniella Villamosság

Az Elektro UNO villamossági anyagkereskedelmi üzletágának felvásárlásával tovább erősíti piacvezető szerepét a Daniella Villamosság a pécsi régióban.

A tranzakcióra 2024 júniusában került sor, amelynek eredményeként a 6 telephellyel rendelkező, nagy múltú Elektro UNO villamossági anyagkereskedelmi üzletága – telephelyei és személyi állománya a továbbiakban Daniella Villamosság márkanév alatt dolgoznak tovább.

Az Elektro UNO csapatában felhalmozott szakmai tapasztalat és kultúra a Daniella Villamosság számára is kimagasló értékkel bír, így a vállalatcsoport humán és szellemi tőkével is gazdagodik.
Az eddig 39 telephellyel rendelkező, évi nettó 40 milliárd forintot meghaladó árbevételű, debreceni székhelyű családi vállalkozás telephelyeinek száma az akvizícióval 45-re nő.
Az előzmények

Magyarország piacvezető villamossági kis- és nagykereskedése, a magyar és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket felmutató Daniella Villamosság sikereinek meghatározó eleme, a 30 éve működő Elektro UNO villamosági anyagkereskedelmi üzletágának és üzlethálózatának bekapcsolása a cég vérkeringésébe. A két családi vállalat kölcsönös megállapodásának eredményeként az Elektro UNO anyagkereskedelmi üzletágában és üzlethálózatában felhalmozott szaktudás, know-how ezentúl Daniella Villamosság márkanév alatt működik tovább.

Tradicionális név, innovatív nagyvállalat, megszokott minőségű kiszolgálás

A felvásárlással, a Daniella Villamosság még koncentráltabb erőforrásokkal, a piac gyorsan változó körülményeihez igazodó értékesítési stratégiával reagáló stabil, piacvezető gazdasági szereplőként tölt be jelentőségteljesebb pozíciót a viszonteladók, a kivitelezők, a beruházók és a lakossági felhasználók körében. A folyamatok összehangolása után, a kulturális, az emberi értékek és a sokéves szakmai tapasztalat megőrzése mellett egy több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalat jön létre.

Központi értékük az emberi erőforrás

A Daniella Villamosság hazánk legmeghatározóbb, immár 45 telephelyből álló országos lefedettségű szaküzlethálózatával áll a partnerei szolgálatában. Az Elektro UNO csapatában felhalmozott szakmai tapasztalat és kultúra kiemelt értékkel bír a Daniella Villamosság számára, így a cég humán- és szellemi tőkével is gazdagodik. Az akvizíció célja, hogy a gazdagódó közös tudásbázisba rejlő lehetőségek kiaknázásával, a családias értékrend és vállalati kultúra megőrzésével, a tapasztalatok befogadásával válaszoljon a piaci igényekre és ennek megfelelően alakítsa a szolgáltatásportfóliót. A nagyvállalat az előkészített folyamatok mentén zökkenőmentesen integrálja működésébe az újonnan csatlakozott telephelyeket, biztosítva partnerei folyamatos villamosanyag-ellátását, valamint segíti az érkező kollégák beilleszkedését.

Növekvő régiós jelenlét, meghatározó országos lefedettség

Az akvizícióval a telephelyek száma országosan 45-re nő, mivel Pécsett két helyen, valamint Nagyatádon, Dombóváron, Mohácson és Komlón is erősíti helyi jelenlétét a debreceni székhelyű családi vállalat.

„A tranzakció célja az volt, hogy a Daniella Villamosság méretével, infrastruktúrájával versenyképes szolgáltatásokat nyújtson hazánkban, valamint a régióban, ezzel is erősítve piacvezető pozícióját, hozzájárulva ügyfelei sikereihez. Jövőbeni beruházásaival, fejlesztéseivel, folyamatos innovációival pedig partnerei igényeit maximálisan igyekszik kielégíteni.”

– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, aki feleségével közös cégük, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Suzuki a legnépszerűbb használt SUV

A magyar piac egészét hirdetésszámban és látogatottságban lefedő Használtautó.hu szakértője megnézte, milyen modelleket és milyen átlagáron keresnek az érdeklődők használt szabadidő-autók között.

A Használtautó.hu aktuális adatait, vagyis a telefonos megkeresések volumenét megvizsgálva tavaly és idén is egyértelműen az Esztergomban gyártott Suzuki Vitara a magyar SUV-vásárlók kedvence. Sőt, 2023-hoz képest megközelítőleg 10-10%-ot nőtt a portálon meghirdetett darabok és a telefonos érdeklődések száma is, miközben a Vitarák átlagára tavalyhoz képest mintegy 5%-kal csökkent.

Emellett a tavalyi dobogóhoz hasonlóan az idein is a BMX X5-öt és a Toyota Rav 4-et láthatjuk. A BMW szabadidő-autóinak sikerét az is mutatja, hogy az X6 továbbra is a legnépszerűbb modellek között szerepel, miközben a Toyota RAV4 bronzérme is indokolt, ugyanis ezt tartják a kompakt SUV kategória megteremtőjének. Ez a modell töltötte be először a valódi terepjárók és a sima személyautók közötti űrt, és immár 1994 óta velünk él.

Mindeközben legmagasabb, több mint 17,5 millió forintos átlagáron a BMW X6-os, legalacsonyabb, 4 millió forintos átlagáron pedig a Mercedes-Benz ML-osztály egy-egy darabjával léphetünk be a szabadidő-autók világába. Érdekesség még, hogy a 2023-as toplistához képest idén a Toyota C-HR is megjelent a legnépszerűbb SUV-ok között, méghozzá 8,2 millió forintos átlagárral.

„Esztergom egyik büszkesége, a Vitara hosszú évek óta az egyik legnépszerűbb típus Magyarországon, újonnan és használtan, ráadásul a SUV-ok kategóriáján is túlmutatva. Mostani gyűjtésünkből ezen kívül még a C-HR-t érdemes kiemelni, tavaly ugyanis nem fért be a top10-be, idén viszont rögtön a 6. helyre ugrott. Extravagáns formája miatt sok vásárló régóta vágyott járműve, a 2016-ban bemutatott típus azonban most került olyan ársávba a használtautó-piacon, amelynek köszönhetően egyre többen engedhetik meg maguknak

emelte ki Horváth András, a Használtautó.hu autópiaci szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss